Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-10 / 188. szám
1P58 AUGUSZTUS 10, VASÁRNAP KELETMAGTARORSZAG Két sarus A csurgató felöl rekedt vezényszó tölti meg az esőtől dús levegőt. Mindjárt indul a bontás ... Hosszú, vagy negyven vagonból álló szerelvény vár szortírozásra, ott a domb tetején. Ladik Miklós, meg Mikó Ferenc már kész a „fogadásra’“. Mert bizony kevesen tudják, hogy a meginduló vagon sokszor olyan túlbuzgó ám, hogyha sarut nem kötnek a lábára... azaz sarunak nevezett vasfogót nem tesznek a kereke elé, vakmerőén „beleorrol” az előtte állóba. — Az meg drága szórakozás ám — mondja Ladik Miklós, a sarus brigád vezetője. — Milliók mennének veszendőbe .. i És ezekről a milliókat mentő, halkszavú emberekről olyan ritkán esik szó. Pedig valóságos hősök. — Bizeihy számtalanszor megesik, hogy téves vágányra fut fentről a vagon és akkor egyedül a saru a mentőeszköz. Ez a kis vasdarab e. . — mutat Mikó Ferenc a kezében lévő sarura. Meg aztán.!» A többi már nem hallom, mert Mikó sarus nyakába veszi a sínek tetejét és mintha lovat nyergekre meg, úgy ugrik fel egy elszabadult kocsira — lefékezni. Mert ezt is ők végzik. Éjjel is helytállnak, amikor szikrát fog a saru széle, és a csillagteli ég halkan íveli a város nyugalmát.». Váltóállítók — Azt kérdi, hogy álljuk a zuhogó esőben.. ? Higyje el, nem akarok nagyzolni.de ml nem Ismerünk rossz időt;:: A kocsi gurul és annak dirigálni kell, különben... Gyebrószki János szavai ezek, egy váltóállítóé. Első látásra olyan egyhangúnak és „mellékesnek” tűnik az „egymozdulat— Hogy keres? — Másfélezer mindig megvan. Harminchét óta csak most kapom meg igazán a bért munkámért ... Igen. Borbély János már több, mint húsz éve dolgozik a vasúton. Azóta tartja hóna alatt a kis piros zászlót. Búcsúzáskór még mosolyogtunk is egy kis számításon: azóta több, mint negyven új zászló gazdája volt már.»» A bemondó Hangjáról ismerjük csak. Találkozunk vele, ha befut egy szerelvény, vagy éppen útnak Indítják a pesti gyorsot. Meg-:; kérjük, mutatkozzon be: — Vida Pál vagyok. — Hány évet „mondott már be”, — Három éve, hogy székhelyemet a bemondó fülkébe tettem át. Szívesen tesz eleget kérésemnek és „elárul egynéhány belső titkot”: — Itt, a legmagasabb ponton van az állomás „szíve”. Magam mindig lesem a gépek, meg a szolgálattevő tiszt mozdulatait és ha szükség van rá: az említett szív dobogását felerősítem. Ügy, hogy az utazók Is hallják. Itt a kis kabinban „biztonságként” a párnázott falra függesztettük a szövegkönyvet, meg a szabvány- szöveget. így kevesebb a baki. Aztán egy kattintás az erősítőn és már közlöm is az utazókkal: Személyvonat Apagy, Baktaló- rántháza,., Aki rendelkezik •M Nemcsak a hivatalos neve hosszú, de felelősség is elég van a vállán. Valahogy így mutat hatnám be D. Szabó Sándor, ren delkező forgalmi szolgálattevőt. Most, hogy itt „barlangjában” szemtől szembe vagyok vele, nem kfvánkozok kérdést feltenni. Minden magáért beszél. A harangjelző automata, a menetjelző, a tízes és még jópár közvetlen telefon között a menetrend grafikonra hajolva dolgozik. Aztán egyik telefont leteszi a másikat felveszi, utasít a rendelkezőbe és valósággal fújja a vonat számait. — Mint minden embernek, a; vonatoknak is nevük van. Ez pe-j dig a számuk — próbálja magya-: rázni a dolgot. Ez a legelső kö-| vetelmény, ha valaki meg akar: barátkozni a vonattal. <5 maga már hat éve jó barát-! ja lett. Hat éve, hogy több, mint; 200 vonatot babusgat. És mind-; össze 26 éves. Az ő munkája is hozzájárult ahhoz, hogy ma már csaknem minden vonatot hajszál pontosan indítanak. Ügy emlegetik az állomáson, mint fehér hol-; lót, mert még egy komolyabb baklövése sem volt. * I-Megérdemlik ma az ünneplést...: Angyal Sándor.', AAAAAAAAAA AAAAAAAAAAAAAAAAAAÁAAAÁAAAAAAAAAAAAAAAAAA Mozaikok a vámosatyai Lenin Tss-ből A napokban írta alá a belépési nyilatkozatot Török Miklós 6 holdas dolgozó paraszt, aki feleségével és két lányával együtt tagja szeretne lenni a Lenin Tsz- nek. Török Miklós volt szövetkezeti tag. 1953-ig tagja volt a vámosatyai Petőfinek. Ekkor innét átlépett a vámosatyai Leninbe, amelynek tagja volt az ellenforradalomig. Azóta megpróbálta a régi kisparcella útját járni, de most már végérvényesen elhatározta, hogy visszatér a közös gazdálkodás útjára, mert az nagyobb jólétet biztosít. * fia a fiatal tsz-ta- gokból alakult cséplőcsápat a Lenin tsz-ben befejezte a munkát, akkor a község másik termelőszövetkezetében, az Előre TSz-ben kerül sor a cséplésre. A fiatalok cséplőcsapata benevezett a megyei versenybe. Sok sikert kívánunk! * A Lenin TSz egész ** munkájában érződik a 3004-es határozat végrehajtásának számos előnye, eredménye. Nézzük például az állattenyésztés fejlesztésének a tervét. A terv szerint év végére kívánták elérni 49 db. jó tehén beállítását. Jelenleg már 52 darab tehenük van. Ebből a létszámból előreláthatólag kettőt kiselejteznek és év végén 50 darabot hagynak meg. A tejtermelés már is észrevehetően javult, pedig a létszám többször változott. Hét hónapon át az istállóátlag 7 liter tej. Az év hátralévő részében sok fríssfejős tehén kerül fejésre és számítani lehet lényeges eredményjavulásra. A tehe- nenkinti 2200 literes te- jési átlagot feltétlenül elérik. A tervben előírt 20 darab tenyészüsző már szintén be van állítva. Az év végére előírt 19 borjúlétszámmal szemben jelenleg 27 darab van, de a számítások szerint év végére a borjak száma el fogja érni az 50 darabot. így a tehenek és a borjak arányszáma 1:1 lesz. A tenyészkocák tervében előírás: 39 darab mangalica koca. Jelenleg 70 darab van nyilvántartva. Év végén csak 50 darabot hagynak meg, de ezzel is túlteljesítik a tervet. A malac-szaporulat tervében az első fialásban 10 koca 8.9, a második fialásban 33 koca 6 malacozási átlaggal szerepel. Folyamatban van 58 darab hízósertés beállítása (a terv szerinti 46-tal szemben), amelyek közül 10 darab baconsertés lesz. A több száz darabból álló juhászat mind tejtermelés, mind gyapjúhozam tekintetében — hajszál híján — elérte a kitűzött célt. A gyapjúhozam terve például az előírt 4 kilóval szemben 3.99 kg. nyírási átlaggal lett teljesítve. Z. A. Pillanatképek — vasutasokról D erék vasutasainkat ünnepeljük országszerte. Sárban, hóban, vagy tűző napsütésben vé-zik munkájukat. A biztonságos közlekedés, a pontos teherszállítás egyaránt nevükhöz fűződik. Mi utasok, vagy szállíttatok csak annyit látunk az egészből, hogy idejében elindul vagy érkezik a hajnali gyors, megérkezik a feladott küldemény, de azt már kevesen tudják, hány vasutas dolgozó összehangolt munkájára van ehhez szükség. A nyolcadik vasutas napon az egész vasutascsaládot köszöntjük helytállásukért. Ezt szeretnénk kifejezni néhány képünkkel is, amelyeket' munkájuk végzése közben sikerült megörökíteni. Erdélyi Lajos rendelkező forgalmi szolgálattevő. Körülötte jelzőkészülékek, telefonok. Irodája az állomás „agyközpontja”. A pontos forgalom jó munkáján alapszik. Beszállás! Berta Sándor vonatvezető és KISZ-brigádja, Komjáti István, Franczcl András jegyvizsgálók, Sepa Pál kezelő és Magyar Mihály kirakó rövid megbeszélést tart indulás előtt. Szakértést, gondosságot igényel a különféle teheráru ki-berakása. Borbély Béla raktárnok, Riegel József és rakodóbrigádja értik dolgukat. Dékány Istvánné gyors átmenesztő irányítja a különböző gyorsáruk „átszállását“’. Hammel Józseíj Arcok a pályaudvaron munka'“, mégis úgy hozzátartozik a váltós az állomáshoz, mint a sínszeg a talpfához. Sokszor a pillanat töredékrészében kell cselekedni, mert a téves állítás felmérhetetlen károkat eredményezne . í » — A selejt nálunk dupla se- lejtként, valósággal esőstől jelentkezne. — egészíti Pázár Mihály, Ezért kell nagyon vigyáznunk, ha éget a nap, vagy testünkbe cibál a szél e,, Aztán emlékezik: —» A legutóbbi télen történt, A kettes őrhelyen teljesítettem szolgálatot. Komolyan mondom, ha nem velem történik meg, el sem hiszem: jéggé fagyott a kezem fejére esett hó..» Most meg eső paskolja gyűrött kabátjukat, ahogy igazgatják a végtelennek tűnő kocsisort .,» Egy kocsimeateiT Hosszú volt az út, amíg Borbély János eljutott odáig t>, Volt pályamunkáé, fékező és egy tucatnyi beosztásban még, öt éve ért el élete legszebb napjához: kocsimesterré minősítették, — Napjainkban 18—20 vonatot bontunk szét, s huszonöt ember munkája felett kell vigyáznom. Van felelősség, azért elégedett vagyok, Soha jobbra nem vágytam. Hosszú vagonsor kígyózik a nyíregyházi állomást bujtató dombok, jelé. Délelőtt van, hétköznap, valósággal zuhog az eső. Ember- nagyságú mozdonykerekek csikordulnak, majd valósággal vágtatnak a sínpárokon. És a sinek között emberek hajladoznak... Vasutasok, a hétköznapok egyszerű emberei. S milyen furcsa: egy alkalomszerű körséta néhány villanása mennyi ismeretlen ismerős arcát mutatja meg...l
