Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-10 / 188. szám
2 keletmagvarorszäg 1958 AUGUSZTUS 10, VASÁRNAP B izony, híre volt Petneházá- nak még néhány éve is, hogy itt könnyen kiugrik a bicska a zsebből, s a kocsma tele van. Ez a hírnév szerencsére erősen megkopott, ami kiderül abból a beszélgetésből, amelyet folytattam Szamics Péterrel, az állami gazdaság kútjánál Péter egyébként jóképű, tizenhatéves forma fiú, kupával jött, hogy vizet vigyen haza. >- Varmak-e még erős legények a faluban? — kérdeztem tőle. — Vannak. — Verekedések? — A.., — Bicskázás nincs? — Rég volt. Ritkán. Most inkább táncolnak. — Hol? — A tanácsházán. — Kocsmába járnak? — Hát oda is, de nem annyira. Péter igazat mondott. Valóban a tanácsházára járnak táncolni a fiatalok, majdcsak minden vasárnap délután. Ez először viszatetszett nekem, hogyhát pont a tanácsházára? Mert ott van nagy terem, összejöhetnek hatvanan, nyolcvanan is. A kultúrház csak most épül, bár már legutóbb ott is tartottak bált, társadalmi munkával rendbetéve annak a nagytermét. Helyes-e, hogy a fiatalok, a KISZ-szervezet rendezésében ennyi alkalommal csupán táncolni járnak? Könyvek, előadások nincsenek? Könyvek alig; Előadások a télen voltak, talán öt mindösszesen. Az állami gazdasági itteni üzemegységében folyt ugyan ezüstkalászos tanfolyam, de ennek hallgatósága öt fő volt. „Minek is több?" ez a felfogás uralkodik a gazdaságban. Mozi van, oda annyian Sárnak, amennyi „éppen elég” — mondta Péter nagy őszintén, ö maga „csak akkor megy, ha jó filmet adnak“. S hogy mikor adnak jó filmet? Melyik a jó film? Erre csak azt felelte huncutul: sAmrt éppen adnak, az a jó film”. S mi van egyéb? Bizony, nem sok így együtt. A tánc az, ami dominál, ami kedvelt, ami megy. Ezért azt kellene mondani, hogy nem jó irányban halad a petneházi fiatalság, nem jól vezeti őket a KISZ-szervezet. De mégsem így van. A községben sok a leányanya. Tehát az olyan leány, akinek gyermeke van. Ha azonban sorra vesszük őket, kiderül, hogy az utolsó két-három évben talán nem Is akad. Mind a korábbi évekre gebbi évek és az idei között. Verekedés alig fordult elő, a fiatalok tisztelettudóbbak. Tehát kétségtelenül valami változás történt. De hol? Egyszerű a felelet: Olyan irányba terelték a fiatalság figyelmét, amely elvonja őket az italtól, a kártyától, s közelebb hozza őket a nemesebb szórakozáshoz. Az indító maga a pártszervezet volt, az irány: egyelőre a tánc. Egyelőre. Helyes e hát, hogy vasárnaponként a tanácsházán táncoltak? Elvonta e sok fiatal figyelmét a kocsmától? Igen! Helyes volt a pártszervezet törekvése, helyes volt a KlSZ-szer- vezet célkitűzése. Mert a fiatalok eljárnak rendszeresen a gyűlésekre is, a tánc-délutánokon rendszeresen ott van egy-egy pártvezetőségi tag, pedagógus is, és minden alkalmat megragad az ifjúság nevelésére. Egyelőre a tánc az, ami összehozza őket, de már ott vannak kéznél a folyóiratok is, s belebeleolvasnak a fiúk, lányok. A következő lépés, hogy könyveket is forgassanak, szélesedjen a rövidesen megnyíló kultúrház társadalmi gárdája, hogy a tánccsoporthoz hasonlóan, — amely dicséretes szép munkát végez — más csoportok is élre törjenek, hogy végül a falu egész fiatalsága ott találja meg közös otthonát a művelődési háziban, a KlSZ-szer- vezet, a KISZ-tagok és a pedagógusok vezetésével. Jó irány volt-e az, hogy a kultúrház majdcsak felerészben társadalmi munkával épült? Sőt, ha az összértéket vennénk figyelembe, túlnyomórészt az önkéntes munka hívná magára a figyelmet. Feltétlenül helyes út ez! S ha már így nekiindult a község, s a fiatalsága, bizton lesz erő ahhoz is, hogy a következő lépéseket is megtegyék. utalnak, gyermekeik négy-öt eszKét éve saját orvosuk, védőnőtendősek, vagy idősebbek. Az utóbbi években csökkent az italozás mértéke, s a kocsma sem olyan látogatott, mint azelőtt. Különösen nagy az eltérés a réjük, egyszóval jó orvosi ellátásuk van a községbelieknek. Ez sokat javított az egészségügy helyzetén, s az emberek gondolkodásmódján. De még sokat kell tenni ezután is. Csak az elmúlt napokban terjedt el az a nevetséges pletyka, amiről j a Szabad Föld is megírta, hogy 1 . valótlan szamárság. „Új Krisztus” $ földreszállásáról beszéltek Petne-*' házán, hozzátéve, hogy „ha már | az újság is megírta, biztosan igaz”. ♦ Volt dolga a pártszervezetnek, | hogy megmagyarázza az egyszerű ♦ embereknek, mennyire alaptala-? nul ugrottak be a nyilván ellensé-1 ges szándékú hírterjesztésnek, * amelyet valószínű jehovisták tér-1 jesztettek tovább, s amelyet bizo-| nyos, hogy külföld sugallmazott. í Most nem arról szólunk, hogy mi-1 lyen céljai lehetnek ennek a t rosszindulatú híresztelésnek, erre j ez a cikk kevés lenne, — hanem S arról, hogy Petneházán voltak z emberek, akik ezt elhitték! Van t tehát még mit javítani az embe-| rek gondolkozásmódján. Ennek t egyik módja az ifjúság helyes cé-X lók melletti tömörítése, műveltsé-| gének emelése. i Szanics Péterrel hosszan beszél-1 gettem a kútnál, sok mindent el-X mondott őszintén. Főként saját? életét. Elmondta, hogy az idén X három hónapot dolgozott más me-| gyében és keresett havonta tisz-í tán 700 forintokat. Kell a pénz, ő f a családfenntartó. Mindezt a gaz- ^ daság udvarán mondta el, ahol többet kereshetne, s nem kellene más megyébe utaznia. De nem tudja, hogy itt milyenek a munka- lehetőségek! A KlSZ-szervezet- nek nem tagja. Édesapja nincs, anyja évek óta beteg. Ki fogja meg a kezét? Sok van ilyen, ma- gárahagyott fiatal? Talán nem sok. De egynek sem szabadna lenni! Táncolni 6 is eljár. Másképp talán nem menne. Helyes tehát, hogy egyelőre ilyen módon igyekszenek összefogni a fiatalokat, de hangsúlyozni kell, csak egyelőre! Mert természetesen táncolni a fiatalságnak kell, azért fiatalság, de nem csupán a táncot tekinteni főszőrakozásnak! És erre ismét csak Péterre, erre ? a kedves fiatal gyerekre utalok, aki különben vasúti kalauz szeretne lenni majd. ö mondta: — Ha például a KISZ-szervezet elhatározná, hogy újra rendbehozza a strandfürdőt, akkor én is belépnék. Mert volt strandfürdő, „Híres” — ahogy Péter mondta, medencével, folyóvízzel. Elhanyagolta a község, tönkrement. Évek óta nem működik. Ez csak egy olyan feladat, amely felkelthetné az ifjúság érdeklődését. Számtalan akad minden faluban. Csupán a célt nem szabad szem elől téveszteni: Művelt, szocialista, áldozatkész, boldog fiatalokat akarunk! S ezt csak úgy lehet elérni, ha együtt halad, tanul, szórakozik az ifjúság olyan emberek vezetésével, akik erre érdemesek. Sipkay Barna. T(í bor tűz hosszú ságga l A napokban a 111. kerületi Nőtanács szülők és gyermekeik számára szabadtéri ismerkedési estet rendezett a Zója utcai játszótéren. Nem volt könnyű dolog megszervezni ezt a ritka kezdeményezést. Addig törték a fejüket, amíg meg nem született az ismerkedési est jó programja, amely nagyon vonzotta mind a szülőket, mind gyermekeiket. Melyik szülő és melyik gyermek ne vágyna szalonnát sütni este a városi játszótéren tábortűz mellett, közben vidáman tereferélni, hangulatosan eltölteni az időt? .4 meghívott és meg is jelent 120 fő legalább is azt bizonyítja, hogy nem akadt ilyen szülő és gyér= mek. 5 tábortüzet gyújtottak, hogy egymást váltva gyorsan mehessen végbe a nyársra húzott szalonna pörkölődése. Ment is minden rendben, amíg mehetett. Te- leszájjal majszolta a kis Jutka, Kati, Miki, a papák, a mamák, a nővérkék, a bácsikák a szalonnazsírral áztatott, hagymaszeletekkel, paprikával, retekkel tűzdelt hatalmas karéj kenyereket és jókat falatoztak a szép pirosbarnára pörkölődött szalonnából. De egyszer csak elhangzott egy cérnavékonyka hang kívánsága. — Anyuci, szomjas vagyok... Ügy látszik, ez a kívánság ragadós volt, mert egyszeribe mindenki szomjas lett és bizony nem tudták mivel csillapítani a mind kínzóbbá vált érzést. A lelkes rendezők elsápadtak, ahelyett, hogy pirultak volna a tábortűz mellett. Pedig nem ők voltak a hibásak. A szervezés során üdítő italokra is gondoltak a falatozás mellé. Egy héttel az est előtt és az estről is elment a Nőtanács két vezetőségi tagja a Vendéglátóipari Vállalathoz (korábban személyesen Szolnoki elvtárshoz) és meg- állavodtak abban, hogy 50 liter sört, málnaszörpöt szódával szállítanak a helyszínre az est sikeréhez. Ám ebből semmi sem lett, csak a bosszúság az est résztvevőinek, mert a Vendéglátóipar, Vállalatnál elfeledkeztek a megállapodásról. A Nőtanács vezetősége úgy vélekedik, hogy ha már nekik sápadozni kellett a tábortűz mellett kudarcért, most piruljon a bírálattól az, aki elfeledkezett ígéretének teljesítéséről. Ebben van is valami igazságI Z. A.- Vitaikozzunk az ifjúságról Elkényeztetjük, vagy szeretjük őket? A Kommunista Ifjúsági Szövetséggel való foglalkozás elsősor« ban pártszervezeteink feladata. Nem lehetnek azonban közömbösek a gazdasági vezetők sem ifjúságunk nevelése iránt. Az ifjúsági szövetség tagjaival, a szervezeten kívüli fiatalokkal való helyes foglalkozás érdekében helyet adunk lapunkban kommunista és pár- tonktvüli vezetők nyilatkozatainak, véleményeinek, hogy a hasznos javaslatokat, módszereket terjesszük és harcoljunk az ifjúságot károsan befolyásoló nézetek, módszerek, a közömbösség ellen. Ezzel a céllal közöljük egy kommunista igazgató vitaindító nyilatkozatát. E lőszeretettel foglalkozom a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjaival, a szervezeten kívüli fiatalokkal. Tudom, hálásak a jó szóért, a bizalomért. Munkahelyünkön harmincöt fiatal dolgozik. A KISZ-nek huszonöt tagja van. Mi, idősebbek pártoló tagjai vagyunk a KISZ-nek. Ezt nemcsak tagdíj- fizetéssel juttatjuk kifejezésre, hanem elsősorban azzal, hogy mindenütt ott vagyunk, ahol segíteni kell és lehet az ifjúságnak. Rendszeresen részt veszek a KISZ rendezvényein. Hasznos elgondolásaikat, javaslataikat támogatom, segítek annak va- lóraváltásábn. Örömmel fogadtam azt a javaslatot is — amely az egyik KISZ taggyűlésen született —, hogy a pártoló tagok által befizetett tagdíjból, valamint a vállalat részéről törvényesen adományozható hozzájárulásból havonként klubdélutánokat rendezzen a KISZ. Ezeken az összejöveteleken baráti beszélgetés keretében hasznosítják egymás tapasztalatait, véleményét, javaslatait idősebbek és fiatalok egyaránt. Erkölcsileg és anyagilag támogatom a fiatalok által kezdeményezett teaesteket is, mert szórakozás közben jelenbeli kérdések is szóba- kerülnek, Megfelelő válaszadásokkal, élménybeszámolókkal formáljuk a fiatalok magatartását, viselkedéét, a munkához, a felnőttekhez való viszonyát. T aggyűlés vagy más rendezvény után kollektiven látogatnak el a KISZ-tagok a Sóstóra, ahol egy-egy pohár sör mellett barátkozunk, szórakozunk. Igen fontos, hogy ne csak olyankor hívjuk a fiatalokat segítségül, mikor tenni kell valamit, hanem akkor is, ha szórakozni kell. A Sóstó tavaszi rendezése idején én is ott voltam a fát ültető kiszisták között és taggyűlésük után is szívesen tartottam velük a teraszon elfogyasztott pohár sör mellett. Valaki azt mondja: elkényeztetjük a fiatalokat. Én viszont azt mondom: munkában, szórakozásban egyaránt legyünk a fiatalokkal. Ez nemcsak azért hasznos, mert közelebb kerülünk a fiatalokhoz, jobban megismerjük örömeiket, gondjaikat, jellemüket, viselkedésüket, hanem azért is, mert érzik, hogy jóban- rosszban velük van vezetőjük. Ez újabb tettekre serkenti a kiszistákat. Támogattam, hogy alakuljon meg a kiszisták javaslatára a Zója és a Komszomol ifjúsági brigád, a versenyben legjobb eredményt elérő KISZ-tagokat jutalmazom. Legutóbb Csernyik Mária kéthetes ingyenes üdülésben vett részt Lillafüreden eredményes munkájáért. M inden hétfőn kétórás ifjúsági híradó-műsorban népszerűsítjük a legjobban dolgozó KISZ-tagokat, szervezeten kívüli fiatalokat. Személy szerint dicsérjük, bíráljuk munkájukat, adunk útmutatást, segítséget további feladataik sikeres megoldásához. Mielőtt ifjúsági ügyekben döntenék, minden esetben megkérdezem a KISZ-titkárt. Meghallgatom javaslatát, véleményét és csak ezek figyelembe vételével döntök. A KISZ taggyűlés előtt minden alkalommal megbeszélem a KlSZ-ti'tkárral: hogyan segítették megvalósítani a gazdasági feladatokat a fiatalok, milyen eredménnyel és melyek a legfontosabb feladatok. Mindezeket azonban megfelelő hangon, barátságosan mondom el, nehogy hivatali utasításként fogadják a fiatalok. Meg kell találni a meleg, kedves, közvetlen hangot. Az az igazgató, gazdasági vezető láthatja el eredményesen feladatát, aki egyre jobban a pedagógusi szerepet is betölti munkahelyén. Szívesen, türelmesen meghallgatom a fiatalok személyes problémáit, amit egyébként a szülőknek is nehezen mondanak el. Bár az ilyen ügyekben nehéz tanácsot adni, de a józan észre hallgatva feltétlen válaszolni kell az ilyenirányú kérdésekre is, mert ha tanácstalanul hagyjuk a fiatalokat, rossz útra tévedhetnek. Ha a „kényes" kérdésekre is igyekszünk megfelelően válaszolni, bizalommal fordulnak hozzánk máskor is. I dőközönként megbeszélésre hívok meg néhány fiatalt. Elmondom munkájukkal, viselkedésükkel kapcsolatos véleményem és türelmesen meghallgatom őket is. Ha szükséges, egyes fiatalok szüleit is figyelmeztetem gyermekük viselkedésével, munkájával kapcsolatban. Egy-egy fontos esemény akalmával meghívom a szülőket is. Előttük értékelem gyermekük magatartását. Személy és érdem szerint dicsérek, bírálok, így lehetőség nyílik a szülők előtt, hogy megismerjék: hogyan viselkedik gyermekük a munkahelyen, hol kell segíteni. Az ilyen beszélgetések is hozzásegítették az egyik tanuló kislányt, hogy a kezdeti pajkos viselkedéssel szakítva, ma a legjobb dolgozók közé tartozik. Ahhoz, hogy a fiatalokat eredményesen foglalkoztassuk, szükséges kul- túrszomjuk kielégítése is. A lányoknak kétrendbeli tornaruhát biztosítottunk, tangóharmonikát vásároltunk. Sok mindenről lehétne még beszélni. A vita során bizonyára felszínre kerülnek hasznos elgondolások, melyek megvalósításával segíthetjük a KISZ munkáját. -» IVANOV ISTVÁN, az Állami Áruház igazgatója. Művésztelep Tiszadobon Művésztelep létesült Tiszadobon, a Gyermekotthon féstői környezetében A pedagógus szakszervezet központi kultúrotthon képzőművész stiídiója a gyermekotthon vezetőségével karöltve szervezte meg a megye első művésztelepét. Az itt dolgozó, mintegy 20 pedagógus művész augusztus 3-án nagysikerű bemutatót tartott a község lakosságának. A nagy érdeklődésre való tekintettel a bemutatót augusztus 10-én megismétlik a tiszadobi gyermekotthon kultúrtermében. J ^^étenel !' n kútnál
