Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-01 / 180. szám
4 BÍET-FTMAOYARGEF? If? 193&. AUGUSZTUS 1, PÉNTEK ^ TUDOMÁNY TECHNIKA Vagyont én© trákok Az álszemérem történetéből A történettudománynak van egy új ága, amely az álszemérem történetét kutatja. Nos, e tudományok eredményei kö. zül közlünk egy-két szemelvényt. A müncheni Allgemeine Zeitung 1903-ban írt arról, hogy az egyik városatya kifogásolta Haydn ,,Az évszakok” című oratóriumának ezen sorait: ,A leánykebel kívül hófehér, s belülről tiszta legyen”. Az 19G3. március 29-én tartolt előY adásra új szövegkönyveket nyomtak — de ezen „erkölcstelen” sorok nélkül. Az álszemérem rekordja: Egy 1863-ban kiadott angol illemkódex azt Írja elő a háziasszonyoknak, hogy a férfi- és nőírók könyveit a könyvespolcokon el kell különíteni egymástól. Az író és az írónő könyve csak akkor állhat egymás mellett, ha a szerzők házastársak voltak. HÍREK 1958, augusztus 1, péntek, Péter VILLANYHEGESZTÖT állítottak be a közelmúltban a BEL- SPED Sóstói út 1. szám alatti telepén. Korábban nagyban akadályozta a munkát, hogy csak éjszaka volt mód a hibák' kijavításai a. (Ugyanis egy másik vállalatnál végezték a javításokat). — Most egy jó állapotban lévő gépet 14 ezer forintos szerelési költséggel átszereltek a saját műhelyükbe és ezzel a nappali hegesztésre is lehetőség nyílt. LENGYELORSZÁGBA július 30-án utazott jutalomüdülésre megyénk két kisipari szövetkezeti szakembere. A kitüntetés Csutka Lászlót, a Nyíregyházi Textilruházati KTSZ elnökét, valamint Molnár La,íost, a nyírbátori Cipőipari KTSZ dolgozóját érte. Két hétig pihennek Lengyel- ország legszebb vidékén. DIVATBEMUTATÓT rendez augusztus 2-án a Népbolt Vállalat Kisvándán, a kultúrházöan. A nagyszabású divatbemutatón a debreceni ruhagyár legjobb és legszebb készítményeit láthatja a közönség — a fővárossal egyidó- en — a legjobb 8 debreceni ma- nequin közreműködésével, A divatbemutatót reggelig tartó tánc- mulatság követi. AZ ORSZÁGOS VERSENYBEN első helyezést ért el az iskolák közötti versenyben a Hajdú- böszörményi Gépészképző Szakiskola. A versenydíjak átadására augusztus 2.-án délután öt órakor kerül sor. Az ünnepélyre mindenkit szeretettel vár a rend esőség. EGÉSZNAPOS SÉTAREFÜ- LC3RE kerül sor Nyíregyházán Felhívás! A JÓ3VAFÖ-, AGGTELEKI AUTÓBUSZ-KULÖN. JÁRAT RÉSZTVEVŐIHEZ Felhívjuk a jósvaiői IBUSZ—TIT országjárás résztvevőit, hogy az autóbusz-különjárat augusztus 2-án 14 órakor indul az IBUSZ elől. Részvételi jegyek: aug. 1-én 16 óráig váltható az IBUSZ-ban, vagy a TIT Zrínyi Ilona utcai helyiségében. 3panDDDtx3DDDannnnnnnaaaDDnaaöDnaDC!DonnannDaDr> 0 Paiia^koiayv helyett 3 y óldbablevest, nagyadag sertéssüitet rizzsel és uborkát g lérek — mondta asztaltársam a nyírbátori étterem- n ben a kedves felszolgálónak. Pillanatok alatt megérkezett a rendeléssel a mosolygós fi asszony. Ismerősöm elfogyasztott mindent. Mielőtt elindul- fi tunic volna a vendéglőből, asztaltársam ismét az étlapot □ kezdte nézegetni. Gondoltam: a konyhafőnök nevét. keresi, fi hogy dicsérőer, szóljon annak az ízletes ebédért Nem tévedtem. fi Mikul fizetett, azt mondja a felszolgálónak. fi — Üdvözletemet küldöm Nagy Kálmánnak. ízletes veit □ az ebéd. De mondja meg azt is a konyhafőnöknek, hogy nem fi ártana, ha tapasztalatcserén vennének részt a vásárosnamé- q nyi földművesszövetkezeti vendéglőben, mert ott nemcsak □ ízletes, hanem rendes adag ebédet is adnak. 5 I anzszkönyv nem volt a közelben, de azért elmondta, H mit akart abba írni.' fi „Július il-én az ebéd jó volt. csak kevés volt. Kár, hogy § Bátorban az uborkaterméssel is baj van. Szomorú ez, mert □ szeretem az uborkát, s itt mégis oly keveset adtak.” Ismerősöm fizetett és elindultunk. (N. T.) fi augusztus 30-án, az Országos Repülőnap alkalmával. A nagy érdeklődésre való tekintettel közöljük olvasóinkkal, hogy jegyeket a sétarepülésre csak elővételben lehet biztosítani. A jegyeket augusztus 4-től árusítják az MHS megyei elnökségén (Nyíregyháza Szabadság tér 7 szám). A város körüli repülés díja: felnőtteknek 50, gyermekeknek 30 forint. ★ 30—33 EZER TONNA ÁRUT mozgatnak meg havonta a megyei BLLSPED fuvarozási vállalat emberek Ez napi átlagban 11U ke» eskedelmi vagonnak felel meg. A legtöbb áru (7785 tonna) a megyei TÜZÉP Vállalat részére érkezik. De sok árut szállíttat az Útfenntartó, a Terményforgalmi és a Göngyölegellátó Vállalat is. A közelmúltban felfrissítették a BFLSPED lóállományát 8 darabbal. A „Taterza” budapesti központtól kapott 8 ló nagyban hozzájárul a gyors szállításhoz, MEGKEZDTÉK a napokban a kisipari szövetkezetek augusztus 15-i kiállításának előkészítését. — Jelenleg a helyszín (Nyáregyháza, IV-es számú iskola) szépítésén fá- -adoznak. Kiemelkedő része lesz a kiállításnak a nyíregyházi Építőipari KTSZ kislakásépítési bemutatója. MEGYEI LOVAS SPORT KLUB-ot alakítanak a lovassport rajongói az MHS keretén beiül Nyíregyházán. Az alakuló Olásra augusztus 2-án kerül sor, ahol szívesen látnak minden érdeklő* dót. 'k KÉTTANTERMES iskola építését tervezik 1360-ra Szatmárcse- kénu Jelen pillanatban egyrészt állami támogatással, másrészt társadalmi munkával a régi iskola épületéhez új számyrészt építenek. Ubí kiállítás gyilik Hyíregyíiáiáa A Hazafias Népfront városi bizottsága és a Móricz Zsigmond Művelődési Ház kiállítást rendez a Bolgár Népköztársaság életéből Nyíregyházán, a Gorkij- mezi épületében. Az finné, pélyes megnyitó ma de. II órakor lesz, ahol dr. Merényi Oszkár, a Megyei Béke- bizottság elnöke mond beszédet. Qíéhány izé- a „fúgáim!" Régen az volt a szokás társalgás közbén, hogyha a tisztességről, a becsületről esett szó, megkérdezték: — Bátyámuram, tudja mi a becsület? S ha a kérdezett figyelmes és élénk észjárású .ember volt, akkor nyomban azt felelte: — Drága öcsémuram, a becsület az, ha az ember felül tud kerekedni! Nos, ebből kiviláglik, hogy becsületes ember csak erős ember lehet. Tekintet nélkül arra, hogy mit csinál,, mit nem csinál. Egy a fontos: felül tudjon kerekedni! De kiken? Természetesen azokon, akik egyik vagy másik tettét nem tartják becsületesnek. A feudalizmus, »nagy föld- birtokos uraink erkölcsi elve volt ez, amit .még egy másik módon is gyakran kifejeztek: A győztest senki sem vonja felelősségre! így gondolta igazságtalanságainak, jogtalan tetteinek elintézését a legtöbb magyar úr. Ezt az erkölcsi nézetet a kapitalizmus is átvette és gyakorlatban is követte. A jogéletben nem az igazság győzött, hanem az az ügy nyert, amelyiknek a képviselője ügyesebben, más paragrafusok ügyes felhasználásával, jó beszéddel „felül tudott kerekedni”. A gazdasági életben is az erősebb uralkodott: annak volt igaza, becsülete, aki erősebb volt. A régi világ elmúlt, szétvertük, de erkölcsi nézetei közül sok még ma is él a fejekben és divatozik a gyakorlatban. Például: az emberek nagy része még természetesnek veszi, hegy két maszek kovács igyekszik egymás elől elszedni a munkát és így „felül kerekedni” a másikon. De él egy másik formában is ,.a becsület az, ha az ember felül tud 'kerekedni”-elmélet: az intrikában, vagy ahogy nálunk köznyelven nevezik — a fúrásban. Mi is lényegében a „fúrás“, illetve az intrika? Közönséges fe- lülkerekedési törekvés. Az intri- kus — általában mindig, mindenről tudó, jólértesült valaki — rosszat mond társára, főnökére, vezetőjére, adatokat gyűjt ellene, felnagyít jelentéktelen dolgokat, a rosszakarat megvilágításában „íáial” eseményeket, S miért? Hogy felülkerekedjen! Több fizetéshez, magasabb beosztáshoz jusson. Az ilyen ember úgy hiszi, hogy ha „felülkerekedett”, akkor már becsületes. Nem! Ebben az esetben sem szentesíti a cél az eszközt. Az önzés és a túlhajtott becsvágy, a mértéktelen hiúság a mozgató . rugója minden intrikus lépésnek, tettnek, szónak. A cél: nem a köz jobb szolgálata, hanem az egyéni álmok elérése. Az intrikus csak arra gondol, hogy — még ha a holttesteken keresztül is — megélhetését könnyebbé tegye, több keresethez, pénzhez "jusson. Tehát visszavezethető e törekvés arra a polgári megfogalmazásra, amit a feltörekvő pénzemberek hirdettek a feudális urakkal szemben: Nem a király nemesit, hanem a pénz! Az intrikus, a „fúró” másként fogalmazza ezt meg — bár sohse mondja ki: A beosztás nemesít! A mi társadalmunkban az a cél, hogy az emberek tudásukkal, emberségükkel, eszméikhez és eszményeinkhez való törhetetlen hűségükkel, rátermítsegükFuresa infláció tány érkezett a szigetre, hajóján óriási mennyiségű „kőpénzt” hozott és különféle termékekért adta oda a bénszü- iötteknek. E tettéért — „hálából'' törzsfőnökké választották, de a régi málott kőpénz értéke csökkenni kezdett — immár sok volt belőle. Hogyan vásárolnak a ber- szülöttek e „nagypénzekkel”? Mindig rúdon viszik magiakkal? Vannak kőpénzek, amelyek átmérője eléri a 4 métert is, nehéz volna hát a piacra menni vele. Éppen ezért e „nagypénzek” mindig a helyszínen maradnak, bálványként veszik körül a falvakat, helyenként az utak kövezésére, lépcsők készítésére is felhasználják, de bárhol feküdjön is a pénz, a tulajdonosa mindig tudja, hogy hol, melyik kő az övé. Az aprópénz szerepét gyöngyházkagylók és vörös koraliok töltik be. Ezeket felfűzve nyakban hordják. A Karolina-szigeitek egyikén — Yap-sxígetén — kőpénzek vannak használatban. E „pénzérmék” nem kisebbek egy kocsikeréknél. E furcsa pénzekkel földet, csónakot lehet lenni és ajándéknak, vagy hozománynak számítanak. E pénz állandóságát az is bizonyítja, hogy e szigetek jelenleg amerikai mandátumok, de a dollár a benszülött lakosság körében nem kaphat nagyobb szerepet, a lakosok kitartanak a mészkőből készült „kocsikerekek" mellett. A benszülöttek nemzedékeken át életük kockáztatásával keskeny csónakjaikon hordták a szigetre a 300 mérföldre lévő Pala u-szi «Jetek kőbányáiból e pénzeket. A nagy „érme” a könnyebb szállítás érdekében át van túrva, mint a malomkő, rudat dugnak bele és két ember úgy viszi a vállán, ha vásárolni akar. A pénzromlás körülbelül 90 esztendővel ezelőtt kezdődött. Ugyanis akkor egy hajóskapiállanak a tyúkok állami ellenőrzés alatt. Ez azt jelenti, hogy csak állami tisztviselő jelenlétében szabad tyúkot vágni. A levágott tyúk begyét kitépik, selyemzsinórral átkötik, lepecsételik és be kell szolgáltatni a bányavállalat vezetőségének. Ezek után aztán a tyúknak már az a sorsa, mint minden közönséges tyúknak — nincs nagyobb becse, értéke, mint a közönséges húsnak. Ezek után felteszi az olvasó a kérdést: hogyan ellenőrzik a muzoi embereket? Az embernek nem vehetik ki sem a gyomrát, sem a belei*! Ez igaz! Nos, a bánya területére csak különleges állami engedéllyel szabad lépni és minden látogatót röntgenvizsgálatnak vetnek alá, mielőtt eltávozna a telepről. Ennek ellenére szigorúan tilos a földről bármit is felvenni anélkül, hogy az illetőtlóob valamelyik felügyelőnek szólna. Nem léphetnek a bánya területére asszonyok. Ezt azért csinálják így, mert a bányaigazgatóság állítólag számos rossz tapasztalatot szerzett, a női vendégek látogatásakor. Amikor egyszer a bánya főmérnökétől ezen udvária Jan rendelkezés után érdeklődtek, az tréfásan megjegyezte: — Azért volt rá szükség, mert nem akarjuk női látogatóinkat feleslegesen kísértésbe hozni. Bizonyára csodálkozik a nyájas olvasó címünk olvasásakor: hát ilyen is van? Milyen tyúk az, ami vagyont ér? Tessék elhinni, hogy van ilyen tyűk és az ilyen tyúk színre, termetre, tulajdonságaira nézve semmivel sem különbözik a mi tyúkjainktól De..j Délamerikában, a columbiai drágakőbányák központjában élnek a drága tvukok. Pontosabban Muzo környékén, ott, ahol a bányász csillogó smaragdokat ragad ki a homokból. A tyúkok a világnak e pontján igen nagy megbecsülésnek örvendenek: úgy ápolják, gondozzák és őrzik őket, mint valami drága telivért a verseny előtt. Próbálna csak valaki Muzo környéki tyúkot vásárolni! Vagy kinevetik, vagy a tyúkokra vonatkozó törvény megszegőjének tekintik és átadják a hatóságoknak. Ugyanis a muzoi tyúkok állami ellenőrzés alatt vannak és minisztérium fizeti a gondozó Indiánokat A muzoi tyúkok ugyanis lenyelik a drágaköveket. Persze a tyúkok nincsenek értékük tudatában, mert ők tulajdonképpen csak a ragyogó homokszemeket csipegetik fel. \ homok azonban smaragd- szilánkokat tartalmaz és igy gyakran előfordul, hogy a piros pecséttel ellátott kis tyúkok egész vagyont hordoznak a begyükben. A bányavállalat nem akar károsodni és. ezért
