Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-05 / 183. szám

„JEHOVA TANŰJA VOLTAM” — KÉSEI GÓLYA — ASSZONYOK­NAK — LÁNYOKNAK — KÖZ­LEMÉNY HRUSCSOV ÉS MAO CE-TUNG TÁRGYALÁSAIRÓL — TUDÓSÍTÁS A MEGYEI HORGÁSZ VERS ENYRÖL r XV. ÉVFOLYAM, 183. SZÄM. Ara 50 fillér 1958. AUGUSZTUS 5, KEDD 3QCOJDütxia[X3DaDDDaDDDnnnnnnnnnnnnnnnnnnr^ TÖBB SZAKMUNKÁST fl MEZŐGAZDASÁGBA! I T erítsük magunk elé képzeletben a megye mezőgazda- sági térképét. Látjuk, hogy a gyümölcstermelés terü- lete megtöbbszöröződött s teljesen uralja a homokot; a szőlőtelepítések is nagymérvűek; a dohánytermelés igen fontos ággá fejlődött rövid idő alatt; kibontakozik az öntözéses gazdálkodás. Mindez a változás — ami tovább tart — gazdasági szükségszerűségek következménye. Ha számot vetünk ezzel szemben, hogy a mezőgazdaság­ban milyen a szakmunkásellátottság, nagy hiányokat tapasz­talhatunk. Ennek két oka van. Első ilyen gátló tényező, hogy a mezőgazdasági munkát nem nézik még mindég szakmának, olyan szakmának, amit tanulni kell. Ez a nagyon káros és téves nézet nagyban hozzájárult régen is ahhoz, hogy a mi mezőgazdaságunk Európában a hátsók között kullogott. A másik ok — ami főleg az elmúlt évtized „hagyománya” — az, hogy aki mégis elsajátított valamit a mezőgazdasági tudo­mányokból, az nem hajlandó a szakmájában fizikai munkát végezni. Pedig láthatjuk, hogy magasabb mezőgazdasági kul­túrával rendelkező országokban nem szégyenli az egyetemet végzett ember megfogni az eke szarvát. Hogy ez mennyire így van, arra példa, hogy a technikumot végzett, kellő gya­korlati szakmai önállósággal nem rendelkező fiatalok jelen­tős része állás nélkül van azért, mert „iskolájánál” fogva csak olyan vezető beosztást „fogadhat” el, ahol legkevesebb 1200—1500 forintot keres. Ez a szemlélet közismert. A 17—18 éves ifjú „hegyeket akar megmozgatni” s a gyakorlatban vá­lik el. hogy ez meghaladja erejét. Arra buzdítjuk az érettsé­gizett fiatalokat, hogy válasszanak szakmát a termelés vala­melyik területén. Dolgozzanak és értelmi képességük, ráter­mettségüktől függően magasabb beosztásba kerülhetnek. S ezek az érettségizett fiatalok egyre szélesebb körben élnek is a lehetőségekkel. A mezőgazdasági technikumot végzettek sem — tisztesség ne essen szólván — csodaemberek, akik az oklevél megszerzése után a gyakorlati élet mindentudói lesz­nek. Akkor lesz belőlük jó vezető, ha megismerik a munkás­élet hétköznapjait. Azonban ez a kérdésnek csak egy töredéke. Sokkal szé­lesebb tere kínálkozik annak, hogy a rohamosan átalakuló, a belterjesség felé haladó mezőgazdaságba szakmunkásokat biz­tosítsunk. Hogy ez mennyire égető kérdés, azt bizonyítja, hogy például a megye állami gazdaságaiban jelenleg 3500 szakmunkásra lenne szükség s ebből mintegy 2 ezer a gyü­mölcs és szőlőskertekben. Ebből mindössze 14—15 százalék van biztosítva, de ezzel a gárdával is messze maguk mögött hagyják még a termelőszövetkezeteket is. Pedig a szövetke­zetekben is felmérhetetlen kincset jelentene a jól képzett szakmunkás tagság! A lehetőségek fiatalok és idősebbek részére egyaránt meg­vannak. A legátfogóbb formája a szakképzésnek az ezüstka­lászos tanfolyam, az állami gazdaságoknál e mellett az üzemi szakmunkásképzés. Az állami gazdaságokban tavaly 326 dol­gozó kapott bizonyítványt a tanfolyamok sikeres elvégzésé­ről. A megyében az ezüstkalászos tanfolyamokon 1192 dolgozó paraszt és szövetkezeti tag tapult. Az állami gazdaságokban bevált az oktatásnak ez a rendszere. Azonban nem lehetünk derűlátóak a termelőszövetkezetek érdeklődése miatt. Ugyan­is a tanfolyamok hallgatóinak csupán 10 százaléka volt szö­vetkezeti tag. Megyei átlagban ez azt jelenti, hogy két-há- rom termelőszövetkezetre jut egy tag, aki ezüstkalászos tan­folyamon vett részt. Sok tennivaló van szövetkezeteinknél e téren és a téli oktatásban feltétlenül megtöbbszöröződött létszámmal kell szerepelniük. Országos oktatásként szervezett, anyagi támogatást biz­tosító szakiskolák működnek, ahol két év alatt megszerezhe­tik a szakmunkásbizonyítványt a termelőszövetkezeti tagok gyermekei. Vagy például a téli mezőgazdasági szakiskolák közül a mátészalkai kétéves arany kalászos tanfolyam szintén lehetőséget nyújt a szakmai felkészültség megszerzésére. Az állami gazdaságok az idén az ezüstkalászos tanfolya­mok és az üzemi szakképzés mellett, az ipari tanulóképzés mintájára, hároméves szakmunkás-képzést szerveznek. Ezek­re a tanfolyamokra 14—17 éves fiatalokat vesznek fel lehe­tőleg a gazdaságot környező községekből, hogy később itt hasznosíthassák tapasztalataikat a gazdaságban. A termelési idény alatt teljesítménybérben dolgozhatnak s télen elméleti oktatásban vesznek részt. Ipari-tanulói ellátást biztosítanak számukra. Ez a tanfolyam most még csak négy-öt helyen kezdődik, de a következő években a többi gazdaság is bekap­csolódik az oktatásba. így akarják megoldani a saját szak­munkás gárdájuk felnevelését. Üdvözölni lehet ezeket a kezdeményezéseket, amelyek az első lépések a mezőgazdasági szakmunkásképzés és után­pótlás terén. Igen hasznos lenne, ha Nyíregyházán, a régi he­lyén, újra életre hívnák a kétéves kertmunkásképzést, amely annakidején a gyümölcstermeléshez értő szabolcsi szakembe­rek legjobbjait adta. Szükséges megragadni — különösen a ter­melőszövetkezeteknek — minden lehetőséget, mert a felada­tok a múlthoz képest megtízszereződtek. Helytálltak a betakarításban városunk termelőszövetkezetei „így végzik munkájukat a nyír­egyházi termelőszövetkezetek”. A városban működő 10 termelőszö­vetkezet életéről, munkájáról sokszorosított, színes „Verseny- hiradó”-ban számol be időnként a városi tanács mezőgazdasági osztálya. A legutóbb kiadott híradó sorraszedi a termelőszövetkeze­teket és elsősorban arról ad ér* tékelést, hogy miként sikerült megbirkózniuk a kenyérnek- való betakarításával és a tarló- hántást, másodvetést hogyan végezték. Nehéz lenne pontos rangsort felállítani a termelőszövetkeze­Üj feladattal bővült a földmű­vesszövetkezetek szerződtetés! munkája. A Földművelésügyi Minisztérium Mezőmag Vállalata helyett idén már a földműves­szövetkezetek kötik a szerződést a szöszösbükköny termelésére. A szöszösbükköny szerződéses termelése komoly előnyökkel jár. A földművesszövetkezet a mélyszántás díját kamat­mentesen előlegezi, ha a ter­melő a leszerződött területet géppel akarja felszántani. Ugyanakkor kamatmentesen előlegezi a vetőmagot és a műtrágyát is. Ezzel szemben a termelő köte­les az egész termést átadni a földművesszövetkezetnek. Az átadott mennyiség kataszteri holdanként 150 kilónál kevesebb nem lehet, kivéve, ha komoly elemi kár érte a vetést. A szö­szösbükköny mázsáját a szerződés értel­mében a földművesszövetke­zet 470 forintért veszi át, ha tisztasága és csiraképes­sége eléri a 90 százalékot. |ÉiÉÉ>i>>éÉéé>A tek között, hogy melyik az első az aratásban. Így lehetne választ adni, hogy valamennyi szövetke­zet idejében és jó minőségben végezte el a betakarítást. Mégis meg kell említeni névszerint a Szabadság TSZ-t, ahol vala­mennyi kalászos aratását géppel végezték. Ez volt az első eszten­dő, amikor a tagságnak nem kellett kaszát fogni aratás ide­jén. Dicséretes a Dózsa TSZ gé­pesítése is, ahol a gabonabeta­karítás 90 százalékát végezte gép és ennek 70 százaléka kom­bájnaratás volt. A mezőgazdasági osztály a „Versenyhíradó”-ban mint fon. Szakcsoportok és mezőgazda- sági társulások nagyüzemi fel­árat is kapnak, ha közösen kö­tik a szerződést, közösen szánta­nak, vetnek, közösen védekez­nek a szöszösbükköny kártevői ellen és közösen takarítják be a termést. A tagok közösen kötik a szerződést, felelősséget azon­ban mindenki a saját szerződé­ses területe után vállal. A szak­csoport és más mezőgazdasági társulás leszerződött szöszös­bükköny vetése 3 tagnál többe nem lehet. Amennyiben ezek a feltéte­lek valóságosak, akkor a földmuvesszövetkezet má­zsánként 30 forint nagyüzemi felárat fizet. Természetesen az átadott meny- nyiség 50 mázsánál kevesebb nem lehet, különben nagyüzemi felár nem jár. Szöszösbükkönyön kívül ezek­ben a hetekben még káposzta- repce, pannonbükköny, ősztborsó és takarmánykáposztamag ter­melésére is lehet szerződést kötni a földművesszövetkezetek­nél. tos feladattal foglalkozik a kö­zös áruértékesítéssel és a mun­kaegység előlegek fizetésével^ ezen kívül ismerteti két terme­lőszövetkezet tehenészeinek mun­kabeosztását, hogy ezeket a jó módszereket más termelőszövet­kezetek is átvehessék. Nemzetközi motorosversenv, repülöbemutató lesz Nyíregyházán Augusztus 30 és 31-én Megyei Honvédelmi Napot rendeznek vá­rosunkban. Ezen a napon kerül sor a keletmagyarországi repülő bemutatóra is. A bemutatón minden eddigi programot felül­múló műsorszámokban gyönyör­ködhetnek majd a résztvevők, Itt lesznek hazánk legjobb mű- repülői, ejtőernyős ugrói. Kiszely Ernő vitorlázó műrepülő pilóta, a vitorlázó repülő világbajnok­ság tagja és Kórsai Endre, ha­zánk berepülő pilótája is bemu­tatja tehetségét városunk dolgo­zóinak. Bemutatásra kerülnek hazánk legújabb típusú és gyárt­mányú repülőgépei, többek kö­zött a JAK 11-es gép is. Eddig a bemutatókon nem szereplő vi­torlás és motoros repülőgépek egyéni és kötelékrepüléseket haj­tanak végre, ezenkívül kombi­nált ej töemyősugrásokat láthat­nak majd megyénk dolgozói. Első alkalommal kerül sor a sétarepülésre vágyó közönség igényeinek kielégítésere is. Há­rom személyszállító repülőgépen ezer fő tehet sétarepülést /áro­sunk felett, ★ Az eddigi közlésektől eltérően a nemzetközi motoros salak baj­nokság augusztus 20-án lesz meg­tartva városunkban. A bajnok­ságon résztvesznek megyénk leg­jobb versenyzőin kívül hazánk nevezetességei is. Erre az alka­lomra Több ú.i motorral kedves­kedik a Honvédelmi Sportszövet­ség megyei elnöksége a verseny­zőknek. Dolgozó parasztoki Már lehet szerződést kötni a szöszösbükköny termelésére Akikről még kevés szó esett • * . Szás szerény vasutas * fTffy ismerjük őket is, hogu vasuta­sok. Iia az utcán elha­ladnak. mellettünk, kö­szönésünket tisztelgéssel viszonozzák. Talán utá­nuk nézünk, megmust­ráljuk az egyenruhát és tovább állunk. Igen, egy­szerű emberek, szerényen élik mindennapjukat. „Hazájuk" is kiesik a figyelemből és a nyíregy­házi modern állomás mel­letti „bódéerdő” mögött „tanyáznak", Ügy hívják őket, hogy „rakodásiak". Száz ember szorgoskodik, dolgozza le az egy vagy két műszakot, s munka végeztével táskával a Hó­nuk alatt igyekeznek ha­za családjukhoz. Ezek az emberek is nagy napra készülnek. Már talán egy hónapja elmúlt, hogy kifogástalan munkát végeznek. Ok is a nagy vasutas-kollektí­vához tartoznak és előt­tük is ott lebeg egy nap, amiért különösként ér­demes jól dolgozni. Ez a nap egy hét múlva érke. zik el. A százéves nyír­egyházi állomás a Vasu­tasnappal egybekötve ün­nepel majd. Es jött a hír néhány nappal ezelőtt: a rakodá­si főnökség dolgozói is­mét elérték az élüzem- szintet. A háromszoros élüzem cím, a sok-sok di­cséret és jelentős pénzju­talom után most újból bizonyságot tettek oda­adó munkájukról. Az ál­lomásfönökség egyre job­ban felfigyel a rakodók eredményeire és minain- kább javítja a munkakö­rülményeket. Ma már ott tartanak, hogy ragyogó tisztaságú ebédlőt, vala­mint hideg-melegvizes zuhanyozó fürdőt mond­hatnak magukénak. Egyszerű, szerény em­berek — jól dolgozó vas­utasok. Csak gratulálni tudunk legutóbbi ered­ményükhöz. Vilóg proletárjai egyetOIJete&f

Next

/
Thumbnails
Contents