Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-05 / 183. szám
2 RELFTMAGYARORSZAG 1958. AUGUSZTUS 5, KEDD A z Állami „Nyírfácska” Táncművészeti Együttes, amelynek művészi vezetője: Nagyezsda Nagyezsgyina, Sztálin-dijas koreográfus, az OSZSZSZK érdemes művésze, a népi tánc egyik legvonzóbb területére — az orosz női táncra specializálta magát. Az együttes könnyed női körtáncokkal, vérpezsdítő, fiatalos táncokkal gyönyörködteti a nézőket. A „Nyírfácska” név ma már Sokat jelent, összefonódott a ma- gas'fokú táncművészet fogalmával. Honnan vette nevét ez a női tánccsoport? 1948-ban mutatta be Nagyezsgyina koreográfus a fiatal orosz női táncegyüttessel a „Nyírfácska” körtáncot. Az egyik legszebb orosz népdal kezdő sora: „A mezőn egy nyírfácska állott”. Mint ismeretes, Csajkovszkij is feldolgozta ezt a dallamot a IV. szimfónia fináléjában. Ennek a bájos dalnak a táncváltozata volt az együttes első műsorszáma. A tánc nagy sikert aratott. A lányok tavaszi friss nyírfaággal a kezükben fiatal nyírfához hasonlóan lejtettek körbe harmonikus, alig hallható, alig észrevehető mozdulatokkal. A nézők megszerették ezt a nagyhatású, páratlan finomsággal előadott köny- nyed táncot és hamarosan mindenütt a „Nyírfácska” néven emlegették az együttest. Ez a könnyedlejtésű női tánc lett az együttes jelképe. Ezzel kezdj az együttes minden szereplését. Ismerik már ezt a táncot minden országban, Skandináviától Egyiptomig, Belgiumtól Kínáig, ismerik az egész Szovjetunióban a Balti-tengertől Szibé- riág. Amikor a „Nyírfácska” körtáncot járják, a nézőnek az az érzése támad, hogy a következő számokat is ugyanolyan nagyszerű koreográfiái találékonysággal, ugyanolyan magas szin- vonalon adják majd elő. A z együttesnek ma már három előadásra szóló programja van. Az újabb és újabb táncok egyre változatosabbak, fokozódik a koreográfus alkotó képzelete, tökéletesednek a szereplők mozdulatai. A „Nyírfácska” nem az orosz balett céljait tűzi ki maga elé, ez az együttes az orosz tánc együttese. De a „Nyírfácska" ugyanakkor mégis a színpadi táncot képviseli, azt a táncot, amely megfelel a színpad követelményeinek. Mintegy középutat foglal el a fel nem dolgozott etnográfiai és akadémiai fbalettszerű) jellemtánc között. — Nagyezsgyina minden alkotása az igazi népi táncokat és azok elemeit veszi alapul, de ugyanakkor eredeti koreográfiái kompozíciónak tekinthető, ö maga a következőket mondja művészi módszeréről: „Szerintem a művésznek úgy kell dolgoznia a népi tánc terű létén, ahogy a nagy orosz zeneszerző — Glinka, Csajkovszkij, Rimszkij—Korszakov, Muszorgszkij — dolgoztak, vagyis a táncokat, akárcsak a zeneműn tket, a népi intonáció, a legjellemzőbb maradandó vonások alapján állva kell megalkotni. A népi tánc területén működő balettmesternek igen felelősségteljes feladata van. Mindenekelőtt szeretnie kell a népet. Szeretnie kell a népművészetet', annak minden ágát. Es végül, rendelkeznie kell azzal képességgel, hogy mindezt költői szemmel nézze.” N agyezsgyina művészi vezetőnek és koreográfusnak ez a „hitvallása” képezi „Nyírfácska” táncegyüttes egész művészetének alapját. Ez a komoly igényű színházi tánc együttes a népművészetből nőt ki és mindig szoros kapcsolato tart vele. A népművészet gazdag kincsestárából meríti témáit é a valóban művészi, költői meglő tástól ihletett magas színvonalú koreográfiái kultúrára támasz kodva állítja össze táncait. Mint minden alapszervezet a negyében — mi is leszűrtük a Tiúlt pártoktatási év tanulságait és tanulságok felhasználásával készülünk elő az 1958—99. pártokta- ;ási évre. Mindenekelőtt azt kell mondanunk, hogy a múlt évi pártoktatás nagyban hozzájárult az ellenséges és téves nézetek tisztázásá- íoz, a párt politikájának megértéséhez, hogy egységesebben értelmezzük a párthatározatokból adódó feladatainkat, önállóságunk is növekedett, ami abban nyilvánult meg elsősorban, hogy párttagságunk bátrabban kezdeményezett a íelyi politika egyes kérdéseinek kialakításában. Volt azonban egy negatív vonás is a község pártoktatásában. Ez az oktatás alacsony színvonala volt. Amint a pártvezetőség értékelte, ennek az volt az oka, hogy csak az időszerű cérdések tanfolyamát indítottuk oe, ide válogatás nélkül mindenkit beosztottunk ,aki oktatásra jelentkezett. Ennek következtében az előképzettség nem játszott szerepet a hallgatóknál a szervezés idején. Azonban később az oktatás tartama alatt nagyon is szerepet játszott ez a körülmény, mert a képzettebbek aktívan szerepeltek, a kevésbé képzettek visszahúzódtak, passzívak voltak. A gépállomáson, — sajnos — mondhatni egyáltalán nem törődtek a pártoktatással. Egy ilyen fontos területen nagyobb felelősségre van szükség. Ez a helyzet mutatja, hogy nem elegendő egyetlen oktatási forma nálunk. Ezért úgy határoztunk, hogy az idén az időszerű kérdések mellett a marxizmus-leniniz- mus kérdései tanfolyamot is megindítjuk. Ide a képzettebb jelentkezőket és azokat osztjuk be, akiknek szívügyük a tanulás, akik fontos posztokon állnak és munkájukhoz több, alaposabb tudásra van szükség. Az idei pártoktatás megszervezésénél nemcsak a tananyag elsajátításának feltételeit kell szem előtt tartani, hanem a nevelő munkára is gondot kell fordítani. Az anyagok nagyon fontosak, hiszen például a kommunista és munkáspártok nyilatkozatát, amely évekre szóló programot jelent, minden dolgozónak illik megismerni. De ugyanilyen fontos az is, hogy a megismert tananyag szellemében tudjanak cselekedni a hallgatók, hogy kialakuljon osztályöntudatuk, hogy felelősséget erezzenek a szocializmus építésének ügye iránt, a béke véielme iránt stb. Mindezek miatt a progandista kiválogatása és előkészítése nagyon fontos feladatunk. A jó propagandista meg tudja tartani hallgatóit, aktivizálni tudja a zárkózottabb és túl szerény halgatókat is. Tapasztalatom szerint a propagandista munkát senkire sem szabad ráerőszakolni. Csak az tud meggyőző erővel, lelkesen vezetni oktatást, aki azt valóban önként vállalja, akinek szívügye a kommunisták és a pártonkívüliek nevelése, aki kitüntetésnek veszi ezt a megtisztelő szerepet és magatartása, előadói képességei is megvannak ehhez a munkához. Öfehértón ezek a legfontosabb kérdések jelenleg a pártoktatásban és csak úgy tudjuk megoldani, ha. ebben támogatja a vezetőséget a párttagság és a pártonkívüliek egyaránt. Kozek Jánosné MSZMP helyi titkára. r Uj szín a hétvégi kiránduláson Hazánk szépségeit, nevezetességeit megismerni vágyó dolgo. zók tábora egyre szélesedik Nyiregynázán is. Érdeklődéssel figyelik az újság közleményei között, hogy vajon hová indít kü- lönvonatot, autóbuszt az Ibusz és a TIT. hol nem voltak még, vagy hol voltak már régen, ahová újra el akarnak menni. A tervezett egy autóbusz most, szombaton sem volt elegendő. Közel nyolcvan érdeklődő jelentkezeti, az aggteleki útra. A két autóbuszt zsúfolásig megtöltő természetbarátokat kellemes' meglepetés érte Kazincbarcikán. A kitár*- dulás szervezői programba vették a borsodi iparvidék egyik legnagyobb alkotásának, a barcikai műtrágyagyárnak a megtekintését is. A természeti szépségek mellett egy olyan emberalkotta gyárkolosszussal ismerkedtünk meg, amely mindnyájunkul ámulatba ejtett. A befejezés előtt álló, de már részben működő új gyárban értelmiségiek, alk'il- mazottak, kisiparosok pillanthattak öe a nagyüzemi munkások gyáron belüli életébe, A 60—70 foltot lehelő gázkemencék, az ammóniák és egyéb gázok orrfacsaró szaga eléggé igénybe veszi az ott dolgozók szervezetét. Az üzéniré-' szék „kutyafuttában* váló megtekintése is két órái vett igénybe. A véleményeket általában két mondatban lehet sűríteni: „Aki ilyeneket nem lát, az el sem tudja képzelni, hogy miért.. kell százmilliókat köl- . teni az államnak egy- , egy -’r^n létesít né i-t" re." „Megérdemlik a munkások a jó keresetet?1 — volt a másik vélemény. Helyes és folytatandó kezdeményezése ez az Ihásznak és a TIT- nek, hogy a természetalkotta szépségek mellett megismerkedhetnek a kirándulások réöDt (tői a, hétköznapok- embereinek kiemelkedő alkotásainál is. Az út második állomásáról, Aggtelekről csak annyit, aki látta ■már,' annak újat mondani nem ‘tudok, aki?, unm látta, unnák 1-'- aig egy könyv is .<?- ( és ahhoz, hogy ■megismerje a természetnek ezt a ritka szépségét, C» B, Megalakult az MHS lovasklubja Augusztus 2-án a megyénkből összehívott lótenyésztő gazdák és szakemberek részvételével megalakult a lovasklub. A klub célkitűzése — hangoztatták a felszólalók — a lovassport fejlesztése. Nem a lótenyésztő gazdák számát kívánja növelni a lovasklub, hanem segíteni nagyértékű versenylovak kitenyésztését. A lovasklub-elhatározta, hogy megyénk különböző községeiben lovasszakosztályokat, szakcsoportokat hoz létre. Augusztus második felében Nyíregyházán már meg is kezdik a lovassportot szerető fiatalok számára az oktatást. Jelentkezni lehet 16 évtől a megyei lovasklub vezetőségénél. , Az alakuló ülésen megválasztották az ideiglenes vezetőséget. Elnök: Pcgonyi Lajos, szervező: Nyitrai Mihály, gazdasági felelős: Csatári Pál. Reméljük, hogy a megyei MHS lovasklubja megfelelő támogatásra talál megyénkben és ápolja a lovas hagyományokat. Ezzel együtt szórakoztatást biztosít megyénk lovossportot szerető dolgozói számára. Első rendezvényüket augusztus 10-én, a győrteleki Honvédelmi Napon tartják. országjárásban vettek részt.* Augusztus 4-én pedig egynetts* sátortáborozásra indultak Kisarí község határába. Az egyhetes* üdülést a Magyar Honvédelmi* Sportszövetség Megyei Elnóksú-f ge adja ajándékul az úttörőimé':.* A n pi bőséges ötszöri étkezi sX bizony többezer forintba kerül.í Ezenkívül egy napra gépkocsit! is biztosit a sportszövetség est megtekintik majd a fshérgyar-J mati járás történelmi nevezetes-* ségeit. * Köszönetül - csak annyit inon-* danak ■ a "pajtások: „Az úttörőt hű gyermeke hazánknak, a Ma-t gyár Népköztársaságnak!" •«»IHiovn tanúja voltam** BESZÉLGETÉS TÓTH ANDRÁS NYÍRIBRONYI KŐMŰVESSEL Szépszál, izmos, napbarnított fiatalember Tóth András. A szomszéd község, Ramocsaháza túlsó végén találkoztunk: egy lakás építésén dolgozott. Ebédszünetet tartott éppen, került idő beszélgetésre. Társalgásunk kissé akadozva indult, Tóth András csak akkor lendült beszédbe, amikor élete történetébe kezdett... — Apám koldusszegény volt, a kevés pénzből nyolc gyermeket kellett nevelnie. Hajdúszoboszlón laktunk. Apám a régi, nehéz évek nyomorúságából kiutat keresett. Ekkor ismerkedett meg egy Varga János nevű amerikás jehovistával, aki mindenféle szektás könyvet, propagandaanyagot adott neki, s telebeszélte a fejét. Boldog túlvilágot, feltámadást, örök jólétet ígér. így lett apám meggyőződéses, sőt fanatikus „Jehova-tanúja”. Minket megkeresztelni sem engedett más egyház szertartása szerint — s végig Jehova babonáinak szellemében nevelte a családot. A háború éveiben üldözték és deportálták a szekta tagjait, mert már akkor is — mint most — megtagadták a katonai szolgálatot. A felszabadulás után ismét előkerült néhány szektavezető, így Bács József és Eoros Sándor. A nagy világégés után Jehova agitátorai jó talajra találtak, s külföldről is korlátlanul özönlött a propaganda- anyag. Ezek hatását talán legjobban a „szellemi táplálékhoz” mellékelt ruha és élelemadomány fokozta. Apám aktívan kapcsolódott a szekta életébe, s vele együtt én is, hiszen 22 éves koromig cseléd voltam, robotból állt az élelem, tanulni nem tanulhattam, haladó könyvek olvasására sem volt módom. Én sem láttam más kiutat a nvomorúságból. mint a Jehova által ígért „örök jólétet”. Fanatikusan hittem abban, hogy Jehova armageddoni csatája után rövidesen én is elégtételt kapok eddigi szenvedéséi mért. — Sokat hallottam a gyülekezetben a világ végéről, a csodákról, amik nemsokára megtörténnek, s akkor majd mi, Jehova „kiválasztottjai” békésen pihenhetünk az öröklétben, a fügefák alatt. Minden haladó írást a szekta „szolgáinak” befolyására a „Sátán szócsövének” tartottak. Különösen a kommunista újságokról beszéltek így a gyülekezetben. Pontosan megtanultuk, hogy milyen is lesz a világvége, s mi lesz azután. A „csoportszolga” többször felolvasta a gyülekezetben, hogy az armageddoni csata, a világ vége után ezer éves benépesítő Időszak következik a földön, ahol Éden lesz, közvetlenül Jézus Krisztus kormányzása alatt. Ezer év után megszűnik a nemzés, s akik megszülettek addig, örökké élnek majd, Jézus pedig átadja a kormányzást az Atyának. — Sokat jártam a gyülekezetbe, hiszen a tanok szerint minden jehovistának aktívnak kellett lennie, különösen a „hit” terjesztésében. Vállalnom kellett, hogy minden „világi” dologról lemondunk, s csak a hitnek élünk. Tilos volt más könyvek olvasása, a mozi. minden szórakozás, még a dohányzás is, mert az Is „elvonja figyelmünket” Jehova oktatásáról. így rakták ránk a szemellenzőt, hogv. tudomást se vehessünk a körülöttünk zajló életről, a valósáéról, s fanatikus babonavilógban ringassuk magunkat. — Engem is beosztottak ..harctéri szolgálatra". így nevezték a gyülekezetben a „házanként! bizonyságtevést”, közönségesen a háziagitációt. Többször kellett egy-egy családot meglátogatnom, lehetőleg iskolázatlan, elmaradott embereket. Az első látogatásnál Amerikából érkezett propagandaanyaggal, „szellemi táplálékkal” láttam él a háziakat. Ezután „ütólátogatást” végeztem, vagyis kipuhatoltam,. hogy mi a véleménye a családnak az otthagyott anyagról? Ha „haraptak” rá, harmadszor is meg kellett látogatnom; Pártszervezeteink éleiéből: Nagy gonddal készüljünk elő a pártoktatási évadra A „Nyírfácska“ táncművészeti együttes nyíregyházi szereplése előtt Titkos szekták Szabolcsban nyíregyházi in. számú általános iskola úttörői ónként vállalkoztak minden munkára s ott voltak nnndenütf ahol szorgos kis kezükkel építeni lehetett. Bevonuló katonák között virágost osztottak, a Guszev laktanyánál épülő lakásoknál dolgoztak, a sóstói strand rendezésénél segítettek, az iskola épületéi elől virágosítottak. Tornatermüket szépítették az iskola udvarát feltöltették, fásítotíák, virágosítottak. Az úttörők - két- csapatzászlót- kaptak és a megyei pártbizottság is megajándékozta őket. A jó munka jutalmául kéthetes Egyhetes sátortábor üdülésen látta vendégül a nyíregyházi úttörőket a Honvédelmi Sportszövetség \
