Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-01 / 180. szám

1938, AUGUSZTUS 1, PÉNTEie KELETMAGYARORSZAG Beszámoló a termelőszövetkezeti aktívaiilésről A tartalék földek legjobb helye a termelőszövetkezetben van elvtárs, Ez év ősaén jár le a lartalék- iföktek haszonbérleti ideje. Ezeket a földeket — tisztelet a kivétel­nek — keres kishaszonbérlő ke­celte úgy, hogy megfelelő táperö- utanpotlásról is gondoskodott volna, As állam szempontjából sem mindegy, hogy megyénkben mintegy tizenötezer hold föld. 6—7, vagy 10—12 mázsa ga­bonát terem. Az utóbbi ered- ; ményt a nagyüzemek, a ter­melőszövetkezetek képesek elérni, ezért is ezeknek a föl­deknek legjobb gazdája » termelőszövetkezet lesz. Amikor a termelőszövetkezetek igénylik a földeket, az is felada­tuk, hogy a volt kisbérlőkkel be­szélgessenek el, vitassák meg, hogy nem lenne-e helyesebb, ha a földdel együtt ők is a szövetke­zetbe lépnének? így nemcsak az eddigi megélhetésük, hanem a magasabb életszínvonaluk is biztosítva lesz azoknak a sze­gényparasztoknak, akik három­négy hold tartalckíöldön gazdál­kodtak. Végül hangsúlyozta Fekszi elv­társ, hogy a mezőgazdaság szocia­lista átalakítása nagyon szép munka, de egyben nehéz is, amely magasfokú fegyelmet, türelmessé- get kíván és minden lépésünknél pártunk parasztpolitikájánk kö­vetkezetes megvalósítását. Az első agitáeiós érv: a tsz-ek eredményei Fekszi elvtárs beszámolóig után számos szövetkezeti elnök és (párttitkár kért szót az értekezle­ten. Szinte egybehangzóan mond­ták el, hogy elsőrendű meggyőző lérv a szövetkezetek jó gazdálko­dása, eredményei. Erről beszélt Balogh András elvtárs, a tiszavas- vári Munka Tsz elnöke, ötvenhat ltold olyan másodvelésük van, aminek a végénél nem megy el I egyetlen egyéni paraszt sem, hogy meg ne kérdezné: hogyan csinál- j titok, hogy ebben az aszályos idő- t ben is ■ ilyen veteményetek van7 ' Ok szívesen válaszolnak, sőt agi- tációs brigádjuk tasjai beszélgeté­seik során elmondják, hogy a kom­bájn nyomában ott járt a szalma­gyűjtő, majd a szántógép és ezt követte a Zetor a vetőgéppel. Ez­zel a nagyfokú gépesítéssel elér­ték, hogy ahol reggel még ringó kalásztábla volt, estére már úi meg került a földbe. Állandóan ismer­tetik kertészetük nagyszerű ered­ményeit is. Már vannak érdeklő­dők, akik be akarnak lépni a szö- vetezetbe. Mándi István, a vámosatyai Lenin Tsz elnöke elmondotta, hogy hozzájuk nemcsak azért lépnek be ez egyénileg dolgozó parasztok, mert bőven osztottak a tagoknak, hanem azért is, mert látják, hogy napról napra gyarapítják közös gazdaságukat. Nagyidai elvtárs, az ibrányi Kossuth Tsz párttitkára elmon­dotta, hogy tavaly még elfordítot­ták a fejüket a középparasztok, ha találkoztak, vagy ha a táblájuk mellett mentek el. Az idei jó munkájuk azonban fordulatot ho­zott. Kétszázmáz&ás burgonyater­mésre számítanak, és a doháry­t Uj ipartelepet avattak Nyíregyházán Egymilliós beruházás az építkezők érdekében nyelven beszéljünk A tanácskozáson felszólalt Ben- kei András elvtárs, az MSZMP megyei titkára is. Többek között elmondota: azt a helyes jelszót, hogy egy nyelven beszéljünk, újra fel kell elevenítenünk a szövet­kezeti mozgalom terén. Különös nyomatékkal hívta fel a termelőszövetkezetekkel közvetle­nül érintkező egyes vállalatok ve­zetőinek figyelmét, hogy dolgo­zóik olyan munkát végezzenek, amivel a termelőszövetkezeti mozgalmat napról-napra előrese­gítik. A mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez szív kell, szív nélkül építeni nem lehet. Ezt a munkát nagyfokú türelem­mel kell végezni, viszont a semmittevés ellen türelmet­lennek kell lenni. Az első dolog, hogy maguk a ter­melőszövetkezeti tagok agitálja­nak az eredményeikből nyert ér­vekkel. A tanácsok többsége ezzel a munkával jól foglalkozik. Van azonban néhány hely, ahol javí­Tíz éves a „Nyírfácska“ együttes Tíz évvel ezelőtt alakult meg a híres és közkedvelt „Nyír­fácska"* szovjet táncegyüttes. Az együttes tiz éves fennállása alatt bejárta az egész Szovjetuniót és 20 országban képviselte a szovjet táncművésze tét. Az együttes a tíz esztendős ju­bileumra nagyszabású, színes mű­sort állított össze. Mint ismeretes, a , nyírfács­kák“ vendégszereplésre érkeztek basánkba. A közeljövőben Nyír­egyházán is fellépnek. IL Madarat lehetett volna fogatni velünk — olyan boldogok vol­tunk.. Mert igaz, éreztük, hogy ..beleadtunk mindent” — de ilyen sikerre gondolni sem mer­tünk. Aztán már könnyebben ment a munka is. Csütörtökön ma, 17-én — reggel a hajnal­lal keltünk, és nem is gondol­tuk, milyen esemény vár még ránk;;. Fejes Laci — mint Kiss Károly „szaktársa“ Délután három felé járhatott az idő. Már otthon voltunk, ami­kor gépkocsik gördültek be a táborkapun. Han ar széttutott a hír: Kiss Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Komócsin Zoltán, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és még több vezető személyiség látogatott el hoz­zánk. Mi, szabolcsiak is beszédbe elegyedtünk velük. — Honnan jöttél kisfiú? — kérdezte Kiss elvtárs Lacitól, a fehérgyarmati technikum első­éves tanulójától. — Szabolcsból — válaszolt rö­viden Laci. Aztán arra terelődött a szó, hogy mit csinálna egyéb­ként odahaza. — Édesapám cipész, neki szok­tam segíteni. Ezt a szandált — mutatott Laci a lábára — már egyedül készítettem. — Igazán ügyes legény vagy — veregette meg a vállát Kiss elvtárs, majd örömét fejezte ki, hogy ilyen fiatal „szaktársai” is vannak. Mert a Központi Bizott­ság titkára eredetileg ugyancsak cipész... ..Szabolcs itt is hű a hírnévhez . . Komócsin elvtárs szavai ezek. Miután megtudta a 6-os és a többi brigád eredményeit — me­leg kéaszorítással gratulált Ba­dak Zsigának, Mérai Ottónak, Kapitány Sanyinak, Jóni Meny­hértnek és a többi szabolcsi, szatmári diákoknak.,, Yaddiszuó vadászat — lapátnyéllel Az első igazán itt töltött va­sárnapon naa- t-t* vár ai- zot a hatos brigád.. Előző nép a vadászok vaddisznót ejtettek p. és mi elhatároztuk, hogy felku­tatjuk a Hanság „dzsungelét” s vaddisznó-zsákmányra teszünk szert. Tetszett az ötlet, csak egy nagy akadály volt: mi lesz, ha tényleg té>*v>' ":V< a v'3.r-^ mes vaddal, hiszen nincs fegyve­rünk ... — Itt a lapátnyél — vágott közbe egy áúlmerész fiú. Ügy is lett, elindultunk. Az erdei bo­zótban szorosan egymás mellett haladtunk, míg vaddisznó helyett az erdészbe ütköztünk, ö aztán mégiscsak lebeszélt bennünket a romantikus vadászatról — mi­közben nem állta meg nevetés nélkül. De a nap mégsem volt élmény nélküli. Iga-,.valamivel könnyebb volt a „feladat”: á szombathelyi szovjet alakulatok művészegyüttesének műsorát tapsoltuk végig. Az utolsó „felvonás“ Az utolsó napok, vagy ahogy mi elneveztük: az utolsó „fel­vonás” is szabolcsi sikereket ho­zott. A hatos brigád valósággal „megtáltosodott” és r.em engedte át a vezetést. Igaz, valamivel csökkent az átlag, — ami a fáradtság eredménye — de így is magasan elsők voltunk. — Erről a hétről ösz- szefoglalva csak annyit: m nká- ban, szórakozásban nem volt hiány. A fiúk „saját” fulbalipá- lvát ..építettek” s ott játsza­doztak munka után. A szabolcsi sátor előtt pedig virágágyat „ba­busgattak” a fiúk, s a csator­nából kihalászott folyamkavics­ból P7* írtév a VöveDéro: „NYÍR­EGYHÁZA”. Csütörtökön este egyébként a rajkó-zenekar adott nagysikerű műsort. Kelle­mes emlék marad az . az est, csakúgy, mint az egész hansági életünk. Az utolsó pillanatig dolgoznunk kellett, de szívesen tettük, önként jöttünk vala­mennyien, s nem akartunk szé­gyent vallani. Ütravalóként az utolsó kiértékelést adták szá­munkra: újabb elsőséggel. Ezer- háromszáz köbméter földet moz- ••p.tott meg a Haes ágban 3J sza­bolcsi fiatal..; Hangácsi Mihály Kimásolta; Angyal Sándof gedő és irodaépület, valamint egy* karbantartó és javító részlég lett. Összesen 200 méter ipari és csille-, vágányt is építettek az alapanyag és a készáru továbbítására. Csupa kő, csupa vas Érdekességként megemlítjük, hogy a faipari létesítményt egy dekányi fa nélkül építették. Lé­nyegében tehát teljesen tűzmentes a telep. A tetőszerkezetet a legmo­dernebb módon: vasból készítet­tek. Az alagsorban precíz burko­lással biztosították a vízmentessé­get, s így az oda lehulló fűrészport is hasznosítani tudják. Egyenlőre az a terv, hogy fűrészporból biz­tosítják a telep téli tüzelőjét, a megmaradót pedig miskolci meg­rendelőknek értékesítik. Masszív és erős a létesítmény, de már most felhívjuk a készítők figyelmét egy-két „szépséghibára.” Egyen­lőre nincs biztosítva a fűrészpor gépi felszínre-szállítása. Nagyon üdvös lett volna — a távolabbi terveket is figyelembe véve — a nagyobb telekhely kanyarítása. Ez főleg később éreztette volna jó ha­tását... Egy műszak alaít húsz köbméter fűrészáru Megnyugtató, hogy ezekre a „szépséghibákra” maguk az építők is felfigyeltek és hamarosan hely­reigazítják azokat. Közben azon­ban teljes üzemmel termelnek. Előzetes számítások szerint egy tíz órás műszakban húsz köbméter fűrészáru kerül ki az üzemből. Nagy segítség lesz ez megyénk építkezői számára. A Szovjetunió­ból és Romániából érkező import, hosztolatlan famennyiség első ha­zai nagy állomása ezután Nyíregy­háza lesz. Ilyen tekintetben tehát az ipartelep túllépi a megye hatá­rait. De a távolabbi tervek még jobban növelik országos jelentősé­gét... Itt épül a Tiszántúl első parkett-üzeme Még ezévben egy nutfederező géppel gyarapszik az ipartelep. Nem lesz hát hiány hajópadlóban sem. De a távolabbi tervek még szebbek. Számítás szerint — ha az üzem a kívánt eredményekkel dolgozik — a hulladékanyag hasz­nosítására parkett-alapanyag gyár­tó telepe*- létesítenek. Elgondolá­sok vannak a fűrészpor préselés­sel való feldolgozásra is... Csak üdvözölni lehet a megyei TÜZÉP Vállalat igyekezetét azért is, mert a munkákat saját vállalkozásban végzik. (angyal) Három betegseg gyógyítására alkalmas oltóanyag A varsói Oltóanyag gyárban két évvel ezelőtt láttak hozzá egyszer­re hárem betegség gyógyítására alkalmas oltóanyag kikísérletezé­séhez. Az űj oltóanyag egyidöben gyógyítja a szamárköhögési, a dií- tériát és a költihártyagyul!adast. Néhány nappal ezelőtt a gyár dolgozói előállították az oltó­anyag első próbaszsriaját, s az orvosok már meg is kezdték ki­kísérletezését, természeteseit je­lenleg még csak állat-okon. Az állatokon végzett kísérletek eb­ben az évben érnek véget. Min­den jel arra mutat, hogy a jövő év elején már az orvostudomány szolgálatába állítják ezt az új oltóanyagot, « hozzálátnák töme­ges gyártásához. $ tani kell az eddigi munkamód­szeren, Benkei elvtárs bírálta a Földművelésügyi Minisztérium munkáját. Több segítséget vá­runk a minisztériumtól, különö­sen a beruházási problémák. meg­oldásában. Felhívta Benkei elvtárs a ter­melőszövetkezeti elnökök és párt­titkárok figyelmét a helyes jöve­delemelosztásra. Ne csak a mára gondoljanak, nézzék a jövőt is. Az egyéni paraszt nemcsak azt figyeli, hogy a tagság mit visz haza a szövetkezetből, mit élnek fel, hanem azt is, hogyan gyara­pítják jövedelemszerzésük alapját, a közös vagyont. A továbbiakban beszélt a saját nevelésű állattör­zsek kialakításának fontosságáról, valamint felhívta az egyetlen üzemággal (almával) foglalkozó termelőszövetkezetek figyelmét a többirányú gazdálkodásra. Vége­zetül nyomatékkai hangsúlyozta, hogy a helyes gazdálkodás szer­vezésében, valamint a szövetkeze­tek számszerű fejlesztésében élen­járónak, motornak a termelő, szövetkezet pártszervezetének kell lenni. Az értekezlet Fekszi elvtárs zárszavával ért végét­földjükön nem kell keresgetni a méteres leveleket. Ma már szóba­állnak velük a közepparasztok bejárnak az udvarukra, még a lo­vukat is megitatják a tsz kútjá- nál. Ö, és K. Szabó Bálint elvtárs Tyúkodról, de még más tsz elnök is elmondotta, hogy több segítsé­get várnak úgy a gazdasági, mint ja számszerű megerősödéshez, el­sősorban a tanácsoktól, de a föld­művesszövetkezetektől és az egycu vállalatoktól ic » Ügy vagyunk mi szabolcsiak az | iparosítással, mint sok ember a ►váratlan ajándékkal. Mezőgazdá­it sági megye lévén, sokszorosan örü­ltünk, ha csupán egy új gépet állí- 4 tanak be valamelyik üzemünkbe, t Tegnapelőtt, szerdán délután pe- í dig megduplázódott ez az öröm. A £ megyei TÜZÉP Vállalat nyíregy­házi nagy telepe mellett egy való­ságos „kis ipartelepet” avattunk. 4 Gazdagodásunk tudata mellé még ►egy másik jóleső érzés is társult: *az új gatter-üzem kizárólag a la­► kosság igényeinek kielégítését fog­yja szolgálni. Kellett már nagyon ► — csak erre gondolhattunk az í avatás pillanatában. Hány lakóház . vagy más építkezés húzódott hosz­► szú ideig — vagy állt meg a ter­vezésnél — faanyag hiányában?! | Kilenc hónap alatt $ készült » A megyei TÜZÉP Vállalat bi- {zony korántsem tudta kielégíteni az igényeket. De nem ültek tétle- ‘ nül. A múlt év novemberében , „nagy dologra” szánták el magu­nkat. Vállalták, hogy az önköltség- ; csökkentésből eredő többletbevé- l télből új gatler-üzemet létesíte­► nek. Az elhatározást tett követte 'és íme: rövid kilenc hónap alatt ■valósággá lett a nagyszerű terv. [az egymilliónyi beruházás ered­ménye egy korszerűen berendezett í fűrészcsarnok, egy munkásmele­HANSÁGI EMLEKEK Részletek egy szabolcsi fiatal naplójából

Next

/
Thumbnails
Contents