Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-03 / 182. szám

195« AUGUSZTUS 3. VASÁRNAP KELETMAGVARORSZÄG S y/íő zaiUok (Hollód löü'áféb'óL Képek a nyíregyházi sportstadion avatásáról Rohodon az Űj Élet Termelő­szövetkezet csupán hároméves múltra tekint vissza. Hírneve azonban odaemelte a 10 évvel eze­lőtt alakult tiszadobi Táncsics, a nyíregyházi Dózsa, vagy a többi kiváló termelőszövetkezet sorába. A szövetkezet rövid működése me- gyeszerte ismeretes, hiszen bros- súrában, újságokban részletes írá­sok jelentek meg eredményeiről. A múltjukról csak annyit, hogy minden évben megfelelően gya­rapították a közöst és ötven fo­rinton mégi6 mindig felül volt egy munkaegység értéke. A szövetkezet az idén is sokkal jobban megbirkózott az aszállyal, mint az egyéniek. A gépi munka, a csillagfürt zöldtrágyázás, a hol- dankénti 148 kiló műtrágya, a jó vetőmag és az idejében végzett munka meghozta gyümölcsét. Míg az egyéniek cséplési eredménye azt mutatja,hogy rozsból 7 mázsa, búzából pedig 7,5—8 mázsa a hol- dankénti termésük, addig a ter­melőszövetkezet rozsból 70 hold­nál 11,20 kilós átlagot takarított be, búzával is 20 kilóval túltelje­sítette a termelési tervükben meg­szabott 10 mázsás holdankénti át­lagot. Burgonyából 80 mázsára számítanak. Az egyénieknek nem lesz több, mint 45 mázsa. Hasonló az arány más növényeknél is. a 3004-es kormányhatározat alap­ján —, amely foglalkozik a ter­melőszövetkezet, illetve az egész község közelebbi és távolabbi jö­vőjével. Kijelölik a központok he­lyét, a táblák alakját, nagyságát, a gyümölcsösök, erdők fekvését, területét, vetésforgói avasl atokat készítenek. Mindezt azért, hogy a termelőszövetkezet nagyobb ará­nyú fejlődésekor ne legyenek a véletlenre, az ösztönösségre bízva. holdra számítanak. A közeli jövő tervét is ilyen területre készítik. A szövetkezet tagjainak az most a feladatuk, hogy a megkezdett agitációt tovább folytassák. A szakemberek által összeállí­tott terv szerint ennek a terület­nek 70—75 száázaléka lesz szántó, 12 százaléka gyümölcsös, szőlő, 6 százaléka erdő és 6 százaléka rét. A jelenlegi gyümölcsöshöz 100 holdat kell telepíteni, hogy ezt az arányt elérjék. A telepítés ősszel megtörténik. Két helyen lesz a szövetkezet gyümölcsöse, részben azért, mert a terület is így alkal­mas, másrészt egy elemi csapás, jégverés esetén nagyobb remény van arra, hogy az egyik darab nem szenved kárt, szösbükköny-termeléssel szép jö­vedelmet és kenyérgabonánát is nyernek egyazon homokos terü­letről. Az elmúlt vasárnap mintegy 13 ezer főnyi nézőközönség volt kíváncsi a nyíregyházi sportstadion avatásán rendezett műsorra. Az első képen a felvonuló sportolók egyrészét mutatjuk be. Fekszi István elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke adja át az új sportlétesítményt Biró László elvtársnak, a városi tanács vb. el­nökének. Sok tapsot kapott a lelkesen lendületesen játszó szovjet—hon­véd válogatott és a magyar hat árőrség együttese. Képünk a ha­tárőrség csapata 11-est rúgott. Gól lett a büntetőből. (Hammel József felvételei.) Tessék-lássék kötelességteljesítők A 52>^iitótörui^t 60 szazaißK^ futóhomok, e negyven százaléka pedig szelíd barna homok. Mind a két területre Westsik Vilmos Kos- BUth-díjas kutatónk vetésforgó­elveit alkalmazzák. A futóhomokon; első szakasz: esillagfürt főnövényként zó’dtrá- gyának, 100 kilogramm szuper­foszfáttal, a második szakasz: rozs magnak, műtrágyával, a harma­dik szakasz: kapásnövény trágya nélkül. A szelíd homokon; első szakasz: korai kapás istálló- és műtrágyá­val, második szakasz: takarmány­gabona, harmadik szakasz: szá­lastakarmányok, negyedik sza­kasz: őszi búza műtrágyával, tar­lójába csillagfürt zöldtrágyának, ötödik szakasz: burgonya műtrá­gyával, hatodik szakasz: őszi búza műtrágyával. A bizottság fő feladata, hogy a leromlott tartalékfölddel, vala­mint a belépő kisparasztok föld­jeivel a termelőszövetkezet föld­jeinek termőképessége ne csök­kenjen. Zöldtrágyás vetésforgók­kal, műtrágyával és egyéb agro­technikai eljárásokkal érik ezt el. Gondoltak arra is, hogy a jövede­lem se csökkenjen: több dohányt és egyéb szerződött terményt vet­nek. Például a nagymértékű szö­Nem azért adom közre Illés Bertalannal és Papp Istvánnal, a Mátészalkai Állami Gazdaság két kommunistájával folytatott be­szélgetésemet, mintha a probléma általános lenne. Nem. Azért te­szem, mert tudom: vannak még párttagok, akik csak úgy, immel- ámmal, tessék-lássék módra tel­jesítik a szervezeti szabályzatban foglalt kötelességek némelyikét. Amikor a pártszervezet munká­járól, a kommunisták magatartá­sáról érdeklődtem, Illés elvtárs, a vezetőség tagja, egyben bizal­mi is, azonnal Kaluha István vi­selkedéséről kezdett beszélni. Ügy éreztem, azért szól erről az emberről, mert neki és a párt- szervezet valamennyi tagjának fáj az, hogy Kaluha István nem kommunistához illően viselkedik. Csak úgy, immel-ámmal fizeti a párttagsági díját és nem lehet látni a taggyűléseken sem. Pe­dig, mint mondták, ugyancsak benne van a korban, ideje volt rá, hogy megkomolyodjék. Nos, ami a kommunistáknak gondot okoz, az Kaluha viselkedése, mert — mint mondták — ő az egyedüli, akivel ilyen bajok van­nak. Ma már túl vagyunk azon, hogy különbséget tegyünk azzal a párttaggal, aki közvetlenül az ellenforadalom vihara után lé­pett közénk, vagy aki később, csak az átigazolások lezárása előtt gondolta meg magát. Az ilyenfajta „osztályozás” nagy­részt megszűnt pártszerveze­teinknél. Ez helyes is. De az sem helytelen, hogy a párt tagjai éberek és bizony figyelemmel kí­sérik, melyik elvtárs hogyan vi­selkedik, teljesíti-e és mennyiben teljesíti kötelsségét. Sőt a meg­figyelőképességük, az igényessé­gük annyira megnőtt, hogy még azt is számon tartják: ki hogyan dolgozik, viselkedik, mennyi tag­díjat fizet és a vállalt kötelessé-- gekhez milyen arcot vág. Bi­zony nem jó szemmel néznek az olyan párltagra a többiek, aki nem szívből, nem meggyőzően adja a pártnak azt a tagsági dí­jat, ami a kommunistákhoz való tartozás jelképe. Ez bántja Illés Bertalan és Papp István elvtar- sakat is, mint a beszélgetésükből metudtam, Kaluha Istvánnal kapcsolatban. „Ö nem keresné fel az embert, hogy tagdíjat fi­zessen. Ha meg ezerötszázat ke­res, csak ezret mond, nehogy többet kelljen fizetni a pártbé­lyegre” — vélekedett Illés Ber­talan. Nos, tehát az ilyen dolgokat a kommunisták megjegyzik és a párt, a hozzá tartozók tekinté­lyének féltéséből gondolkodnak úgy, hogy nem való közéjük olyan ember, aki az elemi köte­lességének teljesítésében is inga­dozik. Ilyen esetekben nyilván­való, hogy felmerül a kérdés a kommunistákban: miért lépett a pártba az ilyen ember? S azon­nal készek a válasszal is. Bár tudják, hogy Kaluha jó munkás, de megvetik, mert sokszor többet iszik a kelleténél és tessék-lássék módra fizet tagdíjat, kibúvót keres a pártmunka alól, gyűlé­sekre sem jár. Sajnos, nem egyedülálló példa Kaluha István esete. A sok tíz­ezer becsületes, a szervezeti sza­bályzat szerint élő és kötelessé­gét teljesítő kommunista mellett akadnak olyan hanyag párttagok is, akik úgy vélik, hogy elegen­dő, ha a párttagsági könyv a zsebükben van. Ezek a tessék- lássék módra kötelességteljesítők nem örvendhetnek szeretetnek, megbecsülésnek a párttagság kö­rében. Az ilyen embert kinézik maguk közül a kommunisták, s mindig fenntartásssal fogadják, mert bennük él egy-egy kis epi­zód, momentum, amely azt mu­tatja, hogy korábban nem meg­győződésből cselekedett. És iga­zat adtam Illés elvtárséknak, akik most azon gondolkodnak — mert megmosták a fejét Kaluhá- nak sokszor —, ha nem változtat magatartásán, viselkedésén és nem kommunistához méltóan ék cselekszik és teljesíti kötelessé­gét, javasolják visszaminősítését tagjelöltnek, vagy kizárják, ki­mondják rá: alkalmatlan. Most, amikor a párt erősítése, összetételének állandó javítása a gond, a feladat, igen károsan hat­nak, az előrehaladást gátolják az olyan párttagok, akik csak tes­sék-lássék módra teljesítik kö­telességüket. S ezért nem szafcad megtűrni a legkisebb közömbös-1 séget sem. fP. ICA Részletes terv készült az állat- \ tenyésztés fejlesztésére, a trágyá-;; zásra és az építkezésekre is, A távoSabbi jő vb A község 3200 holdas határát;; két nagyobb üzemrészre gondolja;; kialakítani a bizottság. így terve-;: zik a központok, illetve gyümöl-:; esősök elhelyezését, az utakat és a" vetésforgókat is. ! I Ha rövidesen szövetkezeti gaz-: I dálkodás folyna Rohod egész ha-; j tárában, akkor — a bizottság sze-j; rint — 4-—5 év múlva községi át-;; lagban lehetne olyan termésered-;' ményekről beszélni, mint amilyent' ‘ most elér az Üj Élet Tsz. ;; A kenyérgabonát és a burgo-; nyát, két főnövényt vizsgálva, ak-;;' kor is igen tekintélyes összeggel ; lenne több a bevétel. Az egyéniek:! jelenleg 670 holdon termelnek ke- ’ nyérgabonát. Holdanként 4—5-j mázsával kevesebb termést érnek:: el, mint a tsz. Ha ők is olyan tér-;; mést takarítanának be, mint a tsz, : I akkor mintegy 3500 mázsával,;; azaz 700 000 forinttal lenne több a < bevételük. Burgonyát 220 holdon; termelnek. Ha ezt beszorozzuk a;; 35 mázsa különbözettél, 7700 má- zsa jön ki, amit 100 forintjvai szá- f molva 770 000 forintért lehetne el- 1 adni. A jelenleg még egyénileg dolgozó 350 parasztcsalád egyen­ként ennél a két növénynél 4000 * forintot veszít el évente. Napra-1 forgó, dohány, esillagfürt, gyü-t mölcsös, állattenyésztés, összegez-1 ve legalább 10 000 forint többlet-1 jövedelmet hozna minden paraszt- } házhoz, ha a község egész határai azt teremné, amit a szövetkezetét Ez pedig még tovább fokozható, | hiszen az igazi nagyüzemi gazdái-1 kodást ezután kezdik el. I Csak néhány mozaikot villantó t-* tunk meg Rohod község jövőjéből,! hiszen egy újságcikk kevés arra,! hogy részletességgel megmutassál a jelent és azt a jövőt is, amit a| teljes szocializálás jelent majd | egy-egy községben. A rohod iáké-1 hoz hasonló tervet érdemes és I szükséges is csinálni a többi köz- ♦ ségekben. A község fejlődésének! ez iránytűje lehet, ugyanakkor helyileg biztos érv a szocialistát mezőgazdaság megteremtéséhez. X Csikós Balázst 500 hold állami tartaléktőiddel növekszik a szövetkezet B ki)7elii)Yfi A községben 415 mezőgazdaság­gal foglalkozó család van, ebbel 240 család az eddig használt tar­talékfölddel együtt is 5 holdon aluli. Az ötszáz hold tartalékterü­let jórésze az ő birtokukban volt. Mo6t a tartalékföldek leadásával még sokkal nagyobb lesz az a le­hetőségbeli különbség, ami már eddig is tekintélyes volt az ő éle­tük, gazdálkodásuk és a tsz-tagok élete között. Már eddig is elég so­kan érdeklődtek a szövetkezeti gazdálkodás iránt, s minden re­mény megvan arra, hogy őszre valóban szövetkezeti tagok tesz­nek. A tartalékföldekkel már ezen Az őszön 1000 holdas lesz a szö­vetkezet, de az őszi és a tavaszi belénők területével mintegy 1600 A Westsik-féle vetésforgók Ismeretes, hogy ezen az oszon lejárnak az 5 éves kishaszonbér- letek. Ezeket a földeket megye- szerte a termelőszövetkezetek kap­ják meg, így a tartalék-területek is jobb művelés alá kerülnek. A másik előny pedig, hogy a szövet­kezetek kapuin zörgető szegény­parasztoknak tudnak területet biz­tosítani a szövetkezeten belül. Rohodon egy bizottság alakult —

Next

/
Thumbnails
Contents