Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-29 / 203. szám

2

KELETMAGYARORSZAG

1958. AUGUSZTUS 29, PÉNTEK

Szeptemberben országos aratáíinnepséget rendeznek Lengyelországban

Lengyelországban évról-évre megrendezik az országos arató- ünnepségeket. Ebben az évben, a múlt évhez hasonlóan, szintén szeptember 7-én kerül sor a szokásos ünnepségekre. A varsói „Tízéves évforduló” stadionban, az ország parasztságának képviseletében összesen mintegy 60 ezer paraszt vesz részt a központi aratóünnepségeken. Ebből az alkalomból több művészeti együttes ad, műsort a résztvevőknek.

560 „szerencsés” viharkárosult

Szeptember végen fejezi be megyénkben az augusztus 20-i viharkárok becslését az Állami Biztosító

Az évtized egyik legnagyobb erejű vihara, az augusztus zO-i szokatlan erejű vihar, igen sok kárt okozott a lakó- és mezőgazdasági épületekben. Mivel az Állami Biztosító az önkéntes tűzbiztosítás óta megtéríti az érvényes tűzbiztosítással rendelkezőknek az épületekben, berendezésekben és felszerelésekben keletkezett viharkárokat is, több olvasónk tájékoztatásául szolgál az Állami Biztosító Szabolcs-Szatmár megyei

A pártélet hírei

A mátészalkai járási part-végrehajtó bizottság elhatározta, hogy szeptemberben minden párttaggyűlésen . értékelik az úttörők munkáját. Ezt a feladatot napirendre tűzik a pedagógus pártszervezetekben is. Tanulmányozzák az eddigi tapasztalatokat, s meghatározzák a legfontosabb feladatokat. Meggyőző munkával kívánják elérni, hogy az úttörő csapatvezetők vegyenek részt a pártoktatásban. A tanácsok megbízást kaptak, hogy minden községben biztosítsanak helyiséget az úttörőknek. A KlSZ-szerveze- tek olyan pártmegbizatást kaptak, hogy küldjenek KISZ-tag ifivezetőket az úttörőcsapatokba.

A nyíregyházi városi pártbizottság a tanyabokrok dolgozóinak nevelése érdekében különböző előadásokat, filmvetítéseket rendez. Ebben a munkában támaszkodnak a pedagógusokra is. Választókerületenként a pártós tanácsszervek népnevelőket bíznak meg, hogy beszélgessenek el a dolgozókkal.

A kislétai Rákóczi Termelőszövetkezet pártszervezete meghatározta, hogy a párttagok személy szerint melyik egyénileg dolgozó paraszttal beszélgessenek szövetkezetük munkájáról, a szövetkezetbe való belépésről. A felvilágosító munka során elmondják, hogy 4 holdas gyümölcsfaiskolát telepítettek, baromfifarmot létesítenek. A jövedelmezőségle vonatkozó számadatokat és a tagok jövedelmét ismertetik a középparasztok között is, hogy azok- is közelebb kerüljenek a szövetkezethez.

bizottság mezőgazdasági osztályának segítsen a feladatok megoldásában s ezen kívül min- d.en egyéb megbízás alól felmentik, hogy e két területen eredményesen teljesíthesse párt- megbizatásait.

Ópályi, Vállaj Hodász, ököritó- fülpös és Mérk községek párt-alap- szervezeteit egyénileg dolgozó parasztokkal erősitik. A párttal szimpatizáló, becsületes dolgozó parasztokkal különös gonddal foglalkoznak, hogy a pártszervezetek felvételükkel erősödjenek.

igazgatóságán lefolyt beszélgetés a viharkárok bejelentésének módjáról, a kárbecslésről és a károk k. izetéséről.

— Hány biztosítod épület gazdája jelentett be eddig viharkárt ?

— Az eddigi bejelentések szerint 560 biztosított félnél okozott kárt megyénkben az augusztus 20-i vihar. Azonban a bej-lenté- . i 1 if- f an &■ végnek, í?y ez a szám nem végleges, még emelkedni fog.

— A megye lakóházai egyébként hogy állnak biztosítás szempontjából?

— Sajnos a megye lakóépületeinek csak mintegy 25 százalékot biztosították be. így még többszörösre tehető az említett viharkár azokban az épületekben, mélyekei nálunk nem biztosítottak.

— Milyen viharkárokért fizet a biztosító?

A mátészalkai járásban a partok tatás kezdete előtt előadást tartanak a propagandistáknak a nagyüzemi gazdálkodás legfontosabb, időszerű kérdéseiről, hogy az oktatás során megfelelően segíthessék a mezőgazdaság szocialista átszervezését.

A nyíregyházi városi pártbizottság tagjai eredményesen segítik a pártoktatási év sikeres előkészítését. Nagy .gondot fordítanak a politikai és gazdasági vezetők képzésére, s az eddigieknél több vezetőt vonnak be a pártoktatásba.

Nyírbogáton, Encscncsen és Nyírmihálydiban egyesítik a párt-alapszervezeteket, hogy az eddigieknél eredményesebben dolgozzanak a pártszervezetek előtt álló feladatok megvalósításáért.

Szeptember első felében a mátészalkai járási pártbizottság megvizsgálja a járásban folyó politikai nevelő munka módszereit, az egyéni és csoportos agitáció tapasztalatait. Az értékelés után konkrét feladatokat határoznak meg a Politikai felvilágosító munka fokozását illetően.

A szamosszegi és nagydobos! termelőszövetkezeti pártszervezetekben megvizsgálják: hogyan dolgoznak a kommunisták a közös gazdaság szilárdításáért, a jövedelmezőség fokozásáért, a szövetkezet számszerű gyarapításáért.

A nyírbátori járási párt-végrehajtó bizottság határozata értelmében minden községben létrehozzák a termelőszövetkezeteket fejlesztő agitációs csoportokat, hogy szervezetten végezzenek fel világosító munkát az egyénileg dolgozó parasztok között.

— A biztosítási feltételek szerint a megkötött biztosítás csak olyan viharkárokra terjed ki. melyeket legalább 54 kilométeres óránkénti sebességű szélvihar idéz elő. A szél sebességét és időpontját a legközelebbi meteorológiai állomás igazolja, az igazolás beszerzéséről az Állami Biztosító gondoskodik. Tudni kell azt is. hogy a 200 forinton alul viharkárokra a biztosítás nem terjed ki. Ugyancsak nem vonatkozik a mezőgazdasági terményekben keletkezett viharkárokra.

sultak nagyrésze közvetlenül a megyei igazgatóságnak jelen’i be a károkat. Ez késlelteti a károk rendezését, mert a biztosítottakat a járási fiókok tartják nyílvan.

Mikor fejezik be a kárbecsléseket ?

Hol kell bejelenteni a károkat ?

— A lakóépületekben és azok tartozékaiban (kerítés, gémeskút), berendezésekben, felszerelésekben keletkezett viharkárokat a tűzbiztosítással rendelkezőknek az Állami Biztosító járási fiókjainak kell bejelenteni, mégpedig írásban. A tapasztalat szerint a káro— Mivel megyénkben, de az országban is igen ritka az ilyen nagykiterjedésű és nagyerejű szélvihar, a károk rendezése rendkívül nehéz feladat elé állítja kárbecslőinket. Tehát nem tudjuk az egyes károkat mindenütt azonnal . u a k -suiak várják türelemmel odaérkezésüket és a további kár elhárítására a biztosítási feltételeknek megfelelően tegyék meg a szükséges intézkedéseket. (Ideiglenesen átfedés, i. ve i he rv> 1 > F. v .'Ként a később kiérkező kárszakértők az ideiglenes helyreállítás mellett is fel tudják mérni a tényleges károkat. Az augusztus 20-i viharkárok rendezése előre láthatólag szeptember végén fejeződik De.

— Mi vár a jégkárosultakra?

— Ebben az évben nemcsak vihar, hanem több jégverés is volt a megyében: a rendezés mar a befejezéshez közeledett, amikor közbelépett az augusztus 17-i. és

24-i újabb jégverés. Ez a megye mintegy 60 községében okozott el.,.re súlyos iv.ro il legfőképpen a dohánytermésben és a

| gyümölcsösökben. A dohány már folyamatban levő törése misit a dohánykárok rendezése nem tűr halasztást, ezért más megyékből is kért jégkárbecslőket az Állami i 1 j.g ólaitól an a dohán vjégkárok felbecsülését végzik, hogy a dohánytörést zavartalanul t fejezhessék.

Ezúton is felhívjuk a gyümöics- és kapásnövényekre jégbiztosítással rendelkezők figyelmét, hogy a jégverés nélküli vihar által okozott károkra a jégbiztosítás a feltételek szerint nem terjed ki. Ilyen károkat ne is jelentsenek be, mert ezzel csak nehezítik az Állami Biztosító munkáját.

P. G.

Épül, szépül Nyírgyulai

agy változásoknak lehettek az emberek tanúi Nyírgyu- lajban az utóbbi évek alatt. A Mándi-, a Weis- és az Elekes-féle birtokok hajdani zsellérei, volt cselédei nagy dolognak lettek a részesei. A maguk gyarapítása mellett nem feledkeztek meg községük gazdasági, kulturális elore- juttatásáról sem. Több százezer forintot kitett 4—5 év alatt az a pénzbeni hozzájárulás és társadal^" mi munkában adott segítség, ami a község felemelését szolgálja. Három éve boltot építettek 380 ezer forintos költséggel, amihez saját erőből 180 ezerrel járultak hozzá. A télen újabb árudát adtak át a forgalomnak, amit a földművesszövetkezet a maga erejéből építtetett fel. Az ál’am jelenleg kéttantermes, üvegezett teraszé iskolát építtet a községben.

Ha végignézünk a községben a házak felett, mindenütt tetőpóznák állnak és rajtuk a frissen ki* húzott vezeték. A gépkocsik betongerendákat fuvaroznak, a szekerek pedig a faoszlopokat vontatják. Villanyt kap a közsé; és annak építésében szorgoskodnak a szerelők és segédkeznek a lakosok. Félmillió forintba kerül a villany bevezetése. 200 ezret a községfejlesztési alapból, százezret társadalmi munkával teremjenek elő. 200 ezer forintot az állam biztosít állami hitelkén*- a községfejlesztési alap terhére. Eddig már több, mint a fele lakasba' be van vezetve á villany, de egyre ‘ nő azok száma, akik „nyugdíjba” akarják helyezni a petróleumlámpát.

„igazad outi, Qánm”

A pencszlcki kommunisták kizárták soraik közül Takács Józsefet, mert hosszú időn át elmulasztotta a tagdíjfizetést, nem vett részt a taggyűléseken, s többszöri figyelmeztetésre sem volt hajlandó változtatni erkölcstelen viselkedésén.

A nyírbátori járási pártbizottság megvizsgálta Kerekes Péter elvtárs pártmegbizatásait. Megállapították, hogy Kerekes elvtársnak sok a társadalmi munkája, megbízása. Elhatározták, hogy a munkásőrségben viselt tisztsége mellett a pártAugusztus 23-án 24 fiatal látogatott el a kisvárdai járásból aSzol- nok megyei mezőtúri termelőszövetkezetbe. Elismeréssel nyilatkoztak korszerű felszereléseikről, az önitatókról, tejfeldolgozásról, fejő- gépről, az aprómagtermesztésrői és a tagok gazdagságáról. — A KISZ-tagok községeikben ismertetik a hétezer holdas szövetkezet eredményeit.

— A téesz — vágta az ki egyből.

— Ott nem — ingatta a fejét a hazajáró munkás.

— Miért?

— ????

— Jól lehet keresni — folytatta az elnök. Nem hiszed?!

— Ott is lehet.

— Mennyit?

— Ezerötöt..

— Itthon is lehetne ennyit.

— Nem hiszem én azt.

— Hallgass ide — hajolt közelebb Szőlősi Báthorihoz. — Ha a fiad is a Petőfiben dolgozna, ketten hatszáz egységet teljesíthetnétek. Harmincezer ütné őszszel a markotokat. Ügy bizony. Ha nem tudnád, minden munkaegységet ötven forinttal fizetnek a téeszben.

— Jó lenne.

— Rajtad múlik. Az asszony is jobb kedvvel dolgozna, ha naponta látna. Minden nap látnád a négy gyermeket is, főtt ételt ennél. Csirkét vágna, jó ebédet főzne. Este újból csak kész vacsora várna. Hát nem jó ez?

— Nem mondom ...

— Nem gyalogolnál nyolc kilométereket, nem fárasztana az utazás. Munka után együtt lennél a családdal. Reggelenként pihenten kelnél frissen dolgoznál. Várnak a téeszben, kell a munkáskéz.

— Majd meglátom.

— Szólj az asszonynak is. Neki is jobb lesz, hidd el.

Az elnök cigarettával kínálta Báthori Istvánt. Rágyújtottak. Látszott rajta, hogy töpreng.

Gondolatában kaszát forgatott, magot szórt a földbe, és megtelt zsákokat cipelt a padlásra. Jólesett a hazai tájra, mezőre, erdőre, rétre gondolni.

Csend hullt közéjük. Az elnök törte meg a némaságot.

— Lesz már villanyunk is — mutatott a mellettük lévő beton oszlopra.

Báthori megnézte az oszlopot, a legelőről hazafelé igyekvő ko- lompoló jószágokat. Szárnyra kapott a gondolata. Villanyt, rádiót vélt látni lakásukban. Az asszony levest és turóscsuszát tálalt, a gyerekek közrefogták kérték, hogy meséljen. Mielőtt álomra hajtotta volna fejét, híreket hallgatott, újságot olvasott, simogatta gyermekeit és felesége szíves szóval invitálta pihenésre. Felocsúdott.

De nem mondta ki elhatároz zását. Az elnök azonban látta, gondolatok sorakoznak István fejében. Számvetést csinál, családjára emlékezik, az otthonra, amelyben annyiszor álomra hajtotta fejét. Falujára gondolt, ahol első gyermekük nevelkedett, ahol született.

Sokáig nem szólt. Fodros füstöt eregetett, nézte az ismerős utcát, a házakat, az útszéli fákat, virágos kerteket. Érzelmei felülkerekedtek gondolatain, és búcsúzásra nyújtotta kezét.

— Várnak otthon — mondotta. — Igazad van János — szorított kezet az elnökkel és biztatásul csak annyit mindott:

— Nemsok'Sto ott leszek köztelek.

nagy ttbor:

JJáthori Istvánt megviselte a

‘ * hosszú vonatozás. Későre járt már az idő, amikor megérkezett az ófehértói állomásra. Innen még nyolc kilométer az út Nyírgyulajig. Szedheti a lábát, hogy napvilágnál hazaérjen. Útközben még csak egy szekér sem akadt, amire felkérhette volna magát. Bármennyire is bírja a gyaloglást, fárasztó volt a hosszú út.. Csak akkor érzett megkönnyebbülést, amikor elérte a falut. Ez jóleső érzés volt most is, mint mindig. Elfelejtette a kétheti munkát, a vonatozást, a gyaloglást. Alig hitte, hogy ismerőst lásson, szót- válthasson valakivel.

Mikor Szőlősi János tanácselnök házához ért, beköszönt a kapun.

— Szervusz János,

— Szervusz — fogadta az elnök, az egykori legénycimbora.

Kezet szorítottak.

— öregszel — kezdte az elnök.

— Eljár az idő.

— Ritkán látlak itthon. Mi van veled?

— Kéthetenként járok csak haza. Sok a munka. Egy napra meg nem érdemes haza jönni. Ha két napig akarok itthon maradni, akkor meg csúsztatni kell. Ha ezt menteszem — mint most is — belefáradok.

— Könnyebb lenne itthon. Nem gondolod? Az asszony, a gyerek mellett — így az elnök.

— Hol? Hát mit kezdjek a faliéban? — nézett kíváncsian .Szőlősi szemébe Báthori.