Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-24 / 199. szám
2 KELETMAGYARORSZAG 1958 AUGUSZTUS 24, VASÄRNAP II rohodi Új Élet Tsz termelésfejlesztési tervéről KUDARC Rohodon egy szakemberekből álló kollektíva kidolgozta a tsz. termelési tervét. Bagoly István* elvtárs, járási föagronómus tagja volt bizottságnak, aki a tervről az alábbiakban írja le véleményét. * z Üj Élet Termelöszövet- kezet termelésfejlesztési terve segítséget nyújt a roho- diáknak ahhoz, hogy a területileg megnövekedett termelőszövetkezetüket mintaszerű szocialista mezőgazdasági nagyüzemmé fejlesszék, mely példamutató gazdálkodásával és jövedelmezőségével rávezeti a község dolgozó parasztjait a szocialista nagyüzemi mezőgazdálkodás útjára. A terv bevezető részében rámutat arra, hogy a termelőszövetkezet az 1957. évben egy kh. föld területen többet termelt, mint az egyéni kisgazdaságok. Az Üj Élet Termelőszövetkezet búzából 11.7 mázsát, rozsból 11.4 mázsát, árpából 18.4 mázsát, burgonyából 63 mázsát termelt. Ezzel szemben az egyéni gazdaságok búzából 8.2 mázsát, rozsból 6.3 mázsát, árpából 12 mázsát, burgonyából 60 mázsát termeltek. Feltárják továbbá az adatok, hogy a község területének 15 százalékán a termelőszövetkezet gazdálkodik, egy tagra 5.2 kát. hold szántóterület jut. A község területe 84 százalékán kisüzemi, egyéni gazdálkodást folytatnak, egy mezőgazdasági keresőre 2.6 kát. hold szántóterület esik. Ha a területi adatokat és a termésátlagokat egybe vetjük, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a termelőszövetkezet nagyobb jövedelmet biztosított tagjainak, mint az egyéni kis- parasztoknak a kisparcella gazdálkodás. A fentiekből értelemszerűen következik az, hogy a rffhodi dolgozó parasztok jövedelmüket lényegesen emelni tudják, rá kell térniök a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Feltárják az adatok a termelőszövetkezet területi növekedéséinek lehetőségeit is. A községben mintegy 500 . kát. hold tartalék- terület van, amely területeket eddig az egyénileg termelők kis- haszonbérlet útján hasznosítottak. A kishaszonbérleti szerződések az ősszel lejárnak s így lehetőség nyílt arra, hogy a tartalékterületeket az Űj Élet Termelőszövetkezet birtokába vegye. D ámutatnak általános ada- tok a termelés-fejlesztés lehetőségeire is. Rohod községben az adottságok megvannak árutermelő gyümölcsösök létesítésére. A termelőszövetkezet az elmúlt évben már 30 kát. hold gyümölcsöst telepített. E téren mutatkozó lehetőségeket azonban még koránt sem használták ki teljes egészében. A megnövekedett gazdaságban megvan a lehetőség arra, hogy a gyümölcstelepítést fokozzák Az épülő, szépülő Nyíregyházáról Örömmel tapasztaljuk, hogy több városi útvonalunk kap új burkolatokat. Képünk a Sóstói út munkálatainál készült. A nyíregyházi körzeti földművesszövetkezet irodaház-építkezése befejezéshez közeledik. Szép színfoltja lesz ez a piactérnek.) „Hinta leng a tőrén. — Repülünk a szélben. — Ej, haj, hó!"’ (Hammel felv.) A RAKAMAZI PAP immár ki tudja hányadszor indult megszokott útjára. A személyét közvetve érintő színdarabtanulás késztette sétára, amit a rakamazi ki- szisták tűztek napirendre. A fiatalok elhatározták ugyanis, hogy bemutatják a „Tanítónő” című színművet, amelyben egy fiatal csinos tanítónő körül forognak a falu „valamirevaló” hajdani személyiségei. Mielőtt azonban bárki elérhette volna szándékát, pálfordu- lás történt. A lelkiatya elhatározza: megvédi a fiatal tanítónőt a földi zaklatásoktól. Reménykedve abban, hogy a szoknyája körül mondva csinált kárhozatait megbocsájt- ja és így elnyeri a lányt. A színdarabi lelkész gyötrelmét nemcsak imarebegés- sel, bűnbocsánatot kérő igével juttatja kifejezésre, hanem vágyainak felajzásá- val is. Sőt a szép szavakat sem sajnálja, hogy érzelmeit a csinos lány tudtára adja. Nos, hát a rakamazi pap. nem szerette volna, hogy „ezek“ a fiatalok kipellengérezzék a falu színe előtt a lelkiatyát. S ezért ugyancsak szorgoskodott, hogy valami módon a papról szóló rész a szerepben megváltozzon. Igyekezett hát, hogy megelőzze a „botrányt”, lelkűkre beszélje a fiataloknak a szóbanforgó pap „ártatlanságát”. Ilyen szándék vezérelte. „Szerencséjére” találkozott Tóth Jóskával, a kiszisták titkárával, amint éppen barátaival nevetgélt az egyik utcasarkon. HIDEGKÚTI gyors léptekkel közeledett a tréfálkozó fiatalok felé. Gondolatait előre rendezve, megállt Tóth Jóska előtt. — Kísérjen az Űr szava jártadban, fiam. Atyánk előtt a te lelkedért is felelősséggel tartozom. Ezért bátorkodom megkérdezni: Miért nem jársz az Urat imádni? Jóska kővédermedt. Nézte az alázatosságot rrúmelő papot. Agya fel nem foghatta, szája ki nem mondhatta, amit e váratlan szavak hallatára érzett. Szelíden megszólalt. — Ügy gondolom, ott csak önnek van joga beszélni. Amíg pedig így lesz, én a vidám fiatalok között maradok. Sóhaj szakad fel a lelkiatyából. — Elkárhozik azok lelke és nem nyerik el az örök üdvösséget, akik a nyilvánosság előtt megcsúfoió kifejezésekkel illetik a mi Urunk és teremtőnk pásztorait. Jóska homloka ráncokat vetett, szemeit kerekre nyitotta. Nézte egy ideig a papot, majd megszólalt: — Nemcsak igével él az ember, hanem mással is. Kell a víg- ság a fiataloknak. A pásztor arcán a csalódottság keserű vonásai hagytak nyomot. Érezte, hogy a sarokba szorította ez a fiú. Nem gondolta volna, hogy kudarcot vall.. Mielőtt azonban faképnél hagyta volna Jóska, mentőötlete támadt. — Az Űr feloldja vétkeiteket, ha atyátokra hallgattok. Én is megbocsáitom bűneiteket. Áldást kérek színművetek sikerére, ha tesztek egy szívességet — kulcsolta imára kezeit a jámbor pásztor. — MIT KIVAN? — Kísérje az Űr vígságtokat, adok reverendát is a szerephez, ha az Űr szolgájára vonatkozó sorokat megengeditek nekem kihúzni a könyvből — mondta ég felé tekintő szemekkel. — Kihúzniiiii? — kérdezte tréfásan Jóska, s választ sem várva csettintett. Nem értette, miért éppen a papra vonatkozó sorokat szeretné törölni a szerepből. — Azt már nem! — ingatta elutasítóan fejét Jóska. — Inkább nem kell a reverenda — s indult megadva a tiszteletet búcsú- záskor Hidegkútinak. Ám a sikertelen kísérlet után sem mondott le szándékáról. Arra gondolt: ha már nem járt sikerrel a Jóskával történt beszélgetés, megpróbál a hívőkön keresztül hatni. — Nem, nem engedhetem meg, hogy ezek a fiatalok túljárjanak az eszemen. — morfondírozott. Meg is tett ennek érdekében mindent. Mert mire való a templom? A mikrofonon hirdette az ige bódító cseppjei közzé keverve a rakamazi fiatalok „erkölcstelen" szándékát, és tartózkodásra szólított minden hívőt. Mi tagadás, Jóska anyósa is végig hallgatta a beszédet. Sietett haza, hogy megtudja a vőtől: mit vétett. — Milyen az a színdarab, ■ amit tanultok? — Nézze meg, s majd megtudja — válaszolta Jóska. Ekkor még imára kulcsolt kézzel tétovázott az öregasszony, de amikor elérkezett a bemutatás napja, a kíváncsiság elvitte az előadásra. MINDEN JEGY ELKELT, minden szék megtelt. Kicsinek bizonyult a kultúrterem. A szomszéd községből is eljöttek az előadást megnézni. Jóska anyósa is ott ült a lócán, és jól „mulatott” a színpadon otthonosan mozgó, papot utánzó fiatalemberen, a csiíos tanítókisasszonyon, amint éppen a tisz- teletes úr erőszakoskodásától igyekezett szabadulni. Hidegkúti lelkiatya hiába prédikált, kudarcot va’lott, mert hívei közül is sokan voltak az előadáson, jókat kacagtak, és tanultak is belőle, mint Jóskának az anyósa, aki elismeréssel nyilatkozott a fiatalok játékáról. Hogy ehhez mit szólt aztán a tiszteletes úr, nem tudom .. . Nagy Tibor. Az országjárás keretében: Egerbe és a Bükkbe és gyümölcstermelő profilú gazdasággá váljanak. Az általános adatok további emelkedéséből megállapítható, hogy a termelő- szövetkezet nem rendelkezik olyan létszámú állatállománynyal, amelyet a szántóterület el tudna tartani. Végeredményben megállapítható, hogy Rohod községben megvannak a feltételek ' a termelőszövetkezet területi, számszerű növekedéséhez, valamint a termelés fejlesztéséhez. Továbbá megállapítható az is, hogy a gazdaság gyümö’cster- melő üzemmé fejlődhet, melyre jellemző kell hogy legyen: fejlett állattenyésztéssel rendelkezzen. Az állattenyésztés fejlesztésének mértékét az abrak és száraztakarmány termes»tés mérve kell, hogy meghatározza. A gyümölcstermesztés fejlesztésnek arányát elsősorban az istállótrágya termeléstől kell függővé tenni. Ezeknek az irányelveknek a szem előtt tartásával készült el a termelőszövetkezet termelésfejlesztési terve. A gazdaság 807 kát. holdra megnövekedett területének 75 százaléka szántó, 4 százaléka rét, 18 százaléka gyümölcs, 1 százaléka szőlő, 2 százaléka egyéb művelési ágú. A szántóföld’ növénytermesztés szervezésének alapját az 598 kát. hold szántófö.d képezi. Ebből a területből 340 kát. hold kötöttebb szelíd homoktalaj, melynek okszerű használatát egy-kát .zakaszos vegyes szervestrágyázása vetésforgó biztosítja. Ezeken a talajokon folyik még vetésforgón kívül lucerna termesztése. A szántóterület további része a talaj minőségét illetően gyenge termőerőben lévő futóhomok. Ezeknek a talajoknak a feljavítását egy három szakaszos önálló zöldtrá- gyázásos vetésforgóval * érik el. Ki kell hangsúlyozni, hogy a terv intézkedési részében a közgyűlés határozatához köti az elfogadott vetésforgó esetleges megváltoztatását. A szántóföldi növénytermesz** tés szerkezetét illetően megállapítható, hogy belterjes irányban fejlődik. Kenyérgabonát csak a szükségletnek megfelelő mértékben a szántóterület 22.7 százalékán termelik. Ezzel szemben takarmánygabona 21.3 százalékos, a szálastakarmány 21 százalékos területtel szerepel. A fejlődést mutatja az is, hogy az évelő pillangós szálastakarmányok vetésterülete a 3.6 százalékról az év végére 12 százalékra emelkedik. Belterjes irányban való fejlődést jelzi továbbá a dohányterület növekedése is. A fentieken kívül 134 kát. holdon folyik köztes termelés, melyen elsősorban a megnövekedett állatállomány zöldtakarmány szükségletét biztosítják és hozzájárul a csillagfürt zöldtrágya vetőmag szükséglet megter- mesztéséhez. 74 kát. holdon folyik kettős termelés, mely főleg zö’dtrágyázás céljából történik. Lényeges eredménye a tervnek, hogy a megnövekedett területen is biztosítja az 1958-as évben elért termésátlagokat. Kát. holdanként kenyérgabonából 10.4 mázsát, kukoricából 11 mázsát, burgonyából 84 mázsát termel. Végeredményben kenyérgabonából 422 mázsával, burgonyából 380 mázsával, szálastakarmányból 1990 mázsával termelnek többet, mint az elmúlt évben. A terv intézkedési részében meghatározza a hiányzó vetőmag beszerzésének módját és határidejét. A z. ősz folyamán a termelő- szövetkezet birtokába magy át 35 kát. hold vizenyősebb terület, melynek szántóföldi művelésbe való tartása nem gazdaságos, ezért ezt a területet a termelőszövetkezet befüvesíti. (Folytatjuk.) Bagoly István járási föagronómus. A TIT—IBUSZ országjárás szeptemberi első autóbusz-kirándulása Egerbe és Bükkbe indul szeptember 6-án, a következő útvonalon: Nyíregyháza—Tisza palkonya (az erőmű megtekintése) —Mezőkövesd—Eger (szállás) Szarvaskő—Szilvásvárad—J ávor- kút—Lillafüred— Miskolc—Nyíregyháza. Indulás: szeptember 6-án délÉresít.jük a város lakosságát hogy a város déli határán áthúzódó R-gázvezeték nyomáspróbája most történik. Éppen ezért a vezeték nyomvonalát 30 méternél közelebb biztonsági szempontból ne közelítsék meg. Ha pedig a után 2 órakor az IBUSZ Kos- suth-téri irodája elől. Visszaérkezés: szeptember 7- én este 10 órakor. Részvételi díj: szállással együtt °6 forint. Étkezésről mindenki maga gondoskodik. A kirándulásra augusztus 27- én, szerdán délután 4 óráig lehet jelentkezni a TIT megyei titkárságán (Zrinyi Hona u. 13.) gázvezeték mentén fúvást észlelnek, szíveskedjenek azonnal a Nyírbátor 160-as telefonszámra jelenteni. A nyomáspióba befejezését későbbi időpontban közölni fogjuk. Városi Tanács, A városi tanács felhívása
