Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-24 / 199. szám

1958 AUGUSZTUS 24, VASARNAP KEf.KTM AGV A RORSZ AG 8 . A napokban zajlott le a megyei pártbizottság által tartott tanács­kozás, ahol a járási pártbizottsá­gok oktatással foglalkozó munka­társai jelenlétében értékelték az előkészítési munkát és meghatá­rozták a soronkövetkező felada­tokat. Emeljük a pártoktatás színvonalát! A Politikai Bizottság legutóbbi határozata fontos feladatként je­lölte meg a pártoktatás színvona­lának emelését. Bár az elmúlt év­ben jelentős előrehaladas történt a r.iarxizmus-leninizmus alsctó módon történő tanulmányozásá­ban, azonban még sok a tenni­való ezen a téren. Elsősorban a propagandisták továbbképzésének színvonalát szükséges emelni. — Rendszeres ellenőrző és irányító munkával biztosítani, hogy a propagandisták a 2—3 napos bentlakásos járási tanfolyamokon felkészülten jelenjenek meg. El­lenőrzést viszont csak azok vé­gezhetnek, akik részt vesznek az oktatásban, ismerik a tananyagot. Az elmúlt évben sajnos az „ellen­őrzésre” való hivatkozással szá­mos helyen fontos beosztásban dolgozó vezetők is távolmaradtak a pártoktatásból. Az elvont dogmatikus betűrá­gós módszer kihalóban van. A tanultakat pártszervezeteink egy­re joDban hasznosítják a min­dennapi munkában. Nincs ok azonban a megnyugvásra. Számos helyen még az elmúlt évben sem vontaa le megfelelő következteté­seket a tanultakból. Ez abban mutatkozott meg, hogy például az osztály harcról szóló tanításo­kat nem alkalmazták az ellensé­ges elemek tevékenységeinek le­leplezésre, a pártegységről szóló útmutatásokat sem használták fel kellőképpen egy-egy pártszer­vezet erősítése , érdekében. A mu­lasztásokon csak úgy lehet vál­toztatni, ha a központilag meg­adott tananyagot kiegészítik gon­dosán összegyűjtött helyi anya­gokkal. fi párt-alapszervezetek sürgős teendői k propagandisták kiválogatása lényegében befejeződött. Legtöb­ben arról számoltak be, hogy az élgárda összetétele kielégítő. A pártmunkások személyesen be­szélgettek a propagandistákkal. Azonban nyugtalanító jelensé­gek is vannpk. Egyes pártszerve­zetekben taggyűlésen sem vitat­ták meg a Politikai Bizottság pártoktatásról szóló határozatát. Ramccsaházán, Nyíribronyban nem kezdték meg a hallgatók kiválo­gatását. Sürgősen pótolni kell a mulasztásokat! Helyes, ha a hall- gatók/al 3—4 tagú bizottság be­szélget. Ezt a munkát legkésőbb szeptember lS-ig be kell fejezni, hogy a hallgatók számbavétele után mindenütt elkészítsék az ok­tatási tervet, amelynek összeállí­tása során figyelembe kell venni az elmúlt évi tapasztalatokat, a járások, községek sajátosságait, a legfontosabb feladatokat, a fel­színre került nézeteket és a párt- határozatokat. Megfelelő oktatási formákat szervezzünk! Az elmúlt évben sok helyen nem értették meg a marxizmus- leninizmus alapjai tanfolyam je­lentőségét. Nem tudták, hogy ezen az oktatási formán csak azok. tanulhatnak, akik már a ko­rábbi években is részt vettek a pártoktatásban akik képesek ma­gasabb színvonalon tanulmá­nyozni-klasszikusaink műveit, ta­nításait. Sok ilyen tanfolyamot szerveztek, melyek egyrészéről időközben sokan elmaradtak, egy részük megszűnt és több helyen — a magas követelmények lát­tán — nem bontakozott ki élénk vita. Ebben óz évben lényegesen kevesebb marxizmus-leninizmus tanfolyamot kívánnak pártszerve­zeteink szervezni. Most azonban az a veszély fenyeget, hogy olyan helyeken sem mernek szervezni ilyet, ahol erre megvan a-lehető­ség, adottság. Pártszervezeteink — ahol ennek az alapja biztosított — bátran serkentsék a vezető­beosztásban dolgozó kommunista és pártonkívüli dolgozókat a marxizmus—leninizmus alapjai tanfolyamon való részvételre. Gazdaságpolitikai tanfolyamo­kat is csak ott szervezzenek, ahol megfelelő propagandista van. Ez az oktatási forma még ismeretlen, nincsenek ezzel kapcsolatban ta­pasztalatok. Hu a hallgatók meg­szeretik és jól képzett propagan­disták lesznek vezetésére, a kö­vetkező években számukat lehet gyarapítani. A párloktiUási év előkészítésé­vel egyidőben kell végezni a KISZ-oktatás megszervezését is. Fontos feladat a hallgatókkal való személyes beszélgetés, a pro­pagandisták előkészítése, hogy si­kerekben gazdag oktatási évet zárjunk a vizsgákon. {N. T.) Itt készül a jó szabolcsi dohány Rabina Gizella és fonóbrigádja elnyerte az üzem vándorzászlaját a mennyiségi és minőségi versenyben. r Iíét orvos mehet megyénkből Moszkvába A Magyar—Szovjet Orvpsi Na­pokat 1958-bar Moszkvában ren­dezi meg a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság és a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság. Ebből az alkalomból a Magyar—Szovjet Baráti Társaság orvosegészség­ügy i szakosztálya, a Magyar Tu­dományos Akadémia, az Egész­ségügyi Minisztérium és az or­szágos egészségügyi szakszervezel az IBUSZ közreműködésével cso­portos utazást szervez orvosok ré­szére. Megyénkből két orvos ve­het részt az utazásban. Jelentke zéseket a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság megyei titkársága veszi figyelembe. MIT MOND A GYÁMHATÓSÁG? Nagy Árpád, a megyei tanács iyáu.agyi .-.-Ladója oi^csta Kele­men Mihály szerkesztőségünkhöz intézett levelét és az esetről a következőket mondta: T— A gyermeket állami intézet, az intézeti gyám adta nevelőszü­lőkhöz, Ha az örökbefogadás nem történt meg, az első jog a gyer­mekhez a vérszerinti szülőket, il­letve nagyszülőket Illeti, Éppen most várható a családjogi törvény módosítása, mely szerint azok a szülők, nagyszülők, vérszerinti hozzátartozók, akik eddig, hosszú időn át gyermeküket elhanyagol­ták, a gyermek nevelőszüleivel szemben elvesztik elsődleges jo­gaikat. Ebben az esetben a mi­nisztérium sem dönthet másként, amikor a fennálló családjogi tör­vények értelmében a gyermeket a vérszerinti nagyszülőknek ítélte. Csak abban az esetben lehet je­lenleg ez alól az intézkedés alól kivételt tenni — ha a gyermek anyagi, erkölcsi ellátását, nevelé­sét a vérszerinti szülő nem tudná biztosítani, ha a vérszerinti szülő züllött, erkölcstelen életet élne; — Más a helyzet, ha a gyerme­ket a nevelőszülőkre íratták, ha a nevelőszülő olyan Írásbeli határo­zattal rendelkezik az elsőfokú il­letékes gyámhatóságtól, hogy az örökbefogadást engedélyezték! Eb­ben az esetben a vérszerinti szülő, nagyszülő, hozzátartozó csak a bí­rósághoz fordulhat, csak bírósági per útján kérheti vissza a gyer­meket. — Erkölcsileg a nevelőszülőnek van jelen esetben igaza — hiszen a gyermeket ő nevelte, vérszerinti hozzátartozói, a nagyszülők elha­nyagolták unokájukat — talán nem is ismerték. Bízom abban, hogy a szocialista családjogi tör­vények megnyugtató ítéletet hoz­nak ez esetben is. „Kié legyen a gyerek" — című cikket érdeklődéssel olvastam és elgondolkoztam azon, miért most ébredtek fél a gyerek nagyszülei, hogy kötelességüket elmulasztot­ták unokájukkal szemben. Ügy gondolom, tudatában voltak an­nak, hogy a gyerek állami gon­dozásba lett adva, és azzal is tisztában voltak, hogy mint nagy­szülőknek, kötelességük let: volna a gyéreket magukhoz venni és ne­velni, mikor erre a gyereknek a legnagyobb szüksége volt. A cikkből világosan megállapít­ható a valóság: amíg a gyermek nevelése nagyobb gondot igényelt, hozzátartozói, nagyszülei eldob­ták, mivél nekik a gyermekneve­lés nagyobb terhet jelentett. Miért ne nevelje más, amikor még sok baj van vele, ráérnek akkor ma­gukhoz venni, ha a gyereknevelés kevesebb gondot igényel és kisebb munkával foglalkoztatni Is lehet. Véleményem szerint ez a gondolát vezérelte a nagyszülőket. A nevelőszülő, Kelemen Mihály joggal ragaszkodik most már tör­vényes gyermekéhez, mivel 1—2 Csak egy „borbélyötperc" i I Tgy a huszas évek derekén beállított egy öreg bácsi a város első borbélyához, A mester tettetett udvariassággal fogadta, megpörgette előtte a forgószéket és megkérdezte: — Mit parancsol...? Az öreg fülét elkerülte a szó, nagyott hallott, vagy éppen a forgó alkalmatosság zavarta meg, csak düllesztette szemét, hol a fehérköpenyes figaróra, hol a bű­vös székre. Kisvártatva kibökte: — Vigye innen az úr ezt a rin- gispilt, mert mingyán beleülök... Akaratlanul is az idejét múlt anekdota derített mosolyra. A minap nagybajuszú tiszamenti magyar ,lábolt’’ be a takarékpa­lotai fodrászüzletbe. De a mi em­berünk egyáltalán nem úgy visel­kedett, mint ..„ariekdótabeli őse. Mert figyeljük csak. Csontkeretes szemüveget kotor elő, utána egy gyűrött Szabad Fö’det. A fodrász nyakára teker, a fehér kendőt, az öreg már ,leér' a lap aljára. Tizenöt perc alatt takarosán elkészül, bajusza megstuccolva. míg a vendég kiszámolta a' k"> hajvágásért járó Összeget, csak egy „borbély ötpércre” szóba elegyedtünk Jobbágy Károllyal, aki közel fél évszázada nyírja és borotválja a nyíregyházi férfitár­saságot. Élete nagyrészét állva tölti, mert a jó borbély csak így tud kedvére dolgozni. Szerény számítása szerint 40 esztendő alatt több mint negyedmillió „fej­jel” volt dolga. Ennek ellenére még mindig nem tetté le a bo­rotvát, a szövetkezeti fodrászuz- letben fürgén pörgeti az ollót, a villanyhajvágót. — Manapság igen igényesek a férfiak. Sok frizurát hozott az idő. Az emberek rendkívül sokat adnak a külsőre. Egy-egy kiala­kult frizurán belül is akadnak eredeti hajviseletek. Nem ritka­ság, amikor a vendég hajmosást, elektromos szárítást, berakást, szeszbedörzsölést, kölnit vagy pú­dert kér. Es nálunk mindent megkap. Nem kell sokat vára­kozni. ÍV! ivei a fodrászüzlet kulissza- titkairól van szó, nem ha­lászijuk el megkérdezni: mennyi most egy borbélyötperc? — Egy borbélyötperc nem any- nyi, mint m.ondjuk 1918-ban. Ak­kortájt csak tíz-tizenkét borbély volt a városban. így „született” a borbély ötpérc, nem egyszer reg­gel nyolctól este nyolcig kellett várakozni. Ma 62 szövetkezeti és vagy 30—40 magánborbély dol­gozik Nyíregyházán. Megrövidült a borbély ötperc... Egy pajkos kérdés: vajon ki nyírja a borbélyt? — Ez családi alapon történik. Ügy, hogy nálunk ez nem gond, inkább a maszekoknál, aki kény­telen ve tély társához fordulni. A világos fodrász üzlet egy percre elsötétült. Nem a szerda esti „tájfun” (vihar) ismétlődött meg. Egy termetes nő lépett be, egy hangos, s rós, borbélyszomorító „vendéggel”. A gyermek orvosnak nézte a.borbélyt és véget nem érő rosszaikodásba kezdett. A néhány perces tereferét félbe is kell sza­kítani. Még csak annyit súg Job­bágy bácsi: Lám, milyenek a szü­lők. Szombatra, vasárnapra hagy­ják a gyermekedet. Közben zz egyik fiatalember „elfelejtett” fi­zetni, indult a kijárathoz. A bor­bély udvariasan utána szólt: „Pardon, még'nem adtam vissza.” lif ennyi ember, mennyi jel- 1 ■*- lem. Van, aki kefehaiat kér, de csak halványan sejti, milyen Is az a valóságban. Másnap visz- szajön reklamálni, ő nem ilyen hajat akart. Mások a székben menten elalusznak, némely ember izeg-mozog, majdhogy balesetet csinál. Harmadik ' hajnövesztőt, hajhullás elleni tanácsot kér. Ne­gyedik — halkan —■' parókát kí­ván, mert kopaszon nem szeretiki a nők. De az ilyen egyre Heve­sebb, legfeljebb a színjátszók ve­szik igénybe a mester paróka-1 művészetét. A változatos frizurák között ki­bontakozik a ;jövő frizurája. A férfihaj rövidülj, lassanként tért hódít a borotvált frizura, talán szükségtelen lesz a sok borbély­szerszám, mindent megtesz egy' szál borotva ., j IP, G.U Kié legyen a Gondos munkával készüljenek pártszervezeteink az új pártoktatási évre Beszéljünk minden hallgatóval MIT MOND A JOGÁSZ? a gyermek örökbefogadási szerződésének hatálytalanítása sza­bálytalanul történt. Ilyen szerződést ugyanis vagy megegyezés alapján a gyámhatóság bonthat fel, vagy valamelyik fél kérésére perben hozott’ ítélettel a bíróság. Itt egyik eset sem történt, ezért az ügyben új eljárást kell lefolytatni. Az eddig ismert adatok alap­ján minden erkölcsi és jogi érv amellett szól, hogy a gyermeknek örökbefogadó szüleinél kell maradnia. Dr. Széli György menyei tanács lontanácsostt Kgy újf’ehérlói lakos véleménye eves korától ö gondozta, járni és beszélni tanította, betegségében mellette volt. Magáénak érzi és szereti azt a gyermeket, akit ma­gához vett azzal, hógy felnevelje. Meglátásom szerint a gyermek jövője nevelőszüleinél sokkal job­ban biztosítva van, szociális és erkölcsi szempontból is, melyet azzal kívánok igazolni, hogy a gyermek nagyszülei sem anyagi, sem kulturális szempontból nem tudják megadni azt, ami egy fej* lődő gyermek neveléséhez szükség gesek. Nagyszülei idősebb embe­rek, így ki van téve Ismét annak, hogy egyedül marad. A gyermek további sorsa most már attól függ, hogy valóban „kié marad". Szerintem figyelembe kellene venni, hogy a gyermek kihez ra­gaszkodik, hol van biztosítva job­ban fejlődése. Az a ragaszkodás, mely a nevelőszülők részéről meg­nyilvánul a gyermek irányiban garancia arra, hogy szocialista tár­sadalmunk számára megbízható, értelmes emberré fogják nevelni örökbefogadott gyermeküket.

Next

/
Thumbnails
Contents