Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-18 / 168. szám

1358, JŰLÍTTS 18. PÉNTEK

KELFTMAGTAR0E«Z4G

Tanulság a korai burgonyatermelők

számára

A megyében igen sokan termelnek csíráztatott korai burgonyát. Jó jövedelmet biztosit ez a gazdáknak, mert úgy a belföldi piac, mint az exportigény kielégítésére felvásárolt burgonyát magas áron veszi át a kereskedelem. Ez rendben is lenne, de minden évben elkövetkezik egy időszak és ez pontosan július

közepe, amikor a felvásárlási árak lezuhannak és emellett még az a bosszantó dolog is közbelép, hogy egyáltalán sehogyse keli a megtermelt korai burgonya.

Annak, hogy lecsökken a burgonya iránti kereslet, meg van az oka, s hogy a bosszúság ne következzen be, arra van orvosság.

Miért zuhan le július közepén a felvásárlási ár?

Nézzük előbb az elsőt. A korai burgonyának 80—85 százalékát külföldi exportra vásárolják. Amikor ez a szezon van, vásárolnának többet is korlátlanul, azonban csak annyit vehetnek, amennyit a termelők piacra adnak. Abban az időben — június elejétől július közepéig — azokban az országokban, ahová mi exportálunk, még nincs új burgonya. Ebből érthető, hogy minden mennyiséget megvesznek. Ilyenkor van az, hogy Szabolcs- Szatmárban naponta 80—100 vagon burgonyát is beraknak a kocsikba. De amikor megjelenik az említett országokban a saját termésű burgonya, akkor már nem

kell nekik a miénk. Ilyenkor következik aztán be, hogy az eddigi mennyiségnek alig 10 százalékát vásárolja fel a belföldi igények kielégítésére a kereskedelem.

íme ez a magyarázat arra, hogy miért csökken le egyik napról a másikra a burgonya szállítása, noha a termelők még legalább annyit el tudnának adni koraiból, mint amit már megvettek tőlük. A kereskedelem sem jár jól, de az sem tehet semmit, mert ha nem kell, hát nem vásárolhatja fel a gyenge burgonyát azért, hogy a raktárakban menjen tönkre.

Mi a baj orvossága?

Vegyük szemügyre azt, hogy mit tehetünk a bosszúság elkerülése végett és annak érdekében, hogy minél nagyobb jövedelme származzon a termelőnek a korai burgonyából. Előszöris: minél

több csiráztatott burgonyát kell ültetni, mert a kereskedelmi tapasztalat azt mutatja, hogy ezt maradék nélkül sikerül idejében exportálni. A nem csiráztatott korai burgonyát is igyekezzenek a termelők olyan korán ültetni, hogy annak a zöme június végén már felszedhető legyen, mert ez is — a vágott, sértett és apró kivételével — mind exportra kerül. A később ültetett korai burgonya sorsa már igen bizonytalan. S az idén is azt kell tenni, hogy várja ki a termelő türelmesen, míg a gumók őszig a földben megérnek, mert ez az egyedüli értékesítési, illetve tárolási lehetőségük.

49-45.000 ezer bokor kell egy holdra!

Azt mondják a gazdák, hogy „nem szedem még ki a burgonyát egy hétig, hadd nőjön, mert amúgy igen keveset vihetek eladni”. Így, ahogy mondják, igazat kell nekik adnunk. De különben nincs igazuk! Miért? — Erre is van magyarázat. — A Vencsellő-környéki tapasztalt termelők korai burgonyája azért híres, mert okosan gazdálkodnak. Náluk nem fordul elő, hogy „Hadd érjen még egy hátig”, mert ha eljön az ideje a szedésnek, akkor sajnálkozás nélkül ki is szedik. Mert van miből! Ugyanis a kisvárdai és még néhány északi községben gazdálkodó korai burgonyatermelők úgy ültetnek, hogy az a legkevésbé sem gazdaságos. Akkora tőközöket hagynak, amekkora- I kát lépnek vetés közben úgy, hogy egy hold földbe alig megy 10 ezer bokor. Tudvalevő, hogy a j hosszú tenyészidejű burgonyának is bőségesen elég 35- -40 j centiméter tőtávolság. Mennyi-1 vei jobban elég ez a korai lilte- tésű burgonyának? Ügyannyira \ elég, hogy nyugodtan lehet ültet- * ni 60-as sor- és 20 centis tőtávolságra. Ez pedig holdanként ! 40—45 ezer tövet jelent. Nagyon szerény leszek a számolásiján. Egy tő alatt vegyünk 20 deka kiszedhető korai krumplit. Ez a felsöszabolcsi „lábköztávolsá- gú” 10 ezer bokor alatt 20 mázsát jelent. Ezzel szemben a 40— 45 ezer tőszámú hold földön 80 — 90 mázsát termelhetnek. Van

szükség arra, hogy a különbségről beszéljünk? Azt hiszem magamagáért beszél.

„Jól van —• mondja az én felsőszabolcsi gazdám —, de honnan vegyek én négyszeres vetőgumó-mennyiséget?” Ezeknex a gazdáknak a gazdasszonyai látták már, hogy ha a kertben elszórták a krumpli héját, abból bokor lett, és termett. Ezek a gazdák megtették már,

hogy ha csak pár kiló híja volt a vetőgumónak, az utolsó fél zsák gumót ott azonnyomban, a föld véginél bicskával elhasogatták és úgy pótolták a hiányzó mennyiséget. És ezekből az elhasogatott gumókból is bokrok és a bokrok alatt új gumók lettek. Hasogassák el hát kétfelé, ha igen nagy, négyfelé a vetőgumót, és úgy ültessék el, s akkor már alig kell valamivel még me’pótolni, hegy az a bizonyos 40 ezer tő meglegyen a hold földön. Ha pedig ez megvan, akkor nem kell reszketni, hogy „hadd gyarapodjon a földben vagy 2—3 mázsát” — ami miatt aztán elesnek a jó áraktól —, hanem eladják mert van miből.

Tudni kell bánni a földdé

Tovább már nem is érdemes húzni a szót. A korai burgonyatermelés titka a minél korábbi vetés, hogy idejében, exportra és jól értékesüljön; és az, hogy minél többet termeljünk egy hold földön. Hogy ez hogyan lehetséges, azt elmondottuk. A tápanyagutánpótlás: az istállótrágyázás és műtrágyázás haszna és nélkülözhetetlensége nyilvánvaló. Az is külön cikket érdemelne, hogy milyen előnye van az igazi korai termelésnek a ma- sodvetések, sőt fővetések szempontjából. Mert a korai burgonya * például előveteményként jön számításba és utána fővete- ményként ültethetjük a dohányt. Ez az áldott szabolcsi föld több tízezer forintot képes adni egy évben holdanként. Csak az kell, ■hogy tudjunk vele bánni.

Samu András

Több millió forintos újítás a gyümölcsíavédelemben

A GYÜMÖLCSTERMELŐ nagyüzemek egyik igen húsbavágó kérdése a növényvédelem megoldása. A vegyszeres permezlczések évek óta nagyobb teljesítményű motoros gépekkel folynak, s minden újabb géppel igyekeznek a régebbiek hibáit lefaragni. A permetezéseknél két fő kérdés vetődik fel ismételten: kevesebb

anyag felhasználása mellett mesz- szemenőkig tökéletes munka. Az anyagfelhasználás kérdésén sokat lendített a légporlaszlásos permetező gépiek forgalombahozatala, ugyanakkor a permetlének a minél kisebb részecskékre való szakításával, ködszerű bevonat képzésével a munka minősége is sokat javult. Azonban kifogás — amellett, hogy ezekből a gépekből is kevés van — mindig akad jócskán. A Rapidtox permetező gépek, mint a .nálunk ismert legideálisabb típus, a szántóföldi széleskörű használhatóságuk mellett a téli almásokban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. — Erős légörvényük szaggatja, tépi a lombozatot, és szórófejkiképzésük olyan, hogy nagyobb tömegű permetező anyagot locsolnak egy- egy helyre. A megye állami gazdaságaiban 30 darab Rapidtox gép közül egyet sem tudtak eredményesen használni, ezért a gyümölcsösökben nem is jöhettek számításba.

ROMAN MIHÁLY, a Nyírma- dai Állami Gazdaság egyetemet végzett kertésze — ismerve a Rapidtox alapvető jó tulajdonságait — új szórófejet készített az eredeti helyett. A Rapidtox eredeti, fordított hegyes kúp alakú szórófejének hátrányait igen elmés módon, számításba sem jöhető fémanyag felhasználásával sikerült kiküszöbölnie. A régi szórófej alapjához használt háti permetező gépek rézlemezeiből sugár-törő és vezető lemezeket készített, amelyek szabályozhatók, attól fog. gően, hogy a permetezést sűrű-.

magas-, ritkalombú, vagy fiatal fákon kell-e végezni. A terelő lemezek megtörik a sugárzó szer irányát, ezzel felfokozódik a porlasztás és a sugárkéve nagysága megnő. Az első szórófejet maga Román Mihály készítette el s tavasz óta alkalmazzák — eredményesen. A gyakorlatban kitútít, hogy igen hasznos ez a különben jelentéktelenek látszó szerkezet

SZÁMÍTÁSAIKAT a Rapidtox régi szórófejjel rendelkező típusával nem hasonlíthatták össze, mivel képtelenek voltak azt hasznost-;

tani. összehasonlításként vettek egy modern, szintén légporlasztá- sos gépet a „Fenomen—Futurát” és kiderült, hogy az űj szórófejjel' ellátott Rapidtox esetében a cer- metlé, illetve a permetező anyag fogyasztásánál 50 százalékos a megtakarítás. A munkaráfordítás, szintén jelentékenyen kevesebb, s1 így egy permetezőgép évi megtakarítása anyagban 71 ezer, mun- kadiiban pedig 177.000 ít-ot jelent.

A megye állami gazdaságainak mind a 30 gépére felszerelik ezt az új szórófejet, s ez maga anyagban és munkabébren több, mint hét millió forint megtakarítás. Emellett, ha pontosak akarunk lenn:, számításba kell vennünk a másik főtényezőt: a munka minőségét, A permetlének ködszerű kiszórásával egyenletesebb lesz a bevonat s a gyümölcs minősége, elsősorban per zselésment es export minősége tetemesen növekszik. — Ha csak tíz százalék exportmmő- ség-javulást számolunk, ez a ma- dai gazdaságban félmillió forintot jelent.

Mennyit jelent ez az újítás alkalmazás esetén a megyeben? És mennyit az országban? Pedig csak egy igen egyszerű újításról van szó.

(—a, —«.I

Jövedelmező termeléssel mutassanak példát as állami gazdaságok

Az állami gazdaságok munkája, vezetése az elmúlt évben sokat javult. Az elmúlt gazdasági évet jó eredménnyel zárták. Az 1957-es év eredménye azonban még nem az idei gazdálkodás győzelmének biztosítéka. Az idei eredményekért meg igen sokat kell tenni az állami gazdaságok szakembereinek, a pártvezetőknek egyaránt. Ej év tavaszán mostoha időjárás köszöntött ránk, amely sok terménynél a tervhez viszonyítva kiesést eredményezett. A rossz tavasz, leginkább a gyümölcstermelésben és a tavaszi kalászosoknál okozott elsősorban veszteséget. Ez a terméskiesés korántsem akkora mérvű, mint a dolgozó parasztok gazdálkodásában, mégis több millió forintra tehető az a veszteség, amit az időjárás okozott az állami gazdaságokban.

A tavaszi időjárás által okozott veszteségek leküzdéséért szálltak harcba az állami gazdaságok. Ehhez a küzdelemhez nagy lendítő erőt adott a MSZMP Politikai Bizottságának március 18-1 határozata. E határozat feladatul tűzte ki, hogy a gazdaságokat egy szintre kell emelni és biztosítani a jövedelmező gazdálkodást. Ugyanakkor az állami gazdaságok, mint a nagyüzemi gazdálkodás élharcosai, tanítsák meg gazdálkodni a körülöttük levő termelőszövetkezeteket. Nem könnyű feladat tz. Végrehajtása kitartó, komoly munkát kíván. Usy kell ’a d"1- kodniok, hogy a rossz időjárás ellenére eredményeket mutassanak fel.

Az állami gazdaságok egv része r’-ey '""d’ ettei iv -rtt hozzá a feladat megvalósításához. A legtöbb gazdaságban a partes gazdasági vezetés üzemáganként részletes tervet dolgozott ki, amelyben meghatározzák, hogy melyik területen hogyan, mennyit tudnak megtakarítani anélkül, hogy ez a dolgozók és a gazdasag érdekével ellenkezne. Szép példát mutatott a takarékosságban a mátészalkai, a bal- kányi és a bodrogközi gazdaság vezetősége. Munkájukhoz nagy segítséget kaptak az üzemi párt- szervezetektől. A Balkányi Állami Gazdaságban a rossz tavasz közel 100 vagon almaterméskiesést okozott. A kalászosoknál is van kiesés. A veszteséget a gazdaság az exportminőség 20—25 százalékos növelésével és a gabona 100 százalékos gépi aratásával csökkenti. Értékesíti a gazdaságban elfekvő készleteket, s a gazdaságban összesen egy millió 800 ezer forint érték megmentését mutatja a takarékossági számla.

A legtöbb gazdaságban a pártvezetés, szakvezetés által előkészített takarékossági tervet párttaggyűlésen, majd szakszervezeti gyűlésen vitatták meg. Amellett a dolgozó« körében a r-árts’ervezet i vilá-vsít > reu kát végez. Ennek következménye, hogy a nagyecsedi és a nvírtassi gazdaságban a dolgozók kiközösítették maguk közül a múr’-aíe.iye'cm lazít -it.

Az állami gazdaságok eredmény-alakulása aránytalan. E: az aránytalanság egyes üzemegységek között is élesen jelentkezik. Nem minden üzemág fejlődik megfelelően. A Nyírlugosi Állami Gazdaság a Politikai Bizottság határozata alapján ilyen vonatkozásban is megvizsgálta a gazdaság szerkezetét és a megfelelő arányok kialakítására törekszik, amely nagyban hozzájárul a jövedelmező gazdálkodáshoz. Nyírlugoson azok a gyümölcsösök, amelyek az idén nem hoztak termést, csak lombvédelmi permetezést kapnak. Ezzel sok munkát és anyagot takarítanak meg. Minden üzemágban ott van a szakvezető mellet: a kommunisták mozgósító, nevelő ereje is. A felmérés alapján a Nyírlugosi Állami Gazdaság 860 ezer forintos megtakarítást tud elérni.

Azonban a jövedelmező, olcsó termelésnek sok gazdaságban van még akadálya. Néhány helyen nem szabadultak meg a munka régi, rossz módszerétől. Általánosságok hangoztatásával készítették takarékossági terveiket a csahoici, dombrádi és nyírbogdányi gazdaságok vezetői. A nyírbogdányi tervezetben például ilyesmit olvashatunk: „Anyagvonalon kerülni kell a felesleges beszerzéseket, a tavas-, rossz időjárás miatt komoly erőfeszítést kell tenni az éves terv teljesítése érdekében, munkabér- vonalon szigorúan béralapon belül kell gazdálkodni stb.” — Vajon ebből a tervből megértették-e a dolgozók, hogy hol, hány forintot, és milyen módon lehet és kell megtakarítani? Az ilyen terveknek, n’nes vonzó, magaval ragadó hatásuk. Az egész lagymatag „terv a tervért”.. Az Üj- fehértói Állami Gazdaság azonban túllicitálja az általánosságokat is. mert annyira nem törődtek itt a takarékosság kérdésével. hogy még ..általános” tervet sem készítettek. Pedig ennek a gazdaságnak ugyancsak talpára kellene állni, hogy megtérítse az állammal szembeni adósságát. — Az ilyen gazdaságokban még fokozottabb pártmunkára van szükeég, mini tz eddigi. A pártszervezet, a párt- vezetőség ezekben a gazdasagokban kényelmes, nem mozgó, sít a feladatok minél jobb végrehajtása érdekében. Amellett, hogy számonkérik a tennivalók elvégzését, a kommunisták maguk legyenek élharcosai a Politikai Bizottság határozata végre- hajtásának.

Az állami gazdaságok párt- szervezetei, szakvezetői továbbra is küzdjenek a Politikai Bizottság határozatának maradék nélküli végrehajtásáért. Csak így lesznek tanítói a környező termelőszövetkezeteknek, s csak így képesek valóban eleget tenni annak a feladatuknak is, ami* a Párt vár tőlük a 3004-es rendelet megvalósítása terén. A nagyüzemi gazdálkodás megteremtésének példáját ismertessék tapasztalatcseréken. n szövetkezeteknek adott közvetlen szakmai, szervezési segítséggel. Az allami gazdaságok az állattenyésztésben sokat segítenek a szövetkezeteknek: a szakmai tanácsokon túl törzsállatokat is adnak a tsz- eknek. (A megyében 155 szarvas- marhát, 52 tenyészsertés apaállatot, 70 kocát, 2300 juhot adnak át tenyésztésre a gazdaságok.)

A termelőszövetkezetek legyenek igényesek az állami gazdaságokkal szemben, Olyan segítséget kérjenek, amelyik alapvetően hozzájárul a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás kialakításához. Az állami gazdaságok pedig fokozzák a segítségadást, s minél több olyan példa legyen, mint a tiszavas- vári, az újfehértói kísérleti gazdaság és a környező tsz-ek kapcsolataPapp Júlia

*