Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-02 / 154. szám
4 1358. JtjLIUS 2 SZERDA KELFTM *C,T AP'1««ÍÍ''. HÍREK 1958. július 2, szerda, Ottokár Meglepetés Országos vásár J ött a bácsi Nyíregyházáról a másodosztályú fapadoson. Hamar beült, jó helyet „fogott” magának s el nem maradható pipáját megtömte dohánnyal. A hüvelykujjaival még „meg is tapo.ta", aztán pöfékelt. Sárgásszegélyű fogai ki-kilátszottak, amikor bajuszát egy kicsit rendbeszedte. Aztán megint csak pöfékelt. És ölében pihent a könyv. Egy szépkötésű, vadonat új könyvecske. ' Kívül, belül mesés... A napbarnította kezek meg-megcirógatták a kis rajz-gerendákat, s olyan vigyázattal érintette a bácsi, hogy szinte magamon éreztem azt a gyengéd simogatást. És milyen nyugodtság pihent a szemben- ülő .bácsi arcán! A kis ráncocskák mögött észrevehetően ott lapult egy „nagy titok” jóleső érzése is. A vonat csak ment, néha döcögött, s mi szó nélkül búcsúztattuk a tovarohanó telefonpóznákat. Egyszerre csak riadalom támadt: — Netene, a teremtésit, lyukas ez a pipa? S a bácsi fiatalos mozdulattal kapott a könyv után. Azazhogy, ott volt az a kezében, de már füstölt is. A pipából kihullott egy parányi parázs, egyenesen a könyvre. A csupa-mese könyvecskére. A bácsi fejcsóválva nézte a kiégett fedelet: — Ilyen hirtelen.:; 1 Pedig ez lett volna ám az igazi meglepetés a kis onokámnak ... Végig sajnáltuk a bácsit. Egészen Szálkáig. Ott aztán a kis állomási áruda pultjánál valaki megbökött hátulról: — Te könnyebben odaférsz:, öcsém,., egy meséskönyvet nézz má‘ a kis onokámnak i.. Persze, hogy a bácsika volt. (angyal.) anoacxiDöanaDaDDooaoaaanannDnanaoannnDOűaoDad A sssonyokn a k a — lányoknak Mikor, ki viselte a „kalapot“ és ki fogja viselni? MA REGGEL 9 ÖRAKOR a TTIT helyiségében ülést tart a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Az ülés keretében megvitatják a megyei, a járási és a községi bizottságok eddigi munkáját, s meghatározzák a második félév feladatait. A vitaindító előadást Kokas Ferenc elvtárs tartja. Július 4-én pedig — ugyancsak a TTIT helyiségében — a megyei békebizottság tart kibővített ülést. Az elnökség megválasztása után Szigetvári Lajos elvtárs, a Hazafias Népfront elnökségi tagja beszámol a Népek Barátsága Hónapjának eredményeiről, valamint az országos békekongresszusról,-*■ KERÁMIÁI és kisplasztikái TANFOLYAM A »József Attila” Művelődési Ház kellő számú jelentkező esetén július hő 10-én 8 hónapos kerámiai és kisplasztikái tanfolyamot indít A tanfolyamot Berky Nándor szobrászművész vezeti. Foglalkozás hetenként kétszer. Tandíj havi 50 Ft. Jelentkezni lehet minden nap de. 9—12-ig a művelődési ház irodájában. ! Adózók figyelmébe! < ► • • A megyei tanács pénzügyi ;; osztálya felhívja a megye ;; dolgozó parasztságát arra, ;; hogy általános jövedelem- ;; adó-fizetési köteleztetségé- ;; nek esedékes részét augusz- ;: tus hó 15-ig kamatmentesen ;! fizetheti. ;; A magániparosok, keres- ;; kedök és szellemi szabad- ;; foglalkozású adózók min- ;; den hó 15-ig kamatmente- <; sen fizethetik esedékes adói- :: kát. !! Felhívjuk továbbá a füid! | adóra kötelezett szemclye- ;; két, hogy vegyenek részt a ;; „Cséplőgéptől a felvásárló ;; helyre az adógabonával" ;; mozgalomban. Ezzel ^ moz- ;; galemban részt vevők hoz- ;; zájárulnak népünk jövőévi ;; zökkenőmentes kenyérellá- ; I tásához. A megyei tanács vb. ! I pénzügyi osztálya. íi...................................... Nyíregyházán Országos állat- és kirakodó- vásár lesz Nyíregyházán 1958. július 7-én, hétfőn. Vészmentes helyről szabályszerűen kiállított és irányított egyneves marhalevéllel mindenféle állat felhajtható. A kereskedők és kisiparosok, akik a vásáron kirakodnak, iparigazolványukat kötelesek magukkal vinni, és azt ellenőrzés során felmutatni. •ic Méhészeknek A megye területén július 1-től 10-ig általános védekezést hajtanak végre a burgonyabogár ellen. A védekezés „Holló 10” permetezőszerrel történik. A PDT hatóanyagú szerek kevésbé mérgezőek a méhekre, mint például az idegmérgek (HCH). A szer hatását a hőmérséklet befolyásolja. Magas hőmérsékleten — 30—35 fok — a méh ellenálló. A fokozatos hőmér- séklet-csökkcrés azonban egyre nagyobb hatással van a méhcsaládokra. Éppen ezért — különösen a jelenlegi alacsonyabb hőmérsékleten — nagy gonddal kell óvni a méheket. A fészek jó takarásával is elősegíthetjük védelmüket. A szer szabadban elég hamar elbomlik. A kezelést követő nap még veszélyes, de azon túl már hatástalannak lehet tekinteni. Ezt a napsütés még jobban elősegíti. Ezúton tehát arra kérjük a méhekkel foglalkozókat: egy-két napra zárják le a méheket. Az érintettek vegyék fel a kapcsolatot a helyi tanáccsal, hogy a védekezés helyéről és idejéről kellő időben tájékozódjanak a méhészek. A kiadott rendelet egyébként kitér arra is, hogy a kezelés előtt a parcellákat és mezsgyéket gyomtalanítani kell, mert ellenkező esetben a virágzás idején ez nagy veszélyt idézhetne elő. Kapcsos Sándor, a megyei méhészeti szakbizottság elnöke,-*• FAGYLALT-DÉLUTANT rendeztek vasárnap délután a Bessenyei Kubban a tanulásban kiváló eredményt elért pedagógus gyermekek részére. A fagylaltdélutánt a Pedagógus Kultúrotthon rendezte. A kis összejövetelt filmelőadás tette meg érdekesebbé. A hatalom kérdése roppant fontos kérdés a családon belül' is. Már az ismerkedés után szóba kerül a fia'alok közt és a házastársak közt is naponta felbukkanó téma: Ki az úr a háznál? A legtöbb anya arra oktatja lánykáját, hogy legyen kardos és ügyes, a mézeshetek mámora közben szoktassa rá férjét akarata teljesítésére, de viszont az apák is arra figyelmezte'ik fiacskáikat, hogy még az első Mindenek előtt emlékeztetnünk kell arra, hogy reges-régen a nő volt az úr a háznál, a családban, szerepe és jelentősége felülmúlta a férfiék A származást női ágon tartották nyílván és az öröklés is anyai ágon történt. Ha például egy apa meghalt, akkor nem a gyermekei, hanem a fivérei, nővérei örököltek utána. Így folyt az élet mindaddig, amíg Aischys drámájában Ores- test, aki megölte apja meggyilkolásában részes anyját és ezzel bosszút állt, elítélik. Mondván: anyjához abszolút vérro- konság fűzi, az apja viszont anyjának is, neki is idegen. Azt vetik tehát a szemére, hogy saját vére ellen vétkezett. A vitában Apolló is szót emel, védi az anyagyilkos fiút: „Megmondom azt is, tudd meg azt, ez helyes, A gyermeknek nem anyja adja életét, Az elvetett mag ápolója ő csupán.“ Azt hihetné az olvasó, hogy ezzel kész minden. Korántsem. A szokás úgy rendeli, hogy az apa necsak heverjen és bojtöljön, de vérezzék és vergődjék is fájdalmában, mint az anya. Ha kellett a hatalom, íme szenvedjen, fizessen érte. Ezt azzal érik el, hogy az első negyven nap után éles fogakkal összehasogatják, a legerősebb borsból-vastag pépet főznek és bekenik vele a testét. Borzasztó kín ez, de mukkanni sem szabad, különben nem méltó a tisztességre, mert csak ha vérben és borsban fetreng, érdemese ki a gyermeket és mehet vissza újra a gyermekágyhoz. amely még újabb hónapokig tart. Bizonyosan mosolyogva kérdezi az olvasó: Mi ez? Nem más, mint örökbefogadás. Az apa ezeknek a kínoknak az elviselése árán tekintheti istene és embertársai előtt pendelyben tanítsák meg az uj aszonyt engedelmeskedni, mert kéá6bb nehéz lesz. Nagyon de nagyon régi probléma ez a két nem közt, végérvényesen csak a kommunizmusban oldódik meg. A vita évezredes régiségére való tekintettel érdemes megnéznünk, milyen elvek, szokások éltek és élnek a világ különböző tájain és népeinél a hatalom e formáját illetően. a vagyon közbe nem szólt. A családi vagyon kialakulásával a féi'fiakfcan egyre inkább megerősödött az a törekvés, hogy utánuk örököljenek a gyermekek. A férfi jelentősége a vagyon alapján egyre nagyobb lett, a nő háttérbe szorult. Persze, nem ment ez „vita” nélkül. Sok görög tragédiába beléhangzik még az apai és anyai jog küzdelmének zaja. Aischyos Apollója tehát az anyajog ellen beszel, vitázik. Persze nem mindenütt folyt ez ilyen élesen, vannak népek, akiknél amolyan „kiegyezés" formájában győzött az apajog. A Pireneusok vidékén például a régi baszkoknál a szülés után az asszony felkel, az apa pedig az újszülöttel a karján felesége helyére fekszik és fogadja a gyermekágyi látogatásokat, a szomszédok jókívánságait és az ajándékokat. magáénak a gyermeket, ezzel váltja örökösévé, teszi csaladja, löizse tagjává, bár a kis csemetét „idegen” — azaz más családból, illetve törzsből vett — asszony szülte. Ez a példa azt igazolja, hogy’ az anyajogból az apajogba való átmenet új formákat, szokásokat hozott létre. Itt a .kiegyezés", az apa kínjai kárpótolják az apa és a család feletti hatalom elvesztéséért a nőt. A vallás kötelezővé teszi a férfi számára e szokást és azzal, hogy kötelezővé teszi azt, amit korábban nem tett, már az apajog teljes diadala előtt egyengeti az utat és arról árulkodik, hogy a férfi kezébe összegyűlő vagyon és növekvő halalom beleszólt a vallási tételekbe, szertartásokba. A jövő héten kedden a Rio Pilcommaio indiánjainak férfi- nő viszonyáról, hatalmi „vitájáról" írunk. í^AAAAAAAAAAAAAAA íAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAaAAAAA pite, pite ... Vasárnap a kedvembe akart járni a feleségem, hát felvert tésztából pitét sütött. Éppen akkor léptem be a konyhába, amikor nagy féltéssel betolta a tepsit a sütőbe. Láttam rajta, hogy a nyelvén van a szó, de nem kérdeztem. Egyszer aztán odajött hozzám, és azt mondta: — Tudod mit sütök? Pitét... finom pitét... Nem tudta, mit mondott, mert amikor a intőbe tette a pitét, olyan vastag volt a tésztája, hogy majd lecsordult, amikor pedig kihúzta, olyan vékony volt, mint az ujjam, akár a lányos. Nem ideges természetű, de majdnem a földhöz csapja mérgében. — Hát ez mi? — kérdeztem én is tanácstalanul, amikor a tepsire pillantottam. — Nem tudom! — sóhajtotta erőtlenül — Mit felejtettél ki belőle? — Jaj... semmit! Egy ideig hallgattam, latolgattam, hogy mi okozhatta a bajt, de nem tudtam magammal megállapodni. Végül megkóstoltam a vékonyka süteményt. Az ize kifogástalan volt, nem hiányzott abból semmi: annyira jónak éreztem, hogy azt mondtam: — Fiacskám, hát ez finom! — Ugyan! — De igen, csak más nevet kell neki adni... — Mit? — Hát... mondjuk azt, hogy ... szalonnács- ka . ■. Tudod édes, szép kockára vágod és ha valaki megkérdezi, hogy mi ez, azt mondod, hogy sza- lonnácska,., Nevetett és én is nevettem, aztán szép szemeivel rámtekinteit és kijelentette, hogy holnap újból pitét süt, de jobbat, finomabbat. Erre már nagyon kíváncsi lettem. — Ha holnap finomabbat tudsz sütni, miért nem tudtál ma? — kérdeztem. — Holnap tudok..,! — felelte titokzatosan. Először megijedtem, hogy csak nem, átok alatt van ezen a vasárnapim, de aztán hozzá fordultam: holnap miért tudsz? — Mert máshonnan hozok lisztet! — Hát ez honnan van? — Ez a Csemegéből. — És holnap honnan hozol? — Maszektól! Hm, hm! Nem vagyok a maszekok esküdt ellensége, de valami nagy barátja sem, igyhát boszszantott a dolog. Százszor feltettem magamnak a kérdést: miért van a maszek boltokban jobb liszt, mint az államiban? Mondjuk a Csemegében? Nem tudtam telelni. Bosszúságomra még az is kiderült, hogy a maszeknál állami csomagolású édes-nemes paprika is van, a Csemegében viszont csak évente egyszer lehet kapni, hogy a maszeknál köménymag, babérlevél és sok más egyéb is van, ami az állami boltokból sokszor hiányzik. Újra gondolkoztam és most már igy tettem fel magamnak a kérdést: rendjénvalá, hogy a maszeknál van. de miért nincsen az állami boltokban? Így sem tudtam rá felelni, igyhát megírtam ezt a történetet, hátha felviláontit valaki. (S- r-gj fiz apa rehabüitása Hasonló szokást jegyeztek le a brazíliai bakairik közt. Itt is gyermekággyal rehabilitálják az apát, Bizonyosan azért, hogy igy teremtsenek kapcsolatot az apa és az újszülött közt, ha már egyszer a nemzés egyedül nem elegendő. Ha tndiánus gyermek születik, szülés után az anya felkél és helyére fekszik az apa, böjtöt vagy szigorú diétát tart. Eközben úgy ápolják, mint valami nehéz beteget. A szánandó gyermekágyas férjek egyedüli tápláléka valami egészen híg leves. Azonban ez is kedvezésnek számít, mert az első öt napban — több törzsnél — semmit sem szabad enni. Húsételt hónapokig nem. így aztán a szegény apa csontvázzá aszva kél fel a hónapokig tartó gyermekagy- ból. fi vér és bors ßmiker az asszony volt az úr fiz anyagyiikos Orestes pere
