Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-02 / 154. szám
1958. JULIUS 2. SZERDA KET.rrMAOTARORSZÄÖ 5 Nemzetközi szemle Nyugtalanító kérdőjelek a világpolitikában A külpolitika vasárnappal záruló hete egyetlen kérdésben sem hozott látványos fordulatot. A kulisszák mögött zajló élénk diplomáciai tevékenység azonban arra utal, hogy a világpolitika legvál- ságcsabb pontjain döntés felé érlelődik a helyzet. A nemzetközi élet legaggasstóbb góca még mindig Libanon. Foszladozni látszanak azok a remények, amelyeket a nyugati polgári sajtó táplált néhány napig Hammarskjöld ENSZ főtitkár libanoni küldetésével összefüggésben. Joggal kétségbevonható a „kompromisszumos megoldást” kilátásba helyező nyugati sajtóvélemények őszintesége, mert nem lehet véletlen, hogy az angol—amerikai katonai előkészületek befejezését éppen Hammarskjöld beiruti „békemisz- sziójához” időzítették. Az ENSZ főtitkár távozása után ismét fellángoltak a harcok Libanonban, a vezető nyugati lapok pedig úgyszólván már csak azt latolgatják, hogy vajon az ENSZ „rendőri erőinek" bevetésével, vagy a közvetlen és nyílt angol-amerikai intervencióval kellene-e megmenteni az Amerika-barát Chamoun elnök rendszerét. A „New York Herald Tribune” 'ismert szemleírója, Alsop például minden kertelés nélkül megírja: „ne essenek tévedésbe, — a libanoni angol-amerikai partraszállás kilátása nem az újságírók lidérces álma, hanem a rideg, közvetlen lehetőség... A csapatok felkészültek arra, hogy az első kérésre partra szálljanak.” Az imperialista beavatkozás előkészületei tehát vésztjóslóan komolynak látszanak. Ügy tűnik azonban, hogy a végső döntést még nem hozták meg. Habozni látszanak, hiszen a szuezi katasztrófa nyomasztó emléke még nem tűnt el teljesen. Remélni lehet, hogy' a TASZSZ iroda nyilatkozatainak komoly hangú figyelmeztetése is megteszi a magáét. Most ez a kérdés, lesz-e annyi józanság Washingtonban, hogy tudomásul vegye a bukott libanoni rendszer eltűnését, vagy Chamoun elnök leszámítolása helyett a katonai intervenció mellett dönt? A közeli napok eseményei bizonyára választ adnak majd erre a nyugtalanító kérdésre. Földgolyónk egy másik válságos övezetéről , az indonéziai szigetvilágból jó hír «rkezett. Az Indonéz Köztársaság kormánycsapata’. Észak-Celebe- szen elfoglalták Medanot, a lázadó erők utolsó megerősített állását. Ezzel befejeződött a külföldi támogatást élvező ezredesi katonai-klikk lázadó erőinek szétverése Medanó eleste az indonéziai harcok végét jelentheti, ha az Egyesült Államok és a SEATO- ba tömörült szövetségesei nem szánják el magukat a nyílt beavatkozásra. A lázadás teljes Katonai leverése lehetetlené teszi, hogy a külföldi patrónusok továbbra is az indonéz puccsistákkal takarózva próbálják megdön- teni Indonézia törvényes kormányát. Ha ezután is folytatódnának az agresszív katonai cselekmények az indonéz köztársaság ellen, nem lenne nehéz megtalálni azok értelmi szerzőit és gyakorlati végrehajtóit. Több jel mutat arra, hogy a ciprusi válság újabb kirobbanás irányába fejlődik Ismeretes, hogy a sziget jövőjére vonatkozó angol tervet a görög és a török kormány — ellentétes ■okokból — egyaránt elutasította. Az érdekeltek elutasító válasza nem okozott meglepetést Londonban. Felelős angol kormányférfiak maguk is elismerték, nem számítottak tervük azonnali elfogadására, A terv körül zajló heves vita «tngol szempontból mégis meghozta a jól kiszámított eredményt.— Ismét robbanásig feszültté vált a görög-török viszony. Ez pedig alkalmat ad Angiiénak arra, hogy most mint „stabilizáló tényező” lépjen fel Cipruson. „Ciprusi jelenlétünk feltétlen szükségszerűség — jelentik ki Londonban, — mert csak ez mentheti meg a szigetet a polgárháborútól.” Foot ciprusi angol kormányzó már kézhez vette utasítását, hogy haladéktalanul lásson hozzá a görögtörök közösségek szétválasztását célzó angol terv végrehajtásához. Ez a sziget kettéosztása irányában mutató angol terv megfelelő eszköz arra, hogy állandósítsa a ciprusi görögök és a török kisebbség viszálykodását és — persze nem mellékesen — lehetővé teszi az angolok jelenlétét, a döntőbíró szerepében. Nem nehéz megjósolni, hogy amennyiben Anglia ténylegesen megkísérli a terv gyakorlati megvalósítását, — ez a görög-török incidensek minden eddiginél hevesebb és veszélyesebb fellángolásának okozója lesz. digiek hosszú sorában, — ez a kérdés meg nem dőlt el. Egyelőre tény az, hogy De Gaullenak sikerült időt nyernie. Marokkó, Tunézia ,es Algéria képviselői legutóbbi tuniszi értekezletükön várakozó álláspontra helyezkedtek De Gaulle további lépéseit illetően: függőben hagyták közös akciótervüket és halasztást szenvedett az ideiglenes algériai nemzeti kormány felállítása. Ámde abban az esetben, ha a francia kormány „engedékenysége” csupán halogató taktikai célokat szolgált, akkor ez rövidesen meg fogja bosszulni magát. Észak- Afrika „pacafikálásába’’ már sok francia kormány bicskája beletört, csodákra De Gaulle sem képes. Igazi megbékélést Észak- Afrikának csak az algériai háború befejezése hozhat. Ennek pedig előfeltétele, hogy a De Gaulle- kormány hagyjon fel az úgynevezett „Francia-Algéria” fikciójával és Algéria nemzeti létének elismerése alapján kezdeményezzen tárgyalásokat az Algériai Felsza- badítási Front képviselőivel. Végső sordh Franciaország algériai politikája szabja meg azt is, hogy erősebbé válhat-e Párizs hangja a nyugati együttesben. — Ameddig a francia kormány nem nélkülözheti a naponta egymil- liárd frankot felemésztő algériai háborújához szükséges amerikai dollársegélyeket, addig nem igen lehet komolyan beszélni a francia külpolitika „új vonaláról’’. Várható egyébként, hogy erről az „új vonalról" még hallani fogunk, amikor De Gaulle algériai látogatása után a francia kormányfő egymás után találkozik fő nyugati partnereivel, Macmil- lannal, Dulles-sal és Adenauer- ral. E találkozások során talán majd fény derül arra, hogy lesz-e a francia külpolitikának új, saját hangja, vagy De Gaulle nagy lendületéből is csak arra futja, hogy magasabb árat érjen el lojális együttműködéséért. Ezeket a tárgyalásokat minden esetre beárnyékolja majd az a rideg tény. hogy kora ősszel ismét nagyobb amerikai és német pénzügyi segélyek folyósítása válik aktuálissá. Kérdés, hogy a sokat emlegetett „új vonal", kiállja-e majd ezt a nehéz próbát. Szovjet-iugoszláv jegyzékváltás gazdasági kérdésekről Moszkva (TASZSZ): A keddi szovjet lapok közölték azokat a jegyzékeket, amelyeket a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetség’ Népköztársaság kormányai váltottak egymással május-junius hónapokban a két ország gazdasági kapcsolatairól. A jegyzékváltás nyilvánosságra hozatala azzal függ össze, hogy a jugoszláv sajtó helytelenül és tendenciózusan világította meg ezt a kérdést. A Szovjetunió Külügyminisztériuma május 27-én értesítette a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság moszkvai nagykövetségét arról, hogy a szovjet kormány szükségesnek tartja későbbi időpont megállapítását javasolni azon hitelek felhasználására, amelyeket Jugoszlávia az 1956. január 12-i és augusztus 1-i egyezmények alapján kapott. A szovjet jegyzék kifejti, hogy ezt az intézkedést a szovjet vegyipar fejlesztésének meggyorsításáról nemrégen hozott határozat tette szükségessé, amely a legközelebbi években újabb nagy beruházásokat irányoz elő. A szovjet fél ugyanakkor kijelentette: kész az egyezményben előírt berendezéseket szállítani, a tervezési és egyéb munkálatokat elvégezni Jugoszláviának, de nem hitel formájában, hanem folyó árucsere- forgalom keretében. A Szovjetunió javasolta, hogy árucsereforgalom keretében bizonyos mennyiségű műtrágyát és egyéb ipari terméket szállít Jugoszláviának a szóbanforgó vállalatok üzembehelyezésének elhalasz-1 tett időpontjáig. A Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság külügyi államtitkársága június 3-i jegyzékében elutasította a szovjet kormány javaslatait és közölte, hogy Jugoszlávia kormánya nem veheti figyelembe a szovjet kormány jegyzékében' részletezett okokat \ A Szovjetunió Külügyminisztériuma június 28-i válaszjegyzékében megállapítja, hogy a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság kormánya még a Szovjetunió javaslatának érdemi megvitatásához sem járult hozzá és olyan álláspontra helyezkedett, amely csak meglepetést okozhat. A Szovjetunió kormánya javasolja: találkozzanak a két kormány képviselőivel a Szovjetuniófelvetette kérdések tárgyi megvitatására és oiyan megállapodás létrehozására, amely módosításokat iktatna a szóbanforgó egyezményekbe. Újabb fény derült az amerikai megszállík északkoreai vérengzésére Phenjan, (Új Kína): A Koreai Központi Távirati Iroda szombaton jelentette, hogy Dél-Vanghaj tartományban újabb tömegsírokra bukkantak. Az áldozatokat az amerikai agresszorok gyilkolták meg a koreai háború alatt. Szincsun megyében, Riongdang- Ri közelében egy építkezésnél hatvan meggyilkolt asszony és gyermek holttestét találták meg. Az amerikai megszállók borzalmas kegyetlenkedéseket követtek el Dél-Vanghaj tartományban, amikor a koreai háború alatt át-<i menetileg elfoglalták a koreai j népi demokratikus köztársaság te-, rületének egy részét A két hónapig tartó megszállás)' alatt csupán Szincsun megyében; több mint 35 ezer embert mészá-i roltak le, köztük Ricngdang-Ri 850 lakosát. Egy 800 főnyinél nagyobb csoport lemészárlásának tányéré nemrégen derült fény Csangjun megye egyik bányájában. A Bolgár Népköztársaság De Gaulle második algériai utazása Ismét időszerűvé teszi a mindeddig homályba burkolt kérdést: milyen is lesz a tábornok-miniszterelnök külpolitikája? A közeljövőnek kell megmutatnia, rendelkezik-e De Gaulle az algériai háború megszüntetésére alkalmas eszközökkel. Ez a probléma ma az egész francia helyzet alfaja és ómegája és ez a francia külpolitika kulcskérdése is. EGY AMERIKAI YACHT MEGKÖZELÍTETTE A NUKLEÁRIS KÍSÉRLETI ZÓNÁT PEKING, (Űj Kína): Honolului jelentés szerint a „Phoenix” nevű amerikai yacht, tiltakozásul az ellen, hogy az Egyesült Államok tovább folytatja nukleáris kísérleteit, vasárnap megközelítette az enivetoki kísérleti övezetet. — Életüket kockáztatják azért, hogy tiltakozzanak a Egyesült Államok nukleáris kísérletei ellen. A gaulleista francia sajtóban az utóbbi napokban sokat ír-! nak „a francia külpolitika új vo-1 nalóról”. A francia csapatok részleges kivonásáról kötött franeia- tuniszi megállapodást az. „új vo-; nal” első és jelentős állomásának; tüntetik fel. Hogy a francia-tuni-; szí egyezmény új észak-afrikai; politika kezdetét jelzi-e, vagy; csupán még egy manőver az ed-; AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK IRÁNYÍTHATÓ RÁKÉT ATÁM ASZ-1 PONTOT ÉPÍT DÉL-KOREÁ- BAN PHENJAN, (Új Kína): A DélKoreában állomásozó amerikai; hadsereg július 4-én irányítható; rakéta-támaszpont építését kezdi; meg Csoncsun közelében. Douglas, az amerikai légügyi miniszter; májusban Szöulban járt és ekkori dolgozták ki a délkoreai rakéta- támaszpont építésének tervét. A Balkán-fél- ; sziget északkeleti részén terül el a 110.000 négyzetkilométer nagyságú 7.5 millió lako- ;sú Bolgár Nép- ! köztársaság. A ; lakosság 88 szá- 1 zaléka bolgár, 10 százaléka török, területén azonkívül macedónok, románok és görögök is laknak. — jjUlgariát északon a Duna választja el Romániától, nyugaton Jugoszlávia, délen Görögország határolja, keletről pedig a Fekete-tenger mossa p-artjait. Az ország északi részén a Balkán-hegység húzódik, délien a Rodope tömbje emelkedik. Bulgária 1944-ig, felszabadulásáig elmaradt agrár-ország volt. ; Az ötéves tervek az ország arcu- ; latát megváltoztatták. Számos bol- Jgár folyón, különösen az IszKeren a víztárolók és erőművek egész isora épült fel. illetőleg áll épí- 1 tés alatt. A főváros és Dirr.itrovo vasipara, Dimitrovgrád vegyiművei, Várna hajóépítő gyára, Plovdiv textilkomóinátja a szocializmus építésnek egy-egy állomását jelentik. Bulgária ipara 1957-ben majdnem nyolcszor annyit termelt, mint 1939-ben. Bulgária földje ásványokban gazdag. — A Rodope-hegység déli részén, a görög határ mentén a színes ércbányák. Dimitrovo és Tir.iovo környékén a szénbányák termelését tervszerűen fejlesztik, ugyanúgy, mint a Tundzsa-völgy világhírű rózsaolaj-lepároló üzemeit. A Marica és az Arda völgyében, a híres bolgár dohánytermelés központjaiban számcs új feldolgozó üzem létesült. Bulgáriában a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom rendkívüli sikerekre tekinthet vissza, a megművelhető földterület több mint 91.6 százaléka a, termelőszövetkezetek kezén van.!
