Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-02 / 154. szám

1958. JŰLITJS 3, SZERDA KELETMAG YARÖRSZÄG JL: Tiszavasváriban 5 termelőszö­vetkezet működik. Amikor a tél végén megismerkedtek a 3004-es kormányhatározattal, valamennyi szövetkezetben felülvizsgálta a tagság a termelési tervet és a ha­tározat szellemében módosította azt. Március 20-ig közgyűlésen tárgyalták meg a módosítást. Az azóta, eltelt idő elég rövid ahhoz, hogy az elkészített, intézkedési tervek végrehajtását behatóbban lehetne értékelni. A községi ta­nács végrehajtó bizottsága nem­rég megvizsgálta, hogy a gyakor­latban mi valósult meg a tervek­ből, . .. Jó u talajerögazdálkodásuk Az istallótrágyázást az Új Idő TSZ kivételével a kívánt mér­tékben végezték. A Haladás Ter­melőszövetkezet például a múlt őszön és ez év tavaszán területé­nek 33 százalékát, a Petőfi TSZ pedig 25 százalékát istállötrá- gyázta. Ez azt jelenti, hogy a je­lenlegi mértéket tartva az egyik szövetkezet három, a másik pedig négy évenként tudja az egész szántóját istállótrágyázni. A Ha­tározat szerint legalább öt éven­ként kell minden szántót szer­vestrágyázni. A foszforitos trágyakezelést tiégy szövetkezetben már be is vezették, az ötödik szövetkezet is megrendelte a nyersfoszfátot. A pillangós területeket vizs­gálva megállapíthatjuk, hogy je­lenleg minden .szövetkezetben megvan a kívánt vetés, Az Új Idő TSZ-ben például aránytala­nul sok is — 45 százalék — a pil­langósok területe. Egyedül a Rákó­czi. TSZ-ben lesz a- .szükségesnél kevesebb jövőre a lóhere, mivel az idén nem vetettek. Több termelőszövetkezet tervez larló-zőldtrágyát, sok a pillangós vetésük és. a fentiek mutatják, hogy az ísláUótr-ágyázással is . jól állnak.. így ami lemaradás a mű­trágya felhasználásban tapasztal­ható, az nem veszélyes. A gazda­sági év végéig a műtrágya-fel­használás növekszik is, teljes ér­tékelést csak majd akkor lehet adni. Felismerték az állattenyésztés előnyét A község öt termelőszövetkeze­te közül kettőben esik 28 számos állat 100. hold szántóra, kettőben 30, egy szövetkezetben pedig 37.2 ezámos állat van 100 holdanként. A legkisebb istállóátlag hét liter, a legmagasabb pedig 14 liter; a legalacsonyabb fejési átlag 8.5 li­ter, a legmagasabb pedig 17.2 li­ter. A tizenhétliteres fejési átla­got egy 20 darabos tehéntörzs- zsel éri el a Petőfi TSZ, melyből 16 darab fejős. Ez olyan teljesít­mény, ami országosan is jó he­lyezésre számíthat. Az állatsűrűség és a jó telje­sítmény azt mutatja, hogy ezek­ben a szövetkezetekben jó gaz­dákra találtak a tehenek; nem­csak tartják, hanem tenyésztik is az állatokat. A Haladás Termelő- szövetkezetben a sertéseknél 9.5 «volt a fialási átlag, amiből 8.7 da­rabot felneveltek. Ez is szép eredménynek mondható. Nem állnak ilyen jól a barom­fitenyésztéssel. Az öt; szövetkezet közül háromban nevelnek jelen­leg baromfit. Ezek a Haladás, a Munka és a Petőfi. A három tsz. vegyes baromfiból összesen 2250 darabbal rendelkezik. A . Haladás Termelőszövetkezet többszöri sür­getésre sem kapta meg a megren­delt 225 darab libát, pedig a fe­dezetet is idejében biztosították, sőt: már áprilisban megépítették az ólakat is. Ha a jelenlegi ba­romfiállományt .öttel elosztjuk, azt látjuk, hogy 500 dárab sem jut egy-egy szövetkezetre. Pedig ebben a községben a víz és a ren­delkezésre álló nagy legelők, lu­cernások- olyan lehetőségek, hogy egyenként több ezer baromfit te­nyészthetnének a szövetkezetek. fl Nyíregyházi Sütőipari Vállasainál maradt a vándorzászló Egy éve kezdődött párosverseny ];a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat és a Miskolci Sütőipari Vállalat között. A vándorzászlót az 1957. másod,ik félévi jobb eredményé­vel a nyíregyházi vállalat nyerte cl. Az elmúlt hat hónapban is jól dolgoztak, egymás után négy ne- ncgyedévben „verték” verseny­társukat. Az elmúlt hat hónapban 572 mázsa kenyérlisztet, 85 mázsa fi­nomlisztet és 126 ezer forintot meghaladó fútőertéket takarí­tottak meg. — Különösen a nyíregyházi 2-es, 6-os és 7-es sü­tőüzemek értek el kimagasló eredményeket. A jó eredményekhez hozzájá­rult, hogy a vállalat va'amennyi sütődé,je munkaversenyben dolgo­zott. Továbbá az is, hogy reads*«» résén értékelték és ismertették a dolgozókkal a verseny eredmé­nyeit, a megtakarításokat. A vándorzászló Nyíregyházán maradt. További sikerekért folyik a küzdelem. Most próbálták ki a Sarkantyú utcai sütödében az olajfűtő berendezést, amelyet a Finommechanikai Vállalat készí­tett. Még ebben az évben mind a 28 sütőüzembe beszerelik a beren­dezést, amire összesen 162 ezer forint gyorsan visszatérülő hitelt vettek igénybe, és amivel további takarékossági eredményeket tud­nak elérni. Teljesen kiküszöbölik a fával és szénnel való tüzelést a> göznyomásos porlasztó» olajfűtésű berendezéssel. ! (Tudósítónktól.) j. Vasárnap a Szamos r mentén is borús, cse- Jpergős reggelre ébred­itek, de Matolcson és ► Kérsem jenben mégis $ olyan derűs sürgés- % forgás volt a termelő­► szövetkezetekben, mint tamilyen ritkán fordul Jelű. A matolcsi Sza- »badság Hajnala Ter- g melőszövetkezetet és a íkénsemjéni Úttörőt az Ja megtiszteltetés érte, »hogy vendégeket vár- »hattak. Vendégek ér- -kezték Kisarból, Náb- »rádról, Panyoláról, ► Gyarmatról, Hányád­éról és Tunyogról. Szö­vetkezeti látogatás volt mind a tót köz­ségben. Hasonló adottság­gal—: vízmenti jó föl­dekkel — rendelkező egyéni parasztok láto­gattak el mind a két szövetkezetbe. A ked­vezőtlen idő sem aka­dályozta meg, hogy mind a két szövetke­zetbe több, mint hat­van dolgozó paraszt menjen vendégségbe. Matolcson a- gyarr matiak és a dányá- diak nem győzték di­csérni a gyönyörű ál­latállományt. Volt mit látni a határban is: a kukorica,, cukorrépa sokkal szebb, mint az egyénieké. A cégény­dányádi előkészítő bi­zottság tagjaiban mégj inkább megerősödött az elhatározás, hogy őszire ők is összefog-1 nak és egy hasonlói virágzó szövetkezetét! alakítanak. Akik Kérsemjénbe látogattak, azok sem' csalódtak. A gondo­zott gyümölcsös, a szép vetemények, de mind­ezen túl a Szamos vi­zének hasznosítása ragadta meg legjob­ban a látogatók figyel­mét. Panyolán, Kis- arban és Nábrádon; azóta is beszéd tár­gya, hogy mit láttak» vasárnap Semjénben. Kinek van iaaza? Nem használják ki a Keleti Főcsatornát Amíg a termelőszövetkezetek jól ; gondoskodtak a talajerő-utánpót- űásról, az állattenyésztés megszer­vezéséről, addig megfeledkeztek • egy olyan adottságról, ami nem minden községben található; nem jól hasznosítják a Keleti Főcsa­torna vizét. Az öt termelőszövet­kezet közül csupán a Munka TSZ használja ki — úgy ahogy, — ezt a nagy lehetőséget. Különösen nem helyeselhető, hogy a Petőfi Termelőszövetkezet nem végez öntözéses termelést, pedig terüle­te a csatorna partján fekszik. — Amennyiben a kertészethez nincs A termelőszövetkezetek segítésére A Gyulatanyai Kísérleti Gazdaságban a termelőszövetkezete­ket segítő 3004-es határozat megismerése után számot vetettek, hogy mivel is tudnának a szövetkezetek erősítéséhez hozzájárulni. Határoztak és a szavukat tett követte. A képen látható sertések — egy csoportja annak a 80 darab mangalica kannak, amik egy karámban várják, hogy mikor szállítja el őket a TEGI. Kcca-sül- döből ugyancsak 80 darabot adnak át a szövetkezeteknek, azok is szállításra készek, ötven darabnál több lesz a növendék üsző is, emit a kísérleti gazdaságtól kapnak a megye termelőszövetkeze­tei* O lyan beszéd járja mostanában Beregsu- rányban, hogy csak „teher a szövetke­zet“. Jól megnyomja a paraszt vállát, mármint kevesebbet nyújt, mint amit a „propaganda” ígéri A Kossuth Tsz volt tagjai terjesztenek ilyesmit, köztük is a tegnapi biisáskodók, akik persze manapság hallani sem akarnak a szövetkezésről. Mi itt a valóság?- Boncolgassuk csak .az igazságot. Annyi biztos, hogy a Kossuth korántsem vit­te annyira, mint ahogy azt a faluban remélték. Rosszul gazdálkodott, csak-, máról holnapra élőn, felületesen, így a tagság adóssága is inkább nőtt, mintsem csökkent. A szövetkezet . fejlesztésével főleg a vezetőség vajmi keveset törődött, gyakran még a tartalék-gabona és takarmány is felosz­tásra került; így nem. is csoda, ha'a fejlődés le-- lassult, sőt 1956 táján-.'már' egészen megrekedt.' Ráadásul az akkori elnök és néhány cimborája még a tagság bizalmából is gúnyt űzött, köny- nyelműen szórták a pénzt, vásároltak, cserebe­réltek, ami újból csak a gazdasági leromlást sú­lyosbította. Persze még a fenti példák ellenére is túlzás az a következtetés, hogy baj van a szövetkezéssel. Nincs baj, sőt, ellenkezőleg.. A nagyüzemi gazdálkodás fölénye nap, mint nap kézzelfoghatóvá válik. Viszont az olyan basás- kodők még ma is megköthetik a fejlődés kere­két, mint Kovács Béla és Kovács Gyula, akik két-három évvel ezelőtt a Kossuth egyszerű tag­jainak dirigáltak. Vagyis nem az elvben, hanem az. emberekben van a hiba, mert a könnyelmű­ség, a nemtörődömség még a legegészségesebb elgondolásokat is félrevihet i. Lényegében ez tör­tént a beregsurányi Kossuth Termelőszövetkezet­ben is. Sajnos, a tagság néhány' ezer forintnyi jogtalan juttatásért akkor elhallgatta a hibákat, amiknek, bizony még ma is sokan isszák a levét. Kinek van hát igaza? Már itt megmondhatjuk: semmiképpen sem a rosszindulatú, hangulatkeltőknek. Azok jól tudják, mit csinálnak. Keresik a kibúvót, hogy kisebbíthessék hibáikat; azonban a falunak is van szeme. Mérlegel, figyel. Fukarkodik ugyan a dicsérettel, de ugyanakkor becsapni sem hagyja magát A községben működő Dózsa Tsz-ről pél­dául úgy vélekednek az emberek, hogy sokkal életképesebb, mint a Kossuth volt. Se szorga­lomban, se tervezgetésben nincs hiány, csak az elnököt kell közelebb vinni a tagsághoz és akkor a pillanatnyi — a vezetés egyes részletkérdéseit érintő — nézeteltérések is a múlté lesznek. A beregsurányiak nagyrésze tehát jól látja a vál­tozást, ami abban is kifejezésre jut, hogy már egy 13 tagú. tsz előkészítő bizottság is működik a faluban. A bizottság . vezetője Birgán Pál, aki maga is jóeszű és józanul gondolkodó fiatalem­ber. Márciusban jóformán még másodmagával látott hozzá a szövetkezet szervezéséhez, viszont ma már középparasztokat is tudhatnak soraik­ban. A most alakuló Új Élet Tsz tagjainak az a terve, hogy már szeptemberben megkérik a mű­ködési engedélyt, viszont addig is újabb tíz tag­gá! növelik a belépők számát. Mindezt önként, dicséretes ambícióval csinálják, mert bíznak ab­ban, hogy a tsz. megalakulása még inkább elosz­latja a cikk elején már említett tévhiteket. Egyébként: ha megkezdik a gazdálkodást, első­sorban az állatállományt fejlesztik majd, továbbá konyhaker: észetet és gyümölcsöst létesítenek, hogy a paraszti boldogulás kívánt fokát a tagság minél előbb elérhesse. Az előkészítő bizottság maga 80 holdföldet, 60 juhot, továbbá több lovat és tehenet visz a közösbe, viszont a tsz termeié­nek. végleges kialakításához, illetve az állatállo­mány továbbfejlesztésére már segítséget kémek..; A minap alkalmam volt beszélgetni a cso­portot szervező Birgán Pállal is. Családi körében igen szíves közvetlenséggel fogadott. Meglepett, hogy ez a fiatalember mennyire ismeri a közös munka minden csínját-binját. Szakszerűen, a jó gazda felelősségével beszélt a tervekről, a jövőt sem felejtve ki a számításból. Birgán másfél évvel ezelőtt még a néphadsereg tisztje volt, de most, mint parasztfiú, úgy érzi, hogy a saját falu­jában segíthet leginkább. Megkérdeztem tőle, hogy mi a véleménye a szövetkezettel kapcsolatos mendemondákról? Így válaszolt:,.Akik néhány ember tévedését általá­nosnak szeretnék kikiáltani, azok semmiképp 6em lá'ják a fától az erdőt. A nagyüzem jó. csak talpraesetten kell a dolgot csinálni. Mi különben megfogadtuk, hogy az Új Életből egy-két év alatt mintaszövetkezetet csinálunk” Kovác* Tibor , elegendő- munkaerő,, úgy végezze-; nek szántóföldi öntözést. Például; az öntözéses takarmány termesz-; tés nem sokkal kíván több műn-; kaeröt, mint'a szaraztermelés, vi-; szont az eredményekben busásán! megtérül a befektetés. Még keve-! sebb munkaerő szükséges, a ie-! gelő-öntözéshez. A Haladás. TSZ; például szeretne öntözni,, de; nincs a csatorna mellett földje. A; községi tanács tett olyan javas-; latot,, hogy azok a -szövetkezetek,; amelyek 'öntözhető területtel' ren-; delkeznek, cseréljenek területet! azokkal, akik. jelenleg távolabb! esnek a csatornától. Ebből a be-! fektetésből azonnal hasznuk len-! ne a szövetkezeteknek,- ugyan-! akkor nemzetgazdasági érdek is,] hogy a sok milliós költséggel; megépített csatorna szolgálja azt; a célt, amiért létesült. ; Beszéljenek eredményeikre! Mint megyéskor le, úgy Tisza-] vasváriban is nagyot , léptek előre] a termelőszövetkezetek. A gépi] szántás, a vetésforgó, az egyssges;; jó vetőmag, és egyéb, a nagy-] üzemben alkalmazott módszerek? most. mutatják, meg igazán Xólé-< nyűket, amikor kemény csatát] kellett vívni az időjárással. Még] csak becslések Vannak, de ne-< hány hét múlva már a mázsák] bizonyítják, hogy a szövetkezeti] földekén 3—4 mázsával is több] lesz , a kenyérgabona termese,? mint a kisparcellákon. A Haladási Termelőszövetkezetben kiváló? eredmények vannak, de még a? tagság számára sem értékelik ezt? megfelelően, nemhogy az egyé-? nick kel tudatnák. A jobbat, a] többet a tiszavasvári egyéni pa-? rasztok is akarjak, de a-keveset»-] bet hozó gazdálkodási .formával' csak akkor szakítanak, ha meg-] ismerik a többét hozót.- .......■] Csikós Balázs.4 Két szamosparti szövetkezetben R belterjesség felé haladnak a tiszavasvári termelőszövetkezetek Mit tettek a 3004-es kormányhatározat megvalósításáért?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents