Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-15 / 165. szám

keletmagyarorszAg 1.958. JCLTGS 15, KEDD HOZZÁSZÓLÁS A KELETMAGYARORSZAG JÜLIUS 8-1 SZÁMÁBAN MEGJE­LENT „ÖSSZEFOGÁS BO GÁTON” C. CIKKHEZ. A CIKK ELÉG SZÍNESEN és a pillanatnyi tájékozódás nyomán reálisan,'a , valóságnak megfele­lően vázolja a község összefogó sát, törekvését a burgonyabogai' irtására. Tényleg örvendetes, hogy a parasztság szinte kivétel nélkül törekszik permetezni, pusztítani ezt a> kártevőt, hiszen, saját érde­ke ez. Csupán annyival ■ bővíte- ném mindezt, hogy ez a törekvés nemcsak Nyírbogáton; hanem a járás szinte valamennyi községé­ben' tapasztalható. Máriapócson például — mint tapasztaltam — a házi kertekben és a közeli föl­deken még locsolóval is perme­tezték a burgonyát, hogy mielőbb eleget tegyenek- kötelezettségük­nek. VOLNA AZONBAN MÁS meg­jegyzésem is. A cikk ' hivatkozik arra, hogy permetezőgépekből hiány van a faluban, de a járási értekezleten adott útmutatás sze­rint az FJK kölcsöngépeket bo- csájt rendelkezésre. Ez a kitétel a községekben félreértésekre adott alkalmat, mert az FJK-nak egyet­len darab permetezőgépe sincs és nem is adtunk ilyen tájékoztatást a községeknek. A permetezőgé­peket' a megyei Mezőszöv vál­lalat túrajárata hordta szét a községekben és adta át az fmsz- ekníek. A félreértést az okoz­hatta, hogy a megyei tanács és a Mezőszöv nem egyértelmű útmu­tatást adtak a járási szerveknek. Ezért a járási tanács úgy tájékoz­tatta értekezleten a községi mező- gazdasági ízakembcreket, hogy a permetezógepeket az FJK fogja rendelkezésre bocsátani, a Mező­szöv pedig nem is tájékoztatta az FJK-t arról, hogy miként fognak a permetezőgépek » községbe ke­rülni. ! AZ FJK A JÁRÁSI értekezlet 1 után tehát nem tudott gépet ad­ni, nem is tudhatott, minthogy nála egy darab sem volt és csak miután kérték tőle a gépeket, ak­kor fordult a Mezőszöv-höz felvi­lágosításért; ezen az úton tudta meg, miként kerülnek azok ki a községekbe. Az a kitétel tehát, amely .szerint „Zsukk elvtárs az FJK-tó! azt telefonálta, hogy egy­előre nem tud permetezőgépet biz­tosítani” — azt a hitet kelthette a községek olvasóiban, hogy az FJK nem akarta támogatni Nyírbogá­tól Ez pedig nem állott fenn, mert mi is éppen úgy harcoltunk a gépekért, mint a községek. Tanulságként azt javaslom a megyei szerveknek, hogy a jövő­ben egyöntetűen tájékoztassák a járási szerveket hogy azok a köz­ségeket egységesen irányíthassák. VÉGÜL AZ ÉTKEZDE problé­májához szólva: igaz, hogy szük­ség volna egy étkezdére Nyírbo­gáén. Sajnos, ez az év nem a beruházások éve és a nyírbogáti fmsz. még a meglévő üzlethálóza­tát sem tudja megfelelő raktárak­kal ellátni, kellő mértékű beru­házási keret hiányában. Ellenben inkább azt kellett volna „forszí­rozni” a cikkben, hogy a község napközi otthonában — ahol egyébként többen étkeznek — miért nem étkezhet egy nem­pedagógus is? Ez az út szerintem könnyebben megoldható lenne beruházás nélkül is, mert 35—40 személy nem, de 10 személy kö­rülbelül ‘ akadna, akik igénybe vennék a közétkezést. Zs. M. A SZERKESZTŐSÉG MEG­JEGYZÉSE: Zsukk elvárának iga­za van abban, amikor az egyön-j tetű tájékoztatás fontosságára rá-* mutatott és abban is, hogy nem | tartozott a hatáskörébe a gépek • kölcsönzése, minthogy azokkal nem rendelkezett! A cikk nem is vádolta ezzel, hanem inkább Mit rócsák elvtárs törődését jellemez­te, aggodalmát, egy megtett lépé­sét mutatta be a gépek biztosítá­sa érdekében. A járási értekezlet tájékoztatása és Zsukk elvtárs nemleges válasza nyitott kérdés maradt ebben a tudósításban. A sürgősség miatt nem mehetett el a felelősök megkereséséig, csak a kérdés felvetéséig. Csak azt akar ta jelezni, hogy Bogáton bajban vannak, mert nem tudják, hon nan kapnak gépet, tehát az a szerv, amelyiknél akkor éppen voltak gépek, siessen vele, mert elkéstek. Hiszen ha a permete­zést 4-én reggel meg kellett kez­deni, akkor a gépeket legalább 3 -án délután a községbe kellett volna szállítani — amint utólag kiderült —a MEZŐSZÖV-nek. AZ ÉTKEZDÉVEL KAPCSO­LATBAN csak javaslatot tett a cikk. A 35—40 étkező létszámot a helybeli vezetők becslés alapján* közölték a cikkíróval. De nem is- ez a lényeg, hanem az, hogy igény van rá s a dolgozókkal való tö­rődés arra kötelez, hogy keres­sük ennek az igénynek a legjobb kielégítési módjait. Lehet, hogy a mostani igényt az óvoda útján is ki lehetne elégíteni, azonban a megyei tanács művelődési osztá­lya ezzel kapcsolatban már nem- f leges döntést hozott. A megoldást tehát másutt kell keresni, főleg Nyírbogáton. 1 Elutazott a magyar küldöttség a stockholmi 1 Békeviiágkongresszusra Darvas József nyilatkozata a „népek csúcstalálkozójáról“ Hétfőn reggel a ferihegyi re­pülőtérről elutazott Stockholm­ba az Országos Béketanács kül­döttsége, amely részt vesz a svéd fővárosban összeülő Béke­világkongresszuson. A küldött­ség tagja.: űugar Jáncsn., az Országos Béketanács a!elnöke, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának titkára, Darvas József, az Országos Béketanács elnöke, a Békevilágtanács tagja, Kos- suth-díjas író, Hantos Jánce, az Országos Bsketanács titkára, Kisfaludi Srobl Zsigmond, Kos- suth-díjag kiváló művész az Or­szágos Eéketanács tagja, Mag Béla címzetes apátplébános, az Opus Facis ügyvezető igazgató­ja, dr. Ortutay Gyula, sz Eöt­vös Lóránd tudományegyetem rektora, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az Országos Béketanács alelnö­ke, Szakasits Árpád, a Magyar Üjságírók Országos Szövetségé­nek elnöke, az Országos Béketa­nács alelnöke. Terénví István a Csepeli Vas- és Fémművek békebizottságának titkára, az Országos Béketanács alelnöke. dr. Vető Laios evangélikus püs­pök. országevűlé'i képviselő, a? Országos Béketanács elnökségé­nek tagia később csatlakozik . a küldöttséghez. Darvas József, a küldöttség vezetője elutazása előtt nyilat­kozott az MTI munkatársának: — A stockholmi Békevilág­kongresszus, vagy ahogyan vi­lágszerte nevezik, a ,népek csúcstalálkozója” — •: nemzet-? közi politika: helyzetnek rend­kívül fontos időszakában ül össze; amikor a szovjet békepo- litika kezdeményezései mind nagyobb sikereket érnek él, amikor a világbéke erői mind hangsúlyozottabban követelik a nagyhatalmak csúcstalálkozóját, s amikor egyes imperialista.kó.- rök minden alkalmát kihasznai­nak arra, hogy lehetetlenné te* gyek, vagy legalább is elodázzák ennek a találkozónak a létre­jöttét. — Hisszük, hogy a stockholmi Békevilógkcngresszus, amely a leszerelés és a nemzetközi együttműködés kérdéseivel fog­lalkozik majd, fontcs hozzájáru­lás leoz ahhoz, hogy a nagyha­talmak csúcstalálkozója időben létrejöjjön. A magyar bákedele- gáció a maga hozzájárulásával akarja ezt a célt segíteni. — Küldöttségünk a magyar társadalom minden rétegét l ép-' viseli és valóban az egész ma­gyar nép békeakaratának, béke- ■ vágyának tolmácsolója lesz a stockholmi fórumon. — Az egy hónappal ezelőtt lezajlott V. Magyar Bikekong- resszus világos bizonyítékát ad­ta annak, hogy egész népünk teljes egységben áll azok mö­gött a célok és követelések mö­gött, amelyek a stockholmi Bé­kevilágkongresszuson hangot kapnak — mondotta nyilatkozat tában Darvas József. Július 15-én kezdődik a kisipari tanulók szerződtetése A kisiparosok működéséről szóló rendelet a Kisiparosok Orszá­gos Szervezetének feladatává te­szi a tanulók szerződtetését. — A KIOSZ helyi szervei ebben az évben először látják el ezt a teendőjüket. A szerződéskötések július 15-töl augusztus 25-ig tar­tanak. A KIOSZ ügyel arra, hogy , csak azok a mesterek szerződtes­senek tanulókat, akik alkalmasak az új szakemberek nevelésire és megfelelő' műhellyel rendelkez­nek. A kisipari tanulókat augusz­tus 29-ig be is kell íratni az is­kolába. A Hazafias Népfront-mozgálom me­gyénk területén az Országos Tanács fel­hívása után, az MSZMP Politika: Bizott­ságának határozata alapján 1958 első fél­évében nagy lépést tett előre. Július 2-án a Hazafias Népfront me­gyei elnöksége értékelte a félévi munkát. A megyei elnökség megállapította, hogy a bizottságok kiegészítése után sokat fej­lődött a mozgalom. De még tovább kell folytatni a szívós munkát hogy a mozga­lom-valóban nagy társadalmi és politikai tömegmozgalom legyen. Ehhez azonban legalább is négy feltétel szükséges: 1. Olyan politika érdekében mozgósít­son, amely megfelel a néptömegek szük­ségleteinek. 2. A párt támogassa és irányítólag be­folyásolja munkáját. • 3. A tömegek felismerjék, hogy a moz­galom a gyakorlatban az ő érdekeikért harcol. 4. A mozgalomnak a cél eléréséhez megfelelő vezetési tpódszere legyen. Adva van-e a mozgalom számára a fel­sorolt négy feltétel? A mozgalom a párt politikáját hirdeti. Ez feltétlenül olyan politika, amely meg­felel mindeneke’^tt a munkásosztály, a dolgozó parasztság, de a többi dolgozó rétegek érdekeinek is. Ez a politika már eddig is elnyerte a széles dolgozó tömé­sek bizalmát és támogatását. A első . fel­tétel tehát adva van. A párt a mozgalmat úgy tekinti, m'nt eszközt a tömegekkel való kapcsolat szé­lesítéséhez. Ennek érdekében elsőrendű feladatként szabta meg a pártbizottságok, g nártvezetőségek és a párttagság szá­mára a népfront erősítését, támogatását cs a benne végzendő munkát. E ' ’ ben a raűl'hnz képest csaknem mindenütt alapvető változás ■ következett be. A ta­pasztalat tehát azt mutatja, hogy a mán- dik feltetel is megvan és egyre inkább meglesz. txuz.&qó tr'ó A dolgozó tömegek egy része, de még nem a nagyobb része felismerte, hogy a népfront az ő érdekében való mozgalom. Ez nem azért van, mert a tömegek egy- része közömbös, hanem azért, mert az el­múlt évek politikája a minimumra csök­kentette a mozgalom szerepét és e mel­lett nem volt még elég időnk és megfe­lelő módszerünk arra, hogy eljussunk a tömegek minden rétegéhez és csoportjá­hoz. E két feltétel most érlelődik, amit félévi munkánk értékelése is bizonyít. Félévi munkánk során a beruházási összegek növelése területén, egyrész.t az állami beruházás, másrészt a községfej­lesztési tervek területén jelentős segítsé­get adtak népfrontbíznttságsink. Az éD;- tőipari vállalatok ez évben történő épít­kezéseit segíti a falu, ami meggyorsítja a héruházári összegek fel’’oszlását. a beruházás: tervek teliesí’ését. Pl: Aoagy községben az űi iskola éi'ítéséh’Z a köz­ség dolgozó* eiőkószít’tték * telket. F«’ homokdombot e’hrrdtak. mintogv nvolc­parr férié* 1 2 3 4'”" t-r-B-ö-’ — J t—. .nká’ vp- ceztak. így a vállalat k*!’ö :dőb-r» r-eg- *^T£> &V <of*erít§Á<Y'--^ jelent az állami célhitelekkel történő is- kolaém’Asek-'él a h-1 —i erőep-ráso1' fel­használása. Igv lehetővé válik rri 1 ” á u! Ven-’se’lő kcr-a-Hen 2',2 -z— forint állam; célhitellel, helvj anvag és társadalmi munka hozzáed''séval ha+ tantermes is­kola építése. A helyi áldnzat'-ész'év, a társadalmi munka és anyagi h"Z"á’áru- lása lehetővé teszi, hogy a beruházás építkezési értékz' jelentősen megnöve'- íük. Ugyanezt mondhatjuk el a község villamosításáról, amelyhez a községek sokszor több mint 50 százalékban járul­nak hozzá pénzzel és társadalmi munká- val. Az összefogásnak szép eredményei van­nak, például Nyíribrony községben is, ahol a sportpályát hozták rendbe, társa­dalmi mnukával körülkerítették. Utat ja­vítottak, amelyre 330 köbméter földet szállítottak és egyengettek el. Kálmán- háza községben — és még több helyen — az elmúlt években látta a lakosság, hogy a községfejlesztési hozzájárulással saját érdekét szolgálja. Ezért, amikor ebben az évben a Hazafias Népfront községi bi­zottsága a községi tanács segítségére sie­tett és kisgyűlésen tárgyalták meg a la­kossággal a községfejlesztés szükségessé­gét, a községi tanács tíz százalékban sza­vazta meg a községíejlesztési hozzájáru­lást. Fzen felül eddig már 17 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A tömegpolitikai felvilágosító munka terén szintén eredményesen dolgozik nép­frontbizottságaink többsége. Különböző előadásanvagot juttatunk el a községi bizottságokhoz: alkoholizmus elleni küz­delem, takarékossági mozgalom, külpoli­tikai tájékoztató, békemozgalmi híradó, a szocialista és kapitalista államok mező- gazdaságának nagyüzemi fejlődése stb. Még a sürgős tavaszi mezőgazdasági mun­ka mellett is megtalálták népfront-bizoít- . ságaink a módot és az időt a tömegpoli­tikai munka és a napi népfront-feladatok megoldásához. Geszteréd községben a le­morzsolódott általános iskolai tanulók szüleit győzték meg, hogy gyermekeiket pontosan járassák iskolába. Felnőtt ének­kart szerveztek több községben (Nagy­kálló, Matolcs, Búj, Apagy stb.). Az ének­karok egyrésze már a járási kulturális se­regszemlén, sőt az apagyi énekkar a me­gyei bemutatón is részt vett és szépen- szerepelt. Tömegpolitikai és kuiturális- munka területén igen s-k segítséget adtak népfront-bizottságaink az ezüstkalászos tanfolyamok és ismeretterjesztő tanfolya­mok szervezéséhez. Például Vásárosna- ményban évek óta csak 1953-ban sikerűit ezüstkalászos tanfolyamot szervezni Ötven' hallgatóval. És nem volt lemorzsolódási Népfront-bizottságainknak fontos sze«> repük van a békemozgalom kibontakozta­tásában, a népek barátságának ápolásá­ban, a demokratikus hazaszeretet elmé­lyítésében, a magyar—szovjet baráti kö­rök szervezésében stb. Ezt a munkát ott tudiák jól végezni, ahol a kü’önböző szer­vekkel szoros kapcsolatban dolgoznak: Egy nyelven beszélve, együttes erővel könnyebb a . munka. Népfront-bizottsá­gaink dolgoztak a tavaszi fásítási mozga­lomban, a ’egelőjavításnál, az állam iránti kötelezettség teljesítésében élenjár'ak vb: Minden remény és feltéte] megvan tehát arra. hogy a továbbiakban űiabb lendü e- tét vemben a rénfrant-mozgalom ős újabb nagy láoé<sel ba.iadion előre. A mos gyen­ge nén^rnnt-bizottsázok munkájának megjavításához az veil hogy az rddi-l tanas-^ala’ok a’apiáh kbb munkamód­szerrel. a’aposabb politikai és pvaknr’áll munkával, tervszerűbben. reál!s?bbasi tűzzük ki a feladatokat és segítsük azok' megvalósítását. Szükséges, hoz1’ pártszer­vezeteink még fokozottabb segítséget ad­janak népfront-bizottíásaink működésé­hez a népfront-bizottságban dolgozó kom­munisták útján, hogy a népfront-bizottsá­gok frissen buzogó forrásai legyenek át örömteljesen fejlődő falusi életnek.. Kokas Ferenc megyei titkár,) 2

Next

/
Thumbnails
Contents