Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-02 / 154. szám
2 KELETMAGYARORSEAö 1958. JŰLIÜS 2. SZERDA A pártvezetés színvonalának javításáról tanácskoztak a nyíregyházi járás falnfelelösei iPártssertexeieink éleiéből Vezetőségi ülés Sényőn Hétfőn a megyei pártbizottság nagytermében ültek össze a nyíregyházi járási pártbizottság áltál megbízott falufelelősök. Megvitatták a pártvezetés színvonalának javításával kapcsolatos, feladatokat, tapasztalatokat. Barczi. Gyula elvtárs, a pártbizottság titkára részletesen elemezte a járás pártszervezeteinek vezetési módszereit, a jó és rossz tapasztalatokat és ismertette a feladatokat. Megállapította, hogy elsősorban a párt-alapszerve- •zctek összetételét kell megjavítani. Ugyanis kevés dolgozó paraszt van a pártvezetösé- gekben. Akkor tudnak a párt- szervezetek helyesen foglalkozni a község politikai, gazdasági és kulturális helyzetével, ha a pártszervezetekben helyet kapnak az egyénileg dolgozó parasztok is. Az egyénileg dolgozó parasztok távolmaradása a pártvezetöségek- ból, azzal a veszéllyel jár, hogy egyes pártszervezetek elszakadnak a dolgozó parasztoktól, felületesen foglalkoznak azok termelési és máslrányú kérdéseivel. A tervszerű pártmunkáról Barczi elvtárs arról is beszélt, hegy számos pártvezetöségnek nincs munkaterve. A véletlenre bízzák a napirendre kerülő kérdések megválasztását. Hangsúlyozta: először azokban a párt- szervezetekben kell rátérni a tervszerű munkára, ahol eddig is szép eredmények születtek. Az erősebb pártszervezetek még jobban dolgozhatnak, ha feladataikat kollektív vélemények alapján rögzítik. A gyengébben dolgozó pártszervezeteknél azt kell elsősorban elérni, hogy rendszeresen megtartsák a vezetőségi üléseket és taggyűléseket kollektíván irányítsanak. A pártvezetés színvonalának javítása érdekében a járási pártbizottság a legfontosabb feladatnak tartja, hogy a pártvezetőségek tagjai között osz- szák meg a tennivalókat. Kollektív vezetés csak ott és akkor lesz, ahol a pártvezetőség tagjai valamennyien egyenlően veszik ki részüket a munkától. Ezt viszont csak úgy lehet elérni, ha külön-külön meghatározzák minden elvtárs feladatát és azok teljesítéshez megfelelő formában segítséget is adnak. A kommunista csoportok feladatairól Nem mindenütt foglalkoznak megfelelően az alapszervezetekkel és tömegszervezetekkel. Az a helyes, hogy ahol községi pártbizottság van, ott a pártbizottság foglalkozzék az alapszervezetekkel és a tömegszervezetekkel. Hívják meg az alapszervezeti titkárukat ■a pártbizottsági és végrehajtó bizottsági ülésekre, hogy megismerjék ' a legfontosabb feladatokat. Az is bevált módszer, hogy egy- 'egy fontosabb feladat elvégzése előtt a községi pártbizottság megbeszélésre hívja össze az alapszervezetek titkárait, a tömegszervezetek vezetőit. A kommunista csoportok aktív részvétele nélkül nem lehet előrehaladni. Az ott dolgozó kommunistákat rendszeresen bízzák meg feladatokkal és számoltassák be a végzett munkáról. A falufelelősök viszont abban segítsék az alapszervezeteket, hogy felismerjék ennek jelentőségét, rendszeresen foglalkozzanak a kommunista csoportokkal, s ahol ilyen még nem működik, adjanak segítségetJ létrehozásukhoz. Különös gondot kell fordítani a termelőszövetkezeti párt- szervezetek munkájára. Amelyik szövetkezetben gyenge a pártszervezet, ahol a kommunisták csak szemlélői a feladatoknak, ott nem lehet eredményes a gazdasági munka sem. Tervszerűen kell erősíteni a szövetkezeti pártszervezeteket becsületesen dolgozó szövetkezeti tagokkal és éljenek azzal a lehetőséggel is, hogy tagjelöltség nélkül vegyenek fel párttagokat a legjobbak közül. A soron következő gazdasági feladatok — és a kommunisták A pártszervezetek politikai és szervező tevékenységének ismertetése után a soronkövetkezö gazdasági feladatokról szólt Barczi elvtars. Olyan nézet is lábraka- pott a járásban — mondotta, — hogy „nem kell biztatni senkit az aratásra,tudja mindenki, mikor kell kezdeni'’. Ez igaz. De lehetnek-e pártszervezeteink egyszerű szemlélői az eseményeknek? Meggyőző szóvai, példamutatással kell segíteni a legfontosabb feladatok sikeres megoldását. Egyetlen kommunista sem lehet közömbös az aratás, behordás és cséplés iránt. Tettükkel segítsék elő, hogy' időben és jóminöségben kerüljön zsákba minden szem gabona. Befejezésül a tartalékföldek hasznosításáról és a közeljövőben tartandó nemzetközi helyzetet is. mertető pártnap előkészületeiről szólt Barczi elvtárs. A tanácskozáson .résztvevő több, mint negyven falufelelős aktíva megfelelő tájékoztatása és az egységes ál-| lásfoglalás biztosíték a további jó? munkához, (N. T.) ? Kasza alá érett a mag. Nincs talán egyetlen pártszervezet sem megyénkben, ahol a kommunisták veze’őségi üléseken, taggyűléseken ne foglalkoztak volna a nagy munka jelentőségével. Idejében megtárgyalták a felkészülést, a tennivalókat, a problémákat, meghatározták, mit csináljanak a tanácsok, hogyan gondoskodjanak a megfelelő ellátásról a földművesszövetkeze‘ek. Az ország jövő évi kenyerének biztosítása nagy gond és feladat. A nagy munkák idején azonban más fontos tennivalókról sem szabad elfeledkezni. És ezt mindig a helyi viszonyok szabják meg. Az a pártszervezet dolgozik jól, amelyik a kenyércsata idején is gondol arra, hogy ahol szorít a cipő, ott segítsen. Nos ,a sényői párt-alapszervezet vezetősége ülésén nemrégiben a kenyércsata ügye mellett érdemlegesen foglalkozott az adóbevételi terv teljesítésével is. Tó*h Balázs párttitkár elvtárs értékelte a második negyedévi adóbevételi terv állását. Megállapította, hogy az akkori állapot szerint a járás harmincegy községe között a tizenhetedik helyen vannak, mintegy nyolcvan százalékos teljesítéssel. összességében nagy a lemaradás, mert — mint mondotta — együttes adóból 40 ezer 400 forint, míg az idegen helyről kimutatott tartozásból több mint 34 ezer forint tartozás áll fenn. A vezetőség határozatban mondta ki, hogy a pótlás érdekében széleskörű felvilágosító munka végzése szükséges és figyelmeztette a tanácsapparátust, valamint a kommunistákat, hogy a nagy munkák mellett erről se feledkezzenek meg. Javasolta a tanács vezetőinek, hogy’ oft, ahol nem eredményes a felvilágosító szó, alkalmazzák a rendelkezéseket, törvényeket. A titkár javasolta, hogy a pártvezetöség tagjai a hátralékos párttagokat, a tanács vezetői pedig a nem teljesítő tanácstagokat személyesen keressék fel. Személy szerint meghatározták, melyik elvtárs kit látogat meg e célból. Ezek után alaposan foglalkozni tak az aratási, hordási munkák-! kai. Nyomatékosan felhívták a1 Dózsa Tsz és az egyénileg dolgozó parasztok figyelmét arra. hogy a növényápolási munkákról egy pillanatra se feledkezz zenek meg. Az fmsz vezetőségének tudtára adták: nem fordulhat elő. hogy bármiféle alapvetően szükséges élelmiszer és más szükséges anyag ne legyen a boltban, amely akadályozná a1 nagy munkákat. A pártszervezet vezetősége úgy határozott, hogy fiatalokból KISZ-aratóbrigádot alakit és a pártvezetőség naponta fogja meghatározni é brigád feladatát. A fiatalok az öregeknek, özvegyeknek és a termelőszövetkezetnek segítenek az aratásban. Gondoskodtak arról is, hogy időben megszervezzék a tűzvédelmi szolgálatot. Ezek után a párttit- kár javasolta, hogy. .minden ve-1 zetóségi tag beszélgessen a lakosokkal és figyelmeztesse azokat a tűzvédelem betartására. A. vezetőség úgy határozott, hogyi az erre való felkészülést rend-i szeresen ellenőrzi majd az önkéntes tűzoltósággal karöltve. A sényői párt-alapszervezet vezetősége ezek után néhány, olyan jelenséggel foglalkozott, amelyek' a tömegkapcsolat további erősítését célozzák a nagy nyári munkák idején. Tudatában] vannak annak, ha sikeresen ésj nagyobb problémák nélkül, aj dolgozókról gondoskodva., kerül-1 nek ki a nyári munka nagy csatájából, ez csak tovább növeli a bizalmat a pártonkívüliek körében. A vézetőség a tanácskozáson megtárgyaltak alapján ké-j szítette el a beszámolót és tartotta meg a taggyűlést. (fk.y Nem én vagyuk az első, aki szükségképpen elkeresztelem egy történet szereplőit. .Csupán elővigyázatosságból teszem, bár megeshet e történet sokhelyütt, mint ahogy az alábbi is igaz valóság. Diákköri szerelem fűzte szorosabbra Laci és Eta kapcsolatát. Igaz, még csak egy éve, mert Laci akkor kapta kézhez a képesítő papírokat, amikor Eta»a „kettő cé” tanulója lett. De milyen egy év volt az! Nem múlt el nap, hogy. a kis folyó partjánál, az iskola szomszédságában ne mosolygott volna meg a koradélután egy kedves kis randevút. Így teltek a diákév napjai, találkozásukkal, tervez-, getésekkel. Mert úgy igaz: Laci kobakjába már az első hónap után beszökött az elhatározás: féleségül veszi Etát. Olyan gyerekesnek tűnt mindez, s a .fiú nem mondta ki a szót, — még maga. is megijedt volna tőle — de minden találkozásnál elejtett egy-egy célzást. És Etának mindez jól esett. Szombat, meg vasárnap délutánonkénti míg a mama a konyhában tett-vett, már maga is segített Lácinak a teryezgetésben. Elhatározták, hogy Laci a városban marad, egy évig munkát vállal, s ha-letudja az „egyenruhát” is, az Eta érettségi bankettjén felhúzzák a karikagyűrűt,: A szerencse is kedvezett. Laci — alighogy otthagyta az iskolapadot — paroli- nos ruhát húzhatott magára. Vasúti tiszt leszek — bökte ki a lány szülei előtt. Azok meg majdcsak felfalták örömükben a magas, huliámoshajú legényt. Mert a történethez azt is tudni kell, hugy Eta szülei . . amolyan „rátartiak“ voltak. Mondták is többször: nem azért taníttatják a lányukat, hogy holmi aszfaltbetyár- hoá kösse az életét... De egy vasúti tiszt.. i Hát az egészen más.. Aztán Lacit sűrűbben látták 'vendégül a vasárnapi ebédeknél, mivelhogy — vidéki lévén .— albérletes otthona volt. És a napok csendesen peregtek Eta újból iskolába járt és Laci munka után náluk lelte a helyét. Egyszer aztán — közvetlenül a búcsúzás előtt — a mama érdeklődni kezdeti: — Te, Lacikám! Mikor lesz belőled vasúti tiszt? A fiú egy kicsit gondolkodott, aztán megmagyarázta, hogy nem olyan egyszerű a dolog, mindenesetre idő kell, de megéri a várakozást. Ezzel aztán e’.inlé- zettnek vélte a dolgot. Később meg, ahogy a kiskapuról csókkal búcsúzott Etától, végképp elfelejtette a mama érdeklődését. A későbbi találkozások látszólag semmiben sem különböztek a korábbiaktól, hacsak annyiban nem, hogy a mama kevesebbszer foglalatoskodott a konyhában ... Aztán Lacinak egyre jobban feltűnt, hogy. többször érdeklődik- a munkája iránt. Mikor jár be, mit csinál, kik a felettesei, kell-e sokat tanulni? Az. idén májusban aztán egyszerre szakadt rá a veszedelem a kis városszéli házra. A mama szépítés nélkül kijelentette Laci előtt, hogy honnan, honnan nem, ő megtudta: nincs küátás arra, hugy belőle--valaha is tiszt lehessen. Akkor pedig.,j Többet nem mondott-és gyor-.L £ V £ L san kiviharzott a sz&baból. Laciék magukra maradtak — egy sornyi haligatas- sal. — Ne haragudj rá .;; — törte meg a csendet Eta. — Már több napja másról sem beszél anya ... Aztán megnyugtatta a fiút, hogy őt nem érdekli az egész, mert szereti és legyen bármi, akkor is kitart elhatározása mellett. Ügy mondta ezt, olyan hangsúllyal, hogy Lacinak eszébe sem jutott kételkedni a dologban. — De igazán megnyugtathattad volna a mamát. Vagy ...? Laci hosszan, melegen a lány szemébe nézett. — Az egészből annyi igaz, hogy majd csak a katonaság után mehetek iskolára. Addig nincs értelme, de ez az év is beszámít már .... Lehangoltan vettek búcsút, s Eta a kiskapu mögül addig nézett a fiú után, míg azt el nem rejtette a késői sötét. Csend vólt már az utcákon, és Eta, ott a kiskapuban, nagyon egyedül érezte ma-, gát.... Laci egy ideig nem ment hozzájuk, -de a negyedik napon szabad volt és A lány az asztalnál zokogott. Észre sem vette, hogy Laci mögéje áll és a' kócos haj fölött olvassa — a levél soh rait... — Kedves.:. Béla.:: — kezdte, de nem vigyázott eléggé, mert a szó kicsúszott a száján. Eta sírásból riadt. Felkapta a levelet az asztalról és maga mögé rejtette. Nehéz pillanatok következtek. Laci csak nézte a két kisírt szemet, s a hamari kábulatban emlékképek villanlak fel képzeletében. Hát ide jutottak volna...? Béla .. j Az a másik... De miért sír... ? Mégegyszer farkasszemet nézett a két kis könnytengerrel és az ajtó felé indult. — Laci..: — súgta, majd kiáltva ismételte a lány és elállta az utat. — Én... nem akartam, én nem is akarom, de anyukám... Nézd, itt a pisz- kezat, ő írta, én csak lemásolom... Meg a borítékot címzem meg. Laciban meghűlt a vér a szavak hallatára. — Béla, akinek a levél szól, Montreálban él. Disszidált és most állítólag munkát kap... A mama megne- szelte, s hogy milyen céllal, milyen céllal nem, fejébe vette: Eta kaparintsa meg magának. Olyan nagy távolságból..; Már egy hónapja ..leveleznek’1 így, s már háromszor csattant az anyai kéz Eta arcán, .mert .megtagadta a másolást._ — Ne haragudj, Lacikám... Én igazán ártatlan vagyok. Hiszen jóformán azt sem tudom, kinek kell írnom, vagy kétszer láttam idehaza. Laci egy ideig némán nézte a leve-, let, aztán egymásna tette a két papirost és ízekre tépte. A lány csak állt, mozdulatlanul; s engedte, hogy Laci lecsókolja arcáról a könnyeket. Már azt sem bánták, hegy a mama éppen akkor nyitotta rájuk az- ajtót, és a papírdarabokat, hátára kapta a hamar jött huzat. .. Angyal Sándor.
