Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-08 / 159. szám

9 XV. ÍVFOLYAM, 159. SZÁM Rta 50 fillér 1958. JÜLIUS 8. KEDD 'Jő&gg oalóiággiL úálfOtt P ártunk ereje: a pártszervezetek tagjainak ereje, összeforrottságuk, a cél érdekében folytatott szí­vós, kitartó harcuk számtalan eredményt hozott már az elmúlt évtized alatt megyénkben is. Pár­tunk formálta ót gazdasági életünket, társadalmunkat, jelöl­te meg az új utat, és vezeti népünket ezen az úton. Falusi pártszervezeteink résztvettek országformálásunk­ban, és első sorban harcolnak további feladataink eredmé­nyességéért. Az újabb, és legnagyobb feladat: mezőgazdaságunk kor­szerűbbé, nagyobb és jobb teljesítmények elérésére — szo­cialista mezőgazdasággá tétele. Nem egynapi, és nem egy évi feladat ez, türelmes, állandó munkát jelent. Falusi pártszer­vezeteinknek ez a központi munkája hatalmas, gyökerében változást hozó nagy eredményeket szülhet és szül, ha tagjai meggyőződéssel, odaadással végzik nemcsak alkalomszerűen, hanem a hétköznapok hosszú során. Parasztságunk kétség­telenül igen nagyot lépett előre a gazdagodás, a fejlődés út­ján, a felszabadulás óta. Sok helyütt annyira átalakult már a falu képe, hogy évtizede ott nem járt ember rá se igen is­merne. A szociális és művelődési célokat szolgáló beruházá­sokat, villanyt zömmel minden településen megtaláljuk. De ez nem elég, ennél is tovább kell lépnünk. Ehhez azonban szükséges, hogy megteremtsük az anyagi alapokat, amelyhez viszont újabb termelési módszerek, fejlettebb gazdálkodás kell, egyszóval nagyüzemi gazdálkodás. A belterjesség foko­zottan hasznosítja az adott területeket, a nagy parcellákon való munka egyszerűsíti az eljárást és tetemes megtakarítást nyújt. A mezőgazdaság fejlesztése nem egy-egy falu életére hat ki eredményesen, hanem egész hazánk jövője fejlődésé­nek ütemét is meghatározza. Nem lehet tehát ennél fonto­sabb feladat. Dolgozó parasztságunk általános műveltsége Is emelke­dett a gazdasági viszonyok megváltozásával. Ez az emelke­dés azonban nem mindig azonos mértékű, különösen az idő­sebb korosztályokat tekintve. Ritka már, talán nincs is olyan parasztember, aki ne járt volna moziban, ellenkezőleg, falusi mozijaink általában nagy érdeklődés mellett játszanak. Nincs talán olyan települése megyénknek, ahol valamilyen formája a műkedvelő együtteseknek ne lenne fellelhető. Falusi könyv­táraink szerteágazóan behálózzák megyénket. Az orvosi el­látás is mérhetetlen nagyot fejlődött. Mégis, nem tettünk meg mindent, hogy az adott lehetőségeket teljesen kihasznál­juk. Mit kell tenni? Rövid a válasz: pezsgő kulturális életet! Könyvet minden dolgozó paraszt ember kezébe! Rendszeresebb előadásokkal biztosítani mind politikai, mind szakmai képzettségük, látó­körük bővítését. A kultúrházak éppen az általános műveltség emelésére vannak létrehíva, s számtalan lehetőség kínálko­zik a kulturális munkára. A pedagógusok száma többszörö­sére emelkedett, agronómusok, szakemberek szinte minden településen megtalálhatók. Nincs akadálya tehát az effajta törekvéseknek, amelyek meg is vannak, de még nem rend­szeresen, nem mindenütt kielégítő módon. Mit céloz a mezőgazdaság korszerűbbé tétele? Azt, hogy legyen hazánk, megyénk, dolgozó parasztságunk és egész dolgozó népünk egyre gazdagabb, gondtalanabb. A mezőgaz­daság teljes, eredményes átszervezése nem képzelhető el mű­veltebb parasztság nélkül. A falu kultúrájának emelése tehát azért is fontos, hogy alapja legyen egy falu közösségi mun­kájának. A pártszervezetek — magban az egész falu, az egész mai dolgozó társadalom. Tagjai az élet, a munka minden terüle­téről kovácsolódtak egybe a szervezeten belül. Éppen ez a biztosítéka, hogy a hozott határozatok széles körben válnak valósággá. így kell, hogy valósággá váljanak a falu kulturális fej­lesztését célzó határozatok is. Sajnos, itt jónéhány alapszer­vezetet érhet bírálat. Mert vagy csak elvétve foglalkoznak községük, vagy gazdaságuk kulturális helyzetével, vagy a ki­tűzött feladatokat nem végzik el maradéktalanul. A falu kulturális életének irányítása nem lehet más kézben, csak ami egész életünket segíti, formálja: a párt kezében. Azok a pártvezetőségi tagok és párttagok, akik ezt világosan nem látják, s a kulturális munkát, ennek irányítá­sát, ellenőrzését a párton kívüleső feladatnak hiszik, nagyot hibáznak. Ez nem lehet egyes emberek ügye, nem lehet csak a pedagógusoké, vagy csak a kultúrház dolgozóié, vagy a népfronté, KISZ-szervezeté. Ez az egész falu ügye! Az egész társadalomé! És aki irányítja, vezeti: a párt. Mert elsősorban a párt ügye, azé a párté, amely a szocializmus felé vezeti népünket. Pártszervezeteink hivatottak arra, hogy felmérve szűkebb hazájuk kulturális helyzetét, irányt szabjanak a falu további fejlődésének. Éljenek ezzel pártszervezeteink az elkövetke­zendő taggyűléseken. Nagy hasznát veszik a kisvárJai Vulkánban a frikciós présgépnek, mely alakhajlítást és préselést végez a kéz'mőd- személ sokszorta rövidebb id.ő al itt. (Hammel József felvétele.) Jó szak@tn!iere3í, újítók az Építőipari Vállalat asztalosai A Megyei Építőipari Vállalat asztalosüzerne nyílászáró szerke-, zetekkel látja el a vállalat három építésvezetőségének munkahe lyeit. Ajtókat, ablakokat, s egyéb famunkákat készítenek a korsze­rű, gépekkel felszerelt üzemben. Tavaly még Budapestről hozatták az építkezésekhez szükséges ajtó­kat és ablakokat, s legtöbbször későn kapták meg, ez hátráltat­ta az épuest. Anuuta Nyíregyhá­zán foglalkozik ezrei a asztalos­üzem, olcsóbbodott és gyorsult az1 építés, mert már falazáskor be­építhetik a nyílászáró szerkezete­ket. Jó minőségű munkát adnak ki> a kezükből. Szilvási Tibor, a bu-i dapesti Építéstudományi Intézet kiküldötte is elismeréssel nyilat-! kezott a minőségről, amikor itt:1 járt. Hegyes László művezető nem hiába ellenőrki, hogy „el ne felejtsen” valamelyik asztalos egy-egy műveletet. Az utóbbi idő-, ben már ilyesmi miatt sem kell, figyelmeztetni és visszaadni mun­kát. Dicséretükre válik a határidők* pontos betartása is. Ésszerűsítés­sel is foglalkoznak. Már ebben az évben öt Jelentősebb ésszerűsítést valósítottak meg. Legutóbb Kifor István asztalos az ajtóborító lécek pi ofílozásához készített egy sab­lont, amivel elérte, hogy egy da-j rab helyett egyszerre 10—15 lécet! tudnak jóminőségben megmunJ kálni. KÖRÚTI FORGALOM SÓSTÓN. A közelmúltban a sóstói villa-, mos mentén körforgalmat bizto­sító utat építettek. Ezzel kiküszö­bölték, hogy aZ autóbuszok égé-1 szén a parkig behajtsanak. Meg­óvják a liget zöldjét, s a jobb; adottság elősegíti a még gyorsabb közlekedést is. Világ proletárjai egyesüljetek 0 Uj gép — ember helyett 'Bessenyei síremlék {elállítását tervezi a Népfront Bessenyei síremlék felállítását tervezik Nyíregyházán. A Nép­front megyei elnöksége a költő portréját ábrázoló emlékbélyeget bocsátott ki, amelynek bevételé­ből állítanák fel a megye nagy szülöttjének síremlékét, Vendégségben voltak az újfehértói parasztok A Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából az újfehértói Áchim András Termelőszövetkezet ven­dégül látta a község egyénileg dolgozó parasztjainak egy cso­portját. Nemrégen az újfehértói egyéni parasztom egy másik híres szövetkezetben voltak, a nagy- cserkeszi Új Életet látogatták meg. Ott sokan úgy nyilatkoztak: „hej, ha nálunk is ilyen szövetke­zet lenne”; Vasárnap arra jöttek rá, hogy a saját falujukban nem jár­nak eléggé nyitott szemmel, mert az Achim Tsz bizony a jó szövetkezetek közé tartó* zik. Az egyéni parasztokkal tartottak a Béke Tsz tagjai is, akik az erő­sebb testvérhez mentek tanulni. Hosszan gyönyörködtek a szép veteményekben. Vizagálgatták az aranyló kalászokat, amiből rövide­sen az aratógép köt majd kévé­ket. Az aratásuk nagyobb részét gép végzi. A határban látott szépet még csak fokozta a gyönyörű állatálm- mány. \ Majdnem minden jószáguk* törzskönyvezett, A tehené­szetben az istállóátlaguk 13,7 liter, fejési átlaguk pedig 15,7 liter. A tejet maguk dolgozzák fel és a sovány tejet a sertéstenyész­tésben értékesítik. Huszonegy darab kocánál a fialási átlaguk 9,3 darab volt. Az eredményekről, a tenniva­lókról sokáig beszélgettek a ter­melőszövetkezeti és földműves­szövetkezeti tagok. Hasznosan töltötték a szövetkezeti r.apoL A Nemzetközi Szövetkezeti Napon és us Ifjúsági találkozón Nagykálló vendége volt Francois Fosso Vasárnap a Nem­zetközi Szövetkezeti Nap keretében ifjú­sági találkozót tartot­tak Nagykállóban. — Nagy volt a készülő­dés napokkal előbb is, de az ünnepnap mégis sok kedves, meglepe­tést hozott A. Balkány, E\iri, Sem- jén és a környező községek fiataljai már a kora reggeli órák­ban megérkeztek, vo­naton, teherautókon. Ünnepi díszt öltött a járásszékhely. — Tíz órára tervezték a köz­ponti ünnepséget, a falu főterén, de már jóval előbb nagy tö­meg hullámzott. Mire a?, ünnepélyt kezdő Himnusz . akkordja: felcsendültek, csak­nem négyezer fiatal is öreg, dolgozó pa- •aszt és munkás jvezte a szabadtéri izinpad környékét. — Babosi János járási <ISZ-titkár megnyitó szavai után Mandzák János, a KISZ Köz­ponti Bizottságának :agja, megyei titkár ártott ünnepi beázá­st. Nagy figyelemmel railgatták a Nemzet- íözi Szövetkezeti Nap .elentőségát méltató beszédet és a fiatalok szerepét a szövetkeze­teken belül. Mielőtt átadta a szót az af­rikai Kamerun népe küldötttének, Francois Fcssonak, felcsendült a taps, mellyel kö­szöntötték a megyénk­ben már jól ismert néger fiatalt. Fosso elöljáróban arról szólt, hogy Ka­merunban nem is is­merik a szövetkezeti napot. A magyar nép, a magyar fiatalság pedig ilyen tömeg- megmozduláson mél­tatja annak jelentő­ségét. Elmondta mi­ként élnek Kamerun­ban a fiatalok és zár­szavaiban annak a re­ményének adott kife­jezést, hogy nemsoká­ra eljön az az idő, amikor az ő népének ifjúsága is ilyen bol­dogan élhet, mint Nagykálló fiatalsága. Az ünnepséget bezáró DÍVSZ-indulót Fran­cois együtt énekelte a káliói járás fiataljai­val. Egésznapos vidám­sággal folytatódott a találkozó.

Next

/
Thumbnails
Contents