Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-08 / 159. szám
2 KELETM AGYARORSZAG 1958. JÚLIUS 8, KEDD • • Összefogás BOGATON Nyírbogáton Mitrócsák József, a tanács vb-elnöke így fogadott: — Irtóháborúra mozgósítunk éppen. Kiirtjuk még az irmagját is a betolakodóknak! Nagy halom cédula feküdt előtte az asztalon, amelyeknek aláírásával és lebélyegzésével fog lalatoskodott. A burgonyatermelők részére szóló felhívások aláírása közben elmesélte az „irtóháború” stratégiai és taktikai tervét, amelyet délelőtt állítottak össze a kibővített vezetőségi ülésen. II burgonya-kártevők elten Eszerint július 4-től 10-ig dulőről-dűlőre halad,va permetezik le az egész határ valamennyi burgonyaföídjét. A nagyüzemi táblákon vonul fel a „nehéz tüzérség”, a motoros permetezők, a kispar- cellákon a gazdák könnyű kézi fegyverzete: a háti permetezőgépek, (Ebből hiány van, de a járási értekezleten adott útmutatás szerint az FJK kölcsöngépeket bo- csájt rendelkezésre). A gépek töltete a „Holló 10” ingyenesen rendelkezésre áll. Megfelelő keveréket Takács Zoltán gazdasági felügyelő, aki egyben a községi párttitkár, személyesen készít a helyszínen. Cél: a ' veszedelmes külföldi betolakodó, a burgonyabogár, vagy kolorádóbogár második nemzedékének fizikai megsemmisítése. Mitrócsák ' elvtárs és Takács párttikár elvtárs egyhangúlag állították, hogy remélni lehet a pontos végrehajtást, már ami őkét és a község lakosságát illeti. A vezető emberek a permetezés dolgában már 3-án a kibővített vezetőségi ülés után kis- gyűléseket, egyéni megbeszéléseket folytattak a termelőkkel — ahol erre a helyzet lehetőséget adott. Somlyai János KISZ-titkár például a Béke TSZ-be ment ki délután, ahol éppen közgyűlést tartottak és a permetezést is megbeszélték. A bogáti emberek zöme megérti a szót, szívesen találkoznak vezetőikkel és eleget tesznek állampolgári kötelezettségeiknek. Az eddigi beszélgetések szerint a permetezési kötelezettségnek is. Talán egy-két — a kákán is csomót kereső — nehéz felfogású emberrel lesz probléma. De ezek ellen Bogáton már fellép a közvélemény. a község fejlesztéséért Az összefogás Bogáton minden térén észlelhető, legszembetűnőbben a községfejlesztési terv végrehajtásában. A veleje ennek az Iorvosi lakás építése, melynek nagyon nekirugaszkodott a község. 12 év alatt 10 orvos fordult meg a faluban, de egy se tudott meg- ímaradni. Pedig a kb, 5.000 lelket számláló községben nélkülözhetetlen az orvos. A dolgozók a tanácsülésen azt imondták: építsünk saját erőnkből, a községfejlesztési tervben ren- idelkezésre álló 120.000 forintot is felhasználva A község falugyűlésen és kis- gyűléseken 180.000 Torint értékű társadalmi munkát és anyagot ajánlott fel. Ebben a vállalkozásban aztán (tényleg mindenki benne van a községben. A kommunisták kez- deonényezéésre, az állami gazdaság, tsz-ek, tömegszervezetek példája nyomán e tekintetben teljesen egyakaraton van a község valamennyi dolgozója. A kisiparosok, szakemberek 5—6 munkanapot, a vályogvetők Szepesi József kommunista vezetésével 13.000 vályog kivetését vállalták, amelyhez pelyvát az állami gazdaság ad, elszállítását a tsz-ek vállalták. A község lelkesedése nagy, de néhány problémával küzdenek, amelyek megoldásában felülről nagyobb támogatást érdemelnek. Példának okáért 3-án délután Zsukk elvtárs azt telefonálta az FJK-tól, hogy kölcsön-permetező- gépeket egyelőre nem tud biztosítani. Pedig a járási tanács útmutatása szerint erre alapozva készítették el a permetezési tervet. A fűrészáru beszerzésében a megyétől várnak segítséget. Nem mindegy az, hogy köbméte- renkint 2500 vagy pedig csak 800 forintot adjon ki a község. A harmadik probléma dr. Szűcs Ernő tanársegéd ügye. Ez a kitűnő orvos 3 hónapja van Bogáton és mindenáron ott akar maradni. Az orvos családjától távol él. Étkezde nincs a községben. A napközi otthonban viszont az oktatási osztály még ideiglenesen sem engedélyezheti nem-pedagógusnak az étkezést. Mintegy 35—40 olyan személy él Bogáton, akik igénybe vennék az étkezdét, ha volna. Meg kellene találni a módját annak, hogy például a földművesszövetkezet étkezdét nyisson. Anatol úr kalapja Július 24-től kerül bemutatásra ez a mulatságos lengyel vígjáték Nyíregyházán, a Móricz Zsig.nond Filmszínházban. Sz mint a rohamos fejlődés szükséglete jelentkezik itt. Javítani a helyzeten lehetséges. E/t a problémát a községi párt- vezetőség megvizsgálhatná. És még egy másik dolog: még több fiatalt kell szervezésre nevelni, megfelelő embereket bevonni az irányításba. így még mélyebb és még szélesebb lesz a társadalmi összefogás, amelynek már is reményteljes kezdetei vannak Nyírbe,gáton. Z. A. Pártsserveseteink életéből Pártliázat építenek a gyulaházi kommunisták Nem új dolog a gyulaházi kom- munissták kezdeményezése, de mégis dicséretes, mert gondoltak an a, hogy méltó helyet biztosítsanak a pártszervezet részére. Korábban a tiszavasvári és a nyírmadai kommunisták megmutatták, hogyan lehet otthonossá, széppé varázsolni a pártházat. Ezeken a helyeken szép tiszta párthelyiség fogadja a kommuTörvénytisztelők A kommunisták jelleméhez az is hozzátartozik, hogy tisztelik és betartják törvényeinket. Nem lehet jó kommunista az, aki semmibe veszi a rendeleteket, felrúgja a törvényeket. Tettüket sokan figyelik. Ha jót tesznek, mások is követik őket. Ám a rossz példa is ragadós. Tudják ezt a gávai kommunisták is. Ezért igyekeznek betartani a törvényeket és azok betartására nevelni a dolgozókat. Gyöngyösi János párttitkár már egész évi adóját és községfejlesztési hozzájárulását befizette. Erre azt mondják a dolgozók: igyekvő. Nemcsak igyekvő. Törvénytisztelő, példamutató. Tettét követték többen. Molnár Ferenc elvtárs is a legjobb adófizetők között van. A törvénytisztelet nemcsak az adó és községfejlesztési hozzájárulás fizetésében nyilvánul meg Gáván. A társadalmi tulajdon védelme is törvényszabta kötelesség. Bartók József elvtárs, a földművesszövetkezet dolgozója évek óta dolgozik a szakmában, de soha nem volt hiánya. Ügy vigyáz a közös vagyonra, mint sajátjára. Becsületes munkáját legutóbb azzal viszonozta a vezetőség, hogy rábízták a kisáruház vezetését. (N. T.) Milyen szakmában és kik lehetnek ipari tanulók? A szerződéskötések ideje július 15—augusztus 25 között vám Sokszáz fiatal kéri a felvételét tanácsi vállalatokhoz, ktsz-ekhez és kisiparosokhoz. Szükség van arra, hogy a magánkisiparban a fiatalokat kellő érvek alapján olyan szakmák felé irányítsuk, ahol nincs „telítettség”, mint például a cipész, férfiszabó, fodrász és bognár szakmák felé — de a KIOSZ mindenütt vegye figyelembe a helyi igényeket és a szükségletnek megfelelően szerződtessen tanulókat, gondoskodjon előrelátóan a szakmunkás utánpótlásról. Kik lehetnek ipari _ tanulók? Azok a nyolc osztályt végzett fiatalok, akik 14 évesek elmúltak és 17. évüket még nem töltötték be. Érettségizetteknek 17—21 éves korig lehet szerződni. A szerződést kétheti próbaidő letöltése után a két hét beszámításával kötik, iskolai bizonyítvány, orvosi bizonyítvány és szülői hozzájárulás igazolása mellett. Legyenek körültekintőek a tanácsok ipari csoportjai és a KIOSZ a szerződéskötésnél, az ipari tanulót foglalkoztatni akaró kisiparos szakmai és tanuló nevelési képességeinek vizsgálatánál. Szövérfi Tivadar, a megyei tanács vb. ipari osztályának főelőadója. nistákat, a pártszervezet vezetőit felkereső pártonkívüli dolgozókat. Gondoskodtak folyóiratokról, újságokról, és ha valamelyik elvtárs tanulni, művelődni akar^ akkor felkeresi a pártházat és nyugodtan tanulhat, képezheti magát.. Gyulaházán hosszú ideje nincs megfelelő helyisége a pártszervezetnek, A faluban sem volt addig olyan hely, ahol nagyobb tanácskozást lehetett v„lna tartani. Most a felsőbb pártszervek segítsége és a gyulaházi kommunisták. összefogása révén elhatározták, hogy pártházat építenek. A pártszervezet valamennyi tagja, 26 elvtárs. a legutóbbi taggyűlésen vállalta, hogy társadalmi munkájával segíti a párthelyiség felépítését. Egy régi házat bontanak le, amelynek az anyagát felhasználják az építéshez. Társadalmi munkában végzik a fuvarozást, a segédmunkát, és a bontási műn. kákát, valamint az építkezést. A pártház négy helyiségből fog állni, melyben lesz egy gondnoki lakás is. A pártiroda mellett helyet kap itt a KISZ-szervezet, a Nőtanács, a Hazafias Népfrontbizottság. Lesz egy nagy tanácskozó terem is, ahol nagyobb értekezleteket tartanak majd. A felszereléseket is közös összefogással biztosítják majd. Hasonlóan gondoskodnak a több mint 150 méter kerítés elkészítéséről. A pártház felavatására ez év augusztus 20-án, a kenyér ünnepén kerül majd sor. CSECSEMÖKOSARAK A Népművészeti és Háziipari Szövetkezet nyíregyházi telepének dolgozói nem először kedveskednek a vásárlóknak. Ezúttal például megtudtuk, hogy gyerekkocsikra szerelhető ízléses csecsemő- kosarakat készítenek az értékes hulladékokból. Már eddig is többszáz darabot bocsátottak a vásárlók rendelkezésére. *— Elég volna az, ha nem volna két oldala az éremnek! — És melyik a másik oldal? — Melyik? — vakarja meg a fejét a kalap alatt. — Hát sokat kell odaadni az államnak. — Most is? — Most már másképp van! —» javítja társa szavát a másik. — Most már persze, másképpí — he'yesel a kalapos is. Mérlegeli a szavait, hogy tényleg igazságos érveket dobjon a mérlegbe — Egészén másképp van, mióta nincs beadás, de azelőtt... — Az már elmúlt... — legyint a másik. — Hiszen, nem is volna itt semmi baj — folytatja a kalapos, — s átnéz, Porcsalma irányába. Mintha ezernyi sátor ka- posodna a határban, úgy mereszkednek a kenderhalmok. — Ott is egy kis épület kezdte el a munkát, akkorka volt, mint egy nyári konyha. És tessék, milyen nagy üzem lett belőle. Lehet még abból gyár is! Sose láttunk itt ennyi és ilyen épületeket! Meg a faluk! — Bizony, erről senki se álmodott — biccentgeti meg határozottan a fejét a másik. Es, mintha ez lett volna az utolsó érv, amit ki kellett játszani, újra a szolgálati lakások felé fordul: — Hanem ezeket a lakásokat már régen átadhatták volna. i már jó hónapja kész lettünk velük. (y—b.) M — Hát az egyéniek. — A téesz tagok nem? Csak int: — Azok már beépítették magukat! Van azoknak minden! A ztán arra kerül a szó, hogy innen majd Záhonyba mennek építeni. — Akkor aztán mit csinálunk? — panaszol a kalapos. — Külön költség! Nem éri meg, olyan messzi dolgozni a családtól. A munkaruha is kopik, lessék nézni, rongy lesz az emberen ebben a munkában. — Most meg már meg kell venni a szerszámot is — toldja meg a másik. — Igaz, hogy szerszámkopást fizetnek... — Fizetnek, fizetnek... — igy a kalapos. — Dehát kopik is o szerszám, eszi a kavics... — Na, kifizeti a szerszámkopás. tgy legalább jobban vigyáz az ember — ismeri el az igazat a keményebb szavú ember. — Hanem az árak lehetnének olcsóbbak is. Egy ilyen ruha például lehetne ötven forint, amit az ember munkában koptat. — Maguk csak ebből élnek? Földjük nincs? — Hát éppen van — mondja a kalapos lassan. — Négy hold van nekem. — Nem sok — adom a szót. D olgozik az építőipari vállalat a Tyukodi Gépállomá- son. Négy szolgálati lakás nemrég lett készen, ezen a héten át is adják a dolgozóknak. Három traktoros, egy műhelymunkás a boldog tulajdonos. Elsőnek talán Kocsi Imre költözik be feleségével, gyerekeivel. — Mint a gomba! Ügy nőnek itt az épületek! — int körül az egyik építő munkás a tágas udvaron, ami határ nélkül átcsúszik, egybeolvad a Tyúkod— Porcsalma környéki földekkel. Ezt tudakolom, két építő munkástól, hogy ők csinálták, hát csak tudják, milyenek lesznek ezek a lakások. — Milyenek? — tolja feljebb művészien össze-vissza kajlult kalapját- az egyik. — Mint a mesében. Olyan fürdőszoba van azokban, hogy... olyan kályha van azokban, hogy... — nehíz a hasonlat, inkább int egyet. — Méregdrága lakások ezek. A másik, keményebb kiállású, határozottabb beszédű ember, megrázza a fejét. — Lehetnének így külsőre po- fásabbak is. Itt benn, a falunkban, egész palotákat építenek a parasztok. — Van azokban is fürdőszoba? — csapok le. — Az éppen nincs. De olyan kínai tetőkkel csinálják. Szépek. — Kik építkeznek?
