Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-06 / 158. szám

4 KELETMAG YARORSZAG 1D58. JCLIUS 6, VASÄRNAP Í^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAJ^AAAAAAAAAAAAAAAJkAAA, uaaäaaaaaaaaaamaaaaaaaaaaaaamaaaaaaaaaaaa Éljen a 36. Nemzetközi Szövetkezeti Nap! 1 wvwwvwyYwyyyvwywwvYyvvvywyvv>>wvA< yyyyyyyyyyyvyyyyvyvy^yyyy'­Ünnepségek l a 36. N. Sz. iV.j alkalmából] Megyénkben tegnap este a nyíregyházi József Attila Műve­lődési Ház nagytermében meg­rendezett díszelőadással vette, kezdetét a 36. Nemzeközi Szö­vetkezeti Nap ünnepség-soro­zata. Ezen kívül a megye majd­nem minden járási székhelyén nagyszabású ünnepségeket ren­deztek a földművesszövetkeze­tek, a termelőszövetkezetek és « kisipari termelőszövetkezetek. Kultúrműsorral egybekötött ün­nepi előadásokon méltatták a Nemzetközi Szövetkezeti Nap jelentőségét, és kifejezték abeli követelésüket, hogy hazánkat .is sorolják be a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségébe. Vasárnap megyeszerte foly­tatódnak az ünnepségek. A nyíregyházi szövetkezők a dél­utáni órákban a Sóstón gyüle­keznek, hogy együtt ünnepeljék a szövetkezeti napot. Ennek ke­retében a MEZÖSZÖV nagy- és kisgép-bemutatót tart. A megye minden községében lesznek ünnepségek. A termelő- szövetkezetek, a földműves- és kisipari szövetkezetek együtte­sen rendezik ezeket az ünnep- ségket a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése jegyében. Ti- szavasváriból például ellátogat­nak az ünnepség résztvevői az országos hírű tiszadobi Tán­csics Tsz-be, hogy gazdálkodá­sukat megtekintve közelebbről megismerjék a szövetkezeti munka előnyeit. Nagy kallóban nagyszabású Ifjúsági békeünnepséggel kötik össze a Nemzetközi Szövetke­zeti Napot. Nyírbátorba!, ezen a napon a szövetkezeti tagok együttesen kirándulnak az er­dőbe, ahol sportműsorral egy­bekötött ünnepségen szórakoz­nak. A kisvárdaiak a régi vár­nál rendezik meg ünnepségüket, ahol tréfás sportműsorral szó­rakoztatják az egybegyűlteket. Amíg a hőséiből gyümölcsös „születik** A ramocsabáziak érde­kes emberek. A sok gonddal- bajjal járó zöldséget szívesen termelik, még ha egy-egy esz­tendőben nem is hozza meg a várt eredményt. így vannak a káposztával. A gyümölcs- és szőlőtermelés viszont nem a „fogukra való”. Pedig mintegy huszonhárom ka- tasztrális hold kertet kapott a község kilencvenkét földhözjut- tatottja. A termés leszedésével nem is volt baj, csak a Iák, a szőlő és a földjük gondozásával törődtek vajmi keveset. Néhá- nyan próbálgatták gondozga ni a kertet, de a többiét tönkre­tette a pajzstetű, és más beteg­ség. Egyedül a birsalmák bírták a viszontagságot, s évről évre megtermették a százötveii+két- szíz mázsát. Szakszerű kezelés esetén ennek a két-háromszo- rosát hozták volna.. A falu jóérzésű embereit, a községi tanácsot és a földmű- vesszövetkezetet bántotta ez a tarthatatlan állapot. A múlt esz­tendő őszén összehívták a kert tulajdonosait, és javaslatot tet­tek a szakcsoport megalakítá­sára. Simon József szövetkezeti igazgatósági tag, Ragány József, Fehér Sándor és mások egye ér- tettek a javaslattal és rögtön aláírták a belépési nyilatkoza­tot. Példájuk nyomán hatvanha­ton kanyarították a nevüket a belépési ívre és megválasztották az öttagú vezetőséget. Tavasszal megegyeztek., hogy kertészt fogadnak s jogon­ként százhetven forintot fizet­nek be. A kertész gondja lesz a tavaszi metszés, megmondani: mikor, mit és hoayan kell csivd’’- ni. Többek közt a permetlé elkészítése és a szakszerű per­metezés irányítása is az ő gond­ja lesz. Éles József laskodi dol­gozóra esett választásuk. Még eddig nem csalódtak benne. Éles hozzálátott a fák metszéséhez. Egyes területeken a bikának is nehéz lett volna keresztül tör­ni a bozótot. A kertész . len- alább húsz sze' ér gallyat vag­dalt le a fákról. Pásztor Ferenc a fejére kulcsolta a kezét, és úgy sopánkodott,hogy „mit tet­tek a fáival”. Bezzeg ma már másként vélekedik. A szőlő és a gyümölcsfákI közeit is mind többen felszán- • tották és kapálgatják. Egyes te- t rületekről nyakig érő száraz fü­vet kellett eltüntetni, mért olyan sovány volt, hogy a jó­szág se legelte le.,, Akad még néhány gazda, aki nehezen érti meg a szép szót-, és nem gondozza a fák al­ját. Kecskés Erzsébet az idén még egyszer sem permetezett. Az almamoly és a pajzstetű megtámadta a termését. A szak­csoport már ne~yedszer perme­tez. A csoporttagok többsé­ge a legutolsó gyűlésen határo­zatot hozott, hogy a hanyagok költségén gondoztatják a gyü­mölcsöst és meg is büntettetik őket a tanáccsal. A szakcsoport almából két­száz, birsből háromszáz mázsa termést irányzott elő. De lesz több is. Legalább annyi, mint máskor hét-három esztendőben összesen. Tervezgetik, több be­ruházást végeznek az idei ter­mésből, mert egy kúton és né­hány magán permetezőgépen kí­vül más felszerelésük nincs. Kölcsöngépekkel permeteznek. Nagyon elkelne náluk egy ro­botgép permetezővel, kultivátor- ral és pótkocsival felszerelve. Vagy egy motoros permetező- gép. Tervezgetik a leromlóit, tönkrement fák kivágását és újak telepítését. Mintegy két­száz-háromszáz csemetére lesz szükségük. A talaj istálló- és műtrágyázására szintén gondol­nak. A jószándék, a szorgalom egyre több a tagságban. Inkább a hozzáértésben van még hiány. A nyáron a gyakorlatban, télen pedig az elméletben kell fej­leszteniük tudásukat. Mert nem­csak szeretni kell az almát, a szőlőt és más termést — meg az érte kapott pénzt —, hanem ér­teni is kell a termeléshez! V. Gy. A mátészalkai körzeti földművesszövetkezetek cigányegyüt- tese nagy sikert aratott a Nemzetközi Szövetkezeti Nap tegnap esti megnyitó ünnepségén Nyíreg mázán, HÍREK a földműves­Megyénk földművesszövetke* zetei legalább hetven mozgóbolt*’ tál járják a határt az aratáA idején. Élelmiszerrel, cukorka* val, hűsítő italokkal, dohány*] és más árukkal látják el a me* zön dolgozókat. A legtöbb mozgóbolt fagylal* tot is árul. A tagokat az elmúlt héten mintegy kétszáz gyűlésen tájé-! koztatták a szövetkezeti igazgató^ ságók az Országos Földművesszö­vetkezeti Tanács legutóbbi hatá­rozatairól. A tagértekezleteken közel negyvenezren hallgatták meg a beszámolót, s egy-egy gyű-i lésen tizenöten-húszan is hozzá*' szóltak. Az elmaradt tagértekezleteket e hónap tizenharmadikéig' tartják, meg. A szövetkezetek hárommillió' forint állami támogatást kaptaki permetezőgépek beszerzésére. A MÉSZÖV a héten már ki* szállította a gépeket, hogy fenn* akadás ne legyen a burgonya* bogár elleni, védekezésben. — Az állami segítségből vásárolt gépeket a szövetkezetek napi tíz forintért bocsátják a terme* lök rendelkezésére. A venc6ellői földművesszövet­kezet vas- és műszaki üzlete aa újburgonya tömegesebb értékes:-1 téséig napi hét-nyolcezer forintot! árult. Azóta van olyan nap isj hogy csaknem megközelíti a napi ötvenezer forintos forgalmat. A szövetkezet milliókat fizet ki a burgonyatermelőknek, s így van* miből vásárolniok. cAz őzüeíjijau tuj népi demokrácia nem hagyott magunkra. Há­rom hold földet adott. Ettől kezdve a földből és alkalmi munkából él­degélünk. Megépítettük a szoba-konyhás házun­kat, amit nemrég palá­val fedtünk be. Édes­apám kidőlésével nehe­zebb lett a sorsunk, de ha szétnéznek a laká­sunkban, nem látnak szegénységet. Két tehe­net tartunk, szekerünk és más gazdasági felsze­relésünk szintén akad. A kislányom még csak tizenhat éves, és ha még nincs is nylonkendője, holnap már lesz. Egy özvegyasszony a sok közül. A múlt rend­szer a legdrágábbat is elrabolta tőle, s itthagy­ta kifosztva, tönkretévc. Népi demokráciánk ta­lajt teremtett a lába alá, s talpraállott. Méghozzá úgy, hogy számos család­apa tanulhatna ettől az özvegyasszonytól. Mióta a „maga ura” lett, részt- vesz a faluja társadalmi életében! Ott találjuk a szövetkezeti mozgalom­ban, a földművesszövet- kezstiek megyei választ­mányának tagja és or­szágos küldött. Vérbeli , mozgalmi” asszony. Nem véletlen, hogy pár- tonkívüli létére — a párttitkár után — neki szánták a második kö­telet az ellenforradal­márok. Nem ijedt meg, és ma még tevékenyeb­ben dolgozik, mint aze­lőtt. Ma sem párttag, de él-hal a rendszerért, mert nem felejti el, hogy a családját fel­emelte, és jövőt biztosít gyermekének is. Ahogy faggatjuk, el­mondja, hogy bár igyek­szik a maga emberségé­ből megélni — de jól esne neki, ha néha-néha megkérdeznék a szövet­kezet vezetői, miben se­gíthetnének ... Eddig nem jutott eszükbe. Pe­dig igen gyakran igény­beveszik Szilágyinét a boltok leltározásánál, és félnapokat, napokat tölt el az ellenőrzéssel, a szövetkezeti nőbizottság ügyes-bajos dolgaival» Csak az egyik idős pe­dagógus kérdezi meg minden aratás előtt — férje halála óta — mikor aratnak? És ha nem viszik el valamilyen tan­folyamra, jószívvel ka-í szálja le gabonáját..; Varga Gyula A hetekben befejezik a rakamazi körzeti földművesszövetke­zet betonüzemének építését. Az építkezéshez még 1956-ban kezdtek hozzá, azonban az ellenforradalo m miatt mintegy nyolcvan szövet­kezeti építkezéssel együtt félbemaradt. Azonban most már meg­lesz a betonüzem. * Szakolyban, P. Szilá­gyi Györgynét, a megyv : választmány tagját ép­pen otthon találtuk. Pár perce érkezett meg a 1 mezőről. A hűs szobába l tessékelt bennünket, f — Bejöttünk egy ki- > csit — mentegetőzünk. | — Megnézni, hogyan éldegél. — Jó szívvel veszem — válaszolja, majd so- | rolja életét. { — Férjemmel cselé­* dekként kezdtük az éle- ! tét. Itt a faluban. Fiata- í lók voltunk még, bírtuk 1 a munkát. Azonban fér- ‘ jemet elvitték a háború- » ba. Odaveszett. A szüle- | immel és a kislányom- j mai maradtunk. Sze- J génységünktől csak a t szerencsétlenségünk lett * nagyobb. A megszülető

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents