Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-06 / 158. szám

I95S. JCLIUS 6, VAS A RN AP KELFTM AGYAKOR?? AO 5 Hírek a kisz-ekből A elmúlt hónapban o megye szövetkezeteiben összesen 26 dolgozó nyerte el a „Szövetke­zeti ipar kiváló dolgozója” ok­levelet.. •k A „Kiváló Kisipari Termelő-;; szövetkezet” címet az elmúlt idő­szakban a nyíregyházi Fényké­pész Szövetkezet tagjai kapták. A megye szövetkezetei között i-endszeresen folyik a verseny és félévenként értékelik azt a felet­tes szervek. Most — az elmúlt fél-; év versenyszakát értékelve — ; augusztus 20-án kerül sör a ver­senyzászló átadására. .< *■ : 10 éves a kisipari szövet-; kezeti mozgalom. Ebben az esz-j tendőben már két szövetkezet; ünnepelte 10 éves fennállását,: és rövidesen sor kerül a Nagy-, káliói Cipész és a Fehérgyar-',’. maii Cipész ütsz. ünnepségére is. Mindkét szövetkezetben úgyj • tervezik, hogy színvonalas kul-\ > túrműsorral szórakoztatják a tagságot, és utána közös vacso- '. rán vesznek részt. 1c A kisvárdai és a nyírbátori Szövetkezetek az elmúlt hóna- > pókban sokat tettek annak érde­kében, hogy színvonalas kultúr- csoportokat hozzanak létre. Mind­két községben azt tervezik a zö-\ vetkezeti bizottságok, hogy a kö-£ zeljövőben a szövetkezetek tér-* mákéiból kiállítást, fodrász-be-! mutatót és kultúrműsort rendez-í ve bemutatják a községek cMgo-< zóinak fejlődésüket és szórako- 5 zást is nyújtanak. } ' * . \ A Nyíregyházi Vas- és Fém-^ ipari Ktsz. vezetősége már többi nagyüzemmel tárgyalt és tervbe J vette, hogy rövidesen autójavítói műhelyt is nyit a többi részleg mellett. Ez annál is inkább t fontosabb, mivel a jelenlegi ja-* vítőműhely nem tudja ellátni a> munkát, * Faluhelyen » fordulat évét második földosztásnak is nevezik. Üj házasok, fogságból hazajöttek és más földnélküliek kishaszonbérlet formájában ek­kor jutottak földhöz. A megma­radt 100—200 holdas úri- és ku- lákbirtokok kerültek azok kezé­re, akik művelték. A földműves­szövetkezeten belül sorra alakí­tottak ekkor a földbérlőszövet- kezetet. Ököritón 12 család szintén összeállt, és földbérlőszövetke- zetként megkezdték a munkát 36 holdon, a győrtelekj út men­tén. 1948 őszét írtak. Az akkori Szatmár megyében is megala­kultak az első gépállomások, Ököritó közelében a mátészalkai és a tyukodi. Nem kellett igáért azokhoz a kulákokhoz fordulni, akiké éppen a föld volt koráb­ban. Vetőmag is kellett és még sok minden, hogy igazi gazdál­kodást folytassanak; Ebben áz időben egyre több szó hangzott már el a termelő- szövetkezetről is. 1948. augusz­tus 20-tól a Kommunista Párt nyíltan is hirdette, hogy a pa­raszti felemelkedés útja a szö­vetkezeti gazdálkodás. Az ököri- tói szegények is tanakodtak, hogy mit csináljanak. Hisz egyebük nem volt a munkaere­jüknél, gondolták jobb lenne va­lamilyen közös formában dol­gozni. Először úgy döntöttek, hogy egyes típusú szövetkezetét alakítanak, de negyvenkilenc tavaszát már mint termelőszö­vetkezet kezdték. Földbérlőszö • vetkezeíként indultak, de az el­ső aratást már mint termelő- szövetkezet végezték. Az első tervkészítés igen egyszerű volt. A 36 holdból 10 hold be volt vetve búzával, 9 holdon here díszlett, így a feb­ruári alakulásnál alig 17 holdra kellett tervezni. Vetettek egy kis árpát, erre és a búza egy részére lóherét szórtak, hogy a nyáron kiszántásra kerülő kilenc hold helyébe legyen új vetés. Vagy 9—10 holdra pedig kapás­növényi terveztek. Ennyiből állt az első tervezés. Vadon Já­A cipész F iam, belőled iparost csinálok! — Vaia- hogy ezekkel a szavakkal indította az életnek az öreg Stomp bácsi fiát, ami­kor az a 6 elemit elvégezte. Az már ter­mészetesen mit sem változtaihatott el­határozásán, hogy más ipart nem tudott biztosí­tani fiának, és suszterinasnak adta. Stomp László megbirkózott a kaptafával, meg mesterének kérges tenyerével. A következő évek úgy teltek el életében, hogy semmi különösebb esemény nem történt. Letöltötte katonaidejét is, aztán kereste a munkát, kenyeret kellett adni családjának. így ért el a felszabaduláshoz. Látták Raka- mazon is, hogy nagyot változott a világ — és 1947. ben hozzákezdtek a suszterek a szövetkezet szerve zéséhez, megalakításához. Nem volt könnyű dol­guk. Itt is — mint mindenütt — a legnehezebb volt az előítéletekkel megküzdeni. Hiszen annyi rosszat meséltek a közösről — legyen az termelő- szövetkezet, vagy kisipari társulás —, hogy féltek tőle az emberek, bár nem is ismerték. Stomp Lászlónak mégis sikerült. A megyében az elsők között alakította meg a cipészek kisipari szövetkezetét. 17 ember állott mellé, és őt vá­lasztották meg vezetőjüknek. A szövetkezetbeliek az első évben még csak 2500 pár cipőt készítettek — de már megéltek és kezdték megszeretni szövetkezetüket. Az elnök tárgyalt a kereskedelmi szervekkel, kutatta kereste az anyagot és a piacot, hol milyen munkát kérnek, várnak. Ennek a szorgalomnak volt köszönhető, hogy a szövetkezet egyre jobb hírre tett szert, kezdték megismerne készítményeiket. Amikor már ment a javítás, a nagyműhely- ten is egyre többen dolgoztak, „mérték utáni” részleget állítottak fel. Ekkor már több mint 10 000 pár cipőt adtak el évente. Ezt látták, fi­gyelték a község cipészei, a környék szalcemberei. Mentek megnézni a munkát és amikor már másod­szor mentek — belépési kérelmet adtak be. Sok nehézséggel küzdöttek meg az évek so­rán — de szövetkezetükhöz, elnökükhöz mindig hűek maradtak a rakamaziak. Az ellenforradalom ideje alatt egy emberként védték szövetkezetüket és — egyetlen tag sem lépett ki közülük. . A szövetkezetben, mint egy nagy család, úgy élnek, pedig most már több mint százan dolgoz­nak. Az elmúlt évben — amikor már kormány- kitüntetést és jutalomként két heti külföldi nya­ralást kapott az elnök —, azt beszélték Stomp elvtársról, hogy ha meglát az utcán egy ökröt, már azt számolja, hány pár cipőt lehetne á bőré­ből kiszabni. Ha ez így nem is igaz, annyi azon­ban bizonyos, hogy állandóan azon törte a fejét, hogyan lehetne jobban dolgozni. Ekkor történt az is, hogy a szövetkezetben többen megbetegedtek. Egészségtelen helyen volt a műhely.. Ennek nyomán született az a gondolat, hogy új üzemházat építenek. Addig ment, beszélt és érvelt, amíg készen lett az új üzemház — gyárnak nevezik Rakainazon.. —, 750 000 forintért csinálták.. Felsőbb szervei először fegyelmi bün­tetést szabtak ki rá, mivel előzetes engedély nél­kül fogott az építéshez, de amikor felavatták és látták, hogy mennyire szükséges volt — kormány- kitüntetéssel jutalmazták. Ma már nemcsak a megyében van jó hírük a rakamazi cipészeknek, de megelőzték Nyíregy­házát — még Debrecent is — kiváló minőségű munkájúkkal. I ♦ | nőst megválasztották elnöknek, * és ezzel a vezetés dolgát is elin- > téztók. J • A községben volt egy gyű- J mölcstermelő csoport is, ezzel ; még.eoü_n az eszt-naób-n-egye- | sültek. Így született meg az! ökörjtói Vörös Csillag Termelő- szövetkezét. 1951-re már híres szövet­kezet lett az ököritói. Csak kész­pénzből 50 forintot osztottak. Gyarapodott a közös vagyon, megelégedettek voltak a tagok is. 1953-ban azonban — Nagy Imre első fellépése idején — né­hány középparaszt — aki az agyondicsért egyéni gazdálko­dástól többet remélt — elhagyta a szövetkezetét. Az agrárprole­tárok azonban kitartottak a szö­vetkezés mellett. Üjra a megerősödés évei kö-;; vetkeztek. 1956-ra már száznál több volt a taglétszámuk és 700 holdon felül volt a területük. Gazdag termésre, jó zárszám­adásra számítottak, és ekkor jött Nagy Imre — másodszor. Az ellenforradalom megtépázta:; ezt az erős szövetkezetét. Olyan nagy volt a külső nyomás, hogy:; néhány hétre mindent széthord- •; tak. November végén tíz agrár-;; proletár, azok, akik 1948-ban" kezdték, újra megalakították a szövetkezetét. Próbálták össze­szedni, amit jogtalanul széthord­ták a szövetkezetből Valami összejött, de a régi, erős szövet­kezet állatállományának, mag­tárkészletének csak egy töre­déke volt óz. Az 1957-es esztendő majd­nem az újrakezdés éve volt. Szerencsétlenségükre olyan el­nököt találtak választani, aki többet volt a kocsmában, mint a szövetkezetben. Néhány szám azonban mindennél beszédeseb­ben. mutatja, hogy a sok siker­telenség ellenére is újra erős szövetkezet van ököritón: szavasmarha-állományuk 70 da­rab, amiből 26 darab tehén, 55 darab anyakocájuk van, ebből 24 darab fehér hússertés, amit már a 3004-es kormányhatáro­zat után vásároltak. Foglalkoz­nak baromfitenyésztéssel is. Gépállományuk: egy Zetor, egy gépkocsi, és egy robot-gép. A tagok létszáma újra 90 fő. A 36 holdon induló 12 agrárproletár által elvetett mag ilyen hatalmassá nőtt, a föld­művesszövetkezeti földbérlőkből virágzó termelőszövetkezet lett, annak ellenére, hogy a vihar- kétszer is igen megtépázta.. % Cs. B. * Tiltakozunk... Immár 10 éve annnak, hogy hazánkban szövetkezeti mozga- lomról beszélünk. Termeiőszö- vetkezeteink az első néhánj hold megművelésétől óriási utat tettek meg az ezerholdas táblák­ig — munkájukhoz ma már felhasználják a legújabb tudo­mányos módszereket, különféle', gépek végzik a mezőgazdaságii munkák zömét. A kisipari termelőszövetke* zeteknek sincs mit szégyenkez- niök. Kétségbevonhatatlan, hogy kiállták a próbát, hiszen egésj iparunk munkájának 10 száza* lékát a kisipari szövetkezetek végzik. Az 5—10 emberrel dol­gozó „kócerájok” helyett ma már korszerű műhelyekben, a legmodernebb gépekkel termel­nek és gyártmányaikat ismerik' az egész világon. Földművesszövetkezeti moz-1 galmunk már hosszú évek óta a! falusi dolgozó parasztság hű se* gítő társa. Milliók érdekeit kép­viseli a szövetkezeti mozgalom — mégis még a mai napig is elzárkózott a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, hogy, tagjai sorába felvegye a magyar', 'szövetkezőket is. Igaz,‘van arra is példa, hogy, kit fogad szívesen a nemzetközi szerv. Mindnyájunk előtt isme­retes, hogy az úri Magyarország1, „Hangya”-szövetkezeteit kész­séggel fogadták maguk közé —t1 akkor nem támasztottak külön-' féle kifogásokat és nehézségeket a felvétel elé. Pedig a „Han­gya” kevesebb szövetkezőt fog-, lalt magában — igaz, hogy ve-, zetői viszont értettek hasonsző-l rű társaik nyelvén. Ma, amikor a magyar szövet-! kezeti mozgalom általában 10 éves fennállását ünnepli, újra felemeljük szavunkat: nekünk is ott a helyünk, követeljük, hogy ve/gyenek fel bennünket a Szövetkezetek Nemzetközi Szö­vetségébe. Tiltakozunk egyes' imperialista szövetkezők önké­nyes eljárása ellen, akik már évek óta akadályozzák felvéte­lünket. Nekünk is ott kell len­nünk — eredményeink jogossá> teszik követelésünket! Napi öt-tíz vagon újburgonyát indít a tiszaberceli földműves- szövetkezet a külföldi és belföldi piacokra. A megye szövetkezetei — a MÉK irányításával — eddig exportra négyszázötvennyolc és belföldre hetven súlyvagon újbur-, gonyát. szállítottak el, Export köíelezettsegüket már 12G százalékra telítették* Köszöntjük a 10 éves megyei szövetkezeti mozgalmat! yyyyyvyyyyyyvYYwrvy?r???rw yyyyyTyyyyyyYYmyymm !A földbérlő szövetkezeitől a termelőszövetkezetig «> , -— . •« -rr ....... i . s '—i i . it '1 Emelkedik a forgalom a szöv etkezeti üzletekben, a vencsellői-i ben is. j A szövetkezeti kiskereskedelem több mint félmilliárd forint; értékű árut adott el ez év első felében. Második negyedévi elő— 1 irányzatukat 102,4 százalékra teljesítették. í WWWWV W WV WV W w w s 1

Next

/
Thumbnails
Contents