Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-06 / 158. szám
I95S. JCLIUS 6, VAS A RN AP KELFTM AGYAKOR?? AO 5 Hírek a kisz-ekből A elmúlt hónapban o megye szövetkezeteiben összesen 26 dolgozó nyerte el a „Szövetkezeti ipar kiváló dolgozója” oklevelet.. •k A „Kiváló Kisipari Termelő-;; szövetkezet” címet az elmúlt időszakban a nyíregyházi Fényképész Szövetkezet tagjai kapták. A megye szövetkezetei között i-endszeresen folyik a verseny és félévenként értékelik azt a felettes szervek. Most — az elmúlt fél-; év versenyszakát értékelve — ; augusztus 20-án kerül sör a versenyzászló átadására. .< *■ : 10 éves a kisipari szövet-; kezeti mozgalom. Ebben az esz-j tendőben már két szövetkezet; ünnepelte 10 éves fennállását,: és rövidesen sor kerül a Nagy-, káliói Cipész és a Fehérgyar-',’. maii Cipész ütsz. ünnepségére is. Mindkét szövetkezetben úgyj • tervezik, hogy színvonalas kul-\ > túrműsorral szórakoztatják a tagságot, és utána közös vacso- '. rán vesznek részt. 1c A kisvárdai és a nyírbátori Szövetkezetek az elmúlt hóna- > pókban sokat tettek annak érdekében, hogy színvonalas kultúr- csoportokat hozzanak létre. Mindkét községben azt tervezik a zö-\ vetkezeti bizottságok, hogy a kö-£ zeljövőben a szövetkezetek tér-* mákéiból kiállítást, fodrász-be-! mutatót és kultúrműsort rendez-í ve bemutatják a községek cMgo-< zóinak fejlődésüket és szórako- 5 zást is nyújtanak. } ' * . \ A Nyíregyházi Vas- és Fém-^ ipari Ktsz. vezetősége már többi nagyüzemmel tárgyalt és tervbe J vette, hogy rövidesen autójavítói műhelyt is nyit a többi részleg mellett. Ez annál is inkább t fontosabb, mivel a jelenlegi ja-* vítőműhely nem tudja ellátni a> munkát, * Faluhelyen » fordulat évét második földosztásnak is nevezik. Üj házasok, fogságból hazajöttek és más földnélküliek kishaszonbérlet formájában ekkor jutottak földhöz. A megmaradt 100—200 holdas úri- és ku- lákbirtokok kerültek azok kezére, akik művelték. A földművesszövetkezeten belül sorra alakítottak ekkor a földbérlőszövet- kezetet. Ököritón 12 család szintén összeállt, és földbérlőszövetke- zetként megkezdték a munkát 36 holdon, a győrtelekj út mentén. 1948 őszét írtak. Az akkori Szatmár megyében is megalakultak az első gépállomások, Ököritó közelében a mátészalkai és a tyukodi. Nem kellett igáért azokhoz a kulákokhoz fordulni, akiké éppen a föld volt korábban. Vetőmag is kellett és még sok minden, hogy igazi gazdálkodást folytassanak; Ebben áz időben egyre több szó hangzott már el a termelő- szövetkezetről is. 1948. augusztus 20-tól a Kommunista Párt nyíltan is hirdette, hogy a paraszti felemelkedés útja a szövetkezeti gazdálkodás. Az ököri- tói szegények is tanakodtak, hogy mit csináljanak. Hisz egyebük nem volt a munkaerejüknél, gondolták jobb lenne valamilyen közös formában dolgozni. Először úgy döntöttek, hogy egyes típusú szövetkezetét alakítanak, de negyvenkilenc tavaszát már mint termelőszövetkezet kezdték. Földbérlőszö • vetkezeíként indultak, de az első aratást már mint termelő- szövetkezet végezték. Az első tervkészítés igen egyszerű volt. A 36 holdból 10 hold be volt vetve búzával, 9 holdon here díszlett, így a februári alakulásnál alig 17 holdra kellett tervezni. Vetettek egy kis árpát, erre és a búza egy részére lóherét szórtak, hogy a nyáron kiszántásra kerülő kilenc hold helyébe legyen új vetés. Vagy 9—10 holdra pedig kapásnövényi terveztek. Ennyiből állt az első tervezés. Vadon JáA cipész F iam, belőled iparost csinálok! — Vaia- hogy ezekkel a szavakkal indította az életnek az öreg Stomp bácsi fiát, amikor az a 6 elemit elvégezte. Az már természetesen mit sem változtaihatott elhatározásán, hogy más ipart nem tudott biztosítani fiának, és suszterinasnak adta. Stomp László megbirkózott a kaptafával, meg mesterének kérges tenyerével. A következő évek úgy teltek el életében, hogy semmi különösebb esemény nem történt. Letöltötte katonaidejét is, aztán kereste a munkát, kenyeret kellett adni családjának. így ért el a felszabaduláshoz. Látták Raka- mazon is, hogy nagyot változott a világ — és 1947. ben hozzákezdtek a suszterek a szövetkezet szerve zéséhez, megalakításához. Nem volt könnyű dolguk. Itt is — mint mindenütt — a legnehezebb volt az előítéletekkel megküzdeni. Hiszen annyi rosszat meséltek a közösről — legyen az termelő- szövetkezet, vagy kisipari társulás —, hogy féltek tőle az emberek, bár nem is ismerték. Stomp Lászlónak mégis sikerült. A megyében az elsők között alakította meg a cipészek kisipari szövetkezetét. 17 ember állott mellé, és őt választották meg vezetőjüknek. A szövetkezetbeliek az első évben még csak 2500 pár cipőt készítettek — de már megéltek és kezdték megszeretni szövetkezetüket. Az elnök tárgyalt a kereskedelmi szervekkel, kutatta kereste az anyagot és a piacot, hol milyen munkát kérnek, várnak. Ennek a szorgalomnak volt köszönhető, hogy a szövetkezet egyre jobb hírre tett szert, kezdték megismerne készítményeiket. Amikor már ment a javítás, a nagyműhely- ten is egyre többen dolgoztak, „mérték utáni” részleget állítottak fel. Ekkor már több mint 10 000 pár cipőt adtak el évente. Ezt látták, figyelték a község cipészei, a környék szalcemberei. Mentek megnézni a munkát és amikor már másodszor mentek — belépési kérelmet adtak be. Sok nehézséggel küzdöttek meg az évek során — de szövetkezetükhöz, elnökükhöz mindig hűek maradtak a rakamaziak. Az ellenforradalom ideje alatt egy emberként védték szövetkezetüket és — egyetlen tag sem lépett ki közülük. . A szövetkezetben, mint egy nagy család, úgy élnek, pedig most már több mint százan dolgoznak. Az elmúlt évben — amikor már kormány- kitüntetést és jutalomként két heti külföldi nyaralást kapott az elnök —, azt beszélték Stomp elvtársról, hogy ha meglát az utcán egy ökröt, már azt számolja, hány pár cipőt lehetne á bőréből kiszabni. Ha ez így nem is igaz, annyi azonban bizonyos, hogy állandóan azon törte a fejét, hogyan lehetne jobban dolgozni. Ekkor történt az is, hogy a szövetkezetben többen megbetegedtek. Egészségtelen helyen volt a műhely.. Ennek nyomán született az a gondolat, hogy új üzemházat építenek. Addig ment, beszélt és érvelt, amíg készen lett az új üzemház — gyárnak nevezik Rakainazon.. —, 750 000 forintért csinálták.. Felsőbb szervei először fegyelmi büntetést szabtak ki rá, mivel előzetes engedély nélkül fogott az építéshez, de amikor felavatták és látták, hogy mennyire szükséges volt — kormány- kitüntetéssel jutalmazták. Ma már nemcsak a megyében van jó hírük a rakamazi cipészeknek, de megelőzték Nyíregyházát — még Debrecent is — kiváló minőségű munkájúkkal. I ♦ | nőst megválasztották elnöknek, * és ezzel a vezetés dolgát is elin- > téztók. J • A községben volt egy gyű- J mölcstermelő csoport is, ezzel ; még.eoü_n az eszt-naób-n-egye- | sültek. Így született meg az! ökörjtói Vörös Csillag Termelő- szövetkezét. 1951-re már híres szövetkezet lett az ököritói. Csak készpénzből 50 forintot osztottak. Gyarapodott a közös vagyon, megelégedettek voltak a tagok is. 1953-ban azonban — Nagy Imre első fellépése idején — néhány középparaszt — aki az agyondicsért egyéni gazdálkodástól többet remélt — elhagyta a szövetkezetét. Az agrárproletárok azonban kitartottak a szövetkezés mellett. Üjra a megerősödés évei kö-;; vetkeztek. 1956-ra már száznál több volt a taglétszámuk és 700 holdon felül volt a területük. Gazdag termésre, jó zárszámadásra számítottak, és ekkor jött Nagy Imre — másodszor. Az ellenforradalom megtépázta:; ezt az erős szövetkezetét. Olyan nagy volt a külső nyomás, hogy:; néhány hétre mindent széthord- •; tak. November végén tíz agrár-;; proletár, azok, akik 1948-ban" kezdték, újra megalakították a szövetkezetét. Próbálták összeszedni, amit jogtalanul széthordták a szövetkezetből Valami összejött, de a régi, erős szövetkezet állatállományának, magtárkészletének csak egy töredéke volt óz. Az 1957-es esztendő majdnem az újrakezdés éve volt. Szerencsétlenségükre olyan elnököt találtak választani, aki többet volt a kocsmában, mint a szövetkezetben. Néhány szám azonban mindennél beszédesebben. mutatja, hogy a sok sikertelenség ellenére is újra erős szövetkezet van ököritón: szavasmarha-állományuk 70 darab, amiből 26 darab tehén, 55 darab anyakocájuk van, ebből 24 darab fehér hússertés, amit már a 3004-es kormányhatározat után vásároltak. Foglalkoznak baromfitenyésztéssel is. Gépállományuk: egy Zetor, egy gépkocsi, és egy robot-gép. A tagok létszáma újra 90 fő. A 36 holdon induló 12 agrárproletár által elvetett mag ilyen hatalmassá nőtt, a földművesszövetkezeti földbérlőkből virágzó termelőszövetkezet lett, annak ellenére, hogy a vihar- kétszer is igen megtépázta.. % Cs. B. * Tiltakozunk... Immár 10 éve annnak, hogy hazánkban szövetkezeti mozga- lomról beszélünk. Termeiőszö- vetkezeteink az első néhánj hold megművelésétől óriási utat tettek meg az ezerholdas táblákig — munkájukhoz ma már felhasználják a legújabb tudományos módszereket, különféle', gépek végzik a mezőgazdaságii munkák zömét. A kisipari termelőszövetke* zeteknek sincs mit szégyenkez- niök. Kétségbevonhatatlan, hogy kiállták a próbát, hiszen egésj iparunk munkájának 10 száza* lékát a kisipari szövetkezetek végzik. Az 5—10 emberrel dolgozó „kócerájok” helyett ma már korszerű műhelyekben, a legmodernebb gépekkel termelnek és gyártmányaikat ismerik' az egész világon. Földművesszövetkezeti moz-1 galmunk már hosszú évek óta a! falusi dolgozó parasztság hű se* gítő társa. Milliók érdekeit képviseli a szövetkezeti mozgalom — mégis még a mai napig is elzárkózott a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, hogy, tagjai sorába felvegye a magyar', 'szövetkezőket is. Igaz,‘van arra is példa, hogy, kit fogad szívesen a nemzetközi szerv. Mindnyájunk előtt ismeretes, hogy az úri Magyarország1, „Hangya”-szövetkezeteit készséggel fogadták maguk közé —t1 akkor nem támasztottak külön-' féle kifogásokat és nehézségeket a felvétel elé. Pedig a „Hangya” kevesebb szövetkezőt fog-, lalt magában — igaz, hogy ve-, zetői viszont értettek hasonsző-l rű társaik nyelvén. Ma, amikor a magyar szövet-! kezeti mozgalom általában 10 éves fennállását ünnepli, újra felemeljük szavunkat: nekünk is ott a helyünk, követeljük, hogy ve/gyenek fel bennünket a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségébe. Tiltakozunk egyes' imperialista szövetkezők önkényes eljárása ellen, akik már évek óta akadályozzák felvételünket. Nekünk is ott kell lennünk — eredményeink jogossá> teszik követelésünket! Napi öt-tíz vagon újburgonyát indít a tiszaberceli földműves- szövetkezet a külföldi és belföldi piacokra. A megye szövetkezetei — a MÉK irányításával — eddig exportra négyszázötvennyolc és belföldre hetven súlyvagon újbur-, gonyát. szállítottak el, Export köíelezettsegüket már 12G százalékra telítették* Köszöntjük a 10 éves megyei szövetkezeti mozgalmat! yyyyyvyyyyyyvYYwrvy?r???rw yyyyyTyyyyyyYYmyymm !A földbérlő szövetkezeitől a termelőszövetkezetig «> , -— . •« -rr ....... i . s '—i i . it '1 Emelkedik a forgalom a szöv etkezeti üzletekben, a vencsellői-i ben is. j A szövetkezeti kiskereskedelem több mint félmilliárd forint; értékű árut adott el ez év első felében. Második negyedévi elő— 1 irányzatukat 102,4 százalékra teljesítették. í WWWWV W WV WV W w w s 1
