Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-06 / 158. szám

1958. JDLIÜS 6, VASÁRNAP KELETMAGVARORSZAG 3 „Csibeorsságban valami késsül... /“! Az utóbbi években ugyancsak megnőtt a mesterséges baromfi- keltetés tekintélye. Országunk ba­romfitenyésztése ugyanis nemcsak számunkra, de a külföld részére is igen fontos. Európa-szerte is­mertté vált a magyar baromfi. — Megyénkben három országosan is elismert állomás fogott az idén is a keltetés nagy munkájához, s most az évad befejezése előtt, az utolsó keltetés végén, rövid tájé­koztatást kaptunk a végzett mun­káról. Másfélmillió csibe Február végén kezdtek hozzá a keltetőállomások a szezonmunká­hoz. Már az első héten, s a kelte­tés Után folyamatosan minden hé­ten 24 ezer csibe látott napvilá­got egy-egy állomáson. A körül­belül egyforma kapacitású három telep közül a nyíregyházi Puskin utcai például ezidőszerint 100 szá­zalékosan teljesítette idei bera­kás! tervét, ami 555 ezer darab tojást jelent. A legutóbbi „nép- számlálás" szerint — az utolsó há. rom hetet leszámítva — több mint félmillió, pontosan 503 ezer kis- csibe csipogásától volt hangos a telephely. S mint már korábban elmondtuk: a másik két telep is hasonló eredményekkel dicseked­het, megközelítő számítás szerint július első hetében már a másfél- millió körül tartanak, Az első negyedévi értékeié« so­rén a nyíregyházi Puskin utcai keltető elnyerte az országos első­séget, a szalkaiak mögöttük ma­radtak. 220 ezer „ráadás“ Terven felül 220 ezer csibe kel­tetését tűzték ki célul a megye állomásai. Számítás szerint július hónapban minden telephely befe­jezi éves tervét, s az augusztus már a túlteljesítés ideje lesz. így tehát az egymillió 600 ezer da­rabos berakás! tervet jelentősen túlhaladják, míg a kikelt csibék száma is csaknem elérj a másfél- milliót. Békésből „importált“ tenyészbaromfi Milyenék lesznek a kilátások 1959-re? — talán legtöbb olva­sónkat ez érdekli nagyon. Elöljá­róban megjegyezzük: 22—23 min­taközsége van a megyének, ahol jóminőségú tojásokat szerezhet­nek be a telepeik. Ezeket a köz­ségeket az idén is felkeresik, s a szokásos szerződéseket, — ha le­het, még nagyobb mennyiségre, mint tavaly — ismét megkötik. A szerződő felektől átvett tojásért A megyei tanács pénzügyi osz­tálya az iparosok és kereskedők 1958. L félévi általános jövede­lemadójának kivetésével kapcso­latban értesíti az érdekelt adózó­kat, hogy a múlt rendelkezéseivel ellentétben 1958. július 15, napjáig esak azok az iparosok és kereske­dők tartoznak adóvallomást adni: X. akik adóköteles tevékenysé­güket az adófélév (1958. I. félév) folyamán kezdték meg, vagy szün­tették meg; 2. akiknek az 1957. H. félévi jogerős adóalapján megállapított adóelőleg alapjául szolgáló jöve­delme az adófélév folyamán leg­alább 25 százalékkal emelkedett; 3. akiket az adóhatóság adóbe­vallás beadásira 1958. augusztus 15. napjáig külön felhív. Az adózó a fentiektől eltekintve adóbevallást 1958. augusztus 15. napjáig önként is adhat és kér­heti adójának újbóli megállapítás sát, amennyiben a kivetett adó­előleget magára nézve sérelmes­nek tartja. Az adózók adóbevallásaikat a határidők pontos betartása mel­lett a, lakhelyük szerint illetékes községi (városi) tanács vb. pénz­ügyi osztályánál (csoportjánál) kö­telesek beadni. A szükséges be­vallási nyomtatvány is ugyanott szerezhető be. A megyei tanács pénzügyi osztálya, kultak ki, és a legfontosabb dol­gokról, a termelésről, a kommu­nisták és a pártonkívüliek neve­léséről hosszú időre elterelte a pártszervezet figyelmét. Bár igaz, hogy az intrikálások, rá­galmazások rendre megdőltek és valamelyest felnyitották a kom­munisták szemeit, de igazán a volt csendőr feleségének elszó­lása és az egyik vezetőségi ülés után döbbentek rá, hogy Balázs személyében kígyót melenget­nek a keblükön. Balázs mint a pártvezetőség tagja az egyik ta­nácskozáson, amikor a pártszer­vezet erősítéséről tárgyaltak, azt javasolta, hogy Varga Jánost és Gebri Ferencet vegyék fel a párt soraiba. A kommunisták­ban meghűlt a vér, hiszen meg­tudták, hogy mindkettő csendőr volt. Ezeknek pedig semmi ke­resnivalójuk nincs a kommunis-* ták között! IZGALMAS LÉGKÖRBEN folyt le az a rendkívüli taggyű­lés, ahol Balázs József kizárási ügyét tárgyalták meg. Itt aztán még olyan dolgok is napvilágot láttak, hogy Balázs volt az, aki annakidején az ellenforradalom elősegítésében tevőlegesen részt­vevő, és az azt segítő személyeket védte a vezetőségi üléseken. Azok a párttagok, akik nem tud­tak az ügyről, megdöbbentek a járási pártbizottság által előter­jesztett tények hallatán. Egymás után szólaltak fel és követelték Balázs azonnali kizárását a párt- szervezetből. A járási pártbizott­40 százalékos felárat fizetnek. Jól járnak tehát az állammal együtt!: s gazdálkodók, de ugyanakkor; elősegítik, hogy sok s olcsóbb esi-! be legyen. J A jövőt illetően a helyzet jobb' lesz az ideinél. Ezekben a napok-! ban és a közeli hetekben as or-: szág legjobb tenyészteruleteiről! előnevelt, hathetes csirkéket hoz-: nak be megyénkbe. Eddig jobbára a termelőszövetkezetek szorgal­mazták ezt a munkát, mert a kó. táji Vörös Október TSZ 800, a tisza vasvári Munka TSZ félezer és a nyírmihálydi Űj Elet több mint 200 darab csirkét rendelt. A Békéscsaba környékéről „impor­tált” tenyészbaromfi minden bi­zonnyal fellendíti megyénk állo­mányának javulását. Kétmillió forint — meg a libamáj Egyre javul megyénk csibeellá- tása, ugyanakkor sokan teszik fel a kérdést: miért nem lehet kapni elégséges mennyiségben viziszár- nyasokat, libát, kacsát, örömmel tudatjuk, hogy a legilletákesebb helyen, a megyei tanács tervosz­tályán is feltették ezt a kérdést, és cselekedtek. Korábban rövidke hirt adtunk arról, hogy az idei tervben szerepel a kisvárdai ba­romfikeltető állomás építése is. — Ezúttal az alábbi felvilágosítást adták: — A kisvárdai keltetöaHomás terven felüli beruházásból fog fel­épülni. A kétmillió egyszázezer forintot igénylő munkálatokat na. pokon belül megkezdik s még az idén befejezik, A Megyei Építő.! ipari Vállalat már megkezdte a felvonulást, s ha a szerződésben megállapított időpontot betartják, december 31-én megyénk újabb keltetőállomással gazdagodik. A kisvárdai állomás elsőrendű fel­adata pedig víziszámyasok kelte­tése lesz. Reméljük, munkájukat ők is példásan végzik el, s orszá­gunk libamáj-exportját a jövő­ben sikeresen segítik elő, — as — ság Márton Sándor volt MDP titkárt is kizárásra javasolta, mivel kommunista létére hallga­tott Balázsra, helyt adott, az intrikáinak, sőt terjesztette is azokat. Azonban a kommunis­ták az ellenforradalom ideje alatt tanúsított magatartásáért úgy határoztak, hogy meghagy­ják a párttagságát, de szigorú megrovásban részesítik utolsó figyelmeztetéssel. EZZEL VAJON LEZÁRTNAK tekinthető-e az ügy? Nem! A kommunisták és a becsületes pártonkívüliek kifogásolják, hogy Balázs Józsefet kizárták a pártból, de még mindig üzemi bizottsági elnök, s bizony az egykori csendőr „urak” közül, mint a példák is mutatják, egye­sek még mindig vezető beosz­tásban dolgoznak. Vajon milyen szemmel nézik ezt a becsületes emberek, akik közül nem egy­nek a kapitalista Magyarorszá­gon sokszor csattant a hátán a csendőr korbácsa?! Gondoltak-e már erre a vezetők?! Az utóbbi időben változott a légkör a pártéletben. Megszűnt az intrika, nincs aki áskálódjon, haragot szítson. Eredmények is vannak. A Rákóczi TSZ párt- szervezetével kapcsolatot terem­tettek és segítik egymást a párt­ós a gazdasági munkában! Most meg azt tervezik, hogy a Bal- kányi Állami Gazdaságba láto­gatnak el tapasztalatcserére, ahol tanulmányozzák a pártszer­Ez már nem kísérlet A közelmúltban a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaságban jártunk* ahol Böszörményi G\ula föállattenyésztó kalauzolt bennünket^ Nem is volna jó állattenyésztő, aki a vendégeket mondjuk a csil- lagíú’ l-kísérletekhez vinné. Böszörményi sem odavitt minket. Azt mondta, hogy olyan helyre megyünk, ahol nem kísérleteket látunk, hanem az évek óta bevált gyakorlat eredményeit, „Kezdjük az alapnál” — mondotta Böszörményi Gyula és a takarmány szérűre irányított. A kísérleti gazdaságbaji már évek óta nincs takarmányozási probléma. Most is egy 1100 mázsa lóhe­rét, lucernát lejtegeló ó-kazalhoz vezetett. Ez az „avas” takarmány a tartalékuk arra az esetre, ha szűkebben hozna az esztendő, mint ahogy tervezték. Náluk az idén sem lehet panaszkodni, a tervezett mennyiség meglesz, igy előreláthatólag egy kazal a jövő tavaszon is — mint „vastartalék'' — újra kimarad. A most készülő, több mint 2000 mázsa takarmányt magába-* foglaló kazal mögött látni az „avas” kazal végét is. Dicséretes eb­ben a gazdaságban, hogy a takarmánybetakarítást nagyrészt gépe-' Sítették. Géppel kaszálják, rendsodróval gyűjtik, a szérüskertben elűszáradásra összerakott nagy boglyákat lánctalpas traktor húzza nz elevátorhoz és villanymotor továbbítja a 10—12 méter magas kazalra. vezet munkáját. Ez mind helyes. £s remélhető, hogy lesz is ered­ménye. De csak akkor válik ez tartóssá, ha sokkal éberebbek! lesznek, mint eddig. A GAZDASÁG pártszerveze­tébe és annak vezetőségébe be- fészkelődött volt csendőr esete bizonyítja: ha nem vigyáznak a kommui5ták, a konkoly könnyen a tiszta búza közé keveredik, és megfertőzi azt, S mint a tapasz- tálát mutatta, a betegség terjed, súlyossá válik és nagyon nehéz ellenszert találni gyógyítására. Mint az orvost, úgy bennünket is megtéveszthet egy-egy jelen­ség és úgy hisszük, talán nincs is olyan nagy baj. Így tévedtek meg a gazdaság kommunistái is. És ezért nem tűnik itt hangza­tosnak: vigyázzunk a párt egy­ségére, mint a szemünk világára. Nézzük meg mindig, kik, és miért akarnak a párt tagjai lenni. Legyünk éberek és soha ne feledjük az ellenség mester­kedéseit. Igaz, csalafinták, meg­tévesztő módszerekkel dolgoz­nak, igyekeznek belopni magu­kat a kommunisták bizalmába, mint azt itt is tették. Sikerült és lám hová vezetett a dolog?! Legyen tanulságos ez az eset megyénk valamennyi pártszer­vezete, kommunistája számára. A tiszta búzát mindig óvjuk a szeméttől, a fertőző gyommag- vaktól. Farkas Kálmán. A gazdaságban nem ritkaság a 20 literen felül adó tehén. Az ; 'istállóátlaguk 15.5 liter a fejési átlaguk pedig 16 literen is felül van. Ezt a szép eredményt nem néhány, hanem 60 darab magyar tarka fajtájú tehénnel érik e! A jószág nagyrésze saját tenyész­tésű. A céltudatos tenyésztői munka, a szakszerű takarmányozás adj3 ezt az eredményt. Képünkön a gazdaság egyik büszkesége látható: a napi 33 liter tejet adó Bazsa, gondozójával, Rabok Bé­lával. A kiváló te. nyészbikákat, üszőket az első perctől kezdve mesterségesen nevelik. A „bor­jú-óvodában” nem ritkaság t 200 kilós üsző és a két és fél mázsás bika. —- Mint a vakart hal, olyan si­mák, szépek ezek a borjúk. Két feltétele- van a sikeres mesterséges ne­velésnek: a tisz taság és pontos­ság. Kuncsák Miklós borjúne velő keze alatt mind a kettőt megkapják aj újszülöttek. El­hullás még nerr volt. Jelenleg is 26 darab borjúi nevelnek így. — Képünkön ép­pen az itatás idejét rögzítet­tük. Egyszerű sima aluminium' edényekből itat­nak, amiket könnyen lehet tisztítani. (Hammel—-Csikós) Felhívás

Next

/
Thumbnails
Contents