Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-04 / 156. szám
195*. TCLItrS 4. PÉNTEK kft rrviAnTARmtsziG EGY A SOK KÖZÜl Dűiöúton, dombok alatt, friss keréknyomot rajzol egy sze-' kér. Délutántáji gyors zápor volt, még ott csillog mindenen. A kaptató két oldalán kimosakodva állnak a fák. a dombok homlokán zöld koszorú, még feljebb felhők. Ramisí'atlan nyírségi táj. Jön a szekér, s mindjárt ott, a Sárga jobbján r.-’y jól megtermett pirospozsgás parasztember ül. Nézem, nézem, s hirtelen eszembe jut: talán ő az a bizonyos G. Dobos István? Szerencsém van: ő az személyesen. Pa- rolázunk. Méghozzá merő vélei- lenségből a saját földje mezsgyéjén, ahol a gyümölcsökkel megrakott Jonathánok a bő termésű évek ígéretét érlelik sziin- 'telen. Úgy vélem felesleges G. Dobos Istvánt az aranyosapátiak előtt külön bemutatni. Ismerik íaluszeríe. Jó gazda, szorgalmas ember hírében áll, akinek emellett még a közös dolgok istápolá- sára is jut ideje. Mert hogy a legfontosabbat említsem, tagja a tanács végrehajtó bizottságának, elnöki tisztséget visel a földművesszövetkezetben. sőt, ha felkérik, még szakelőadások megtartásától' sem zárkózik el. Mint igazgatósági tag is közel hét évet töltött már el a «szövetkezetben; önzetlenül, minden tiszteletdíj A nyíregyházi sportolók ünnepe: nélkül. A falu boldogulása számára túlzás nélkül személyes ügy, szoros barátságot kötött a haladással és együtt is lélegzik vele. Szereti, ha vidámak és megelégedettek az emberek, mert ez szerinte is sokat, nagyon sokat jelent. Jómagam is helytállásért, szorgalmáért kerestem fel, mint egyikét azoknak, akik 1948. óta hű katonái és bátor szószólói a magyar földművesszövetkezeti mozgalomnak. Hogy dolgozik, miként segít? Igazán nincs erre semmiféle recept. Sem módszer, sem előre kigondolt formula, sem egyéb más ördöngösség. Talán meglepetésként hat és ráadásul nem is mindennapi 'puritánságra vall. hogy először minden kérdésben saját magát győzi meg, s csak utána forduL g falubeliekhez. Így volt ez már a kezdet kezdetén is. és ma sincs másképp. Az egyéni gazdák például még néhány évvel ezelőtt is többé-kevésbé „haragban voltak’“ a termelési szerződéssel. A földművesszövetkezeti áruértékesítést nem mindig kultiválták. Inkább egyénileg szerettek „csencselni“, kocsikáz- ni,* mert így több bevételre számítottak. Nos, Dobos bátyánk először azt bizonyította be, hogy az ilyesfajta áruértékesítés nemcsak rossz, de egyben elavult is. f : ÄVÄTJÄK A STADIONT | Több, mint ti, csinosítja spcrtstadiont. zelben épült száz munkás épí- a nyíregyházi A festői köl'nye- „sportkombinat” hosszú vajúdás után mégis megszületett, s már az utolsó simításokat végzik rajta az építők: a 6. 5Z. Mélyépítő Vállalat dolgozói. Milyen is lesz ez a nagyszerű létesítmény? / Azt máris elárulhatjuk, hogy a főépület a legkorszerűbb tervek alapján készült és minden igényt kielégít. 13 helyiség áll a sportolók rendelkezésére. Gyönyörű társalgó és elvasós 'A-i ba, öltözők, füidő, ruhatár, szer- j tár és sportorvosi rendelő mindez máris készen várja aJ sportolókat. De hadd beszéljen! most errői Bakai Ferenc föépí-1 tesvezető. Ha itt rendezik meg az Olimpiát. .* — A stadion nézőterének befogadóképessége pontosan 25.000 fő. Persze szükség esetén 30.000 néző is helyet foglalhat, hisz a kényelmet vettük elsősorban tekintetbe a tervezésnél és a kivitelezésnél is. El kell mondani a megye sportszerető közönségének, hogy ha Magyarország kapná meg a világbajnokság, vagy az Olimpia megrendezésének jogát, itt is játszhatnának a csapatok, hisz kitűnőbb vidéki pályát hazánkban nem ismerünk. Hogy hogyan? Érdemes ide inti: a szokottnál is több területre kötött szállítási szerződést és a termékekért járó pénzt majdcsak mindig a nyilvánosság előtt verte fel. Bebizonyította. — méghozzá tettekkel. — hogy ígv mindenképp előnyösebb. Nincs felesleges séta, kocsikázgatás és "á- adásul a piaci árak ingadozása se csalogatja folyton a földművesembert. Ez hatott. A szövetkezeti felvásárlás — főleg az utóbbi években — Arányosapátiban is megerősödött. G. Dobos István a kezdeményezéseket illetően is ilyen agilis. Javaslatára például nemrég vetőgépet vett a földművesszö- ve‘kezet. A gép árát a tagok adták össze. Jómaga is 400 forintot áldozott erre a célra, - hogy a szántás-vetés munkáját — még az egyéniek körében is — minél több gép segíthesse. ^ Még egy érdekes példa: A fa- ’ luban sehogy sem akartak megbarátkozni a gyümölcsválogatással. A dolgozó parasztok az export ; almát csak ritkán választó' ták J külön a belfölditől. Inkább szál lítotíák úgy, ahogy leszedték, letve ahogy az almát eladásra szánták. Megint a személyes példamutatás segített. Mert ugyebár az korán'sem mindegy, hogy mit fizet az alma: többet, vagy kevesebbet, nem is szólva arról, hogy így a valutabevétel is jócskán emelkedhet. G. Dobos István persze jómaga is látja, hogy az aranyosapúti földművesszövetkezet még korántsem az, ami lehetne. A fejlődést — különösen 1954-től —kt- sebb-nagyobb hibák lassítják. Még sikkasztás is előfordult. Aztán az összefogás, a termelésre való szövetkezés gondolata sem került még a' tagok között kellően előtérbe. Épp ezért most tovább tökéletesítik, javítják a munkát, hogy a szövetkezet mindenképpen megfeleljen a rábízott teendőknek. íme így dolgozik egy társadalmi munkás. Még betegsége, és csökkent munkaképessége ellenére is. Igazán megérdemli, hogy a közelgő Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából az ő kezét is megszorítsuk; az ügy névtelen katonáit megillető igaz szeretettel. K. T. A Tisza „virágzásával“ javul majd a halellátás / Nagyon sokan szeretik a halat városunkban és megyeszerte. Vásárolnánk is, ba rendszeresen lehetne kapni. Különösen a múlt hónapban volt gyengébb a hadellátás, mert halászati tilalom volt június 28-ig. Még így is, ebben az időszakban is csaknem negyvenöt mázsa halat fogtak a szabadvízi hadászok, me'yböl csaknem tizenkét mázsát értékesítettek a nyíregyházi halcsarnokban. A többi a városi és a tiszadobi halászcsárdákban került feldolgozásra. Most, miután megszűnt a tilalom, nagy munkához láttak az Alkotmány Halászati Tsz ha'ászai. Motorcsónakkal és korszerű felszereléssel halásznak. Remél hogy a Tisza „virágzásával ’ nagyobb lesz a halfogás és javulni fog az ellátás. Jelenleg 7 brigáddal, 56 termelő halásszal és 6 tanuló halász- szal rendelkezik a szd^-v’-cz'1' akik a záhonyi vasú i hídtól Ti- szaszederkényig, a Keleti Főcsatornán pedig Balmazújvárosié, „uralják" a vizeket. Az első nagyobb szállítmányt a napokbar várják a Halcsamokba. A halászok között verseny va” A mull hónap legnagyobb zsákmányát egy 45 kilós harcsát, a tiszalöki halász-brigád fogta. egy ilyen stadionról? És amikor Kovács Jóska, Aranyi, megj a többiek — okik városunkban; bontottak szárnyakat — újra] hazajönnek, meglátják a vörös-! salakos futópályát és ezt a na-! gyón szép létesítményt, biztosan! szívből gratulálnak majd hozzá.! Mi viszont tudjuk, hogy na-i gyón sok új tehetség bukkan; fel a nyíregyháziak „Nápsta-; dionjában.'’ Rökk Istvánnéra szívesen várnak a hölgyek, ifiért uj.iainak fi-* nőm munkájával széppé, ízlésessé „varázsolja" hajukat. A férfiak hívei a gyors borotválkozásnak, a könnyű nyári naj-j viseletnek. Bors László mester is érti munkáját. (Hammel íelv.) ... a Városgazdálkodási Vállalat igazgatóját, s vele együtt & városi tanács építési osztályát, mint a vállalat felettes szervét, miért nem hajlandók válaszolni a dolgozók nevében megírt és véleményüket kifejező cikkre, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy a reggeli uícaseprési időszakot miért nem lehet késő estére, vagy hajnalra áthelyezni? Ha teljesíthető ez, akkor is illő erről tájékoztatni a kövéleményt. Ha úgy gondolják, hogy nem, miért restellik a nyilvánosság előtt kifejteni véleményüket? A dolgozók már azóta is emeltek néhány kifogást, amely talán mégis csak érdekli a vállalatot!? Például azt, hogy a Szabadság téri parkba miért nem lehet padokat szerelni? És a Bessenyei téri parkosítási munkát miért hagyták abba, miután feltöltöttek a park egyrészéí? Mert az esős idő nagy tócsát és természetesen sarat hagy így maga után. Egyszóval: talán mégis kellene valahogyan beszélgetni ezekről és az egyéb problémákról! :. . bár nem égető kérdésben a Kiskereskedelmi Vállalatét, miért tart üzleteiben gyermekágyat, ha nem tud beszerezni hozzá matracot? Mert mégsem kívánhatják el, hogy a szülő a gyermekágy deszkáira fektesse kicsijét. Így pedig egyetlen lehetőség van: a sokkal olcsóbb, gyermekágyhez való matrac helyett lehet venni két normális méretűt — csakhogy az jóval drágább. Nem állítjuk, hogy a hiánynak egyedül a Kiskereskedelmi Vállalat az oka. De válaszoljon? miért és kinek a hibájából van hiány olyan árucikkben, ami egyébként bőven rendelkezésre állhatna. Mert a nagyhalászi kendergyár nincs túlságosan messze Nyíregyházától. A tele-, fon-megrendeíés sem kerül nagyon sokba. De ha az illetékes nagykereskedelmi — úgy tudjuk a textil — vállalatot kérdezik meg ezügyben, akkor sem fordulnak rossz helyre. Megéri a fáradságot, hisz a vásárlók igényeinek kielégítéséről van szó. ... az újfehértói MÁV-állomá s dolgozóit, helyesebben azt az elvtársnőt, aki 1953. június 27-én az állomás kultúrtermében takarított, miért fordul durván az utasokhoz, még akkor is, ha azok nem szolgáltak rá? E nap délutánján ugyanis megtörtént, hogy az egyik fiatalemberre kompromittáló megjegyzéseket tett, bár az semmivel sem „érdemelte ki”. A fiatalember a községi tanács egyik dolgozója volt, s amikor megkérdezte: milyen jogon akarják kiküldeni a váróteremből, az asszonyság nem éppen udvariasan azt válaszolta: majd megadja, ha rendőrrel kitétetem! Hát, kedves MÁV-alkalmazott! Másként kell !*széini az utazó- közönséggel. Főként, ha semmi ok sincs a durvaságra’ ii A szépítés mesterei Jó munkával fokozódó megbecsülést szerezlek maguknak a nyíregyházi Fodrász Szövetkezet dolgozói. Szép üzleteikben kiváló! mesterek altnak a női és férfi vendégek rendelkezésére. Alábbi' kepéink a 9. számú üzletben (Vöróshadsereg útja) készültek. Népstadion — kicsiben Ami érdekes még: a stadion teljesen egyéni elgondolás alapjár készült. Paulinji Zoltán nyíregyházi tervezőmérnök dicséretére legyen mondva, nagyszerű volt a terv. Mi pedig igyekez tünk alapos munkát végezni. — Wrsze, nem mirajtunk és nen is az államon múlott, hogy nen lett kész hamarabb. Az ellen forradalom nagyon nagy káro kát okozott, s így komoly erőfeszítésbe kei ült népüknek hogy már most átadhatjuk i stadiont. Nézzünk csak szét a hatalmas létesítménynél. A.zt már eiső pillanatra látjuk, hogy a pálya szép zöld gyepén akár marii játszhatnak a csapatok. Készen várja a sportolókat a futópálya is, a röp- iabdázóknak, kosarasoknak és a kézilabdázóknak viszont még várni kell. Az edzőpálya és a külső felvonulási utak is hiányzanak még. Ezeket folyamatosan „ragasztják” a nagy létesítményhez. A föépitésvezető mutatja, hogy a csapatok az aluljárón futnak majd ki a pályára. Olyan ez az egész építmény kicsiben, mint a Népstadion. Még riporterfülke is van benne. Ki tagadja, hogy még néhány évvel ezelőtt is csak álmodtunk « Megtudtuk egyébként, hogy: 27-én nagyszabású sportünnep-: ségekre kerül sor.. A stadiont! válogatott röplabda, kézi- és kosárlabda-tornával és nemzet-! közi labdarugóméi közössel „avat-! jak”. Előreláthatóan a nyíregyházi Építők csapata játszikegy csehszlovák csapattal. K.
