Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-04 / 156. szám

XV. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM Ár a 59 fillér 1353. JÚLIUS 4, PÉNTEK □□□□□^□□□□□□□□□□□□□□□□□nnmnnnnnnnnnnnnnnnn dl kmmnmilíta. jj Itqfpdmii'üL T eljesítettük kötelességünket ...Az örömért éltünk, a2 örömért mentünk harcba és az örömért halunk meg. Ezért sohase ébresszen gyászt nevünk!” A cseh nép nagy mártírja, Julius Fucsik, a költő és forradalmár szavai ezek, amelyeket halála előtt a Gestapo kínzókamrájában írt a szabadságharcosok nevében. A kommunista kötelességtudat, a kommunista fegyelem olyán magas fokát jelenti az öntudatnak, hogy miatta a2 ember legdrágább kincsét, az életét is örömmel áldozza fel, ha szük­séges. A kommunista vasfegyelem tette mártírokká és hő­sökké a magyar nép legjobbjait jelen korszakunkban. Ságvári, Sailai és Fürst elvtársak példája világította be az utat az ellen­forradalomban hősi halált halt kommunisták előtt, többek között Csélyi Ferenc nyíregyházi százados előtt is, amikor élete árán is védte a magyar nép hatalmát. Az élet tőlünk mindenkor és mindenütt kemény helyt­állást követel azon a poszton, ahova a párt állít bennünket. A kommunisták vasfegyelme a kovásza a mindjobban kialakuló új szocialista fegyelemnek, amelyben a2 egyén ér­dekei és a közösség érdekei egybeolvadnak. Gyökeresen más ez, mint a kizsákmányoló tőkés társadalmi rend félelmen alapuló vakfegyelme, mint az éhség, nyomor korbácsa által kordában tartott és pokollal, örök kínnal fenyegetett gyári, földesúri fegyelem volt. Az új fegyelem a gyökeresen megváltozott tulajdon- és osztályviszonyokon alapszik. Ez is csztályharr kérdése, méghozzá a dolgozó osztályokon belül vívott osztályharc kérdése, a magunkkal szemben való harc kérdése. A legtöbben a régi társadalomban nőttünk fel, ma­gunkkal hurcoljuk a burzsoá munkaerköcs maradványait, amelyek ellentétbe kerülnek az új társadalmi viszonyokkal. Harcolnunk kell tehát a régi munkafegyelem és a régi állam­polgári fegyelem káros maradványai ellen és az új szocia­lista fegyelem kialakításáért. Ennek fontosságát jól láthatjuk éppen napjainkban, amikor kemény harcot folytatunk a tár­sadalmi tulajdon védelméért, a munkafegyelem megszilárdí­tásáért, amelyek az ellenforradalom züUesztő légkörében je­lentősen fellazultak. A kommunisták fegyelmezettsége rendkívül fontos té­nyezője az új fegyelem kialakításának. A kommunisták al­kotják a pártot, a munkásosztály élcsapatát, a munkás-paras2t szövetség vezető magját, a szocialista átalakulás egyik fő feltételét. A dolgozók közt élnek, azokkal együtt vívják a hétköznapok csatáját a máért, a jobb holnapért, öntudatos fegyelmükkel nagyban hozzájárulnak a munka frontján ara­tott sikerekhez. Azonban még vannak hiányosságok, amelye­ken lehet és kell is változtatni, ha további eredményeket aka­runk elérni. A munkafegyelem sok üzemünkben és hivatalunkban még kezdetleges fokon áll. Több olyan példát sorolhatnánk fel, ahol gyakori a késés és az igazolatlan mulasztás. A nö­vényápolás idején főleg a kétlaki üzemi munkások vétettek sokat üzemük munkafegyelme ellen, sőt más olyan fizikai dolgozó is akad, kö2tük párttagok is — például a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalt 32 kommunistája között né- hányan, — akik hadilábon állanak a munkafegyelemmel. Látni kell, hogy ha a munkás csak azért dolgozik jobban, mert így többet keres, így még nem sokban különbözik a tő­kés gyárában dolgozó munkástól. Az egyéni érdekeltség per­sze nagyon fontos, mert ezen át ve2et az út a közérdekhez. A mi társadalmunkban az a cél,hogy „a munka becsü­let és dicsőség dolga” legyen. Ezt a célt segíti a munkaverseny is, amellyel, valljuk meg, még nem mindenütt törődnek megfelelően. Elsősorban a kommunistáktól várja el pártunk, hogy e tekintetben példát mutassanak. Állami gazdaságainkban, gépállomásainkon és főlég ter­melőszövetkezeteinkben is elég nagy számban van arra példa, hogy a háztáji földön végzett munkát előbbre helyezik a kö­zös munkánál. A mezőgazdaságban e téren a helyzet nehe­zebb, mint az iparban. Az új tsz-be!épő csak nemrég lépett ki a kisiuíajdonosi életviszonyokból és egyenesen belecsep­pent a kollektív gazdálkodás új formájába. Magával hozta a kispolgári szemléletet, amely a maga érdekét tartja mindenek előtt valónak a „kaparj kurta, neked is lesz” elve alapján. A tsz-ek kommunistáinak kell segíteni és példát mutatni, hogy az egyéni érdek a tsz-ben nagyszerűen kielégítést nyer éppen azáltal, ha a tsz-iag lelkiismeretesen részt vesz a közös mun­kákban a legnagyobb munkacsúcsok idején is: a növényápo­lásnál és az aratásnál. Az állami fegyelem a törvények tiszteletén alapszik. El­sősorban a törvények, rendeletek végrehajtását: az adófize­tést, a kártevők elleni védekezést stb. jelenti. É2 azonban nem minden község kommunistáiról, legalább is nem minden kommunistáról mondható el. A kommunisták előtt tehát nagy feladatok állnak a szo­cialista fegyelem kialakítása terén. Úgy kell folytatniok a harcot a fegyelmezetlenség, lazaság és a burzsoá erköics egyéb maradványai ellen, hogy közben magukban és mások­ban is elültessék a kommunista erkölcs magasztos jellemvo­násait és örömmel mondhassák Julius Fucsikkal együtt: „Teljesítettük kötelességünket..." 123 százalékra teljesítene télévi tervét a Tejipari Vállalat Esik eső, szép ruhában Lányok áznak iskolában. Oda lesz a szép rulia! (Vagy inkább a frizura?) Jó tanitő néni kérem, Mcst segítsen, de serényen: S íme, nincs ebben csoda: (Tanú rá e kép maga, S a hármas számú iskola) Az utolsó segítség se Késett el a múlt tanévbe‘1 (Foto Hammel.) aj Zúgnak a gépek a Tynkodi Gépállomás körzetében Tíz aratógép és három kombájn dolgozik a Tyukodi Gépállomás körzetében. Csupán két kombájn­nak nem akadt még munkája, mivel ezen a szatmári részen Szabolcshoz képest néhánynapi késéssel érik a kalászos. A gé­peknek nagy a keletje, a csengeri Lenin Termelőszövetkezet több mint 300 hold kalászosát szerződ­te le a gépállomással, hogy mun­Yersenyben Kezdték el az őszi árpa aratását a nyírtass! kombájnosok A napokban lett kombájn-érett a Nyírtassi Állami Gazdaság 182 holdas ószi árpája. Mielőtt kiin­dultak volna a gépék, egy kis ünnepség zajlott le á gazdaság­ban. A munkába induló három kombájn személyzete, a szem- és szalma-eltakaritók, valamint a szérű dolgozói vállalást tettek, hogy a korábbi években szerzett hírnevüket ebben az esztendőben is megtartják és újabb dicsősé­get szereznek a gabona gépi be­takarításában. Különös tekintet­tel lesznek a minőségi munkára, a szemveszteség csökkentésére. A gazdaság egyik kombájnosa, Riba János neve már az orszá­gos versenyben is ismerős, ta­valy pedig első volt a megyében. A honvédségtől nem régen sze­relt lé Pethő József, aki szintén neves kómbáj-,wsa volt a gazda­ságnak. Az idei aratásra ver­senyre keltek Riba Jánossal. A néhány perces ünnepség után felbúgtak a gépek és Riba János kombájnjával az élen megindultak az árpaföldre. Az első napon Riba János kombájn­ja 11 holdat vágott le, amiről 146 mázsa szemet gyűjtöttek össze, Pethő József pedig 1Ö hóidról 129 mázsa árpát takarí­tott be. kájukat ez idő alatt is a növény- ápolásrá fordíthassák. Jól számol­tak, hiszen a kézierővel történő aratás a munkaegység-értékeke- ket figyelembe véve 400—500 fo­rint lenne egy holdnál, míg ezt a munkát a gépállomás 150 forint­ért végzi el. A szemveszteség is kevesebb. A gépállomás előkészí­tette már 37 cséplőgépét is, me­lyek közül 20 áprómagcséplésre van beállítva. Elvük, hogy egyet­len gép sem indulhat meg mű­szaki ellenőr nélkül, hogy az in­dulási hibákat kijavítva, biztosít­sák a zavartalan üzemet. Minden percet munkára használnak ki a szövetkezeti gazdaságok Az idén a mezőgazdaságban minden tudást, tapasztalatot, szor­galmat elő kell szedni, hogy a rendkívüli időjárással meg tudja­nak birkózni. Késett a tavasz, az­tán a szárazság marasztalta a nö­vényeket, végül az esős idő aka­dályozza a növényápolást és a szénafélék betakarítását. Nagy szervezettségre, gyors át­csoportosításokra van most szük­ség a mezőgazdasági nagyüzemek­ben. Lehet, hogy egy nap három­féle munkát is keii végezni és az eredményesség végett mind meg­kívánja, hogy az egész tagság ott dolgozzék. Ilyenek például a széna gyűjtése, behordása, amit — ha megszárad — azonnal gyűj­teni kei!, nehogy egy újabb eső kgrt tegyen benne. Erre néha esek egy-Uét óra áll rendelke­zésre. Az alacsonyabb fekvésű terüle­tekre a kiadósabb esők után csak napok múltával lehet rámenni, viszont a gyomok, még ha vízben áll a gyökerük, akkor is nőnek. Az ilyen területekre is az egész tagságot mozgósítani kell arra a fél napra, amikor annyira meg­szikkadt a talaj, hogy rá lehet menni. A rendkívüli időjárás során ebben a nagy dologidőben is elő-1 fordul, hogy a tagság „nem talárt munkát a szövetkezetekben. Az ÓKórnoi Haladás Termelőszövetke­zetben ilyen napok, illetve órák nincsenek — kivéve, amikor zu­hog az eső. Eső után rögtön eü,- án a vontató, a lógatok és már hordják is a trágyát a szarvasok­ba. A nyárvégi trágyázáshoz olt lesz az istállótrágya a táblák vé­gén, akkor majd fele erővel, gyor­san Szét tudják hordani. Az ud­var rendbentartása, Csinosítása is olyan munka, amire jó, ha gon­dolnak a szövetkezetekben. A Szabolcí-Szatmár megyei Tej­ipari Vállalatnál is elmondhatják, hogy van eredménye a munkaver­senynek. A vállalat nyíregyházi, mátészalkai és kisvárdai telepei között, valamint a telepeken balül a műszakok között folyó munka­verseny nagymértékben hozzájú- lult az első negyedévi, valamint a félévi kiváló nmnkasikerek el­éréséhez. Fél évi szinten 123 százalékra teljesítették a vállalati tervet, s ebben különösen a nyíregyházi és mátészalkai üzemek közreműkö­dése érdemel dicséretet. Jól dolgoztak a tejbegyűjtők, így teljesíthetett ilyen szépen a^ vállalat. Vigyáztak a tejtermékek minőségére, ezáltal a félévben 28; millió forint értékű tejtermékei: exportálhattak, s exporttervüket: mintegy kétszeresen teljesítették., Világ proletárjai egy et 01{etek Hadjárat a burgonyabogát ellen a csengeri járásban Sikeresen védekeztek a csengeri járásban a burgonyabogár első nemzedéke ellen. A tanácstagok szerte a járásban saját körzetük* ben szinte az egvsz lakosságot mozgósították, hogy a vegyszeres védekezést időben hajtsák végre. A munka zömét vasárnap végez* ték, amikor erre egységesen a leg- több idő maradt. Kár egyáltalán nincs. A .árási Lanác> mezőgaz a* sági osztálya mosi hívja jet újra a tanácstagokat, hogy hasonló lel­kiismeretes munkával szervezzék meg a burgonyabogot második nemzedékének július 5. és 10-s között történő rendszeres kipusz­títását is.

Next

/
Thumbnails
Contents