Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-25 / 174. szám

1858. JÜLIUS 25. PÉNTEK KELETMAGVARORSZÄG s 100 éves a nyíregyházi vasút Adatok a nyíregyházi vasútállomás születéséről és Jejlődésérőlt A vasút intézményének megho- hositása megyénkben nagy ellen­zéssel találkozott, ugyanis itt a lakosok ezrei éltek fuvarozásból. 1854 március 14-én az akkori kepviselőtestület lehetővé tette, hogy városunkon át vezessen a vasút és legyen állomásunk. — 30 ezer forint hozzájárulást sza­vazott meg a képviselőtestület erre a célra, azonkívül ingyen fel. ajánlotta a vasútállomás, pálya­udvar és raktárak részére szüksé­ges területet, követ, kavicsot, s egyéb anyagokat. Egy évvel ké­sőbb gróf Andrássy György meg­szerezte az előmunkálati enge­délyt egy Debrecenből kunduioes Nyíregyházán, Szerencsen és Mis­kolcon át Kassára vezetendő, vasút megépítésére. Tőkehiány miatt, mintegy 25 főnemessel és pénzes emberrel szövetkezett, és megsze­rezte az engedélyt a tiszavidéki vasút építésére. Ennek a vasútnak későbbi vonalai lettek: Cegléd— Szolnok — Püspökladány— Debre­cen—Nyíregyháza—Szerencs—Mis­kolc—Kassa, Szajol—Arad és Püs­pökladány— Nagyvárad— Mezőtúr —Szarvas. Az építési engedélyben, — mely 80 évre szólt, — kikötöt­te az állam, hogy azt 30 év után megválthatja. Megérkezik Nyíregyházára az első személyvonat Az építés a szükséges tőke elő­teremtése után megkezdődött és Nyíregyházáig gyors tempóban ki­épült a vasút. 1858 szeptember 5-én beérkezett Debrecen leiül az első személyvonat Nyíregyházára, idegen emberekkel, akik örömtel- jesen vonultak be a városba. A vasútépítés tovább folyt és a vonatok nemsokára Tokaj felé is közlekedtek. Alig két évtized alatt Nyíregyháza jelentékeny gócpont­ja lett a Debrecen—miskolci vas­útvonalnak. 1872-ben megépült a Nyíregyháza—Csap—Un gvár kö­zötti magyar északkeleti vasút is. Megyénk e két. vasútja pénzügyi nehézségekkel küzdött. Ezért az állam még a 30 évi megváltási idő előtt államosította. A tiszavidéki vasút jelentősebb szabolcsi állomásai a következők: Űjfehértó — Nyíregyháza — Raka- maz. Az északkeleti vasút főbb állomásai: Kemecse—Nyírbogdány, Demecser—Kisvárda—Tuzsér—Zá­hony. E vasutakon 1885-ben már két-két vonalpár érkezett és in­dult Nyíregyházáról. indulnak az omnibusz-vonatok A vasút újszerűsége, kényelme, (gyorsasága, később a kedvezmé­nyek mindjobban megkedveltetták az utazást. A v,asút kezdett szük­séges. sőt • nélkülözhetetlen lenni. Az utasforgalom az akkori idők­höz képest „nagy” lehetett. 1881 -szeptember 24-én a nyíregyházi »utasok panaszkodtak, hogy össze­tévesztik az állomáson a vonato­dat, mert két irányban is indul vonat, Miskolc és Kisvárda felé is. Kérték, hogy táblákkal jelöljék meg a vonatokat. Megindult az árucsere és a teherforgalom is. 1881 júniusában például Kerne- csán 36 mázsa halat adtak fel ki­zárólag Nagyváradra. A forgalom növekedésének indoklásával 1883- ban egyes viszonylatokban meg­szüntették a vegyesvonatokat és helyettük omnibusz-vonatokat ál­lítottak be a közlekedés gyorsítása végett. Az omnibusz-vonat meg­felelt a mai motorvonatnak, kis szerelvény volt, nagy7 gyorsasággá'-. Alig van magyar vasutas A vasút alkalmazottai között -nagy számmal voltak osztrákok, I csehek és lengyelek. Magyarok, jmég ha iskolázottak voltak is, ^alacsonyabbrendű munkát kaptak. Kitüntetés-számba ment ezekben I az evekben, ha egy hat gimnáziu­mtól végzett magyar ember az (Északkeleti Vasútnál mozdonyve- ftetoi állást kapott. 1885 augusztus jll-én megjelent egy rendelet, hogy I az állam vasút valamennyi alkal­mazottja köteles magyar nyelvből levizsgázni. Megyénk egész lakosságát fog­lalkoztatta az újabb vasútépítés terve. Már 1881-ben felmerült a terv, hogy vasútvonalat építenek Nyíregyházáról a Tiszáig Kótaj, Ibrány, Paszab, Bércéi és Ven- cseliőn át. Csak évtizedek múlva valósult meg a Ny íregyháza-vidéki kisvasutak vonala. r Épülnek a helyiérdekű vasutak A vármegye első helyiérdekű vasútja a Debrecen—hajdúnánási helyiérdekű vasút által a Hajdú­nánásról Búdszentmihályra (Tisza- zasvári) épített rónai volt. Később jelentősebben növekedett Tiszá­tok felé. A Nyíregyháza—máté- üzalkai vasút építésére 1884-ben iftdtak engedélyt. Ez a vasút csak «három év múlva, augusztus 20-án nyílt meg s ezzel Nyíregyháza ismét előbbre haladt, mert mintegy 32 ■községet, kb. 60 ezer lelket kap­csolt be a város vérkeringésébe. Nemcsak a közlekedés gyorsa­sága nőtt, hanem a vasutakkal ^szemben támasztott követelmény ás. Szaporítani kellett a vonatok számát, változtatni a berendezé­seken, 1887-ben az Északkeleti Vasút Társaság igazgatósága be­vezette az első- és másodosztályú kocsikban a gázfűtést és kivétette a személykocsikból a kályhákat. Megszűnt a melegítést szolgáló melegvizes palackok használata is. Megyénk harmadik helyiérdekű vasútja, a Nyíregyháza—tiszapol- gári helyiérdekű vasút 1896 októ­ber 26-án nyílt meg és e napon futott be első vonatja Nyíregyhá­zára. Az újabb vasutakkal növe­kedett a forgalom Nyíregyházán. 1897-ben már 238 ezer 537 fel­szálló utas volt. Az áruk meny- nyisége elérte a 6662 tonnát. Ez magával nozta a szükségét annak, hogy kibővítsék a MÁV felvételi épületét, illetve újat építsenek. — Csak 1912-ben készült el az új épület. Holnap este mutatják be tall Leó operettjét, a Szlambul rózsáját Nyíregyházán az oioaiK neiyieraeKu vasút t Nyíregyháza—vásárosnaményi vas­útvonal megépítése volt. Megnyi­tása 1904 december 12-én történt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a kis Nyírfaluból 60 ezer lakosú város lett. Indul a villamos 1911 augusztus 7-cn megindult a villamosközlekedés is Nyíregyhá­zán. A belterületen kívül Sóstó­fürdőre szállította a villamos a város népét. Ebben az évben meg­nyílt a Nagy kálié—nyíradonyi vo­nal is. A MÁV statisztikáját nézve leg­szembetűnőbbnek találjpk, hogy majdnem 50 év alatt (1895-től 1938-ig) Nyíregyháza utasforgalma látszólag alig változott. Ez a gaz­dasági életet is visszatükrözi, más­részt ebből is látható, hogy az' utak és gépjárművek fejlődésével; milyen nagy lesz a verseny a vas­út és a közúti közlekedés között ; 1930-tól kezdődőleg fokozatosan I csökken az utasszám. Viszont az; elszállított és érkezett áruknál más eredményt találunk. Itt nem je-; lentkezik visszaesés, hanem har­mincszoros emelkedést mutat a statisztika. Nem volna teljes a vasút forgalmáról nyújtott kép,' ha nem említenénk a nyíregyházi- villamosforgalmat is, mely sze­rint 1914-ben 371 ezer 200 utas, 1938-ban pedig 930 ezer 391 utas! vette igénybe a villamost. ; Nyíregyháza MÁV állomás vo-; latforgalma is a kor követeimé-1 nyeinek megfelelően fejlődött. —I 1938-ban már napi 30 induló és 29: érkező személyvonatja van, 1423! iskolás gyerek utazott akkor na-! ponta. A fővonalakon 1938-ban ■ már hálókocsi is közlekedett. Az! Árpád gyors-sínautóbusz 3 és fél; óra alatt futotta be az útvonalat; Nyíregyháza—Budapest között. —; Egy évvel később az áramvonalas vonat 3 óra 23 perc alatt ért Nyíregyházára. A férfi felkapta a fejét. Mi az? Tűz van ? Félreverték a harangot... A vész­jelre úgy ugrott le a szekérről, mintha pa­rázs égetné. Ott ha­gyott félbe keresztet, jószágot rohant to­ronyiránt, tarlón, ve­tésen, árkon-bokron át. Valami rossz elő- érzst, furcsa nyilla- lás feszítette mellén az izzadt inget. Olyan érzés, mint amikor mentőautót lát és mindjárt arra gondol, tán a családdal tör­tént baj. A falu közepetáján sűrű, fekete füstgo- moly. tört utat a fá­tyolos felhők felé. — Nagy csapat ember hadakozott ott vas­hegve kapaszkodott meg a kisajtó szár­nyába. Hát csak­ugyan? Lehetséges? Portáján, mint fekete vércsék, repkedtek a pernyék. — Hátha .. . hátha a szomszédék ? Csak innen, hordják a vi­égnek tőlük zet? Előrelépett. Meg­torpant. Az ól, az is­tállója reszketett. Vö­rösen izott a geren­da, tüzet lehelt a kis ablak.,. Már-már a ház végét mardosta a vöröslángú szörnye­teg. Ahogy volt, pusz­ta kézzel, teli erővel felhágott a „kakas­ülőre”.. Tenyerét a perzselő tűz már ki­kezdte. Hirtelen vala­ki felloccsantott egy vödör vizet. Aztán zu­hogni kezdett a víz­esés, a kisvárdai ál­lami tűzoltók, Kovács József törzsőrmester emberei. munkához láttak. Az óriás las­san-lassan törpévé zsugorodott. Kialudt a tűz, s nagyon fekete, kormos lett a padfel- járón viaskodó nyú­lánk férfi. Ügy kel­lett onnan leráncigál- ni... S amint végétért az idegölő párbaj, ki­buggyant szeméből két nehéz könnyesepp. Mondani akart vala­mit, köszönetét, jó szót. De helyette vé- gigjártatta szemét az embereken, baráton. szomszédon, harago­son és annyit suso­gott: — A ház... többre nem futotta az erő­ből. A ház! Igen, a csa­ládi fészket meg­mentették. A fényes- litkei emberek össze­tartanak a bajban-. Közös erőfeszítéssel i rátapostak a tüzsár-i kányra. Még az asz- szonyok is, mint Bak- sa Kérolyné a túlsó1 végről: beteges létére cipelte, hordta a vöd­röt. Ott viaskodott az egész falu a búzakaz­lak, a szalmahajas házak körül. Még utá­na is ott maradtak egy kicsit, enyhíteni Takács István hábor­gó indulatát, fel-fel- csapó fájdalmát. Mert legtöbbet ér ilyenkor a biztató, bátorító szó. * A ház előtt búbos- kemence lapult, ben­ne gőzölgő kenyér. Hatvanöt éve szolgált Innen röppent fel a szikra... Páll G. Szombaton, július 26-án fél 9 órakor az Országos Kamara Szín­ház Fali Leó Sztambul rózsája című három felvonásos operettjét mutatja be a Szabadtéri Színpa­don, A szereplők között találja a nyíregyházi közönség Csongor Istvánt, Darvas Marikát, Csá­kányi . Lászlót, Puskás Sándort Tsz’láíogalók jártak Vasni egy er en Vasmegyeren vasárnap számos vendég látogatta meg a Mi-* csurin Termelőszövetkezetet. Harminc egyéni és 22 szövetkezeti gazda volt kíváncsi a tsz. gazdálkodására, eredményeire. A Micsu-1 rin TSZ-ben van is mit látni az érdeklődőknek, bár ez a szővetke-j zet egyike volt azoknak, amelyek még véráldozatct is adtak az el—| lenforradalom idején. A Micsurin TSZ rendbejött, s ma már megmulogathatták vefc-^ dégeiknek az Országos Mezőgazdasági Kiállításra kerülő cukorrépáéi jukat, a rozsot, őszi árpát. A kiállításra kerül majd az almájuké és a szilvájuk is. A szövetkezetiek az állatállománnyal sem vallót-1 tak szégyent a yendégek előtt, s búcsúzáskor mindenki megelége­désen távozott a szövetkezetből. Stefan Mihály., De gyönyörű dolog is az emberi boldogság. A beteljesedés, a béke. Ki­kötés valahol a nyugalom szigetén, ahová az élet végre elérkezhet. A derű csilláma két nevető sze­men, öröm az arcon, s öröm a mozdulatokban, melyeket drága forrás, a szívjóság táplál. De gyönyörű az is, ha megfogják egymás kezét az emberek. Ha senki sincs egyedül, ha min­denki tartozik valakihez. Ha fiatalok segítenek a gyengébbeknek, ha az öregkor gyakori magá­nyát a közösség óvó és féltő szeretete oldja fel. Havacsek néni a Prága utcában különösképp tudja ezt. Már hogy is ne tudná, mikor egy egész kollektíva, méghozzá a nyíregyházi Ságvári téesz ügyel minden léptére. Ha baja van, felkeresik. Ha fáj valamije, meg­gyógyítják. Ügy tekinte­nek rá, mint tulajdon édesanyjukra, alá még ! most, nyugdíjas létére is szinte minden nap felke­resi a szövetkezetei. Havacsek mama 1953- ban lett tsz.-tag. Azelőtt? Hm. Nehéz erről beszél­ni. Volt napszámos, cse­léd, mért ínséglevest, mo­sott úri pelenkát, majd­csak az egész élete erre ment rá. Még ha akart volna, akkor sem pihen­hetett. öt hosszú évtize­den át sosem volt szeren­cséje, csak hajsza, csak könny, csak főhajtás minden vélt és kinevezett nagyság előtt. Hite, ge­rince és embersége ment rá erre a küzdelemre, önmagával sosem törőd­hetett, mert másokért kellett futnia, azért, hogy élhessen. Férjét és egyet­len gyermekét is elvesz­tette, s itt maradt akár a sivatagba sodort ván­dor: társtalanul, egyedül. Maga emlegeti, hogy sosem találta meg azt, amit keresett. Egy dara­big még a felszabadulás után sem. De mikor már minden gát szakadt, má­sodik virágzást és új fiatalságot adott számá­ra. a Ságvári téesz. Igaz, kissé bizonytalanul ko­pogtatott a szövetkezet ajtaján, azonban melléje álltak, igy szövetkezeti tag lehetett. A Ságvári téesz na­gyon sokat nyert Hava­csek nénivel. Főleg szor­galomban, cs emberség­ben. Mert ott volt ó min­denütt, ahol fogós volt a munka, vagy gyorsan kellett cselekedni. Ha szükség volt rá, biztatott, ha a helyzet úgy kívánta, akkor meg a fiatalok élére állt. Lassan édesanyjo lett mindenkinek, a szö­vetkezet tagjai pedig az ő édes gyermekeivé vál­tak. Helytállásáról csak egy­két dolgot: 1954-ben két­százhuszonöt munkaegy­séget szerzett. Nem agy férfit lepipált ezzel. Még­hozzá ősz fejjel, hatvan­egy évesen! Persze más­kor sem adteb alább. 1956-ban például 125 munkaegységet írtak könyvébe, 1957-ben vi­szont még a korábbi éveknél is többet. A szövetkezetben azt lelte meg, amit tulajdon­képpen hat évtizeden át hiába keresett. A csalá­dot, az otthont, ahol az öreg is vághat sertést, hallathatja szavát, ahol akkor sincs egyedül, ha történetesen gondok sa­nyargatják, vagy netán beteg. Hat hónap óta viszont már ő is a nyugdíjasok közt foglal helyet. .4 közgyűlés döntött így: „nagy szive volt, sokat küzdött, megérdemli hát a pihenéstDe Havacseltl néni még így sem tud1 nyugodni. Majdcsak min­den nap bejár a szövet­kezetbe: répaföldet ka- pál. a terményt őrzi, hogy segíthessen gyermekei­nek. Cserébe persze a szövetkezet tagjai is tud­ják. hogy mi a kötelessé­gük. Sűrűn megjelenne’* nála. különösen Kiss fíá- lintnc, Fülöpné aztán az öreg Takács. És sohse üres kézzel, inkább jő szívvel, a testvér közvet­lenségével és segítőn. A havi nyugdíj három­száztizenöt forint. Mellet­te háztáji föld cs minden csépléskor két mázsa bú­za. De még ennél is töb­bet ér az a figyelem és gondoskodás, mellyel a Ságvári tagjai ezt a ked­ves és drága nagymamát szinte nap mint nap cl-' halmozzák. Mit mondhatnék még? Csupán azt, amit ő is mond. Hogy amit 55 éves fejjel elért, az végre: bol­dog öregkor, sugaras ősz. Nagy gondokat fetfljjjfí hazatalálás, amelyet így naplementekor az embe­ri humanitás drága es meghitt, fénye aranyoz be... (KT} Ijííza / wtt wwoowavú (W ww wwtiwvwwwwww SUGÁRÁS ŐSZ es toDQ ismert művészi, az ope­rett 1903-ba viszi el a nézőket, az első felvonás Kemál pasa kons­tantinápolyi háremében, a má­sodik felvonás Achmed bej pa­lotájában, a harmadik felvonás egy svájci hotel kertjében játszó­dik. Az operettet Farkas József rendezte, míg a zenei vezető: fíuszka Mária és Harsádi Lilla.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents