Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-25 / 174. szám
4 HP IF! V -v*. ' 4HOU>AAr> 1958, JÚLIUS £S, PÉNTEK VI T A. a női egyenjogúságról Mi a házaséi et ben a teher? Én röviden szeretnék hozzászólni az egyenjogúsági vitához. Majd, ha a nőknek is lesz annyi idejük, mint a férfiak sokrészének van, mi is állítunk össze futballcsapatot és győzni fogunk a férfiak ellen. A bokszolás nagyon durva sport, ezt a férfiaknak hagyjuk. Majd ha otthon minket is jó ebéd vár az elvégzett munka után, s tiszta otthonba térünk haza, s nem magunknak kell azt tisztává tenni, akkor lesz időnk leülni és találmányon gondolkozni, felfedezéseken töprengeni. A harcról csak annyit, hogy a nő is tud épp úgy harcolni, mint a férfi. Az a „nő" pedig, aki leköpte Stefkó Jóskát, se nem nő, se nem férfi, nem ember, talán még nem is állat, a szótárban nem igen található szó pontos megjelölésére. Értsünk egyet abban, hogy nem nő és nem ember volt az illető. Én úgy hiszem, hogy az: ki az úr a háznál oly lényegtelen! Ahol ez uralkodik, ott egyik fél sem gondolkodik azon, hogy ki a lángész és ki az úr a házban. Abba pedig Nagy Bélának bele kell nyugodni, hogy a férfiak és a nők közt is vannak lángeszű emberek. Szeretnék kérdezni valamit: Mit jelent az a szó a házasélet- bsn, hogy teher? Olyat ismerek, hogy megértés! Mi a teher? Gál Istvánná Nyíregyháza. Mit mondhat az egyenjogúságról egy lány ? Még csak 18 évfes vagyok. Kevés tapasztalattal rendelkezem, de szerintem az egyenjogúságról szóló vitát széleskörűvé kell tenni. _ • Mi a férfiakról a véleményem? Teljesítőképességük sokkal magasabb, mint a nőké. — Szellemileg is magasabb színvonalat érhetnek el, mint a nők. A női nem dicsekedhet-e olyan nevekkel, mint Bach, Beethoven, Schuman, Verdi? Nem! Került-e ki soraikból Galiilei, Édison, Goethe, Schiller? Ügye nem. — Mégis, lehet-e azt állítani, hogy a férfinál alacsonyabb rendű a nő? Nem vitás, hogy a nők közt is van sok-sok tehetség, nagy szellem. Sok festőművész, szobrász van a nők közt, Vera Muhina szobrait minden férfi megcsodálhatja. A középkorban Jeane d’Arc azért halt meg, mert nő létére háborúban harcolt. A negyvennyolcas szabac- ságharcban nem voltak-e Bányai Júliák? Szeretném megkérdezni: a fent említett nagy férfi művészeket, feltalálókat nem nők íh- lették-e? Nem több fínomlelkű- ség van-e egy nőben, mint a férfiban? A nő jobban tud szeretni is. A férfi nő nélkül nem sokat ér, Mégis felróják a nők hibájául, hogy szeretnek öltözködni. S vajon miéit szeretnek? Mert a férfiaknak akarnak tetszeni! Nemcsak ma van ez így. Már a fáraók korában is használtak a nők köröm-, száj- és arcfestéket, pudert. Az is igazság, hogy a férfi könnyebben elhagyja a családját, mint a nő. Hány anya áldozta fel magát gyermekeiért? Számtalan! El kell ismerni a férfi fizikai magasabbrendűsé- gét, a nőknél a lelki finomságot. Az utóbbi van olyan fontos, mint az első! Persze e jellemvonásokat nem lehet különválasztani, csak a férfinak, vagy csak a nőnek tulajdonítani. Nagy Béila cikkében a vitára éppen az adott okot, hogy a nőkfe csak a rossz tulajdonságokat hárította. Szel intem a házasságban, ha a nő is dolgozik, a férfi minden házi munkában legyen a nő segítségére. Ha csak a férj dolgozik, az asszony tartsa kötelességének tiszta lakásba és meleg étellel várni a társát. Mind a két fél alkalmazkodjon a másikhoz, akkor kedves lesz az otthon. A szerelmi életben is egyenrangú a nő és a férfi. Szerintem a házasságtörő férfi any- nyira hibás, mint a nő. Molnár Mária Dombrád. JVem lehetünk egyenrangúak a férfiakkal! Nagy Bélának részben igaza van: a nők egyenrangúságát én sem ismerem el. Talán ebben ostobának néznek majd többi nőtársaim. De higyjék el, csakis azok a dolgozó nők állítják, hogy egyenrangúak vagyunk, akik kevésbé erős munkát végeznek, vagy csak szellemi munkát. — Megjegyzem, hogy a szellemi munka is nehéz, de otthon a második műszakban szüksége van a testnek egy kis nehezebb munkára, mozgásra is. Most a magam példájával szeretném bizonyítani, hogy milyen nehéz egyenrangúnak lenni. Én 1850-ben kerültem a budapesti Villanyszerelő Nemzeti Vállalathoz, mint segédmunkás. Innen külszolgálatra vidékre kerültem kislakás-épitkezésekhez. Hat hónapi jó munkám után egy háromtagú női brigád vezetője lettem, egy év után már 6 tagú brigáddal dolgoztam. Férfi brigádokat hívtunk ki versenyre, nyertünk és nagyon boldogok voltunk — hiszen minden erőnkkel és akaratunkkal dolgoztunk. Nő szaktársaimat biztattam, minden tudásomat átadtam nekik, úgyhogy 1952-ben minisztériumi jutalmat kaptam. Abban az időben Budapesten egy villanyszerelő nő volt, Gulyás Mária és én voltam a második, emellett még egy gyermekemet is neveltem. Amikor pedig második gyermekemmel teherbe estem, attól kezdve már nehéz volt a másfél kilós kalapáccsal 40—50 centis falakat áttörni, 15—20 méter magasban villámhárítót szerelni. Amikor a második gyermekem Megszületett, próbálkoztam tovább, de a munkával nem tudtam megbirkózni, mert az úgynevezett két műszak nehéz volt. Ezután döbbentem rá, hogy egyenrangúak nem lehetünk, hanem csak egy időre segítőtársak és a férfi fogja a munka nehezebb végét. Ezt meggondolásra ajánlom a többi nőtársaknak. Ha- ezt az utat utánam csinálják, bizonyosan nem állítják majd, hogy egyenrangúak vagyunk a férfivel. Úszkálni. Nyíregyháza. A családban az egymás mellé rcndcllség a helyes 'A kapitalizmusban a nő elnyomott volt, így a házasságban is a férjétől függött. A kapitalizmust összetörtük, új társadalmat építünk, újat minden térén, Azonban a „teremtés koronája” elméletet és a velejáró függést a házasságban még csak részben sikerült felszámolni. Ez az elmélet — századokig éltek vele — úgy belerögződöít mind a két félbe, hogy idő kell, címig teljesen elvetik. Sok férfi még ma sem tudja beleélni magát abba, hogy a nő veié egyenrangú, hogy a feleségével egymás mellé vannak rendelve és nem egymás uralására Ebből következőleg a házasságban mindent közös megbeszélés alapján kell intézni. Mi a férjemmel így is élünk, ezt vezettük be már 7 évvel ezelőtt. Fizetéskor leülünk, megbeszéljük, mire mennyit költsünk, mit kell előbb és mit kell aztán megvásárolni. A háztartásra kerülő összeggel saját belátásom szerint rendelkezem. Tehát nem az történik, amit én, vagy amit a férjem akar, hanem az, amit mind a ketten, a megbeszélés után akarunk. Ezeket Sziráki Károlynak szántam válaszképpen, de egyben rátértem arra is, hogy Bartha Súndornénak válaszoljak. Szerinte két fél nem kormányozhat, mert két fél elve sohasem lehet azonos mindenben. Biz természetes, legyen a férfié az irányító szerep, de az együttesen kialakított, megbeszélt nézetek szerint. Az nem helyes, ha csak az egyik fél érvényesíti akaratát. Gondolom,' hogy a gyermeknevelés szempontjából is döntő fontosságú az egyenrangúság kérdése. Még valamit Bartháné levelére: helytelen azt mondani, hogy a férfi inasa sem lehet a nőnek. Ezt állítani ugyanaz, amit Nagy Béla állított, csak fordítva. A házasságban mellérendelt felek vagyunk, azonban vannak olyan munkák, amelyeket a nő nem tud elvégezni, de viszont vannak olyan területek is, ahol a férfi nem állja meg a helyét. Ez természetes adottságából következik úgy a férfinak, mint a nőnek. Még az öltözködésről valamit. Én nem csodálkozom, fia a férfiak olykor szót emelnek a női öltözködés ellen. Bizony néha ném tartják be a nők a jóízlés szabályait. Ez vonatkozik a szépítkezésre is. De általánosítani azért nem szabad. Itt sok vitatéma adódhatna: így például: miért igyekszik a nők egy része férfi ruhadarabokat hordani még 30—40 fokos melegben is? Például a halásznadrágot? Lehet, hogy ősszel, tavasszal jó szolgálatot tesznek a férfi ruhadarabok, de nyáron nem. Ha mér a ruházkodásnál tartunk: elítéljük a jampec öltözködést és mégis eltűrjük, hogy gyáraink gyártják a jampec ruhadarabokat. Miért? Miért díszelegnek az állami boltok kirakatában a jampec holmik? Helyes volna, ha a hőtanácsok tartanának néha-egj -egy előadást az ízléses, szép öltözködésről, vagy magáról az ízlésről. A rádió is többet foglalkozhatna ezzel a kérdéssel, Ügyszintén az újság is. Ilyesmiben is nevelni kell a dolgozó embert, a dolgozó nőt. Kovács Károlyné Nyíregyháza, Krúdy Gy. u. 23. A A vitát, folytatjuk. Holnapi számunkban a ,,Nök Lapja" Okos Katája nyilatkozik a női egyenjogúságról. r TUDOMÁNY ÉS . TECHNIKA 9 balkezesség és a beszéd Kevesen tudják, hogy a kettő összefügg, hogy a beszedköz- pont az agynak abban a felében fejlődik ki, amely átel'en- ben van a használatban előnyben részesített kézzel. A jobbkezeseknél a bal, a balkezeseknél pedig a jobboldali agyrészben. De nem okvetlenül ez a helyzet a balkezeseknél, mert a kísérletek szerint a balkezesek bai agy felének sérülésekor is keletkeznek beszédhibák. Mit mutat ez? Azt mulatja, hogy a születésnél még nem dől el, melyik kéz részesül előnyben és melyik lesz a „domináló" agyfél. Lehetséges, hogy a balkezesség csak megszokás következménye és nem öröklött tulajdonság: előfordul, hogy jobbkezes szülőknek balkezes gyermeke születik. Vagyis a balkezesség inkább egyéni fejlődés körülményeire vezethető vissza. Ilyen esetben — tehát ha nem öröklésről van szó — a beszédközpont a jobb agyfélben fejlődik ki. Legalábbis dr. Zangwíll Cambridge! profesz- szor, kutatásaiból kiindulva, ezt vallja. Jegyzetek a lábról Egy orvos arra fordította ideje nagyrészét, hogy a lábbetegségek gyógyításával foglalkozóit. Véleménye szerint a postásoknak és a rendőröknek van a legjobb lába. Miért? Mert ezek tudják, hogy menynyire fontos számukra a láb és jobban kímélik. Ha egyes foglalkozásokat nézünk, akkor általános tapasztalat szerint a borbélyoknak és a háziasszonyoknak van a legfájósabb lábuk. Vajon miért? A háziaszonyoknak például megvan az a rossz szokásuk, hogy otthon mezítláb, vagy legrosszabb esetben kitaposott, félretört sarkú cipőben szaladgálnak. Tehát az asszonyok lábát nem az teszi tönkre, hogy vendégségbe, színházba magassarkú cipőben járnak, hanem hogy a házimunkát rossz cipőben végzik. Ezek a cipők nem adnak megfelelő tartást a lábnak. A háziasszonyok — úgyszintén a borbé- . lyok — viseljenek erős cipőt, mert a lábbántalmak túlnyomó többsége abból származik, hogy az emberek nem vigyáznak kellően a lábukra és nem végeznek megfelelő mozgást. Milyen bántalmakat okozhat a lábfájás? Többek • közt például fejfájást. A mindennapi munka után ezért hasznos hosszabb sétát fenni. És mi a teendő, ha elfáradunk? Akkor ülés közben magasabbra kell feltenni a lábunkat 5—10 percre. (Asztalmagasságra.) Füleljen ide kissé 1 Kevés ember akadt, aki már tüzetesen megfigyelte a fület és észre is vett valami furcsaságot rajta, de annál több nő és férfi elgondolkozott már azon: mi az oka annak, hogy idősebb korukra még azoknak is nagy füle van, akik fiatalabb korukban feltűnően kis füllel rendelkeztek? Ritka dolog az, hogy az ember füleit méretre, formára és elhelyezkedésben egyaránt egyformák legyenek. A kutatások szerint egymillió eset közül egyszer fordult ez elő. Ennél érdekesebb dolog az, hogy például, amikor az ember már régen megállt a növekedésben, a füle még tovább nő. Ugyanis születéskor nőni kezd és haláláig nő. Sokan büszkék arra, hogy apró és formás a fülük, különösen a nők, de mire elérik a 40 évet, a fül lényegesen nagyobb lesz és nem is olyan formás többé. Uj gyógyszer a szarvasmarha-msgbelsgeslése!« ellen A kutatók sokat foglalkoztak annak a rejtélynek a megfejtésével, hogy miért oly nagyszámú az állatelhullás az afrikai földrészen. Rájöttek, hogy a legtöbb megbetegedést a cecelégy okozza. Most Németországban új szert kísérleteztek ki, amely védelmet és gyógyítást ad a cecelégy által okozott nagana fellépése esetén. A nagana nevű betegséget is a cecelégy okozza és milliószámra szedi áldozatait az Afrikában tenyésztett szarvasmarhák közül. Az új szer neve: Berenil. Ez a szer állítólag tökéletesen gyógyítja a piroplasmcsist. a másik veszélyes szarvasmarha betegséget, amely szintén sok megbetegedést okozott. Több mint egy éven keresztül mintegy ezer állaton próbálták ki az új gyógyszert. „Platinaszőke és ftrowscarc*“ juhok Bizonyosan csodálkozva olvassák a címet, vagy talán fel is kiáltanak: Ilyet hallani, platinaszőke juh? Pedig van. A moszkvai rádió közölte, hogy a szovjet tudósoknak 15 esztendei kísérlet után sikerült platinaszőke és bronzgyapjas juhíajtákat kitenyészteni. Hát vajon mire lesznek jók ezek a jühok? A textilipar ruhafestési problémáin lényegesen köny- nyíteni fog a dolog, másrészt az új juhfajta egyéb más jó tulajdonságokkal, hasznos előnyökkel is rendelkezik. Új méh fajta Alsó-Szászországban, a cellei kutatóintézetben újfajta „kaukázusi méheket” tenyésztettek ki. Ezek a méhek jóformán sohasém csípnek és nagyon megkönnyítik a méhészek munkáját azzal, hogy „rajzásra lusták".
