Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-24 / 173. szám
4 BTEt-ETMAGYASORSZAÖ 1958. JtrUTJS 24, CSÜTÖBTÖBÍ .VITA. « női egyenjogúságról A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Szabolcs-Szalmármegyei Intézőbizottságának képreitvénvpálvázata Állítjuk a szép szót és a megbecsülést... Amikor Nagy Béla levelét elolvastam, sértve éreztem magam, de aztán gondolkoztam a dolgon. Rájöttem, hogy sok férfi van, aki azt állítja, amit Nagy Béla, és sok nő is van olyan, akiről Nagy Béla beszél. Én szeretném néhány szóval a magam sorsát leírni. Én 19 éves koromban mentem férjhez, nyolc gyermekem volt, ebből 5 él. Nagy igényű nem vagyok, megelégednék egy férfi keresetével- ha az a keresetét a családjának szánná. De sajnos a kiadások mellé még jön a kugli, a kártya, a korcsma, a biliárd és így nagyon kevés jut a család részére. Nemhogy 150 pár szandára, még egyre sem jut. Örülök, ha egy ruhát tudok venni és annak is hamar várom a száradását. Nem ismerem a rúzst, a púdert és az ehhez hasonlókat, de ismerem a kaszát, kapát, mert a sorsom úgy hozza, hogy ha kell, anya vagyok, ha kell, feleség, ha kell, munkás. Bizony sok olyan férfi van, aki azt szeretné, hogy családja tartsa el, nem ő a családját. Nagyon sokat lehetne arról írni, hogy milyenek a nők és milyenek a férfiak. Én is próbálom as ilyen életet, »rat a „teremtés koronája” anynyira a fejemen van, hogy a gondoktól sokszor alig bírok járni. Én is egyetértek azokkal a levelezőkkel, akik Nagy Béla cikkére megírták a véleményüket, mint például a Kisvárdai Ruházati Kisipari Termelőszövetkezet női dolgozói. Csak az ilyen sorsban élő nők tudják, giint én, hogy sok férfi keresetére nagyon keveset lehet számítani. És mégis el kell tartani az öt gyermeket. Még arra sem méltatja az ilyen ember az asz- szonyt, hogy megkérdezze: Miből éltek? Ennek ellenére éppen az ilyen férfiak többsége értékeli le a nőt. A nők többségének az a célja, hogy megbecsülje a férjét és értékelje, ahogy megérdemli. De bizony hányán vagyunk asszonyok, édesanyák, akik már nem is tudjuk, hogy mivel is tudnánk csailádi örömet szerezni férjünknek és hogyan alkalmazkodjunk hozzá, hogy megbecsüljön bennünket. Hányónknak nincsen becsülete, jó szó helyett ütleg és dúrva szavak jutnak. Pedig az összetört lelkű asszonyok úgy áhrtják a szép szót, a megbecsülést! A. F. Tarpa A nőnek nagyobb szerepe van a családi életben, mint a férfinak Véleményem szerint a bibliának nincsen igaas,* amikor azt követeli a nőtől, hogy legyen mindenben engedelmes a férjének* Ez helytelen volna, bár sok családban így van. A nő nem alacsonyabbrendű a férfinál Ma a XX. században a nő egyenjogú a férfival. Nem élünk a világtól elzárt őserdőben, ahol talán még ma is a szolgáló szerepét tölti be a feleség. Persze, nálunk is gyakori az olyan eset, hogy amíg a nő végzi az otthoni munkát, addig a férfi kényelmesen ül és cigarettázik, olvas, szórakozik. Ebből következőleg is a nőnek több és nagyobb szerepe van a családi életben, mint a férfinak. Az a követendő példa, ha a férfiak elfogadják: a férfi legyen mindenben segítségére a nőnek, az otthoni tennivalóból vegye ki a részét. Ml nők igyekszünk olyan gyermekeket nevelni, hogy hasznos tagjai legyenek a társadalomnak. A férfiak pedig ne úgy értelmezzék az egyenjogúságot, hogy a nő ugyanazt a nehéz fizikai munkát is végezheti, amit a férfi.; i Ne úgy viselkedjenek a férfiak a nőkkel szemben, mint alárendeltekkel szokás, * hanem, mint segítőtársukkal, j légyének ■ egymás segítségére ♦ mindenben. } Orosz Erzsébet $ Kisvárd a. Ne változtassunk a férfi és nő közti műn ka megosztáson Én is olvastam a vitát és azt mondom — és még többen mások is velem —-, hogy ember a nő, ember, de azért az egyenjogúság nem jelentheti a nők és férfiak közti munkamegosztás felborítását. Hogy csak egy példát mondjak: Szép dolog volna-e az, ha mondjuk amíg én a feleségem fehérneműjét mosom, addig ő hajtja a lovat a mezőn? Ugye, nem?! Márpedig az egyenjogúságot így is lehet értelmezni. Sokkal egyszerűbb és helyesebb, ha a nő is végzi a maga dolgát, a neki illő munkát. Az egyenjogúság csak annyii'a' mehet, hogy megkérdezem a feleségtől, ha valami fontos dolgot akarok cselekedni, például venni vagy Cladni valamit. Az egyenjogúságból különben úgysincs a családokban veszedelem, beleszoktak a régi szokásba az asszonyok, a férfiak meg'tartják magukat hozzá. Ha a munkamegosztáson valamit vitatni lehet, az legfeljebb annyi, hogy a nőt nem mindenüvé lehet alkalmazni és nem is való minden munkakörbe alkalmazni. Így például nem helyes a nőket kocsmákba alkalmazni. Ebből mindig bajok származnak. A hivatalokba viszont több nőt tennék, mert könnyebb a munka, a munka nehezét a testileg erősebb férfira raknám. Jobban bírja, jobban neki való. A hivatalokban vannak ugyan nők most is, de csak amolyan ^ alacsonyabb beosztásban — ki- * véve azt az egynéhány vezetőt. | Nekik csak az írógépnél jut z hely. Ezen is lehetne gondol- t kozni. * Sörés János ? Fehértó-tanya. Kit ábrázol a kép és milyen haladó történelmi esemény fűződik nevéhez? A megfejtés a következő címre küldendő : Magyar Honvédelmi Sportszövetség Nevelési Osztálya, Nyíregyháza, Szabadság- tér 7. :;. miért nem elegendő a csónakázó jegy ahhoz, hogy valaki csónakázzon is? A közelmúltban az történt, hogy csónakjegyet vettem, de nem engedtek csónakra. Azt mondták, hogy fizessek le zálognak egy összeget, vagy adjam oda a személyi igazolványomat. Pénz kevés volt naiam, a személyi igazolványt pedig csak rendőri szerveknek szánod lefoglalás végett odaadni. Így tohá't nem csónakázhattam, de még a csónakiegyérfl kilizeteít pénzt is hosszú veszekedés után adták csak vissza.| Mikor találja meg a Sóstói Fürdő és Üdülő Vállalat a középutat, amely nem törvény-! ellenes —■ nem kér igazolványt' —. és nem teszi szükségessé, hogy a csónakázni akaró dolgozó nagyobb pénzösszeget vigyen magával? (Török Zoltán*' járási tanács vb, pú. oszt. Nyíregyháza.) • i í miért nem kap soha citroníot a njírparasznyai földműre«-, szövetkezet? Ezt már megkérdeztem a közelmúltban Farasznyán is és azt a választ kaptam, hogy a parasznyai fmsz, a nagy-dobosi fmsz-hez tartozik. Az FJK áruraktára a dobosi fmsz-nek adja ki a parasznyai citromot is, de a dobosi fmsz. nem adja át a parasz-, nyainak. Meddig lesz ez még így? Mikor változtat ezen a mátészal-1 kai áruraktár? (Kemenyicki János.) :.. miféle takarékosság az, ha a nyári meleg időben kint hagyják porlani a szenet a napon? A fehérgyarmati fmsz-nek hetekig állt a Kossuth tér 15. szám alatti udvaron 80 mázsa szene, kitéve a nap tüzének. Véleményem szerint kár ennyi szenet hagyni, hogy a nap porrá tegye.. Jóminőségű szénből kevesebb! kell, de a leromlottból több, nagyobb lesz a szövetkezet kiadása. Javaslom, máskor több gondot fordítsanak a téli tüzelőre,, (Kricsán György Fehérgyarmat.* I Mit mond Nagy Béla felesége, lánya és veje? i.-.a MÉH Vállalatot, nem kell neki a hulladék? A Gyümölcs-, Zöldség-, Göngyölegellátó Szövetkezeti Vállalat kemecsei telepén ugyanis kb. 10 mázsa hulladékdrót és kb. 1 mázsa papír- hulladék van. A MÉH Vállalatot már többször is kérték, hogy vegyék át a hulladékokat, de nem mennek érte s nem is válaszoltak a bejelentésre. — írja a telep vezetője. Nagy Béládéval beszélgetek, a vitaindító levél szerzőjének feleségével. Beszélgetésünk tárgya természetesen a nők egyenjogúsága, — Néhány dologban igaza volt férjemnek — jelentette ki az asz- szony. — Egy nő sem engedheti meg magának, hogy a kocsmában töltse az idejét. Nincs csúnyább a részeg nőnél. Sok olyan asszony is akad, akinek legfőbb gondja az öltözködés, a flane, s férjét, háztartását elhanyagolja. Ez azonban nem általános, a párom. rosszul tette, hogy mindenkit egy kalap alá vett, hiszen nálunk sem így történik. Jól élünk egymással, mindent kölcsönösen megbeszélünk... — Kevesebbnek érzi magát a férjénél? —Gyermekkorom óta dolgosom. Evekig cselédsorban éltem, havi hat pengőért robotoltam uraságoknál, majd esztendőkig tiloltam a kendergyárban. Próbálja . csak meg bármelyik férfi naphosszat állni, port szívni, fárasztó fizikai munkát végezni! Férjhezmenetelem után is tovább dolgoztam. Aztán jöttek a gyerekek, majd páromat behívták. Négy és fél évig volt távol, s addig nekem kellett a családról gondoskodnom. — Most is dolgozik? — Természetesen. Iparengedélyt váltottam ki élelmiszerárusításra. Mikor a piacról hazajövök, vár a háztartás és az unokám. Nagyné tehát annyit dolgozik, mint férje, sőt, talán többet is. Látni is rajta, hogy az a típusú asszony, akinek éltető eleme a munka, s a semmittevésben valósággal elsenyvedne. Fiatal pár jön a szobába: A házaspár lánya és a vő, Dugacs Endre, a Gépjavító Vállalat lakatosa. A fiatalasszony nyomban be is kapcsolódik a beszélgetésbe: — Apu a múltról írt, ma más a helyzet. A nők is megállják mindenütt a helyüket. En is sokáig dolgoztam a dohánygyárban, férfiak között. Igaz, hogy sokat gúnyolódtak, szemtelen- kedtek velem munkahelyemen, sokan visszaéltek azzal, hogy nő vagyok. .Mégsem hátráltam, igyekeztem becsületesen elvégezni, amit rám bíztak. Ott a baj, hogy még mindig sokun máshogy nézik a nőt, mint a férfit. Ha egy nő egy férfivel végigmegy az utcán, beszél róla az egész környék. Bezzeg a férfit soha nem hibáztatják! Pedig hány olyan férjről hallani, aki iszákos, elveri a keresetet, öt-hr.t gyerekkel faképncl hagyja az asszonyt. Éppen elég hibájuk van a férfiaknak is, nézzenek csak körül a maguk házalóján! — S mi a vő véleménye? — Feleségemnek igaza van. Állítom, hogy még többet is dolgozik, mint cn, a gyereket gondozza, a háztartást végzi. En nem tudnék mosni, varrni, főzni. Munkája után is legalább annyi megbecsülést érdemel, mint amennyiben engem részesít. Apósom írásával nem értek egyet, s úgy láttam, az újságban olvasott válaszok öt is elgondolkoztatták. Belátta már ő is, hogy Sok mindenben nem volt igaza... Ennek Örülök. Ügy látszik, Nagy Bélának arra sem lesz szüksége, hogy felesége, lánya es veje győzzék meg érveinek idejű tmúlts igáról, s remélem, n m- sokára azt o'. <ijuk. tóté: „Meggyőztetek...’’ gy. i- gy. Ssás szál ssehfu Mi szükséges a helyes vendéglátáshoz? Jó ellátás, udvarias, pedáns és tiszta kiszolgálás. Ez a követelmény. A szocialista vendéglátás ma már több ennél. Több, mert a vendéglátók és a vendégek közelebb kerüllek egymáshoz. Emberibb, barátibb lett a viszony, és bizony ha cgy-egy névnap közeleg, ugyancsak lázit bahozza ez a szocialista vendág- | látó üzemeinek vezetőit, dolgo- | zóit. * Az Anna cukrászda vezetője, Katona György elvtárs. és a cukrászda dolgozói ugyancsak ki takarnak rukkolni névadójuk ün- | népe alkalmával. Ma még a kér- j tekben pompázik az a száz szál 1 piros és rózsaszín szekfű, • amelyek szombaton este az Anna nevű vendégek kezeiben illatoznak majd. Ezen az estén egy kis- f: lány köszönti az Annákat vers- < sei, és az illatos virágokkal telt % hatalmas kosárból minden An- 5 nának átnyújt egy szálat, a sze- ^ retet jelét, amellyel az Anna 5. Megkérdezzük cukrászda dolgozói kedveskednek Anna vendégeiknek. Minden Anna kap egy köszöntő kártyát a dolgozók üdvözletével, amelyre az Annák felírhatják legked- vesebb dalukat. A szivküldit a zenekar játssza el köszöntésképpen. Dicséretes Katona elvtárs ötlete, az Anna cukrászda dolgozóinak kedveskedése. Követésre méltó példa, mely mutatja azt a helyes, baráti viszonyt, amely a vendéglátó Anna cukrászda es vendégei között van. És még valamit. Anna ésiéjén a cukrászda kistortákkal, különleges faovlaltokkal, italokkal kedveskedik majd vendégeinek, köztük elsősorban a nipnanrakat ünneplő Annáknak. Azok az Annák, akik szombaton este felkeresik az Anna cukrászdát, biztosan jól fognak szórakozni, hiszen a cukrászda névadójának nevenapját ünnepli, kitűnő kiszolgálással, jó zenével cs — száz szál szekfúvel.
