Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-24 / 173. szám

4 BTEt-ETMAGYASORSZAÖ 1958. JtrUTJS 24, CSÜTÖBTÖBÍ .VITA. « női egyenjogúságról A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Szabolcs-Szalmármegyei Intézőbizottságának képreitvénvpálvázata Állítjuk a szép szót és a megbecsülést... Amikor Nagy Béla levelét el­olvastam, sértve éreztem ma­gam, de aztán gondolkoztam a dolgon. Rájöttem, hogy sok fér­fi van, aki azt állítja, amit Nagy Béla, és sok nő is van olyan, aki­ről Nagy Béla beszél. Én szeret­ném néhány szóval a magam sorsát leírni. Én 19 éves koromban mentem férjhez, nyolc gyermekem volt, ebből 5 él. Nagy igényű nem va­gyok, megelégednék egy férfi keresetével- ha az a keresetét a családjának szánná. De sajnos a kiadások mellé még jön a kugli, a kártya, a korcsma, a biliárd és így nagyon kevés jut a család részére. Nemhogy 150 pár szandára, még egyre sem jut. Örülök, ha egy ruhát tudok ven­ni és annak is hamar várom a száradását. Nem ismerem a rúzst, a púdert és az ehhez hason­lókat, de ismerem a kaszát, ka­pát, mert a sorsom úgy hozza, hogy ha kell, anya vagyok, ha kell, feleség, ha kell, munkás. Bi­zony sok olyan férfi van, aki azt szeretné, hogy családja tartsa el, nem ő a családját. Nagyon sokat lehetne arról írni, hogy milyenek a nők és milye­nek a férfiak. Én is próbálom as ilyen életet, »rat a „teremtés koronája” any­nyira a fejemen van, hogy a gondoktól sokszor alig bírok jár­ni. Én is egyetértek azokkal a levelezőkkel, akik Nagy Béla cikkére megírták a véleményü­ket, mint például a Kisvárdai Ruházati Kisipari Termelőszö­vetkezet női dolgozói. Csak az ilyen sorsban élő nők tudják, giint én, hogy sok férfi kerese­tére nagyon keveset lehet számí­tani. És mégis el kell tartani az öt gyermeket. Még arra sem méltatja az ilyen ember az asz- szonyt, hogy megkérdezze: Mi­ből éltek? Ennek ellenére éppen az ilyen férfiak többsége értéke­li le a nőt. A nők többségének az a célja, hogy megbecsülje a férjét és értékelje, ahogy megérdemli. De bizony hányán vagyunk asszo­nyok, édesanyák, akik már nem is tudjuk, hogy mivel is tud­nánk csailádi örömet szerezni férjünknek és hogyan alkalmaz­kodjunk hozzá, hogy megbecsül­jön bennünket. Hányónknak nincsen becsülete, jó szó helyett ütleg és dúrva szavak jutnak. Pedig az összetört lelkű asszo­nyok úgy áhrtják a szép szót, a megbecsülést! A. F. Tarpa A nőnek nagyobb szerepe van a családi életben, mint a férfinak Véleményem szerint a bib­liának nincsen igaas,* amikor azt követeli a nőtől, hogy le­gyen mindenben engedelmes a férjének* Ez helytelen volna, bár sok családban így van. A nő nem alacsonyabbrendű a férfinál Ma a XX. században a nő egyenjogú a férfival. Nem élünk a világtól elzárt őserdő­ben, ahol talán még ma is a szolgáló szerepét tölti be a fe­leség. Persze, nálunk is gya­kori az olyan eset, hogy amíg a nő végzi az otthoni munkát, addig a férfi kényelmesen ül és cigarettázik, olvas, szórako­zik. Ebből következőleg is a nőnek több és nagyobb szerepe van a családi életben, mint a férfinak. Az a követendő pél­da, ha a férfiak elfogadják: a férfi legyen mindenben segít­ségére a nőnek, az otthoni tennivalóból vegye ki a részét. Ml nők igyekszünk olyan gyer­mekeket nevelni, hogy hasznos tagjai legyenek a társadalom­nak. A férfiak pedig ne úgy ér­telmezzék az egyenjogúságot, hogy a nő ugyanazt a nehéz fi­zikai munkát is végezheti, amit a férfi.; i Ne úgy viselkedje­nek a férfiak a nőkkel szemben, mint alárendeltekkel szokás, * hanem, mint segítőtársukkal, j légyének ■ egymás segítségére ♦ mindenben. } Orosz Erzsébet $ Kisvárd a. Ne változtassunk a férfi és nő közti műn ka megosztáson Én is olvastam a vitát és azt mondom — és még többen má­sok is velem —-, hogy ember a nő, ember, de azért az egyenjo­gúság nem jelentheti a nők és férfiak közti munkamegosztás felborítását. Hogy csak egy pél­dát mondjak: Szép dolog vol­na-e az, ha mondjuk amíg én a feleségem fehérneműjét mosom, addig ő hajtja a lovat a mezőn? Ugye, nem?! Márpedig az egyen­jogúságot így is lehet értelmezni. Sokkal egyszerűbb és helyesebb, ha a nő is végzi a maga dolgát, a neki illő munkát. Az egyen­jogúság csak annyii'a' mehet, hogy megkérdezem a feleségtől, ha valami fontos dolgot akarok cselekedni, például venni vagy Cladni valamit. Az egyenjogú­ságból különben úgysincs a csa­ládokban veszedelem, beleszok­tak a régi szokásba az asszo­nyok, a férfiak meg'tartják ma­gukat hozzá. Ha a munkamegosztáson vala­mit vitatni lehet, az legfeljebb annyi, hogy a nőt nem minde­nüvé lehet alkalmazni és nem is való minden munkakörbe alkal­mazni. Így például nem helyes a nőket kocsmákba alkal­mazni. Ebből mindig bajok szár­maznak. A hivatalokba viszont több nőt tennék, mert könnyebb a munka, a munka nehezét a tes­tileg erősebb férfira raknám. Jobban bírja, jobban neki való. A hivatalokban vannak ugyan nők most is, de csak amolyan ^ alacsonyabb beosztásban — ki- * véve azt az egynéhány vezetőt. | Nekik csak az írógépnél jut z hely. Ezen is lehetne gondol- t kozni. * Sörés János ? Fehértó-tanya. Kit ábrázol a kép és milyen haladó törté­nelmi esemény fűződik nevé­hez? A megfejtés a következő címre külden­dő : Magyar Honvédelmi Sportszövetség Nevelési Osztá­lya, Nyíregyhá­za, Szabadság- tér 7. :;. miért nem elegendő a csó­nakázó jegy ahhoz, hogy valaki csónakázzon is? A közelmúltban az történt, hogy csónakjegyet vettem, de nem engedtek csó­nakra. Azt mondták, hogy fizes­sek le zálognak egy összeget, vagy adjam oda a személyi iga­zolványomat. Pénz kevés volt naiam, a személyi igazolványt pedig csak rendőri szerveknek szánod lefoglalás végett oda­adni. Így tohá't nem csónakáz­hattam, de még a csónakiegyérfl kilizeteít pénzt is hosszú vesze­kedés után adták csak vissza.| Mikor találja meg a Sóstói Fürdő és Üdülő Vállalat a kö­zéputat, amely nem törvény-! ellenes —■ nem kér igazolványt' —. és nem teszi szükségessé, hogy a csónakázni akaró dol­gozó nagyobb pénzösszeget vi­gyen magával? (Török Zoltán*' járási tanács vb, pú. oszt. Nyír­egyháza.) • i í miért nem kap soha citroníot a njírparasznyai földműre«-, szövetkezet? Ezt már megkérdeztem a közelmúltban Farasznyán is és azt a választ kaptam, hogy a parasznyai fmsz, a nagy-dobosi fmsz-hez tartozik. Az FJK áruraktára a dobosi fmsz-nek adja ki a parasznyai citromot is, de a dobosi fmsz. nem adja át a parasz-, nyainak. Meddig lesz ez még így? Mikor változtat ezen a mátészal-1 kai áruraktár? (Kemenyicki János.) :.. miféle takarékosság az, ha a nyári meleg időben kint hagy­ják porlani a szenet a napon? A fehérgyarmati fmsz-nek he­tekig állt a Kossuth tér 15. szám alatti udvaron 80 mázsa szene, kitéve a nap tüzének. Vélemé­nyem szerint kár ennyi szenet hagyni, hogy a nap porrá tegye.. Jóminőségű szénből kevesebb! kell, de a leromlottból több, na­gyobb lesz a szövetkezet kiadá­sa. Javaslom, máskor több gon­dot fordítsanak a téli tüzelőre,, (Kricsán György Fehérgyarmat.* I Mit mond Nagy Béla felesége, lánya és veje? i.-.a MÉH Vállalatot, nem kell neki a hulladék? A Gyü­mölcs-, Zöldség-, Göngyölegellátó Szövetkezeti Vállalat kemecsei telepén ugyanis kb. 10 mázsa hulladékdrót és kb. 1 mázsa papír- hulladék van. A MÉH Vállalatot már többször is kérték, hogy ve­gyék át a hulladékokat, de nem mennek érte s nem is válaszol­tak a bejelentésre. — írja a telep vezetője. Nagy Béládéval beszélgetek, a vitaindító levél szerzőjének fele­ségével. Beszélgetésünk tárgya természetesen a nők egyenjogú­sága, — Néhány dologban igaza volt férjemnek — jelentette ki az asz- szony. — Egy nő sem engedheti meg magának, hogy a kocsmá­ban töltse az idejét. Nincs csú­nyább a részeg nőnél. Sok olyan asszony is akad, akinek legfőbb gondja az öltözködés, a flane, s férjét, háztartását elhanyagolja. Ez azonban nem általános, a pá­rom. rosszul tette, hogy minden­kit egy kalap alá vett, hiszen ná­lunk sem így történik. Jól élünk egymással, mindent kölcsönösen megbeszélünk... — Kevesebbnek érzi magát a férjénél? —Gyermekkorom óta dolgo­som. Evekig cselédsorban éltem, havi hat pengőért robotoltam uraságoknál, majd esztendőkig tiloltam a kendergyárban. Pró­bálja . csak meg bármelyik férfi naphosszat állni, port szívni, fá­rasztó fizikai munkát végezni! Férjhezmenetelem után is to­vább dolgoztam. Aztán jöttek a gyerekek, majd páromat behív­ták. Négy és fél évig volt távol, s addig nekem kellett a család­ról gondoskodnom. — Most is dolgozik? — Természetesen. Iparenge­délyt váltottam ki élelmiszer­árusításra. Mikor a piacról haza­jövök, vár a háztartás és az uno­kám. Nagyné tehát annyit dolgozik, mint férje, sőt, talán többet is. Látni is rajta, hogy az a típusú asszony, akinek éltető eleme a munka, s a semmittevésben va­lósággal elsenyvedne. Fiatal pár jön a szobába: A házaspár lánya és a vő, Dugacs Endre, a Gépjavító Vállalat la­katosa. A fiatalasszony nyomban be is kapcsolódik a beszélgetés­be: — Apu a múltról írt, ma más a helyzet. A nők is megállják mindenütt a helyüket. En is so­káig dolgoztam a dohánygyár­ban, férfiak között. Igaz, hogy sokat gúnyolódtak, szemtelen- kedtek velem munkahelyemen, sokan visszaéltek azzal, hogy nő vagyok. .Mégsem hátráltam, igyekeztem becsületesen elvé­gezni, amit rám bíztak. Ott a baj, hogy még mindig sokun máshogy nézik a nőt, mint a fér­fit. Ha egy nő egy férfivel végig­megy az utcán, beszél róla az egész környék. Bezzeg a férfit soha nem hibáztatják! Pedig hány olyan férjről hallani, aki iszákos, elveri a keresetet, öt-hr.t gyerekkel faképncl hagyja az asszonyt. Éppen elég hibájuk van a férfiaknak is, nézzenek csak körül a maguk házalóján! — S mi a vő véleménye? — Feleségemnek igaza van. Állítom, hogy még többet is dol­gozik, mint cn, a gyereket gon­dozza, a háztartást végzi. En nem tudnék mosni, varrni, főzni. Munkája után is legalább annyi megbecsülést érdemel, mint amennyiben engem részesít. Apó­som írásával nem értek egyet, s úgy láttam, az újságban olvasott válaszok öt is elgondolkoztatták. Belátta már ő is, hogy Sok min­denben nem volt igaza... Ennek Örülök. Ügy látszik, Nagy Bélának arra sem lesz szüksége, hogy felesége, lánya es veje győzzék meg érveinek ide­jű tmúlts igáról, s remélem, n m- sokára azt o'. <ijuk. tóté: „Meggyőztetek...’’ gy. i- gy. Ssás szál ssehfu Mi szükséges a helyes vendég­látáshoz? Jó ellátás, udvarias, pedáns és tiszta kiszolgálás. Ez a követelmény. A szocialista ven­déglátás ma már több ennél. Több, mert a vendéglátók és a vendégek közelebb kerüllek egy­máshoz. Emberibb, barátibb lett a viszony, és bizony ha cgy-egy névnap közeleg, ugyancsak láz­it bahozza ez a szocialista vendág- | látó üzemeinek vezetőit, dolgo- | zóit. * Az Anna cukrászda vezetője, Katona György elvtárs. és a cuk­rászda dolgozói ugyancsak ki takarnak rukkolni névadójuk ün- | népe alkalmával. Ma még a kér- j tekben pompázik az a száz szál 1 piros és rózsaszín szekfű, • ame­lyek szombaton este az Anna nevű vendégek kezeiben illatoz­nak majd. Ezen az estén egy kis- f: lány köszönti az Annákat vers- < sei, és az illatos virágokkal telt % hatalmas kosárból minden An- 5 nának átnyújt egy szálat, a sze- ^ retet jelét, amellyel az Anna 5. Megkérdezzük cukrászda dolgozói kedvesked­nek Anna vendégeiknek. Minden Anna kap egy köszöntő kártyát a dolgozók üdvözletével, amely­re az Annák felírhatják legked- vesebb dalukat. A szivküldit a zenekar játssza el köszöntéskép­pen. Dicséretes Katona elvtárs ötle­te, az Anna cukrászda dolgozói­nak kedveskedése. Követésre méltó példa, mely mutatja azt a helyes, baráti viszonyt, amely a vendéglátó Anna cukrászda es vendégei között van. És még valamit. Anna ésiéjén a cukrászda kistortákkal, külön­leges faovlaltokkal, italokkal kedveskedik majd vendégeinek, köztük elsősorban a nipnanra­kat ünneplő Annáknak. Azok az Annák, akik szombaton este felkeresik az Anna cukrászdát, biztosan jól fognak szórakozni, hiszen a cukrászda névadójának nevenapját ünnepli, kitűnő ki­szolgálással, jó zenével cs — száz szál szekfúvel.

Next

/
Thumbnails
Contents