Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-24 / 173. szám

1058. JÚLIUS 24, CSÜTÖRTÖK KELETMAGVARORSZÁO flz imperialista gyarmatosítók hiába akarják megállítani a történelmi folyamatot | Hruscsov elvtárs fontos beszéde a moszkvai lengyel nagykövetségen cÁ kéke táviratai Moszkva, (MTI): T. Gede, a Lengyel Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete kedden fogadást adott Lengyelország nemzeti ünnepe al­kalmából. A fogadáson a szovjet vezetők közül megjelent Hruscsov, Mikojan, Szuszlov és Pojanszkij. A meleg baráti légkörben vég­bement fogadáson Gede nagykö­vet és N. Sz. Hruscsov pohárkö­szöntőt mondott. Hruscsov pohárköszöntője beve­zetőjében a lengyel nép sikereiről szólt. A jelenlegi nemzetközi helyzet­ről szólva Hruscsov hangoztatta hogy a világ jó időt él át. Az ese­mények folyamata ahhoz hasonlít, mint amikor tavasszal megtörik a vastag jégpáncél. A világot borító évszázados jégpáncél az elmúlt évtizedek során tört meg, s most a jég­zajlás erős sodrát már senki sem állíthatja meg. Az impe­rialisták, a gyarmatosítók hiába akarják megállítani a történelmi folyamatot, ez nem sikerülhet nekik. A Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke rámutatott: a marxis­ták örülnek annak, hogy a gyar­mati népek újabb sikereket érnek el nemzeti felszabadító harcuk­ban, arra törekszenek, hogy saját kezükbe vegyék életük alakítását, Együtt éreznek ezekkel a népek­kel, s mindent megtesznek, hogy segítsék őket céljuk elérésében, abban, hogy a volt gyarmatok né pe valóban ura legyen országa minden gazdagságának és kincsé nek. Bagdad megszűnt az imperialisták bástyája lenni Az iraki eseményekkel foglal­kozva Hruscsov hangoztatta, az a Bagdad, amely nem olyan régen még az imperia­lizmus rendszerének támasza, bástyája volt a Közel-Keleten, már megszűnt ilyen bástya lenni. Hiába akarják elfojtani az impe­rialista államok az arab népek nemzeti felszabadító mozgalmát ez nem sikerülhet nekik. Ehhez rövid a kezük. „Mi üdvözöljük az Iraki Köztársaságot, annak mi­niszterelnökét bátorságáért, a nép ügye iránti odaadásáért. Kiváló jellem, volt bátorsága szembe­szállni az imperialistákkal.” — Mi békét akarunk az egész világon, nincs szükségünk, háború­ra— folytatta Hruscsov, hangoz­tatva, hogy a gyarmati rendszer válsága növekvő rákos daganatra hasonlít. Az imperialisták azt hiszik, hogy az utolsó eszközzel, a súlyos operációval, a háborúval meggátolhatják a pusztító vész terjedését. Ebben azonban téved­nek. Kari Marx, aki jó orvos volt az imperializmus betegségeit ille­tően, már régen rámutatott erre a tényre. Az imperializmus válságáról szólva Hruscsov elmondotta, hogy elsőnek a Szovjetunió szakította szét az imperializmus láncát, most az arab országok lépnek a nemzeti felszabadító harc útjára. Ezek az országok más zászló alatt küzde­nek, mint annakidején a Szovjet­unió, nemzeti függetlenségüket akarják kivívni. A Szovjetunió a maga részéről üdvözli az arab or­szágoknak ezt a törekvését és belső ügyüknek tekinti, hogyan rendezik be országaik életét. Jön a postás, a könyvet szét­tárja, aztán mutatja, hogy együtt írjuk alá az egészet. — Egy áll valamennyiben ... — mondja, aztán köszönéskor viszontlátással búcsúzik. — Re­mélem, jövök még ma több­ször ... Pedig már sokszor jött. Egy délelőtt folyamán legalább öt­ször. Mindig egy halom távirat­tal. Kopog a postás, jön a távirat. Császlóról, Vámosatyáról, Por- csalmáról és Tyúkodról írják a sorokat. Édesanyák, cséplőmun­kások, óvónők és áruházi dol­gozók diktálják a néhánysoros szöveget. „A császlói Petőfi Termelő- szövetkezet tagsága mélysége­sen elítéli az imperialisták közel- keleti beavatkozását. Tiltako­zunk az imperialista agresszió ellen.” Egy másik távirat: „Vámosatya dolgozó népe kö­veteli az imperialista csapatok azonnali kivonulását Irakból és Libanonból!” Kendergyári munkások: „Az imperialisták közel-keleti agressziója súlyosan veszélyez­teti a világbékét. Éppen ezért mi, a porcsalmai kendergyár dolgozói egy emberként követel­jük: vonják vissza az angol és amerikai csapatokat. Vonják vissza azonnal!“ Tyukodi sorok: „Mi, a gépállomás dolgozói is értesültünk az agresszív cseleke­Egyesült Nemzetek Szervezete fő­titkárához intézett felhívást Ra- mesvari Nehru, az ismert indiai közéleti személyiség személyesen adja át Dag Hammarskjöldnek. Ezután John Bernal professzor mondott rövid záróbeszédet. Hang­súlyozta, hogy a kongresszus ösz- szehívása az emberiség történel­mének egyik legfelelősségteljesebb pillanatában történt, s ez különö­sen nagy jelentőséget ad a kongresszusnak. A közel-keleti helyzetről szólva, a professzor hangsúlyozta, a Szov­jetunió tette meg azt a döntő lé­pést, amely megőrizte a békét és a két ország nemzeti 'függetlensé­gét. (Az Egyesült Arab Köztársa­ságról és Irakról volt szó. Szerk.) A kongresszus hosszasan ünnepel­te a Szovjet unió békeszerető poli­tikáját. A szónok ezután kifejezte remé­nyét, hogy az az egység és barát­ság, amely a kongresszuson meg­nyilvánult, a világ valamennyi népének egységévé és barátságává válik. Ezután berekesztették az ülést. detről és arról, hogy veszélybe került a világbéke. A világ va­lamennyi jóakaratú emberének nevében követeljük: azonnal1 vonják ki a csapatokat a Közel- Keletről. Követeljük, bogy a' nyugati kormányfők fogadják cl' a Szovjetunió javaslatát és ül­jön össze mielőbb a csúcsérte­kezlet. Tiltakozásunk jeléül a nyári mezőgazdasági munkála­tainkat még fokozottabb ütem­ben végezzük, mint eddig.” Nyíregyházi munkások: „Mi, a Húsipari Vállalat dől-' gozói hazánk valamennyi dolgo­zójával együtt tiltakozunk a! közel-keleti agresszió ellen. Az Egyesült Államok és Nagy- Britannia kormánya azonr.al vonja ki csapatait Libanonból és1 Jordániából!” Végtelen hosszú a sor. Tilta­koznak a mátészalkaiak, a pos­tások, az állami gazdaság dolgo­zói. Felháborodásukat fejezik ki a vásárosnaményiak is. A föld­művesszövetkezetek 140 dolgo­zója küldött táviratot, míg a tég­lagyáriak „Békét! Békét! Bckét!- kiáltással zárták a sorokat. Me- zoladány népe is hallatja szavát: „El a kezekkel a Közel-Kelet­től” Békét a világnak!" Ez a lé­nyege a kisvárdai földművesszö­vetkezeti dolgozók táviratainak. Táviratok. A béke táviratai.' Emberek írják, tiszta szívű, élni akaró, Tisza-, Szamos-, Kraszna- menti emberek. (as) Nyuguti ráláss a szovjet javaslatra De Gaulle válássá Gaulle — akkor Franciaország, hajlandó a többi nagyhatalmakkal j a lehető leghamarabb megtárgyal-, ni a csúcsértekezlet idejét, helyét“ és összetételét. De Gaulle válaszát Louis Joxe, a francia külügyminisztérium főtit­kára adta át kedden este Vinog­radov szovjet nagykövetnek. Átadták Eisenhower válaszát Hruscsov levelére Washington. (MTI): Dulles ame­rikai külügyminiszter kedden este átadta Menysikov szovjet nagykö­vetnek azt a levelet, amelyben Eisenhower válaszol Hruscsov miniszterelnöknek csúcsértekezle­tet javasoló levelére. Az 1500 szavas levélben az amerikai elnök kijelenti, hogy ,,az Egyesült Államok csatlakozna” az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése keretében tartandó kor­mányfői és «külügyminiszteri érte­kezlethez, ha „általános kívánság” nyilatkozik meg ilyen ülés tartá­sára. Eisenhower levelében szembe­helyezkedik Hruscsovnak azzal a felfogásával, hogy a xczép-keleti angol—amerikai csapatmozdúl.tiok veszélyeztetik a békét. Az elnök levelében óvatosan mellőzte azt az Ígéretet, hogy ő személyesen is kész megjelenni a Biztonsági Ta­nács kormányfői szinten ósszehí-' vandó ülésén. JL ; Párizs. (AP): De Gaulle tábor- ; nők Hruscsov szovjet minisztercl- ; nőknek adott válaszában azt kí- ; vánja, hogy a Biztonsági Tanács, ; amely most a közép-keleti problé­mával foglalkozik, folytassa a ;megoldás elérésére irányuló mun- ’káját. ; — Ha a Biztonsági Tanács nem fér ei eredményt — mondja De t A közel- és közép-keleti hely­zetről szólva Hruscsov hangsú­lyozta, a Szovjetunió azt szeret-; né, ha az angol kormány hallgat­na a józan észre, megértené az idők szavát és kivonná csapatait Jordániából, ahonnan nem régen ■ a nép űzte el azokat. Most Húsz- j szein király hívta vissza az angol] hadsereget, de Husszeinnek tanul-; nia kellene a történelem tapaszta­lataiból. Egykor Oroszországban: is erős cár uralkodott, de azt a cárt, aki nem értette meg, mire: van szüksége a népnek, elseperte: a történelem vihara. így történik; minden cárral és királlyal, akii szembefordul népe érdekeivel és külföldi érdekek kiszolgálójává' válik. 1 Hasonló esetnek vagyunk tanúi; Libanonban is. Chamoun elnök' elvesztette a nép bizalmát és most* az amerikai érdekeket szolgálja] ki. Szeretné, ha amerikai csapa-] tok segítenék vissza hatalmába. —J ”Mi nem Chamoun elnöknek, ha-! nem a libanoni népnek kívánunk! sikert abban, hogy elérje célki-! tűzéseit és gazdája legyen orszá-i gának” — mondotta Hruscsov. j Beszéde befejező részében aj szocialista tábor kérdéseivel fog- j lalkozott. | „Akár tetszik a kapitális- j laknak, akár nem, a szocia- j lista tábor ma olyan erős, mint 1 amilyen még sohasem volt” J — hangoztatta a Szovjetunió Mi-3 nisztertanácsának elnöke, rámu-j tatva a szocialista országok gazda-1 sági sikereire. Elmondotta, hogy ai szovjet ipar kiválóan dolgozik, aj mezőgazdaságban pedig az idénj rég nem látott kiváló termés vár-j ható szinte valamennyi mezőgaz- i dasági terményben. „Mire van« még szükségünk? Békére” — han-j goztatta a jelenlévők nagy tapsaJ közepette Hruscsov, majd rámu-1 tatott: „ha az imperialisták annyira | bíznak erejükben, keljenek bé- f kés versenyre a Szovjetunió- 1 val. I Békés versengésben mutassák! meg, ki ad több gabonát és húst! a népnek, ki épít jobb házakat, ki! az erősebb. Nem kétséges, hogy az? ilyen békés versenyben a szocia-X lista világrendszer diadalmasko-X dik, mert ez a rendszer képviselik a feltörekvő újat, az ifjúságot, az* erőt. Hruscsov nagy tapssal fogadott! beszéde végén éltette a Lengyel» Népköztársaságot, a Lengyel Egye-t sült Munkáspártot, a párt és a| kormány vezetőit, a lengyel és a| Sov iet rép hr-v&.x$rx'-1. % Nyugati diplomaták és újság-* írók körében rendkívül nagy fel-• tűnést keltett Hruscsov bizakodó,* derűs hangulatú beszéde. A szov-j jet politikai vezetők a fogadáson» mindvégig igen derűsen viselked-* tek és magatartásukkal is azt bi-1 zonyították, hogy £ X a Szovjetunió a maga részé- X ről bízik a nemzetközi politi- X kai helyzet megjavulásában. | Nagy érdeklődést keltett, amikor? Hruscsov helyet foglalt annál az? asztalnál, ahol több nyugati nagy-» hatalom diplomáciai képviselője,» köztük Thompson, az Egyesült” Államok moszkvai nagykövetei foglal'- helyet. A Minisztertanácsi elnöke, akihez később Mikojan is? csatlakozott- élénk beszélgetést» folytatott a nyugati diplomaták-» kai és érdeklődést váltott ki,? hogy- bár a fogadás az eredeti > tervek szerint már 8 órakor véget J ért volna- a szovjet államférfiak* még este 9 órakor is folytatták* a nyugati diplomatákkal barát-1 ságos és rendkívül derűsnek lát- J szó beszélgetésüket. ? elmenni es levélének szövegezésé­ből arra következtetek, hogy ön eljönne” — írja Macmillan. Macmillan vitába száll Hrus­csov levelének azzal a megállapí­tásával, hogy a világ a katonai ka­tasztrófa küszöbére sodródott. Hangsúlyozza Anglia békés szán­dékait és védelmébe veszi Angiié-1 nak azt a lépését, hogy csapatokat szállított Jordániába. „Ha el is vetem azonban az Ön kiindulópontját, ez korántsem je­lenti azt, hogy elvetem az ön kö­vetkeztetését. Sőt, egyetértek ön­nel abban, hogy hasznos lenne, ha a kormányok vezetői mihamarabb alkalmat találnának arra, hogy összejöjjenek és megvitassák a közép-keleti helyzetet” — írja Macmillan. Macmillan végleges válasza Hruscsovnak London. (MTI): Az angol fővá­rosban kedden este közzétették annak a levélnek a szövegét, amelyben Harold Macmillan angol miniszterelnök megadja ..végle­ges” válaszát Hruscsov szovjet mi­niszterelnök javaslatára, hogy öt- natalmi csúcsértekezleten vitassák meg a középkeleti helyzetet. Macmillan válaszlevelében azt javasolja, hogy az ENSZ Bizton- iági Tanácsa tartson rendkívüli ülést, amelyen valamennyi tagál- .ama a kormány egy tagjával, vagy külön megbízatással rendel­kező küldöttel képviseltesse ma­gát. „Én magam kétségtelenül szíve­sen elmennék New-Yorkba egy lyen találkozóra, ha ön is kész A Nasszer elnökkel való találkozásról tásában, lefogja a gyarmatosítók kezét, megakadályozza őket ab­ban, hogy háborút robbantsanak ki a Közel- és Közép-Keleten. Egyben megbeszélték azt is, mik a feltételei annak, hogy az arab népek nemzeti felszabadító mozgalma tovább fejlődjék, a politikai helyzet megszilárdul­jon a világnak ebben a térsé­gében. — Ezt az álláspontot igazolta a legutóbbi találkozó Nasszer el­nökkel — hangsúlyozta Hruscsov, rámutatva, hogy a találkozó igen hasznos, jó volt. „Jól megértettük egymást, én, a kommunista és ö, az arab ügy képviselője” — mon­dotta mosolyogva a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, majd a találkozó tartalmáról szólva rá­mutatott: a tárgyalásokon megvi­tatták mindaz, ami meggátolja az imperialistákat terveik megvalósí­A stockholmi kongresszus befejezte munkáját Stockholm. (TASZSZ): A lesze­relési és nemzetközi együttműkö­dési világkongresszus kedden befe­jezte munkáját. Az ülés megnyitása után a kül­döttek meghallgatták a kongresz- szus címére érkezett üdvözleteket, majd tudomásul vették azokat az ajánlásokat, amelyeket a bizottsá­gok terjesztettek a kongresszus elé. Ezután felolvasták a leszerelés­ről szóló nyilatkozatot, a közel- és közép-keleti helyzetről a világ né­peihez intézett kiáltványt és a kongresszusnak a leszerelés és a nemzetközi együttműködés érde­kében kibocsátott felhívása terve­zetét. A küldöttek viharos lelkese­déssel fogad :ák a felolvasott ter­vezetet. Az elnök bejelentette, hogy a felolvasott dokumentumo­kat a kongresszus elfogadta. A kongresszusi küldöttek teljes egy­hangúságát csak két szavazat za­varta meg, ugyanis két küldött el­lenezte a közel- és közép-keleti helyzet ügyében a népekhez inté­zett felhívás elfogadását. A kongresszus egyhangúlag el­fogadta azt a javaslatot is, hogy az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents