Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-22 / 171. szám
4 EEirTMAf!'' iRnjcí lr, 1358. JÉ LIUS n, KEDÍ» Nagy Béla cikke megjelent. Sok asszonynak tetszik, soknak nem, hogy közlésre került. — A legtöbb helyesli a vitát, mert éppen ideje napirendre tűzni a kérdést. A legtöbb férj úgy van ezzel, hogy elismeri a nők egyenjogúságát, mert törvény van rá és nem akar szembe kerülni azokkal, akiktől függ, mert azok is elismerik, A gyakorlatban mégis más történik: az asz- szony nem egyenjogú. A nők ne áltassák magukat, lássák be, hogy a törvény a családon belül még senkit sem tett közülünk egyenjogúvá. És éppen ez teszi indokolttá a vitát. Én párttag vagyok és nem ismerek arra példát, hogy egyetlen taggyűlésen arról beszéltünk volna, hogy mennyire egyenjogú a nő vagy nem. Elég V11 A. a női egyenfegúságrói volt azt elmondani, hogy a nőből orvos, miniszter lehet, stb. Ez még nem minden! Emellett még otthon lehetnek bajok. Sok családot ismerek, ahol elvben minden rendben van, de a gyakorlat mást mutat. Egyik helyen a férfi, máshol a nő parancsol. A törvények be nem tartása a kommunista erkölcsbe ütközik. Miért nem kerül hát ez taggyűlés ele? Ilyesmire is gondolni kellene! M. Gyuláné Nyíregyháza. Kint egyenjogúság Tan, de a csatádban még nincs Én csak köszönetét tudok mondani azért, hogy írtak az egyenjogúságról. így legalább . sióba került ez is a családban, mért eddig nem bizgattuk a dolgot, még ha szóba is jött, hamar elintéztük. A legtöbbször tréfával. Én látom, hogy kint egyenjogúság. van, de az „üvegben” mégsincs, mert ott a dugó: a férfiak esze, előítélete és ezt nehéz kihúzni. Én szavazhatok, hon etekintetben baj van, akkor a hivatalban a nagy dolgokat sem tudjuk úgy végezni, ahogy kellene. Könyvelő vagyok, gyermekem van. Én azt mondom, hogy a jelenben a nő még nem egyenrangú, hanem csak egyenjogú. Ezt is inkább a társadalmi életre értem, mint a magánéletre. Az egyenjogúság még nem biztosítja az egyenrangúságot a családban. Ha például „hiúságát” azzal altatom él, hogy „rábízom a keresztemet”, a,magam „öntudatát” pedig azzal tagadom meg, hogy előre várom, hogy megkérdezzen. Varom? Nemcsak várom! Ha valamit nem úgy csinál, mint ahogy azt jóváhagytam, akkor szemrehányásokat teszek, de közben kihangsúlyozom, hogy „rád bíztam a fizetésemet, többet nem adhatok, ha az nem elég ... Ügy gondolom, hogy sok embertársam bevallhatná ezt. Ügy hiszem, ez sem egyenjogúság, de a törvény ebbe nem szólhat bele, mert minden kakas ur a maga portáján. De nézzünk csak egy „kényes” dolgot is. Ha az utcán megyek, én bátran megnézhetek egy csinos nőt és senki sem fog rám rosszat mondani. Az emberek megszokták már az ilyet. De próbálná a feleségem megtenni, merne ő rábámulni a férfiakra! Még az a nőtárs is, aki az egyenjogúságért harcol itt velem, azt is megszólná. Na persze — annak ellenére, hogy én az egyenjogúság híve vagyok — én sem hagynám szó nélkül. Én nem akarom azt mondani, hogy egyforma joggal mustrálja egymást a férfi és a nő. Nem! Az viszont nem helyes, hogy amit észre sem vesznek a férfinak, azt felróják a nőnek. Őszintén mondom, ha holnap a feleségem az egyenjogúság alapján mindenben úgy élne, úgy cselekedne, mint például én — bár semmi kirívót nem teszek — nem is tudom, mi lenne. Talán válás lenne a vége. Sziráki Károly Nyíregyháza. még tanácstag is lehetek, talán képviselő is, ha okosabb vagyok, de sajnos, otthon, ha a munkából hazatérek, másként van minden. Ha azt mondom az uramnak, hogy „segits mosogatni”, akkor azt feleli: „Mindent, csak azt nem, mert az nem férfinak való!” Ha kérem, hogy „vedd a kosarat és menj a boltba”, azt mondja, nem megy. Ha mégis elmegy, a világért sem vinne kosarat. Inkább tízszer jár, nehogy azt higyjék, hogy ót bevásárolni küldte a felesége. Ha velem van és bemegyek a boltba, ő nem jön be. Kint áll az ajtóban, hogy azt lássák: ő csak várakozik és nem vásárol. Ügy fél a munkásaitól, hogy azok azt fogják majd mondani, ha a kosarat meglátnák a karján, hogy papucs-kormány alatt van. Pedig az én uram egy nagy vállalatnak az igazgatója és mégis ilyen, hát akkor mások milyenek lehetnek, ha még ő sem elég öntudatos.. Ha már írok, leírom azt is, hogy én csak olyan cipőt, ruhát, kabátot, kesztyűt, kendőt hordhatok, amit ő jóváhagy, az ő beleegyezése nélkül isten én hazaviszem a fizetésemet, azt mondom a feleségemnek: Nesze fiam, tégy . vele amit akarsz! Ö megkérdezi, hogy mire mennyit költsön. És őszintén szólva én azért merem rábízni a keresetemet, mert tudom, hogy majd megkérdez, a beleegyezésemet fogja kérni. Valójában tehát mégis az fog történni, amit én akarok. A feleségem Nagy Béla először is felveti azt a kérdést, hogy ki legyen az úr a házban. Ez vitán kívüli, hogy a családnak a feje a férfi. Nem kormányozhatja a családot két fél, csak egy, mert két embernek, az . elve sohasem egyezik mindenben. De azért ne tévesszük össze és ne legyünk elfogultak a férfival szemben, mert ilyen nagy különbség nincs férfi és nő között (mint a mester és a tanuló). Ez teljesen elfogadhatatlan, mert a férfi a nőnek nagyon sok esetben még inasa sem lehet. A férfi munkáját — bánni néven nevezendő legyen az — ma már legrosz- szabb esetben a nő is el tudja végezni. De a férfi még bele sem tud kukkantani a nő munkájába. A férfi legnagyobb hivatása az, ha a hazáért kell harcolni. De ugyanakkor mérlegelhetnénk a nők sorsát is. A férfi akkor élet-halál közt van, de Recept: tűz, víz, vihar, villáin, jég, baleset, betörés ellen A recept, amelyről most szó lesz, nem gyógyszertárban váltható ki. Nem orvos adja. A receptírók nem mások, mint az Állami Biztosító megbízottai. Miért teszik mindezt? Hogy elvigyék mindenüvé a társadalom segítő-készségét. Mert való igazság, mély emberi gondolat, a kölcsönös megsegítés gondolata rejlik a biztosítás intézményében. Különben is ki állítaná, hogy váratlan, véletlen gondokkal, bajokkal, vagy olykor természeti erőkkel, egymaga képes megbirkózni. E néhány tollvonást azoknak szántuk, akik még nem ismerik vagy nem eléggé ismerik a biztosítás „divatos”, időszerű formáit. Mert a régiek mellett akadnak újak is. De csak sorjában ... szülhet. Bármely percben kopoghat a kellemetlen vendég. Akkor pedig fuccs a sóstóhegyi rizling- nek. Szerencsére a méltányos dijakon kívül módot adnak arra is, hogy a biztosítás pillanatában a termelő csak a díj felét, vagy legalább 100 forintot fizessen, a többit pedig ősszel... Futballozzon biztosítással ments felvenni valamit. A púdert még csak eltűri, de rúzst csak egy évben egyszer, akkor is morogva azt mondja, hogy véresszájú vagyok. Tudom, hogy az országgyű-. lésben van ipari, pénzügyi, oktatási és még sok bizottság, de nőbizottság van-e? Ügye nincsen olyan, amely azzal foglalkozna, mennyire hajtják végre a férfiak az egyenjogúság törvényét. Tálán még újabb rendelkezésre is szükség volna, mert bizony én tudok egynéhány példát arra, hogy csak a szép nőt, a csinos asszonyt veszik fel munkára, s a csúnyát elutasítják, vap» férfit vesznek inkább a helyébe. N. N.-né. Az egyenjogúság még nem biztosít egyenrangúságot a családban Bármennyire is ügyel az ember magára, gyakorta érheti baleset. Ma a balesetbiztosítási díj csak egy töredéke a réginek. Az üzemi dolgozók általában havi 4 forintot fizetnek, s foglalkozásuk szerint 14 ezer forintig terjedő kárpótlásban részesülnek. Több üzem dolgozói kérték: vezessék be a havi 8 forintos díjat, amelyért természetesen dupla visszatérítés jár. Itt is van olcsóbb „recept”. Igen népszerű a hat hónapra érvényes baleset- biztosítás, melyet főleg a cséplőcsapatok, a mezőgazdasági dolgozók kedvelnek. Valószínűleg nem mindenki tudja, hogy sportbaleset-biztosítás is létezik. A sportolók, versenyzők kisebb-nagyobb sérüléseket szenvednek, ami múlékony munkaképtelenséget, vagy esetleg maradandó rokkantságot okoz. Róluk is gondoskodik az Állami Biztosító, ha a sportkörök rendezik a díjakat. S milyen lesz a jövő biztosítása? Bizonyára az űrhajó -utaNagy tolvaj a jégeső Jónak találom, hogy ilyen emberi dolgokról is írnak, mert bizony ezekről keveset írtak, beszéltek eddig. Nekünk szükségünk van a szocializmus ép tése mellett ilyen „aprócska” dolgok megbeszélésére is, mert, ha ottAki ebben kételkedne, tüstént számokkal „szereljük” le. Tavaly országosan 40 millió forintot vert ki a zsebünkből a jég, amiből megyénkre majdnem 5 millió jutott. Mint tapasztaltuk, helyenként az idén is voltak jégverések. A meteorológia , biztatása” szerint az erős napfolt-tevékenység még sok bonyadalmat sok is felsorakoznak majd a biztosítottak népes táborába. De úgy gondoljuk: az említett biztosítások talán még akkor is „divatosak” maradnak. (Páll O.) a nő is a gyerekszüléskor. Valaki azt hangoztatta, hogy ha egy férfi gyereket szül, megnyeri a Nóbel-díjat. De egy nőnek nem mernénk azt kijelentehi, hogyha végigharcolt egy háborút a férfi oldalán, Nobel-dijat kap. Megnyerné! Tehát szerintem minden férfi meghajolhat a nő előtt és tisztelettel ■ tartozik neki. Bariba Sándorcé Tiszakóród, „Lgryik ember nem alázhatja meg a másikai., Nagy. Béla nyíltan azt állítja, hogy nem ismeri el a nők egyenjogúságát, és e nézetét alaptalan tényekkel próbálja alátámasztani. ön nem látja, hogy a lejátszódó események összefüggnek egymással, Az ön nézete azt bizonyítja, hogy elzárkózik a reális élettől ne;p látia a szemünk előtt lejátszódó eseményeket, azokat a rendkívül nagy változásokat, fejlődést, amelyek a felszabadulásunk 'óta munkánk eredményeként bekövetkeztek. E munkából a nők is a férfiakkal együtt kivették a részüket. Az ön álláspontja a maradi- ság álláspontja. A kapitalizmusból örökölt és még sok emberben meglévő káros nézet. Nem látja azokat a körülményeket, amelyekbe az átkos kapitalizmus kényszerítette a nőket. Nem ismeri a kapitalizmusban a nők kettős elnyomalottságát. Az ön nézete mélységesen megalázó a nőkre nézve. A mi világnézetünk pedig az emberek kifosztása és egymás általi elnyomása elleni világnézet. A kommunista erkölcs alapja az a mélységes igazság: nincs joga egyik embernek 'kifosztani, és megalázni a másikat. Véleményem szerint az ember fogalmába a nők is a férfiak js egyaránt beletartoznak. Szorosan egymás mellett kell állnunk és nincs társadalmi alá és fölérendeltség, A nők közt is épp úgy, mint a férfiak közt, nagy tehetségek vannak. A nők közül is kerültek ki nagy feltalálók, mérnökök, orvosok, tudósok, írók, vezetők és kiválóan megállják a helyüket. ön azt állítja még, hogy as alkoholizmus elleni harcot a nők indították el, hogy a férjek több pénzt vigyenek haza rúzsra, púderra. Ezt állítani helytelen. Nem látja azt a mélységes nagy kárt, amely az alkoholizmus következtében a társadalomban és az emberi szervezetben áll eló? Az alkoholfogyasztás következtében évente hazánkban sok, sok forint értékű társadalmi tulajdon pusztul cl, az ital halálozásokat, sok csa.ád szűkös é.et- körülményeit hozza magával. Valószínű, ön is ismer olyan családapákat, akiknek fizetésük kézhezvétele után első útja nem haza, a családjukhoz, hanem a kocsmába vezet és amíg tart a fizetésből, nem is térnek hazai Ismerhet olyanokat is, akik le-' részegedve összetörik a társadalom értékes gépeit, vagy embereket, családanyákat, gyermekeket gázolnak halálra. Véleményem szerint az Ön álláspontjával szemben az alkoholizmus elleni harc nemcsak a nők ügye, hanem az egész szocializmust építő társadalom ügye. Tóth Sándor Nyíregyháza, Dózsa György u. 21, (A vitát a holnapi lapunkban folytatja.) „ . . minden férfi meghajolhat a nő előtt és tisztelettel tartozik neki . . Betörés elleni „orvosság“ A másik igen időszerű biztosítási fajta a lakások úgynevezett egyesített tűz- és betöréses lopás elleni biztosítása. Ki nem készül távolabbra nyaralni, rokonokat látogatni? Ä gazda elutazása mindig fokozza a tűz, vagy betörés lehetőségét. Mint a példa mutatja, megyénkben egyre többen gondolnak ilyesmire, s elővigvázatból pár forint miatt nem teszik kockára otthonukat. A díj igen olcsó; ha az épületben legalább két lakás van, minden ezer forint érték után 2 forint. Ha valaki 50 ezer forint értékben biztosít, egész évre 100 forintot fizet. Aki pedig sokalná ezt, van olcsóbb „orvosság” is. Nemrég bevezették a 30 napra szóló biztosítást, ami 30 forint ellenében 80 ezer forint kártérítési összegig érvényes. lakóházért — a terület besorolásától függően — 43—50 forintot kell fizetni. Egy öt holdas gazdaságért — ideértve terményt, házingóságot — a tarifa 53 forint. Nem felejtendő el, hogy a villám-okozta károkat is megtérítik, ha nem is okoz a villám tüzet. Mi több, az új biztosítási szabályok szerint a szélvihar által okozott károkat is megfizetik, ha a kár meghaladja a 200 forintot. Az egyik legmakacsabb ellenségünk a tűzvész, amely nem kímél lakóházat, irodát, üzemet, gazdasági udvart, sőt nem egy esetben az embert sem. A múlt évben több mint 2 ezer helyen lobbant fel a láng. Bár a tűzoltók megtették a magukét, a kár mégis csak úgy térült meg, ha a gazda előzőleg lerótta a néhány forint tűzbiztosítást. Bennünket ez esetben az érdekel, mennyibe kerül a tűzbiztosítás? A kétszobás, cseréptetős Leselkedő tűskakasok
