Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-22 / 171. szám

1958. JÚLIUS 22, KEDD KELFTMAGYARORSZAQ 5 Hruscsov eivtárs tizenetet intézett Eisenhowerhez, Macmillan-bez, De Gaulle-hoz és Hehrulioz MOSZKVA, (TASZSZ): Nyi­ki'a Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke 19-én üzenetet intézett Eisenho­wer amerikai elnökhöz, Macmil­lan angol miniszterelnökhöz, De Gaulle francia miniszterel­nökhöz és Nehru indi *i n inisz- t erei nőkhöz. Hruscsov javasolja, haladéktalanul üljön össze e ha­talmak kormányfőinek értekez­lete az ENSZ főtitkárának rész­véteiével, hogy azonnali itézke- déseket foganatosíthasson a Közel- és Közép-Keleten kitört katonai konfliktus beszüntetésé­re. Az értekezlet időpontja és helye — mondják az üzenetek — nem lehet akadály. A szovjet kormány azt javasolja, hogy az értekezlet július 22-én Genfben üljön össze. Az Eisenhower elnökhöz kül­dött üzenetben egyebek között ez áll: — Az a fegyveres beavatko­zás, amelyet az Egyesült Álla­mok Libanonban, majd Anglia Jordániában kezdett, továbbá az iraki és az összes arab keleti ál­lamokat fenyegető intervenciós veszély a legsúlyosabb és belát­hatatlan következményekhez ve­zethet, olyan láncreakciót indít­hat el, amelyet már nem lehet majd megállítani. E veszélyes történelmi órákban, amikor töb­bé egy percet sem lehet várni, a Szovjetunió amely következe­tesen a világbéke mellett, a há­ború ellen száll síkra, s híve a békés egymás mellet élésnek, nem maradhat közömbös az­iránt, ami a Közel- és Közép- Keleten, határainak közvetlen kö­zelében történik. A Szovjetunió nem állhat félre, amikor a há­ború és béke kérdése forog kockán. A szovjet kormányfő üzenete ezután hangsúlyozza, hogy az ad,ott körülmények között a szo- banforgó kormányok legéssze­rűbb cselekedete az lenne, ha összehívnák a nagyhatalmak kormányfőinek értekezletét a Közel- és Közép-Keleten kitört katonai konfliktus rnedezésére. — Javasoljuk — írja Nyikita Hruscsov, — hogy jöjjünk össze bármely nap bármely órájában, minél hamarabb, annál jobb. A történelem nem sok időt adott számunkra ahhoz, hogy megaka­dályozzuk a háborút, megakadá­lyozzuk sokmíllió ember pusztu­lását, megakadályozzuk óriási anyagi és kulturális értékek megsemmisülését. A szovjet • kormány kész az értekezlet ösz- szehívására bárhol, beleértve Washingtont is, ha valamilyen oknál fogva Genf nem felel meg a nyugati hatalmaknak. A leg­főbb az, hogy ne habozzunk, mert az ágyuk már kezdenek dörögni. — A támadók a tűzzel játsza­nak, — mondja az Eisenhower­hez intézett üzenet. — A tűz­vészt mindig könnyebb lángra- lobbantani, mint eloltani. De ha már lángralobbantoiták, jobb el­oltani mindjárt a kezdetén, mint akkor, amikor a lángok már átterjednek a szomszédos házakra. A jelenlegi viszonyok között a leghelyesebb megoldás csak egy lehetne: a megszálló csapatok haladéktalan kivonása a Közel- és Közép-Keletről és an­nak biztosítása, hogy e térség népei maguk döntsenek sorsuk felől. Hruscsov üzenete hangsúlyoz­za: a szovjet kormány elenged­hetetlenül szükségesnek tartja, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és India kormányfőinek érte­kezlete. miután konkrét indítvá­nyokat dolgozott ki a közel- és közép-keleti háborús konfliktus beszüntetésére, ezeket az indít­ványokat terjessze a Biztonsági Tanács elé, hogy ez az ENSZ- szel, az arab országok képvise­lőinek részvételével megtárgyal­hassa azokat. Az értekezlet megvitathatná továbbá a közel- és közép-keleti országokba irányuló fegyverszál­lítások beszüntetését is, amint ezt a Szovjetunió korábban ja­vasolta. A Szovjetunió javaslata az európai államok, ralamint az Egyesült Államok barátsági és együttműködési szerződésének megkötésére MOSZKVA (TASZSZ): — A szovjet kormány július 15-én az európai országok és az Egyesült Államok kormányához intézett azonos tartalmú jegyzékében ja­vasolta, hogy az európai álla­mok, valamint az Egyesült Álla­mok kössenek barátsági és együttműködési szerződést. A szovjet kormány úgy véli, az európai államok kormányai­nak, miként az Egyesült Álla­mok kormányának is — ha meg akarják állítani az európai ese­mények veszélyes alakulását — erőfeszítéseket kellene tenniük arra, hogy regionális alapon ki­dolgozzanak olyan, egész Euró­pára vonatkozó döntéseket, ame­lyek már a jelenlegi időszakban gyakorlatilag megvalósíthatók és amelyek valamennyi kormány számára elfogadhatók lennének. A szovjet kormány véleménye szerint a szerződés szövegébe fel kellene venni olyan cikkelyeket, amelyek egy európai agresszió megelőzésére és elhárítására, és az összes európai államok bizton­ságának megszilárdítására irá­nyulnának. Fontos lenne, hogy az európai államok és az Egye­sült Államok kötelezzék magu­kat: sem katonai, sem gazda­sági, sem pedig erkölcsi támoga­tásban nem részesítenek olyan államokat, amelyek megbontot­ták Európa békéjét, függetlenül attól, hogy érvényes katonai szö­vetségek és szerződések alapján szerződő társai az agressziót el­követő államnak. Egy ilyesfajta egyezmény gondolatát az elmúlt években többízben felvetették, egyebek között éppen az Egye­sült Államok, Anglia és Francia- ország kormányai. A Szovjetunió javasolja a szer­ződésben azoknak az intézkedé­seknek megjelölését, amelyek a fegyverkezési hajsza megszünte­tését eredményeznék, egszers- mind hozzájárulnának a varsói szerződéshez és a NATO-hoz so­rolt fegyveres erők csökkentésé­hez. Az európai államok ilyen részmegoldások felkutatására irányuló kezdeményezése meg­nyithatná átfogóbb leszerelési megállapodások távlatát is. A szerződéstervezet hangsú­lyozza, hogy Európában létre kell hozni az atomfegyvermen­tes övezetet. Ez az övezet az európai katonai csoportosuláso­kat elválasztó vonal közvetlen közelében legyen. A szerződés aláírói vállalják, hogy tisztelet­ben tartják az említett övezet státusát és az ide tartozó államok területét úgy tekintik, mint amely ki van zárva a nukleáris fegyverek alkalmazásából. A Szovjetunió kormánya ja­vasolja, hogy helyezzék kilátás­ba egy-két éven belül a Német­országban állomásozó külföldi csapatok egyharmadával, vagy más megegyezés arányában való csökkentését, állapodjanak meg olyan rendszer létrehozásában, amely alkalmas lenne e kötele­zettség végrehajtásának ellenőr­zésére. A szovjet kormány he­lyesli a légifényképezést a var­sói szerződés és a NATO tag­államok területét elválasztó vo­naltól mindkét irányban 800 ki­lométeres szélességű sávban, mégpedig a váratlan támadás megelőzésére. A szerződés további cikke­lyei előírják a kölcsönösen elő­nyös és egyenjogú gazdasági együttműködés fejlesztését olyan alapon, amely kizár mindenne­mű megkülönböztetést és mes­terséges korlátozást. A Szovjetunió kormánya kí­vánatosnak tartja, hogy a szer­ződésben szögezzék le: aláírói készek az atomerővel végzett tudományos kutatások és az ipari alkalmazás tapasztlatainak, továbbá nyersanyagoknak és be­rendezéseknek a kicserélésére. A szerződésben résztvevő államok szilárdabb alapra helyezhetnék kapcsolataik, különösen tudomá­nyos, műszaki és kulturális kapcsolatok fejlesztést. A Szovjetunió kormánya azzal a törekvéssel indokolja javasla­tát, hogy erőfeszítéseket tegyen olyan közös intézkedések kidol­gozására, amelyek megállítanák Európa háború felé sodródását, feltárnák a béke megszilárdítá­sához vezető utakat. A szerző­déstervezethez mellékelt szovjet jegyzék emlékeztet arra, hogy a két világháború főképpen az európai népeket sújtotta. Ma e földrész népei ismét még bor­zalmasabb katasztrófa fenyege­tő veszélyében élnek. A Szovjetunió — mondja a jegyzék — minden tőle telhetőt megtett és megtesz, hogy kikü­szöbölje a háborús veszélyt és a bizalmon alapuló békés együtt­működést építsen ki az összes európai államokkal. A varsói szerződés és a NATO tagállamai megnemtámadási egyezményé­nek megkötése, amelyet a varsói szerződés politikai tanácskozó bizottsága indítványozott, két­ségkívül óriási pozitív szerepel játszana, de az európai béke és biztonság nem biztosítható az öszes európai államok egyesített erőfeszítései és sokoldalú együtt­működése nélkül. II jemeni imám felszólította az Egyesiüt Arab Köztársaság fegyveres erőit, hogy biztosítsák Szabad Jemen területének védelmét TAEZ (APF): A jemeni imám felszólította az Egyesült Arab Köztársaság fegyveres erőit, hogy biztosítsák a szabad jemeni terü­let védelmét és szabadítsák meg Jement az imperialista veszély­től. Ahmed király a minisztereivel és tanácsadóival Taez közelében, a nyári palotában tartott tanács­kozása után hozta ezt a határoza­tot. A királyi üzenetet eljutat­ták Hasszán Ibrahim jemeni kü­lügyminiszterhelyettesnek, hogy továbbítja azt Nasszer elnökhöz és Abdel Hakim Amber tábor­nokhoz, az Egyesült Arab Köz­társaság, valamint az EAK és Je­men államszövetség fegyveres erőinek főparancsnokságához. A jemeni imám üzenetében imegbélyegzi a kelet-afrikai angol J csapatok felvonulását Aden és a Bab El Mandeb szoros felé. Az imám elrendelte a jemeni törzsek általános mozgósítását és az egész országban statáriumot vezetett be. Az ENSZ-nél tiltakozott a lahed- zsi szultán elmozdítása ellen, s a Jement közvetlenül fenyegető ve­szélynek minősítette az angol kor­mánynak ezt a döntését, A Reuter és ax AP ax amerikai válasxról Washington, (MTI): A Reuter és az AP jelentései szerint vasár­nap estére elkészült az Egyesült Aliamok válaszának tervezete Hruscsov javaslatára. Eisenhower elnök előzőleg két óra 45 percen át tanácskozott legtöbb diplomá­ciai és katonai tanácsadóival, köztük Duiles külügyminszterrel, Nixon elnökkel, McElroy had­ügyminiszterrel. A választervezet elkészülte után az Egyesült Álla­mok azonnal tanácskozásokat kez­dett szövetségeseivel. Az AP értesülése szerint az amerikai válasz középpontjá­ban az a javaslat áll, hogy a sürgősen összehívandó csúcs- értekezlet helyett az ENSZ keretében vitassák meg a kö­zépkeleti feszültség csökken­tésnek módjait. Erre vonatkozóan két lehetősé­get vettek tervbe. Az egyik az lenne, hogy az ENSZ Biztonsági tanácsa tartson egy rendkívüli, magasszintű ülést, amelyen kor­mányfők, vagy külügyminiszte­rek vennének részt, aszerint, hogy az egyes országok kivel óhajtják képviseltetni magukat. Ezen az ülésen tárgyalnák meg Hruscsov- nak azt a „vádját”, hogy az an­gol-amerikai középkeleti akció súlyosan veszélyezteti a világbé­két. A második lehetőség az lenne, hogy az ENSZ gyorsan találjon el­fogadható formulát arra, hogy nemzetközi erőkkel váltsák fel Libanonban az amerikai csapatokat. Ezt összekötnék egy olyan megegyezéssel, hogy a közép-keleti problémákat felveszik a jövendő csúcsér­tekezlet napirendjére, ha kielégítő módon ki lehet dől-«, gozni a csúcsértekezlet feltété-* leit. Az amerikai válasz véglege«! formáját azonban csak a NATO*! beli szövetségesekkel folyó ta-<; nácskozások befejezte után alakít-J ják ki. •k John Hefferman, a Reuter-iroda washingtoni tudósítója azt jelen-; ti: az amerikai főváros diplomá-J ciai köreiben úgy gondolják, hogyi a Hruscsov javaslatára adandói választ, aztuán, hogy a NATO állandó tanácsa megvizsgálta, ta~! Ián ma, kedden hozzák nyilvá-i nosságra. Eisenhower és Dulles állítólag, igyekszik elkerülni azt, hogy aaí amerikai válasz olyan benyomást! keltsen, mintha az amerikai ve­zetők nem lennének hajlanók at csúcstárgyalásokra. Az elnök azonban valószínűleg, hangsúlyozni fogja, hogy jelenleg nagy erőfeszítés folyik az ENSZ-« ben a közép-keleti helyzet megja-i vitására és ezt az erőfeszítést aj jelen pillanatban nem szabad: megzavarni csúcsértekezletre vo-l natkozó megfontolásokkal. Eisenhower elnök valószínű­leg leszögezi majd, hogy haj­landó résztvenni csúcsértéké*- ' létén, de sürgetni fogja, hogy előbb lehetőleg a külügymi­niszterek találkozzanak a Biztonsági Tanácsban. Diplomáciai körökben olyan taz lálgatások folynak, hogy a nyu-* gáti hatalmak arra a feltevésre* alapozzák stratégiájukat, hag^r augusztusban összeül a csúcsérte- j kéziét Legújabb jelentének a közép-keleti helyzetről IRAK HIVATALOSAN KILÉ­PETT A BAGDADI SZERZŐ­DÉSBŐL Kairó, (MTI): Mint az Oj Kína jelenti, az iraki köztársaság rádió­ja július 19-én, szombaton este bejelentette, hogy az iraki köz­társaság kormánya hivatalosan kilépett a bagdadi szerződésből. Az iraki külügyminisztérum kilé­péséről tájékoztatta a Bagdadban lévő külföldi követeket — fűzte hozzá a rádió. ★ A NEMZETKÖZI DEMOKRA­TIKUS NÖSZÖVETSÉG NYÍLT LEVELE Berlin, (MI): A Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség nyilt le­vélben fordult a világ asszonyai­hoz és leányaihoz, továbbá a kü­lönböző országok demokratikus nőszövetségeihez.. A nyílt level felszólítja a Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség szervezeteit, biztosítsák szolidaritásukról Liba­non, Jordánia és Irak asszonyait, akik bátran küzdenek hazájuk« szabadságáért és függetlenségéért: Követeljék az angol és az ameri­kai csapatok kivonását Jordánia-! ból, illeve Libanonból, szánjanak- síkra a csúcsértekezlet megtartá-í sáért, az atomfegyververkísérle-j telt beszüntetéséért és az általá-i nos leszerelésért. ★ ÚJABB EZERNÉGYSZAZ AME­RIKAI KATONA ÉRKEZETT BEIRUTBA BEIRUT (REUTER): Beirutba újabb 1400 amerikai katona érke­zett repülőgéppel Törökország­ból. Nehéz felszerelést is szállí­tottak Libanonba, köztük 105 mil­liméteres tarackokat. A stockholmi kongresszus vasárnapi ülése STOCKHOLM (TASZSZ): A le­szerelésért és nemzetközi együtt­működésért küzdő stockholmi kongresszus felhívással fordul az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. A felhívás többi között így hang­zik: „A népeknek a leszerelésért és a nemzetközi együttműkö­désért küzdő kongresszusa ünnepélyes felhívással fordul az Egyesült Nemzetek Szer­vezetéhez és követeli az in­tervenciós csapatok haladék­talan kivonását a közel-keleti országokból és az ENSZ köz­gyűlés összehívását.” A stockholmi kongresszus va­sárnap folytatja munkáját, a ple­náris üléssel egyidejűleg dolgoz­nak a bizottságok, amelyek meg­vitatják a küldöttségek által elő­terjesztett javaslatokat. A kongresszus tribünjén egy­más után emelkednek szólásra a népek küldöttei, akik felháboro­dottan ítélik el az Egyesült Álla­mok és Anglia közel- és közép­keleti intervencióját. Az indiai küldöttség indítvá­nyára egyhangúan elfogadták azt a határozati javaslatot, amely felhív a kormányfők haladék­talan találkozására, a fegyve­res konfliktus elkerülése és a tárgyalások útján történő ren­dezés elérése végett. A kongresszus résztvevői me­leg fogadtatásban részesítették Paul Robeson táviratát, aki sike­reket kívánt a kongresszus mun­kájához. A nemzetközi helyzet súlyos­sága ellenére a felszólalók több­sége kifejezte: szilárdan hiszi, hogy a népek meg tudják fékezni ..a háború szélén való egyensú­lyozás” híveit és el tudják hárí­tani a világégés Isitörését.

Next

/
Thumbnails
Contents