Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-22 / 171. szám

Vrrdj fj^rrcttpsi rgyn rrpettt t TOVÁBB EGY LÉPÉSSEL — ÁRNYÉK ÉS FÉNY — VITA A NŐI EGYENJOGÚSÁGRÓL — A NEMZETKÖZI ÉLET ESEMÉ­NYEI — SPORT w XV. ÉVFOLYAM, 171, SZÁM Ara 50 fillér 1958. JÚLIUS 22, KEDD ^□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□CÜODDDDODaaQODQq[XDcio HÁROMÉVES TERVÜNKÉRT S zeretünk tervezgetni, magunk elé célokat kitűzni, olya­nokat, amelyek megvalósulása boldogulásunkat, jobb létünket hozza magával, úgy jó, hogy ha terveink fejlődést céloznak, és reálisak, olyanok, hogy meg is lehet azokat megvalósítani. Egy hónappal ezelőtt tárgyalta az országgyűlés hároméves tervünket, amely tükrözi dolgozó népünk célkitűzéseit, lehetőségeinket és erőinket. Rajtunk múlik, hogy megvalósítsuk a terveket, hogy mostani életszínvonalunk tartós legyen, sőt tovább emelked­jék! örülni tudunk a terveknek, az új lakóházaknak és isko­láknak, a jobb minőségű árucikkeknek, a szociális és kultu­rális igényeink kielégítését szolgáló újabb lehetőségeknek, de tudni kell, hogy ezek a hároméves tervben szereplő cél­kitűzése«. mindenütt a tervek teljesítésétől függenek! Megyénk ipari üzemeinek dolgozói az elmúlt félévben tanújelét adták annak, hogy tudnak jobban is dolgozni. A vállalatok túlteljesítették a terveket. Ehhez segítséget adott a párt és a kormány azzal is, hogy idejében megmutatta a további felemelkedés útját, a hároméves terv sikereinek elő­feltételei,, azt, hogy a terveket mindenütt a minőség megja­vításával, minden téren szigorú takarékossággal kell teljesí­teni. A gazdaságos munkavégzés feltételeiről sok szó esik a vállalatoknál. Ennek megvannak a jó eredményei: túltelje­sítik a takarékossági-, önköltségcsökkentési- és export­tervet is. A dohányfermentálógyárban például alapos fel­mérő munkával és a dolgozók figyelmének a takarékosságra való irányításával ebben az esztendőben több mint egymillió forintot takarítanak meg, s így válhat valóra az, hogy szo­ciális, kulturárlis és munkavédelmi beruházásokra sok száz­ezer forintot fordítanak ebben az évben is. Az Alkaloida Ve­gyészeti Gyárban is a jó munka eredményei teszik lehetővé az üzembövítést, a demecseri burgonyakeményítő gyárban pedig az üzem korszerűsítését, a fejlődést, és a dolgozók ér­dekeit szolgáló újabb beruházásokat. A soronlévő termelési tanácskozásokon beszéljenek a vállalatvezetők dolgozóikkal a hároméves tervről, az üzemre háruló feladatoról. Azért is fontos a hároméves tervről be­szélni a dolgozókkal, mert másképp megy ott a munka, ahol látják a célt. S ez a cél: a hároméves terv megvalósítása — lelkesítő, mindenkit érdeklő, hiszen a jólétünkről, a jövőnk- ről van szó. Kérjék a dolgozóktól a minél jobb eredményeket szolgáló javaslatokat és lelkesítsék őket a soronlévő tervfel- adatokért érzett felelősséggel végzendő jó munkára. Fejlesz- szék tovább a szocialista munkaversenyt a hároméves terv érdekében, hogy minél szebb sikerei legyenek a jólétet szolgáló munkának. Egy-két nap alatt befejeződik az ősziek aratása A jóra fordult, igazi aratási időjárás nagymértékben efarden- ditette a kalászosok betakarítását. Az elmúlt két hétben végeztéit el az aratás 85—90 százalékát. Az árpa aratása napokkal ezelőtt befejeződött. A megyei tanács összesítő jelentése szerint az őszi búza 98, a rozs 99 százalékban le van aratva. A mai és holnapi nap folyamán minden bizonnyal befejeződik az aratás és csak a marad hátra. A kezdeti csapadékos időjárás kedvezett különösen az Ő6zi árpa tarlók lehántásának, amit nagy százalékban a másodvetés is kö­vetett. A rozs és búza tarlójának lehántása már nem haladt olyan ütemben. Ez idó szerint a termelőszövetkezetek és egyéni gazdaságok mintegy 35 ezer holdon végezték el a tarlóhántást.l Másodvetést eddig 8400 holdon végeztek. Megjutalmazzák az állami gazdaságok legjobb gépi aratóit Segítő brigádok a betakarításnál A mátészalkai járásban a nő­tanács helyi szervei érdekes kez­deményezést mondhatnak magu­kénak. Az aratási, hordási és cséplési munkák idejére önkéntes segítő brigádokat alakítanak, amelyeknek tagjai állami, szö­vetkezeti vagy egyéni gazdasá­gokban segííenek, ahol arra szük­ség van, hogy minél gyorsab­ban befejezést nyerjen a gabona betakarítása. Az első ilyen brigádot a Hodá- szi Állami Gazdaságban Kiss Menyhértné, a gazdaság nőtaná­csának elnöke alakította. Mint Sárközi Józsefné, a járási nőmoz­galom elnöke közli, Nyírmeggye­sen és Fábiánházán is igen sok segítséget nyújtanak az önkéntes brigádok. Nyíregyháza gallért kapott A Debreceni úti TÜZÉP-telep mellett a jövő héten megnyílik a kereszt fűrészipar telep. Ilyen te­lep még eddig nem működött Nyíregyházán, s a megyében mindössze Nagy kallóban találha­tó. Ez a gattcr naponta 10—15 köbméter fenyőrönköt dolgoz lel ipari célokra. A terv szerint itt parketta-frízet és hajópadlót is gyártanak majd. A telep 800.003 forintos beruházással létesült. A gépi aratási és cséplési ver­seny az állami gazdaságokban a munkák megkezdésekor elsősor­ban gazdaságon belül, de több esetben az egyes üzemek között is kibontakozott. A MEDOSZ megyei elnökségé és az allami gazdaságok igazgatósága a gazda­ságokon belüli versenymozgalom résztvevőit igazgatósági szinten is jutalomban részesíti; A versenyt augusztus 15-én ér­tékelik, és 20-án, az Alkotmány ünnepén osztják ki a jutalmakat a legjobb kombájnosok, arató­gépvezetők és cséplőcsapatok kö­zött. Az első helyezést elért kom- bájnos 1700, a második 1500, a harmadik 1200, a negyedik 800 forint jutalomban részesül. Az aratugépvezetok közül a négy legjobb 1000, 800, 600 és 400 fo­rintot kap. A cséplócsapat oknál 4000, 3400, 2600, és 2000 forint lesz a négy legjobb jutalma. — A kombájnosok vetélkedésében Szalóki Sándor és Ktcskés Mik­lós újfehértói. Turk Balázs nyír- lugosi és Kovács János nagyecse- di traktoros vezet ez idő szerint; Az aratógépvezetők közül B. Tóth József és Kovács Kálmán Ojithírtóníl és Süket Béla Fe­hérgyarmatról előzték meg a! többieket. Készülődés a Mezőgazdasági Kiállításra Szeptemberben hatvanketted­szer nyitja meg kapuit az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítás, hogy felvonultassa a földek kincseit, amelyeket a tudomány és a gyakor­lati termelés egymással karöltve teremtett. A megyei állami gaz­daságok ebben az évben is kive­szik részüket a kiállításból. Igaz, hogy a róla szóló híreket hallva, nem nevezhető túlzottnak a rész­vétel nagysága. A kiállításra va­ló jelentkezés száma megfelel a szokottnak, de igen kevés gazda­ságot és még kevesebb kiállítandó állatot, vagy teményt fogadtak el. A Balkányi Allami Gazdaság bejelentett terményei közül dohánnyal és burgonyával vesz részt a kiállításon s ott lesz még a „Klári” nevű te­henük is egész „családjával”. A kemecsei gazdaság juhokkal, a bodrogközi kacsával és tyúkkal szerepel majd a kiállításon. 13 újítás ­217.000 lirint Ebben az évben már 13 újítást fogadtak el és vezettek be a me­gyei építőipari vállalatnál, ame­lyek összesen 217 ezer forint gaz­dasági eredményt tesznek ki. A 13 újító előlegül közel 7 ezer fo­rint újítói díjat kapóit. Mit kopott a külföld megyénktől? A „Hungarofrukt" Zöldség- Gyümölcs Szövetkezeti Export Vállalat az idén megyénkből Í300 súlyvagon burgonyát szállított a Német Demokratikus Köztársa­ságba és a Csehszlovák Népköz- társaságba. Nyugat-Némeiország és Csehszlovákia meggyet kapott tőlünk és a Német Demokratikus Köztársaságban jóminöségű sza­bolcsi uborkát fogyasztanak. Most kezdődik a szabolcsi nyári alma szállítása Ausztriába és Nyugat- Németországba. KORÁNTSEM vélet­lenül nyerte el a Máté­szalkai Állami Gazdaság immár harmadszor a büszke „élüzem’-címet. Sok-sok szorgos munka, serény tett és bátor el­határozás kellett ehhez. Ráadásul sok-sok szá- mítgatás is, míg az el­múlt évre tervezett veszteségből végülis kö­zel négy és félmillió nyereség lett. A gazdaság elsősorban 114 holdas gyümölcsösé­re büszke. Akárcsak a rátarti férj szép és fel­tűnően csinos életpárjá­ra. Van is oka ennek a büszkélkedésnek. Van, mert csak az elmúlt év­ben több, mint száz va­gon szabolcsi Jonathan ment Mátészalkáról kül­földre. Igaz, eleinte ke­vesebbre számítottak, de a szakszerű és lelkiis­meretes gyümölcsápolás végül is halomra dón­A LEGJOBBAK tötte az összes becslése­ket. A gazdaság nyere­sége igy főleg ebből származott, bár a máté­szalkaiak a növényter­melésben is szép sikert értek el. A GAZDASÁG dolgo­zói az idén is a legjob­bak sorában akarnak maradni. Megunták már a ráfizetéses gazdálko­dást. Persze, ez koránt­sem lesz könnyű. Tudni­illik az idén jó ha 20— 25 ' vagon alma terem a gazdaságban, a tavalyi szüretnek alig egynegye­de. Ilyen tekintetben tehát bajban van a „kassza”. Szerencsére búzából, rozsból, főleg árpából jóval több ter­més ígérkezik, mint ta­valy, amely pótolja majd a gyümölcskiesés egyré- szét. Emellett a gazda­ság területén a legszigo­rúbb takarékosságot ve­zették be, amelynek ha­tása máris kedvezően jelentkezik pénzügyileg. A GAZDASÁG két agronómusa, Kárpáti Árpád é6 Gólya István mindent megtesz a fej­lődés érdekeben. Ha kell, még 10—12 órát is dolgoznak, irányítják a csépiést, növényápolást, vagy éppenséggel ellen­őriznek. Számukra szin­te nincs is akadály, mert ha történetesen rossz a motor, akkor vagy ko­csira ülnek, vagy ha erre sincs mód, akkor gyalog teszik meg az utat a szőlőig, vagy a gazdaság közel 320 hol­das fiatal telepítésű gyü­mölcsöséig. — Érdekes, hogy emellett még kísér­letre is jut idejük. A kí­sérletek közül főleg a mákgubó-barkó ellem védekezésnél tettek szert értékes megfigyelések­re. IGEN figyelemremél­tó, hogy a mátészal­kaiak saját rezsiben két­száz vagonos almatáro­lót építenek. Az viszont már bosszantó, hogy a tervet, valamint a költ­ségvetést az AGRÓ- TERV igen felületesen készítette el. Így az épít­kezésnél sok a módosí­tás, valamint az utóla­gos korrekció, amely t beruházás költségét, még szerény számítások sze­rint is, közel 600 ezer forinttal emeli meg. Le­het, "hogy a tervezési idő volt rövid, azonban még ez sem mentség a mulasztásokra, amelyek miatt — ha az AGRÓ- TERV vonakodik beis­merni hibáit — talán még per is lesz. A ZÁRSZÓ jogán még ennyit: a mátészalkaiak nagyon jól tudják, hogy az „élüzem”-cím kötelez. Éppen ezért most foko­zottabb felelősséggel dol­goznak, hogy a gyengébb gyümölcstermés és egyéb kiesés ellenére is a gaz­daság hírnevéhez méltó eredményt érjenek el. (KT.) Az igazgatósághoz tartozó to- kajhegyaljai szőlőtermelő gaz­daságok igen jelentékeny he­lyet foglalnak el a kiállítás programjában boraikkal, amelyek az országos nemzetközi borversenyen is szerepelnek. A Tokajhegyaljai Állami Gazdaság szemléltető maketten bumatatja a szőlőtermelés elmúlt nyolc évi tapasztalatait, a tokajhegyaljaij rekonstrukciót, s a szőlőtermelői üzem keresztmetszetét. Az állami gazdaságok borkós­toló pavilont építenek, ahol szak­szerű borkóstoláson végigkóstol­hatják a borkedvelők a történel­mi borvidékek minőségi borait« Itt a tokajhegyaljai és tolcsvai gazdaság öt bormintával kép­viseli majd a szabolcsi igaz­gatóságot. Sajnos, a télialma-kiállítással kapcsolatban semmi jó hír az ál­lami gazdaságok részéről. Történt több benevezés, például a híres balkányi, nyírmadai almaterme­lőktől, de ez idó szerint — az igazgatóság sem érti és tájékozat­lan — semmi tudomásunk sincs arról, hogy valamelyik állami gaz­daság szerepelne majd télialmával is a kiállításon. Pedig elsősorban azzal kellene szerepelniük!

Next

/
Thumbnails
Contents