Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-20 / 170. szám

2 keletmagyarorszA 6 195*. JÚLIUS SO, VASÄRNAP Hat hónap nem nagy idő a nö- mozgalom életében. Mégis jó azért meglátni: merre billen a mérleg nyelve? Mi van ennek a mérleg­nek a serpenyőjében? Bár a i,gyengébb” nemről van szó, ahol bókolni szokás, most mégse le­gyünk erre tekintettel, hanem be­széltessük tárgyilagosan a ténye­ket, tekintsük át röviden azt a munkát, amit a nőmozgalom el­végzett az év első felében. Először: nagyot fejlődött a nőmozgalom szervezeti téren » Év elején 200 körül volt, ma 250 a nőtanácsok száma. Van 6 új tsz-nőtanács és jóval több olyan forma, ahol a kevés női létszám miatt csak nőfelelőst állítottak be. Újszerű szervezetek a szövetkezeti nőtanácsok, amelyeknek száma je­lenleg 220. Hasonlók lényegükben, de sajátságaikban különbözők az üzemi szakszervezeti nőtanácsok is. A nőtanácsok körül általában 60—80, a nagyobb községekben 2—300 nő-aktíva tevékenykedik, rendkívüli esetekben jóval na­gyobb tömegű nő megmozdulása is előfordult. Másodszor: a nőmoxgalmi munka igen sokrétűvé, színessé vált Ennek legfőbb magyarázata az, hogy a párt helyes politikája a nőmozgalomnak is kedvező talajt biztosított. A nőtanácsok az orszá­gos irányelv alapján munkamód­szerüket helyesebben alakították ki az MNDSz merevségeivel és kö­töttségeivel szemben. Nagyon fon­tos új vonás, hogy a nők különbö­ző rétegeinek nemcsak foglalko­zás, hanem kor szerint is a min­dennapi életben felmerülő prob­lémáira ad választ. A nőmozgalom eredményei kö­zül érdemes néhányat felsorakoz­tatni, ha csak futólag is. Beszélni kell például a különböző előadá­sokról, amelyek között igen nép­szerűek az egészségügyi, pedagó­giai és a jogi előadások. Érdeke­sek és hasznosak voltak a nevelési ahkétok (pl. Nagykállóban, Nyír­egyházán), amelyeket a szülői munkaközösségek és a nőtanácsok közösen rendeztek. Itt meg kell jegyezni, hogy e két fontos társa­dalmi szervezet között még sok helyen laza a kapcsolat. Az apák ankétja (Gelénesen, Tiszavasvári- ban, Nyíregyházán), a nagymamák és unokák találkozója (Nyíregyhá­zán), a lányolc-asszonyok találko­zói (Nyírbátor, Csenger), amelye­ket a KISz-szel karöltve, divatbe­mutatóval és kultúrműsorral egy­bekötve rendeztek, sok megható epizóddal váltak emlékezetessé. Sok színes élményt jelentett a résztvevők számára a több helyen megrendezett egyéni és tsz-nők ta­lálkozója, valamint a külföldi vendégekkel való találkozások, főleg a határmenti községekben. Nagyszerű munkát végeztek a nők a kormányhatározatok ismer­tetésében, a tisztasági mozgalom­ban és a fásításban is. Ez utóbbi különösen Mándokon és Nyírma- dán volt sikeres. Igen lelkesen te- vékenvkednpk Szép példája ennek a berkeszi gyermekotthon patronálása és a fóti gyermekváros építkezéseinek anyagi támogatása. Az asszonyok eddig 303.000 forintot gyűjtöttek és fizettek be a gyermekváros ja­vára. Hajdú megyével együtt kü­lön 20 személyes épületet épít me­gyénk s azt berendezéssel is fel­szereli. (A befizetésben a főváros és Borsod után harmadik helyen állunk.) A nőmozgalmi program fontos része volt a szakkörök szervezése és munkája. Sok más megyét túlszárnyalva 110 különböző szakkör működött ápri­lis 15-ig megyénkben. Ezek annyi­ra közkedveltekké váltak, hogy számos helyen a nagy nyári mun­kák ellenére ma is működnek: pl. Balkányban 3 szakkör van jelen­leg is. A szabó-varró és kézimun­ka szakkörök termékeiből sok községben kiállításokat rendeztek. Külön szót érdemel a Nemzet­közi Demokratikus Nőszövetség IV. kongresszusának előkészületi munkája, amikor a tikettek szét- hordása jó alkalmat teremtett a gyermekes anyák, pedagógusok mozgósítására a béke védelme je­gyében. E munka során spontán kezdeményezésre indult el a nők közt az ajándékok és béketarisz­nyák készítése. Csak ennél az egy akciónál közel 50.000 nőt sikerült mozgósítani tiltakozó levelek írá­sára és béketüntetéseken valói: részvételre. A Gyermeknap, Peda-5 gógusnap stb. ünnepélyek sikeres ’ megrendezésében és a többi tár­sadalmi szervek — főleg a HNF — különféle megmozdulásaiban is aktívan tevékenykedtek a nőtaná­csok. Nem titok, hogy e nagyszerű eredmények mellett néhány negatív vonás mutatkozik megyei nőmozgal­munkban. Ezek kijavítása a má­sodik félévben szükségszerű fel­adat. A SZM és a nőtanácsok kap­csolatának elmélyítésén kívül el­sősorban a szakszervezeti nőtaná­csok munkáját kell összhangba hozni a nőmozgalom más csoport­jaival. Fontos feladat az, hogy a középparaszt asszonyok és az ér­telmiségi nők között megfelelőb­ben érvényesüljön a nőmozgalom. Főleg Nyíregyházán hiányzik az értelmiségi munkakörben dolgozó nők és különösen az értelmiségi feleségek tevékenysége. A városi nőtanács kezdeményezze e rétegek közeledését a mozgalomhoz, tanul­mányozza figyelmesen igényeiket, kérje ki tanácsukat különböző kérdésekben stb. Kívánatos, hogy a párttag nők maguk is segítse­nek a városi nőtanácsnak ebben a fontos munkában. íme: a mérleg nyelve nagy ered­ményekre mutat. Éppen ez a ga­rancia arra, hogy a kisebbmcrvű, de jelentős hiányosságokat is kija­vítják év végére a nőmozgalom derék harcosai. Z. A. Üzletház épül Nyírbélíekeu Gucz György írja Béliekről: „A nyírbélteki szövetkezeti tagság már a múlt évben elhatározta, hogy bővíti üzlethálózatát. Rész­jegyek árusításával segítették előbbre a munkát és a múlt év folyamán több, mint féLszázezot forint gyűlt egybe. Ehhez az idén félmillió forint állami hitelt kap­tak. A munkák most is szorgal­masan folynak és a község dolgo­zói nagyszerű társadalmi munká­ról tesznek bizonyságot. A szük­séges anyagok beszállítása társa­dalmi munkában történt. Különb« sen Vasvári Albert, Nagy Mik-# lós, Lajti Károly, Opre LajcsJ Posta János és gazdatársaik vé-j geztek jó munkát. Ezzel 20 ezer forint szállítási költséget takarí­tottak meg. Volt olyan nap, hogy — a mezőgazdasági munkált el-i lenére — 65 fogat szorgoskodott az építkezésen. Még a községbeli cigányok is eljöttek segíteni. Egy­szóval: megmozdult egész Nyír- béltek a modern áruház felépítő séért. Több, mint másfélezer új Kisz-fiatal egy negyedév alatti Erősödnek a megye ifjúsági szervezetei. Ezt igazolják a me-i gyei KISZ-bizottság legutóbbi kimutatásai is. A második negyed-# évben 1600 fiatal lépett a szervezetekbe. A legtöbben — 401 fői — Nyíregyházán léptek a KISZ-be, míg Tiszavasváriban, a Rá­kóczi TSZ-bsn megalakult a község harmadik szövetkezeti ifjúsági) szervezete is 12-es létszámmal. Egyébként a kisvárdai járásban! 186, és a fehérgyarmatiban 157 fiatal kapta meg a tagsági könyve tj ^/Húlnanásút' Mátészalkán 14 tantermes gimnázium épül. Már a második emelet is falegyenben van. A modern épületet nagyszerű tornacsarnok egészíti ki. Még korai az idő, de a nap már araszosan izzik az égen. A tetők már melegednek, az embe­rek az éles fény elől keresik az árnyékos oldalt. Forgalmas az utca, különösen a piac táján. Asszonyok sietnek könnyű, színes nyári ruhákban, parasztnénik nehéz feketében, friss aruval megrakodva igyekeznek a piac­ra. A járókelők többsége mun­kába siet, s ha meg is szakítja útját, nem időzik el annyit, mint mások. így tesz K. I.-né munkásasz- szony is. Hosszú az eladósor a nyíregyházi piacon, s ő türelmet­lenül hadakozik a sodró ember­árral. Sok a gyümölcs az idei heves nyárban, de málna kevés van. Ezt keresi, a ritka gyümöl­csöt, egyszer „kipróbálták”, s nagyon ízlett a családnak. Egyszerre megakad a szeme egy málnával tele üvegen. — Hogy a málna? — Tizenhárom forint, aranyom — válaszolja az eladó paraszt­asszony. Sok egy kicsit, no de, hátha adja olcsóbban is? Hisz azért piac a piac, hogy alkudni lehes­sen. Végül megegyeznek literen­ként tizenkét forintban. Előkerül a mérő, s a piros, hamvas, szagos szemeket kezdi áthullatni a vevő nagy üvegébe, óvatosan, hogy meg ne törjenek. Közben a parasztnéni tekintete egy férfin akad meg. Ejnye! Furcsa... A férfi a két asszony közé lép, szemével a málnát fi­gyeli. — De ismerős tetszik lenni! — mondja a nénike. Az ám! A férfi is emlékezik, csak nem tudja hova tenni az asszonyt. Az üveg lassabban te­lik. A munkásasszony nem sür­get, megérti, hogy azok ketten a múltban kutatnak. De honnan is? — Én vagyok a nyírszőllősi pap — állítja talpra a helyzetet az idegen férfi. — Dicsértessék a Jézus Krisz­tus! — örvendezik az eladó asz­szony, s az üveget forgatja, hova tegye? A szoknyájához is kap zavarában, hogy akaratlan szé­ket töröljön, ha nincs is. — Nem ismertem meg a tisztelendő urat ebben a ruhában! — Ez a „vásárló”-ruhám, eb­ben járok ki. Hogy is hívják magát? — Sz. Istvánná. — Sz. Istvánná... Volt nekem egy ilyen nevű katonám — em­lékezik a tisztelendő úr. — Sze­rény, csendes, halkszavú ember volt. — Az én férjem volt. —- Ha jól emlékszem — foly­tatja a pap most nem nagy biz­tonsággal — annak idején én szereltettem le a katonaságtól. A piac mind forgalmasabb, nem lehet sokat időzni. A pap hosszasan nézegeti a málnát. — Kaphatnék ebből? — Hogyne kaphatna, drága tisztelendő úr! — Akkor hétfőn vagy kedden elmennék magukhoz egy-két li­terért ... — Tessék, csak tessék, lesz málna, nagyon szép málna, ami­lyet a tisztelendő úr akar! Még az se lenne? — csapná össze a kezét az asszony, ha nem lenne benne az üveg. Hová tegye nagy megtiszteltetésében? — Tetszik tudni, tisztelendő úr, az én fér­jem igazhitű ember, eljár nem­csak Nvírszőllősön, de Kótajban is a templomba. A munkásasszony megunja a nyúló perceket. A nap is tűz, aztán nemsokára kezdődik a munka az üzemben! Hát hagy­ják már abba a beszélgetést és kaoia meg végre a málnát! Kész. —No, számolja csak, mennyit fizetek — biztatja a munkás­asszony. Hogyis? Hát egy liter, az eny- nyi meg ennyi. — Mennyi? — Hát literenként tizenhárom forint. — De hiszen megegyeztünk már a tizenkettőben?! — Már hogy egyeztünk volna, amikor tizenhárom! — dacos- kodik a paraszt néni, olyanféle, mozdulattal, hogy ide a pénzt! Az asszony megdöbben, ta-! nácstalan. Jól emlékszik vissza minden szóra. Tizenkettő! — No, igaz, hogy én nem va­gyok vallásos asszony, de az én: becsületem többet ér egy forint-; nál! — tör ki megsértett igaz-1 ságérzettel a munkásasszony. —* Én ugyan nem hányom a ke­reszteket a bűneimért, de nem csapnám be az embertársamat! — Istent csak tetszik ismerni? — hökkent meg az eladó. — Nem ismerem én, kedves —> mondja, mintha ezt mondaná: csak ne beszélje el a forintjai­mat, amit el aikar szedni tőlem! Nagy a megrökönyödés.'­— Nem ismeri... ? — szólal meg. Aztán kikapja a munkás-., asszony kezéből a nagy üveget! — Jaj, dehogy adom én a mál­námat egy hitehagyottnak! S azzal kezdi visszarázni a málnát a saját üvegébe. Vadul rázza, mintha bosszúját töltené. Rossz nézni. A szomszédos eladó nénikék is meresztik a szemüket. Az egyik nem állja meg szó nélkül: — Miért önti? Miért önti? Összetörik, fel fog pezsdülni! De hiába a szó. A munkásasszony hallgat. Pe­dig most már forr benne a düh. Átveszi az üvegét, s csak pillan­tása mondja: szégyellje magát! — Ha málna kell — szólítja meg a szomszéd eladó asszony — tessék, van nekem is, kedves. Tizenkettőjével adom, s nem lesz belőle a végén tizenhárom. Pedig én nem hányom olyan na­gyon a kereszteket. Az aszony nézi ezt a málnát. — Ez még szebb is — mondja csillapodva, elégedetten. — Pedig ez nincs megszen­telve — mosolyog a paraszt- asszony. S óvatosan mérni kezdi a szagos, illatos gyümölcsöt... (A Népszabadság júl. 19-í számából.) B. A, 303.000 forint a Gyermekvárosnak 110 szakkör I n ü * I w L számos más eredmény QZ ©ISO |©I©VD©I1 Mérlegeit a megye nő mozgat mi munkája Megnyílik a kisipari szövetkezetek kiállítása Augusztus 15-én Nyíregyházán a Luther utcai négyes számú is­kola nagytermében és tantermei­ben a KISZÖV és a megyei szö­vetkezeti bizottság megnyitja a kisipari szövetkezetek termék- bemutatóját és kiállítását. Ezen a kiállításon a megye szö­vetkezetei termékeikkel mutatják be, mennyit fejlődtek az ellenfor­radalom ideje óta. Többek között kilenc megyei cipészszövetkezet több mint 200 pér cipőféleséget és öt textilruházati szövetkezet asztalosipari szövetkezet stb. mu­tatja be készítményeinek legja­vát. Érdekessége a kiállításnak, hogy minden kiállított tárgyat a helyszínen meg lehet vásárolni és J a kereskedelmi szervek a helyszí-i: nen szerződést köthetnek nagyobb megrendelésekre. A kiállításon külön érdekesség lesz a fehérgyarmati Fém és Fa­ipar i KTSZ saját tervezésű és készítésű csemetefapermetező-i; gépe, a kisvárdai Fémipari KTSZ! saját tervezésű és készítésű há­rom fajta kombinált gyalugépe, Egy-egy ilyen gép öt különféle műveletet végez. Hír szerint a kiállítás legna- gyobb meglepetése a nyíregyházi! Építőipari KTSZ újfajta kisla­kásépítési eljárása lesz, melyről! lapunkban majd részletesen be-J számolunk. a nők a gyermek* es ifjúságvédelmi bizottság okban Épül a mátészalkai gimnázium

Next

/
Thumbnails
Contents