Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-19 / 169. szám

1938. JtLIUS 19, SZOMBAT KELFTMAGTARORSZAG 3 Szakembert keresünk Nyírbátori képek „Szőlőkertészt és juhászt fel­vesz a liszalöki Rákóczi Termelőszövetkezet.’“ Apróhirdetés, mindössze három rövidke sor. Nem az agyonajná- rozott pincsi megtalálójának fel­ajánlott jutalomról, sem a 70 éves aggszűz házassági szándé­káról, vagy patkányirtó csoda­szerekről szól, hanem egy ter­melőszövetkezet adja mindenki tudtára, akit érdekel és aki szá­mot tarthat rá, hogy szakembert keresnek, mert szakember nél­kül egy gazdaság nem más, mint egy tetszhalott, akit csak hozzáértéssel lehet életre kel­teni. Kell-e több szakember? Penthe Imre az elnök és Ku­lin András agronómus kalauzol a tiszalöki Rákóczi Termelőszö­vetkezet területén. Arról beszél­getünk, hogy érdemes-e egy olyan kis szövetkezetben mint az övék, amely összesen 240 hold közös művelésű földet mond magáénak, több szakembert is tartani? Mert Kulin András a szövetkezet mezőgazdásza. Igaz. hogy az idén még csak „feles­ben”, mivel az állam vállalta magára fizetésének egy részét. Most jönne — iránt a hirdetés tanúskodik róla — egy szőlész szakember, s végül még juhászt is keresnek, akinek a szakmája bizony van olyan, mint bárki más emberfiáé. Szőlő- és gyümölcsös-telepítési terv — Az agronómus csak foglal­kozzon mindennel, ami a szövet­kezetben előadja magát — mondja az elnök. — Irányítsa az egész gazdaságot. De, hogy mennyire kell az olyan szakem­ber, aki a termelés egy kis ré­szében nagyon otthonosan mo­zog, arra van már tanulságunk még abból az időből, amikor még az elődje nevét viselte ez a szövetkezet. Telepítettünk öt­ven hold gyümölcsöst — szak- irányítás nélkül. Már a fák he­lyének kijelölése is rossz volt, az oltványok kezelése meg olyan mostohán nézett ki, hogy az ötven holdból egyetlen darab fa smes meg. — Ezért kell nekünk szakem­ber mindenhová. Tiz hold szőlőt akarunk telepíteni. A terület- kijelölés, az ültetés, a fiatal tő­kék gondozása, a szakszerű met­szés, és növényvédelem nagy hozzáértést igényel. Egyszerű a számítás: tegyünk tönkre „hü- belebalázs" módjára több tízezer forintos értéket 3—4 év alatt, vagy a nagy befektetést ennyi idő után kamatoztassuk? És a szőlő nem is kamatozik rosszul. Így döntöttünk a szakember mellett. Egy jó szőlész-gyü- mölcsész szakember aztán meg­hozza a kedvünket "arra is, hogy újra kezdjük a gyümölcsös telepítését. Jó a jelenlegi szakvezetés — Hogy a jelenlegi szakveze- ést is dicsérjük — folytatja mre bácsi —, hát elgazdálkod- [atunk a szántóföldeken, meg íz állattenyésztés terén lassacs- lán. 170 hold közös szántóból - ehhez jön 39 háztáji — 51 told a szerződéses kapás és gyéb növény. 10 holdon terme­lünk hibridkukorica vetőmagot, öt holdon kendert. Van dohány, cukorrépa, köles, borsó és nap­raforgó is. Most hordjuk be a második kaszálásé lúcernát, ami igen megnyerte az időt. A 22 hold felülvetést is megkaszál­juk egyszer! A szénát kimentet­tük az árterületről s így nem félünk attól, hogyan teleltetjük ki *■ a jószágot. Van, ennek a kis szö­vetkezetnek 25 tenyészérett, il­letve vemhes üszője, nyolc te­hene, 14 berk anyakocája — eh-J hez veszünk még 5 darab 'V-' « hússertést —, és 400 darab juh,. Ló hat darab van, de elég is, í: mert a munkák jó részét a gé-J pék végzik. Megmutogatják a hibridkuko-? ricát, amelyet épperi most time-1 reznek harmadszor, s azt a do-J hányt is, amelyikre azt mond-? ják, . hogy rossz szemnek kár ♦ ránézni, a lehántoít tárlój'ú búza. 1 táblákat, a szakaszosan kezelt, s foszfcríttal dúsított ístállótragya szarvast, de ha' szégyellik is, ak­kor sem feledkeznek meg arról a gyümölcsösről sem. ami »z eddigi szakemberhiányt beszéde sen elénk tárja. r f 1 j juhászt kíván a közösség A juhászatra terelődik végre ?. szó. Ez nehezebben megy, mint a kertész dolga, mert van nekik egy juhászuk és szakembernek bizony nem is annyira utolsó hiszen a gyap.jútermelési ver­senyben a második helyezést érte el az ő falkája a nyírási átlagsúllyal és a gyapjú minősé­gével.. Egyéb baj van itt és amiatt akariák a juhokat más ember gondozására bízni. A mostani juhász néha szeret a pohár fenekére nézni és akkor anyira izgága, összeférhetetlen, hogy emiatt a tagok, akik józan- i életűek, nem akarnak egy kö- * zösségben lenni vele. Akármi­lyen jó szakember tehát, de mi­vel a sok figyelmeztetésre sem mérsékli magát, el kell tőle válniok, hogy olyat találjanak, aki a munkájának becsületes el végzése mellett a közösség éle­tébe, gondjába, örömébe egy­aránt be tud illeszkedni. ­(—u. —s.i; Naponta 80—100 mázsa kenyér hagyja el a Nyírbátori Süti* üzem telepét. Sűrűn fordulnak a szállító jármüvek. Képünk- Be-' rakodás. Nívós, színes nyári műsort nyújtunk a kedves szabolcsi közönségnek Paulovics Géza, a Budapesti Kamaraegyüttes karigasgatója a nyíregyházi vendégszereplésről A közeljövőben kéthetes hang- JSersenykörútra jön megyénkbe a Budapesti Kamarakórus művész- égyüttcse, hogy opera- és operaJ- részletekkel, továbbá a magyar és a külföldi vokális iroda'srm gyöngyeinek megszólaltatásával szórakoztassa közönségünket. Ezek az estek élményt jelentenek majd, mint az együttes eddigi elő­adásai is. Az együttes karigazgatója, dr. Paulovics Géza, az ismert .muzsi­kus — a.z országban egyedülállóan —, fiatal szólóénekesekből állí­totta össze és frissíti gárdáját. Kö­zülük számos kiváló operaénekes került a nagy színpadokra, ht kezdte pályáját László Magda, a római Opera és a londoni Coveat Garden ünnepelt sztárja, ebben az együttesben indult Simániy Jó­zsef, Operaházunk nemzetközi hírű Vezető tenorja, s ehhez az együt­teshez jár vissza vendégszerepelni a hajdani tag: Szabó Miklós, u Magyar Rádió kiváló énekese, Fér - kas Ilonka, Máihé Jolán, Liitasy György cs még igen sokan. — Nem alkalmi együttest veze­tek — mondta Paulovics Géza munkatársunknak —, hiszen alig néhány hónapja tartottuk 25 éves jubiláns koncertünket a Zenemű­vészeti Főiskolán. Énekeseim per­sze, újak, hiszen a régiek jorisze szerte a világban hoz elismerést a magyar zeneművészetnek. A j, v- vészi színvonal azonban ma is ugyanaz, ami külföldi hangver­senyeinket jellemezte 1927-ben Rómában, 1947-ben Zürichben. Genfben és Párisban. Mai együt­tesemnél ismét elveszítek egy ér­tékét: Barlay Zsuzsát, akit Opera­házunk alt-szerepkörre szerződte­tett. Egyébként nívós, de mégis színes nyári műsort hozunk: szó­lókkal és együttesekkel, amelye­ket a karművek oszlopai hatarol­nak. A komoly, részben Lassus, Mozart, Verdi, Csajkovszkij, Puc­cini, Kodály stb., a könnyű rész­ben Offenbach, Strauss, Lehár, Kacsóh stb. szerzők müveit nyújt­juk a kedves szabolcsi közönség­nek. Az együttes 20-án, vasárnap — miskolci vendégszereplése alán — Űjfehertón tart előadást. A továb­bi állomások: Nyíregyháza, ahol Szabó Miklós felléptével szabad­téri előadás lesz, aztán Nagykálló, Nyírbátor, Mátészalka, Kisvárán, Hajdúhadház, Vásárosnamény .., Fullánkos a nap. tüze akár a folyékony láva, úgy zuhog alá. Szörnyen főznek fent, az égi kat­lanban, még a füvek sem igen birják. Ha csak soruk engedi, be­húzódnak rejtekezni itt mindjárt az árokparton az Útilapu haragoszöld ernyői alá. Varga Gábris sem bánná most, ha máshol, mondjuk az ángyó hús pitarában hűtőzhetne. De nem ám. Hisz. már valóságos vízgyűjtő lett a melle, a gaiyakorc meg kis Balaton, ahová lefutottak, egyben meg is rekedtek a nedvek. Kapkod is a kasza.kő mellé helyezett zsebken­dő felé. Kapkod, már ha idejéből futja. De ebből most kevés van, mért szemközt ott forgolódik és egyre csak szaporább hajladozásra ösztökéli a kombájn. Lényegében úgy 'kez­dődött a dolog, hogy ke­véssel hajnal után egy­szerre eredtek neki a széles és aranyló kalász- tengernek. Mig a gép makrancoskodott egy szusszanásig, ö> maga a markát köpte meg. Az­tán hajrá, gyerünk, Út- isten, micsoda verseny kezdődött el egyszeriben! Persze, ha látta volna magát, tán sohasem húz ujjat a géppel, de így, kaszával a kézben, még­hozzá a virtustól is tü­zelve, már egészen más. Aztán az is megpezsdí- tette benne a vért, hogy egykori szomszédja, a hajdani kubikostárs ül a kombájn nyergében .., Úgy früstök tájig még csak ment is a dolog va­lahogy. A gép hol leállt, hol megfeneklett, ó pe­dig hajlott, dőlt előre, rendíthetetlenül. De az­tán ... Úgy elhúzott az a barna dög, hogy tan még egy kaszás is len sem eredhetne a nyomá­ba. Ráadásul odaat a zsák is telik, a szalma is gyűl, ő viszont még a le­vágott rendeket sem il­lesztette kévékbe. A nap közben feljebb hág, irgalom nélkül tü­zel, szusszantani kellene. De megintcsak jön es fordul vele szemben az a buldogkepű kombájn. A tábla szélén tart mar, de jómaga még 500 kvadrátot sem vágott le. Hát hogy lehetne az ilyesmit szó nélkül hagy­ni? Újra, meg újra kis pa­takok buggyannak ki az inge alól. Már-már azon van, hogy feladja a ver­senyt. De ahogy meglát­ja Túrái kissé gúnyos arcát, megint csak ágas­kodni kezd benne a csakazértis. Valami ap­rócska. ördög folyton azt súgja a fülébe; ,,még ne ... még húzz ra ■ ■. majd később! Már hogy­isne súgná, r ‘ikor azok odaát még izzadni sem nagyon izzadnak: jókedvük van, nevetgél­nek, jómaga meg ször­nyen bosszús, mivel kö­tésig úszik a tengernyi verejtékben. De egyszerre, nicsak, mi történik. Jómaga sem hinné el, ha mástól hal­laná. Jön a kombájn, jön a dülőúton át egye­nest feléje. Forcg a mo­tollája, két lámpájának tükre meg pontosan a szemébe tüzel. Megfeni a kaszát, és úgy áll ki az útra, mint aki birkózásra is kész. De Turaiéknak eszük ágában sincs most ilyes* mire gondolni. Csak ön*j nck, köszönnek, majd halkan felteszik a kér* 1 dést: — Segithetnénk-s,, szomszéd? Gábris csak néz Bár múl, nem hiszi az ágé* szét. Még mindig valami rossz tréfát sejt, épp! azért csak a foga között; szűri a szót: — Mármint a géppel? — A2zaI is, ha aka*‘ rod .,. — Nem kell, mert’ megnyomja a földet. — Ugyan, ugyan..., Tíz liter bor egy ellené* ben, hogy a négy kerék még egy csizmasarok erejéig sem süpped le a földbe. — De a zsákok? Adunk azt is szívesen, Gábris lassan . enyhül­ni kezd. Majd nagynehe- zen kiböki; — Na, nézzük csak .., Elindul a gép cs olyan gyönyörűen forgolódik, hogy öt-hat kanyar után már maga is felpattan a' gépre. És arat Túráival, életében először — kasza' cs verejték nélkül K. T; Nincs még a kenyérgyárban új liszt, de a néhány ezer mázsa, tartalék liszt elegendő ahhoz, hogy akár hónapokig zavartalan! termelést és . .ellátást hiztostsen. A PÁRBAJ

Next

/
Thumbnails
Contents