Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-19 / 169. szám
1938. JtLIUS 19, SZOMBAT KELFTMAGTARORSZAG 3 Szakembert keresünk Nyírbátori képek „Szőlőkertészt és juhászt felvesz a liszalöki Rákóczi Termelőszövetkezet.’“ Apróhirdetés, mindössze három rövidke sor. Nem az agyonajná- rozott pincsi megtalálójának felajánlott jutalomról, sem a 70 éves aggszűz házassági szándékáról, vagy patkányirtó csodaszerekről szól, hanem egy termelőszövetkezet adja mindenki tudtára, akit érdekel és aki számot tarthat rá, hogy szakembert keresnek, mert szakember nélkül egy gazdaság nem más, mint egy tetszhalott, akit csak hozzáértéssel lehet életre kelteni. Kell-e több szakember? Penthe Imre az elnök és Kulin András agronómus kalauzol a tiszalöki Rákóczi Termelőszövetkezet területén. Arról beszélgetünk, hogy érdemes-e egy olyan kis szövetkezetben mint az övék, amely összesen 240 hold közös művelésű földet mond magáénak, több szakembert is tartani? Mert Kulin András a szövetkezet mezőgazdásza. Igaz. hogy az idén még csak „felesben”, mivel az állam vállalta magára fizetésének egy részét. Most jönne — iránt a hirdetés tanúskodik róla — egy szőlész szakember, s végül még juhászt is keresnek, akinek a szakmája bizony van olyan, mint bárki más emberfiáé. Szőlő- és gyümölcsös-telepítési terv — Az agronómus csak foglalkozzon mindennel, ami a szövetkezetben előadja magát — mondja az elnök. — Irányítsa az egész gazdaságot. De, hogy mennyire kell az olyan szakember, aki a termelés egy kis részében nagyon otthonosan mozog, arra van már tanulságunk még abból az időből, amikor még az elődje nevét viselte ez a szövetkezet. Telepítettünk ötven hold gyümölcsöst — szak- irányítás nélkül. Már a fák helyének kijelölése is rossz volt, az oltványok kezelése meg olyan mostohán nézett ki, hogy az ötven holdból egyetlen darab fa smes meg. — Ezért kell nekünk szakember mindenhová. Tiz hold szőlőt akarunk telepíteni. A terület- kijelölés, az ültetés, a fiatal tőkék gondozása, a szakszerű metszés, és növényvédelem nagy hozzáértést igényel. Egyszerű a számítás: tegyünk tönkre „hü- belebalázs" módjára több tízezer forintos értéket 3—4 év alatt, vagy a nagy befektetést ennyi idő után kamatoztassuk? És a szőlő nem is kamatozik rosszul. Így döntöttünk a szakember mellett. Egy jó szőlész-gyü- mölcsész szakember aztán meghozza a kedvünket "arra is, hogy újra kezdjük a gyümölcsös telepítését. Jó a jelenlegi szakvezetés — Hogy a jelenlegi szakveze- ést is dicsérjük — folytatja mre bácsi —, hát elgazdálkod- [atunk a szántóföldeken, meg íz állattenyésztés terén lassacs- lán. 170 hold közös szántóból - ehhez jön 39 háztáji — 51 told a szerződéses kapás és gyéb növény. 10 holdon termelünk hibridkukorica vetőmagot, öt holdon kendert. Van dohány, cukorrépa, köles, borsó és napraforgó is. Most hordjuk be a második kaszálásé lúcernát, ami igen megnyerte az időt. A 22 hold felülvetést is megkaszáljuk egyszer! A szénát kimentettük az árterületről s így nem félünk attól, hogyan teleltetjük ki *■ a jószágot. Van, ennek a kis szövetkezetnek 25 tenyészérett, illetve vemhes üszője, nyolc tehene, 14 berk anyakocája — eh-J hez veszünk még 5 darab 'V-' « hússertést —, és 400 darab juh,. Ló hat darab van, de elég is, í: mert a munkák jó részét a gé-J pék végzik. Megmutogatják a hibridkuko-? ricát, amelyet épperi most time-1 reznek harmadszor, s azt a do-J hányt is, amelyikre azt mond-? ják, . hogy rossz szemnek kár ♦ ránézni, a lehántoít tárlój'ú búza. 1 táblákat, a szakaszosan kezelt, s foszfcríttal dúsított ístállótragya szarvast, de ha' szégyellik is, akkor sem feledkeznek meg arról a gyümölcsösről sem. ami »z eddigi szakemberhiányt beszéde sen elénk tárja. r f 1 j juhászt kíván a közösség A juhászatra terelődik végre ?. szó. Ez nehezebben megy, mint a kertész dolga, mert van nekik egy juhászuk és szakembernek bizony nem is annyira utolsó hiszen a gyap.jútermelési versenyben a második helyezést érte el az ő falkája a nyírási átlagsúllyal és a gyapjú minőségével.. Egyéb baj van itt és amiatt akariák a juhokat más ember gondozására bízni. A mostani juhász néha szeret a pohár fenekére nézni és akkor anyira izgága, összeférhetetlen, hogy emiatt a tagok, akik józan- i életűek, nem akarnak egy kö- * zösségben lenni vele. Akármilyen jó szakember tehát, de mivel a sok figyelmeztetésre sem mérsékli magát, el kell tőle válniok, hogy olyat találjanak, aki a munkájának becsületes el végzése mellett a közösség életébe, gondjába, örömébe egyaránt be tud illeszkedni. (—u. —s.i; Naponta 80—100 mázsa kenyér hagyja el a Nyírbátori Süti* üzem telepét. Sűrűn fordulnak a szállító jármüvek. Képünk- Be-' rakodás. Nívós, színes nyári műsort nyújtunk a kedves szabolcsi közönségnek Paulovics Géza, a Budapesti Kamaraegyüttes karigasgatója a nyíregyházi vendégszereplésről A közeljövőben kéthetes hang- JSersenykörútra jön megyénkbe a Budapesti Kamarakórus művész- égyüttcse, hogy opera- és operaJ- részletekkel, továbbá a magyar és a külföldi vokális iroda'srm gyöngyeinek megszólaltatásával szórakoztassa közönségünket. Ezek az estek élményt jelentenek majd, mint az együttes eddigi előadásai is. Az együttes karigazgatója, dr. Paulovics Géza, az ismert .muzsikus — a.z országban egyedülállóan —, fiatal szólóénekesekből állította össze és frissíti gárdáját. Közülük számos kiváló operaénekes került a nagy színpadokra, ht kezdte pályáját László Magda, a római Opera és a londoni Coveat Garden ünnepelt sztárja, ebben az együttesben indult Simániy József, Operaházunk nemzetközi hírű Vezető tenorja, s ehhez az együtteshez jár vissza vendégszerepelni a hajdani tag: Szabó Miklós, u Magyar Rádió kiváló énekese, Fér - kas Ilonka, Máihé Jolán, Liitasy György cs még igen sokan. — Nem alkalmi együttest vezetek — mondta Paulovics Géza munkatársunknak —, hiszen alig néhány hónapja tartottuk 25 éves jubiláns koncertünket a Zeneművészeti Főiskolán. Énekeseim persze, újak, hiszen a régiek jorisze szerte a világban hoz elismerést a magyar zeneművészetnek. A j, v- vészi színvonal azonban ma is ugyanaz, ami külföldi hangversenyeinket jellemezte 1927-ben Rómában, 1947-ben Zürichben. Genfben és Párisban. Mai együttesemnél ismét elveszítek egy értékét: Barlay Zsuzsát, akit Operaházunk alt-szerepkörre szerződtetett. Egyébként nívós, de mégis színes nyári műsort hozunk: szólókkal és együttesekkel, amelyeket a karművek oszlopai hatarolnak. A komoly, részben Lassus, Mozart, Verdi, Csajkovszkij, Puccini, Kodály stb., a könnyű részben Offenbach, Strauss, Lehár, Kacsóh stb. szerzők müveit nyújtjuk a kedves szabolcsi közönségnek. Az együttes 20-án, vasárnap — miskolci vendégszereplése alán — Űjfehertón tart előadást. A további állomások: Nyíregyháza, ahol Szabó Miklós felléptével szabadtéri előadás lesz, aztán Nagykálló, Nyírbátor, Mátészalka, Kisvárán, Hajdúhadház, Vásárosnamény .., Fullánkos a nap. tüze akár a folyékony láva, úgy zuhog alá. Szörnyen főznek fent, az égi katlanban, még a füvek sem igen birják. Ha csak soruk engedi, behúzódnak rejtekezni itt mindjárt az árokparton az Útilapu haragoszöld ernyői alá. Varga Gábris sem bánná most, ha máshol, mondjuk az ángyó hús pitarában hűtőzhetne. De nem ám. Hisz. már valóságos vízgyűjtő lett a melle, a gaiyakorc meg kis Balaton, ahová lefutottak, egyben meg is rekedtek a nedvek. Kapkod is a kasza.kő mellé helyezett zsebkendő felé. Kapkod, már ha idejéből futja. De ebből most kevés van, mért szemközt ott forgolódik és egyre csak szaporább hajladozásra ösztökéli a kombájn. Lényegében úgy 'kezdődött a dolog, hogy kevéssel hajnal után egyszerre eredtek neki a széles és aranyló kalász- tengernek. Mig a gép makrancoskodott egy szusszanásig, ö> maga a markát köpte meg. Aztán hajrá, gyerünk, Út- isten, micsoda verseny kezdődött el egyszeriben! Persze, ha látta volna magát, tán sohasem húz ujjat a géppel, de így, kaszával a kézben, méghozzá a virtustól is tüzelve, már egészen más. Aztán az is megpezsdí- tette benne a vért, hogy egykori szomszédja, a hajdani kubikostárs ül a kombájn nyergében .., Úgy früstök tájig még csak ment is a dolog valahogy. A gép hol leállt, hol megfeneklett, ó pedig hajlott, dőlt előre, rendíthetetlenül. De aztán ... Úgy elhúzott az a barna dög, hogy tan még egy kaszás is len sem eredhetne a nyomába. Ráadásul odaat a zsák is telik, a szalma is gyűl, ő viszont még a levágott rendeket sem illesztette kévékbe. A nap közben feljebb hág, irgalom nélkül tüzel, szusszantani kellene. De megintcsak jön es fordul vele szemben az a buldogkepű kombájn. A tábla szélén tart mar, de jómaga még 500 kvadrátot sem vágott le. Hát hogy lehetne az ilyesmit szó nélkül hagyni? Újra, meg újra kis patakok buggyannak ki az inge alól. Már-már azon van, hogy feladja a versenyt. De ahogy meglátja Túrái kissé gúnyos arcát, megint csak ágaskodni kezd benne a csakazértis. Valami aprócska. ördög folyton azt súgja a fülébe; ,,még ne ... még húzz ra ■ ■. majd később! Már hogyisne súgná, r ‘ikor azok odaát még izzadni sem nagyon izzadnak: jókedvük van, nevetgélnek, jómaga meg szörnyen bosszús, mivel kötésig úszik a tengernyi verejtékben. De egyszerre, nicsak, mi történik. Jómaga sem hinné el, ha mástól hallaná. Jön a kombájn, jön a dülőúton át egyenest feléje. Forcg a motollája, két lámpájának tükre meg pontosan a szemébe tüzel. Megfeni a kaszát, és úgy áll ki az útra, mint aki birkózásra is kész. De Turaiéknak eszük ágában sincs most ilyes* mire gondolni. Csak ön*j nck, köszönnek, majd halkan felteszik a kér* 1 dést: — Segithetnénk-s,, szomszéd? Gábris csak néz Bár múl, nem hiszi az ágé* szét. Még mindig valami rossz tréfát sejt, épp! azért csak a foga között; szűri a szót: — Mármint a géppel? — A2zaI is, ha aka*‘ rod .,. — Nem kell, mert’ megnyomja a földet. — Ugyan, ugyan..., Tíz liter bor egy ellené* ben, hogy a négy kerék még egy csizmasarok erejéig sem süpped le a földbe. — De a zsákok? Adunk azt is szívesen, Gábris lassan . enyhülni kezd. Majd nagynehe- zen kiböki; — Na, nézzük csak .., Elindul a gép cs olyan gyönyörűen forgolódik, hogy öt-hat kanyar után már maga is felpattan a' gépre. És arat Túráival, életében először — kasza' cs verejték nélkül K. T; Nincs még a kenyérgyárban új liszt, de a néhány ezer mázsa, tartalék liszt elegendő ahhoz, hogy akár hónapokig zavartalan! termelést és . .ellátást hiztostsen. A PÁRBAJ