Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-19 / 169. szám

4 K ELtTM ACT AftCtt(S£A C» 195S. JtLlüS 13, SZOMBAT HÍRE K 1958. július 19, szombat, Emília 1 Lalié e Siet! nyerőszámai: 3, 14, 21, 53, 79 A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Szaboics-Szatmármegyei Intézőbizottságának képrejtvénypáiyázata 4. 3nDDDDanDDnDDPDDDDDÜDÜODDDCJDOODDDDDtX)DCOCX3DD[ Kutyakötelesség Mint valami hirtelen támadt fergeteges vihar, úgy hasí­tott bele az utca megszokott csendjébe egy hatéves kisfiú •kétségbeesett sikoltása... És ezután valóságos élet-halai harc kezdődött. A környék lakói pillanatok alatt kirohantak a házakból és csak nagyon erélyes közbelépésükre sikerült az éles fo­gait csattogtató, dühödt kutyát a kisfiútól elválasztani. — A gyerek a küzdelemtől és a rémülettől kimerültén a földre rogyott és ott pihegett, mint egy fészekből kiesett ma­dárka ... Közben az emberek a kutyának és gazdájának estek. — Már-már tettlegessé? re került volna a sor, ha az utcában lakó tanácstag közbe nem lép és meg nem védi a kutya gazdáját, aki pironkodva, „igaz bűntudattal”, szótlanul fo­gadta a kioktatást. Ez a kis epizód hamar feledésbe ment, és nem sokat okultak belőle a kutyatartók. Mert úgye nem is a kutya a hibás, hiszen „neki'’ az a kötelessége, hogy ugasson, mar­jon, harapjon. Azt viszont már a gazdájának kellene meg­akadályozni, hogy ne az utcán gyanútlanul haladó gyereke­ket és felnőtteket tamadja meg. .. .Bizony, erre „kutya- kötelesség” lenne vigyázni! — Sebők — Cirkusz Kísvárdán Holnap délután 4 órakor mutat­kozik _ be Kisvárdán világvárosi műsorával a Budapest Nagycir­kusz. Szereplésüket érdeklődéssel várják a kisvárdaiak és a környé­ken lakók. Annái is inkább, mert a Budapest Nagycirkusz olyan mű­sorral lép színre, amely sok újdon­sággal kecsegtet. Ilyen szám a nyugatnémet világattrakció: Sob boti a zenélő disznóval, valaminl Bruns német vendégművész hu­moros kerckpárszáma. Kézegyen­súlyozó művészek, lábzsongiőrök akrobatikus táncosok, lovasrevc szerepelnek az est műsorán. ★ Kit a árazol a kép és miiyen haladó törté­nelmi eseméíiy fűződik ne-’.'e- hez? A megfejtés a következő címre külden­dő : Magyar Honvédelmi Sportszövetség Nevelési Osztá­lya, Nyíregyhá­za, Szabadság­iéi 7. ★ — Összevonták tíjíehértón a ta- jnyai osztályokat, amelyek eddig négy iskolában szétszórtan mű­ködtek; ősszel közös iskolában tkezdik meg számukra a tanítást, « ezzel, ha nem új helyiségben, de 6} iskola nyílik a községben, vwywvyvvYvyvy Kinyitjuk a vicc- ^ csapot azazhogy a Dongó Színpad nyíregyházán Sokan ismerik, 'jh<% másként nem, hírből, az országosan elismert debreceni Dongó Szín­padot, vcséző szatírái­val, ízes humorával. Vasárnap, este S órai kezdettel a szabadtéri színpadon látjuk ven­dégül a kitűnő együt­test. Űj műsorral ér­keznek: ..Kinyitjuk a vicc-csapot”, s majd kiömlik a sok tréfa, jélehet, zenés bohózat, szatirikus vígjáték Rendező: Thuróczy György, a Csokonai Sz.nház rendezője.. **♦❖«-»* 9-V» »*•*****«»*-»•• *-»*♦♦♦♦■»♦» — Félezernél több művészeti; csoport működik megyénkben, — j a legújabb adatok szerint. A cső- J portok nagyobb fele színjátszó, de J nem sokkal maradnak el szám- J szerűségben a táncegyüttesek sem.\ ★ — Ma vizsgáznak a színjátszó- rendezők a Nyíregyházán rende­zett tanfolyamon. Vizsgaelőadás­ként Krúdy: „Az arany meg az asszony” című egyfelvonásosát adja elő a tanfolyam legjobb cso­portja, mely versenyen nyerte el ezt a kitüntetést. ★ — 265 dolgozót, 37 tanulót és 42 gyereket üdültetett már ebben az évben a KPDSZ megyei bizott­sága. Még mintegy 200 felnőtt dolgozó és 40 gyerek üdültetésére kerül sor a következő hónapok­ban. ★ — A Húsipari Vállalatnál a] karbantartó dolgozók elfekvő j anyagokból és jórészt társadalmi) munkával húsipari laboratóriumot 1 rendeztek be. Ezzel lehetővé vált, í hogy az állatorvos alaposabb el- < lenörzést tud végezni a fogyasztás-1 ra kerülő hús kiadása előtt. ★ — Kultúrpolitikai és szakmail továbbképző tanfolyamot rendez-1 nek augusztus 4—9-ig Nyíregy-j házán 100 moziüzemi dolgozónak.) VITA. R Moziüzemi Vállalat kollektívájának hozzászólása Nagy Béla cikkéhez I „Haji elolt*4 az új stadion Még egy hét, és megnyitja kapuit az új nyíregyházi stadion. Mint korábban közöitük: vidéki viszonylatban valóságos „kis Nép­stadion” büszkélkedik majd a Sóstói erdő szélén. — Jelenleg az utolsó simításokat végzik a lelátódon és az emeletes öltözőn. Ké­pünk ezt a munkát örökíti meg Július 27-én egésznapos műsor keretében gyönyörködhetnek a nyíregyháziak, meg a vidékről ér­kezők az ú.i stad'onban. Ismeretes, hogy a megye minden irányá­ból különvonatokat indítanak. Jegyek minden járási székhelyen kaphatók. Ne mulassza hát el senki előre biztosítani belépőjét, mert a stadion-avatót színvonalas sportműsor is követi. (Hároméi íclvj Mi a következőkre hívjuk fel Nagy Béla nagybecsű figyelmét: A „Vitacikket" felolvastuk a Moziüzemi Vállalat teljes kollektívája előtt és nemcsak a női dolgozók, hanem a férfiak is mélyen felhá­borodtak. Mindenekelőtt az a véleményünk, hogy Nagy Béla elzárkózott életet él, mitsem törődve a világ fejlődésévé.!. Ugyanis, ha még nem tudná, ma már nincsenek „asszonyi állatok” és a nők a férfiak egyenjogú társai, nem mesterek mellé beosztott inasok, mégkevésbé fehércselédek, és legkevésbé biológiailag alacsonyrendű lények. A felszabadulás előtt a dolgozó nőknek igen kevés lehetőségük volt tanulásra, a társadalmi és gaz­dasági életben való aktív szereplésre. Nagy Béla bizonyára tudja, hogy a nők nagyrésze a vá­lasztójogtól is meg volt fosztva. Persze, azt sem lehet mondani, hogy a társadalom minden férfi tagja a társadalom kimagasló gyöngyszeme volt. Nem minden férti talált fel mozdonyt, vagy szputnyikot (Nagy Béla szíves tudomására hoz­zuk, hogy aZ űrhajózás kidolgozásában legalább ötven százalékban vesznek részt szovjet női tudó­sok), nem minden férfinek van olyan kemény ökle, — mint Papp Lacinak. Bizonyára Nagy Béla is kellemetlen helyzetbe kerülne, ha talál­mányai és öklei iránt érdeklődnénk. Arra is kí­váncsiak lennénk, hogy Nagy Béla melyik NB. I-es válogatott csapat tagja volt. Nagy Béla cikkét olvasva, azt kell gondol­nunk, hogy nem voltak Dobó Katicák, Dérynék, mádame Curriek, Kaffka Margitok, nincsenek Keleti Ágnesek, Fehér Klárák, Gyurkovics Má­riák, Benke Valériák. Mindenesetre javasoljuk Nagy Bélának, hogy szálljon repülőgépbe, emel­kedjék 10.000 méter magasra és ugorjon ki Sörös Erikával, ejtőernyős bajnokunkkal együtt (ha van mersze), és ég és föld között elmélked­jék arról, hegy vajon mint a „Teremtés Koro­nája" kap-e ezért mellszobrot Nyíregyháza fő­terén? Csak rosszindulatú rágalmazásnak tekinthet­jük azt az általánosítást, amellyel minden nőt az ellenforradalmár „Mocsok" gaztettével mér. Lehetséges, hogy Nagy Béla nem végzett még alapfokú szemináriumot sem, azonban ha ki­nyitja a szemét, észre kell vennie, hogy a ma­gyar munkás, párasztasszonyokát, az alkalmazot­takat, a gépirónöket, adminisztrátorokat semmi­képpen sem „Mocsok”-féle prostituáltak jellem­zik, hanem olyan hősök, mint Kállai Éva, aki bátran harcolt az ellenforradalom ellen. Ezzel le is zárjuk a Nagy Béla nevére cím­zett mondanivalónkat, és most szeretnénk vitá­hoz méltó álláspontunkat kifejteni. Mi érezzük, hogy társadalmunkban a férfiak és nők nemcsak papíron, hanem az életben is egyenjogúak. A gyakorlati megvalósulás terén azonban vannak még hibák, melyeket el kell tüntetni társadalmi életünkből. Véleményünk szerint a hibák eredője a múltból ittmaradt haladás-ellenes álláspont, melynek egyik pregnáns képviselője Nagy Béla, Az a véleményünk, hogy nemcsak a nöszövet- ségnek kellene foglalkozni a női egyenjogúság gyakorlati kérdéseivel, hanem minden társadalmi szervezetnek és nem utolsó sorban a pártnak. Nem ártana akár taggyűléseken, akár szak- szervezeti taggyűléseken, vállalati értekezleteken külön napirendi pontként megvitatni a nők hely­zetét illetékes községekben, városokban, vállala­toknál, üzemekben stb. Minél erőteljesebben tudjuk visszaszorítani a múltból ittmaradt elő­ítéleteket, annál könnyebb lesz a dolgozó nők hely­zete, akik a férfiakkal ellentétben napi két mű­szakot teljesítenek anélkül, hogy ezért férjüktől prémiumot, vagy százalékos túlóradijat kapná­nak. Sokszor még a köszönő szó, a meleg megbe­csülés is hiányzik. A nők helyzetének könnyítését más dolgok is akadályozzák. Mint pld. hogyan tudjon s dolgozó nő piacon vásárolni, amikor a piac munkaidő alatt van. A nyíregyházi zöldséges bol­tok közül egyesek, mint a Kiss Ernő utcában is, már fél,4-kor bezárnak. Szombaton délután, a leg­nagyobb vásárlási lehetőségek délutánján minden bolt zárva van az élelmiszerüzlet kivételével. Miért nincsenek nagyüzemekben, irodaházakban női fodrászatok? (Csak férfi borbélyok vannak.) Miért van kevés kozmetikai szalon Nyíregyházán? Miért van kevés női tanácstag Nyíregyházán? Elég drágák a háztartási gépek és nem lenne rossz, ha ezeket a háztartási gépeket részletre vásárolhatnák a dolgozó nők, és így tovább. Egyelőre csak ennyit. Bizonyára lesz meg alkalom arra, hogy a vita során újból szót kérjünk. A Szabolcs-Szatmár megyei Mozi üzem! Vállalat kollektívája.

Next

/
Thumbnails
Contents