Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-03 / 129. szám

keletmag yarorszAg 1953. JÚNIUS 3, KEDD »> Földmüvesssövetkexeteink hitel- pénsirasdálkodásáról „Lezárulunk a fosztogatás zsilipjei44 Megyénkben J21 fmsz., 5 áru­ellátó szövetkezet és 10 FJK hi­tel- .és pénzellátását 10 járási fiók látja el. Az fmsz-ek műit évi pénzügyi helyzete — a lefolyta­tott vizsgálat alapján megállapít­ható, hogy — nem volt megfelelő. Ennek oka elsősorban az, hogy az fmsz-ek vagyoni helyzete az ellen- forradalom következtében lénye­gesen romlott. Ehhez hozzájárult egyes árukból a túlkészletezés és néhány esetben, például rizsnél és füstölt- árunál az, hogy a be­szerzési áron kellett értékesíteni. A helyes pénz- és hitelgazdálko­dást a fmsz-eknéi gátolta a meg­lazult fegyelem. Az önállóság helytelen értelmezése következté­ben emelkedett a szabálytalan beruházások száma és értéke. A Hiteligazgatóság a SZÖVOSZ igazgatósággal 1957. II. fclében- megszigorította a pénz- és hitel- gazdálkodást, különös tekintettel a saját forgóeszközállomány nö­velésére, törzskeszletcn lelüli kész­letek csökkentésére és a fedeze­tül szolgáló kintlevőségek elbírá­lására. Sajnos, nem sikerült lé­nyeges változásokat eszközölni. Ennek oka, hogy a MÉSZÖV ap­parátusa nem tudta a pénz- és hitelfcgyclmet a banki követel­ményeknek megfelelően biztosí­tani, mert ehhez nem volt ele­gendő szakembere. A revizori vizsgálatok megálla­pították, hogy fmsz-eknél baj van a vagyonvédelemmel, — amit az 1957. évben kimutatott több mint 6 millió forint leltárhiány is tanúsít. Megállapították, hogy fmsz-einknél szabálytalan leíráso­kat eszközöltek, ami a könyvelők szakképzetts*ége hiányosságából és az ellenőrzések elégtelenségéből is adódott. Nem kielégítő fmsz-eink- ben a felelősség, a dolgozók har­ca a társadalmi tulajdon védel­méért. Sok helyen alacsony, vagy hiányos a boltvezetők szakkép­zettsége. Változtatást követel az a hely­zet, hogy fmsz-einknél több helyen magas készleteket tartanak, s en­nek ellenére nem tudják a lakos­ság igényeit teljes mértékben ki­elégíteni, és a parasztság nem tudja -igénye szerint elkölteni a pénzét. El kell érni a megfelelő áruösszetételt, az áruterítést. Eh­hez a bolt és üzemágvezetők megfelelő szakmai ismeretekre te­hetnek szert, ha a MÉSZÖV gon­doskodik a továbbképzésükről. Kívánatos, hogy a MÉSZÖV el­nöke a magas forgási sebességgel működő fmsz-ek és vegyesboltok cikklis'ta szerinti áruösszetételét rövid időn belül vizsgáltassa meg és intézkedjen az áru átcsoporto­sításáról. A szövetkezetek jövedelmező­ségét közvetlenül befolyásolják a leltárhiányok az áruk helytelen kezelése valamint a követelések behajtásának elmulasztása. Ne mulassza el a MÉSZÖV megvizs­gálni a leírások jogosságát, köve­telje meg az erre vonatkozó ren­deletek betartását és érvényesítse az anyagi felelősséget! A vagyonvédelem érdekében meg kell javítani fmsz-einkben a belső és külső ellenőrzést. A MÉSZÖV tartsa fontos feladatá­nak felülvizsgálni az ellenőrök szakmai rátermettségét, a megbíz­hatóságot és szúrópróbaszerű vizsgálatot végezni az ellenőrök munkája felett. Hasznos lenne al­kalmi leltározó brigádot létre­hozni a MESZÖV-nek és eseten- kint leltárt tartani egy-egy fmsz-nél. Ne hunyjon szemet a MÉSZÖV a szabálysértések és a felelősség­re vonások elmulasztása felett! A jogi ügyekkel foglalkozóktól követeljék meg a kellő bizonyí­tást, valamint a bíróságoktól a gyorsabb döntés szorgalmazását. Hajtassák be követeléseiket! A pénz- és hitelfegyelcmsértés miatt alkalmazott banki szankció­kat büntetőkamatokat elnézés nélkül hárítsák át az érintett dol­gozókra. Nem utolsó sorban a já­rási pártbizottságok feladata is fmsz-einkben a jövedelmező tevé­kenységet segíteni ellenőrizni és az FJK vezetőségekkel felszámol­ni a bizalommal visszaélő rokoni összefonódásokat. Az elmúlt., hónapokban olyan megmozdulások és intézkedések voltak a MESZÖV-nél, amelyek kezdeti sikereiből lehet következ­tetni arra, hogy az 1958. esztendő jelentős előrehaladást fog hozni földművesszövetkezeteinkben a hitel és pénzgazdálkodás területén is. Bizonyára nagyon komolyan veszik azt, hogy a megyei párt- bizottság végrehajtó bizottsága is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Valósítsák meg a párt javaslatait, amelyek a hibák kijavítását, fmsz-eink munkájának megjaví­tását célozzák! MEGKEZDTÉK a tengeri ka­pálását a riyírgyulaji Petőfi TSZ-ben, A növényápolási mun­kák biztatóan haladnak-. Nagy István zetoros már eddig is 20 hold tengerit tett „tisztába” s a cukorrépa is túl van már á második saraboláson. » Ezekben a napokban több üze- Jmet, vállalatot, termelőszövetke­zetet, állami gazdaságot, ktsz-t itögatnak meg az igazságügyi szervek kiküldöttei. A bírák sok­száz dolgozóval találkoznak és ki­értékelik véleményüket a dolgok menetéről, egyes időszerűbb kér­désekről, A most folyó jogpropa- ?anda-előadá sokról dr. Kovács Pál, a megyei bíróság elnökhelyet­tese nyilatkozott: — A jogpropaganda-előadások nemcsak a dolgozóknak jelente­nek-segítséget, hanem a bíróságok munkájára is előnyösek, A dol­gozók azáltal, hogy megismerked­nek a helyes magatartásokkal, nyílván kevesebb jogvitát visznek a bíróság elé. Sok esetben éppen azért maguk is elintézik a felve­tődő problémákat békességben. A bíráknak pedig azért előnyös mert nem szakadnak el az élet­től, a valóságtól, hallják a han­gokat, a véleményeket. Mert jó bíró csak az, aki is­meri a dolgozók véleményét, mert a józan közvélemény se­gítséget ad a törvényességnek megfelelő igazságos ítélkezés- ' hez. MILYEN AZ ÉRDEKLŐDÉS A BÍRÁK ÁLTAL TARTOTT JOG­PROPAGANDA-ELŐADÁSOK IRÁNT? — Ahol jól . megszervezik az összejövetelt, ott sikeresen zajlik le a dolgozókkal való találkozás. A dolgozók érdeklődéssel hallgat­ják az új rendelkezésekről, vala­mint a társadalmi együttélés sza­bályairól és m'ás fontos kérdések­ről szóló ismertetéseket. Sokszor véleményt is nyílvánítanak a bí­róság ítélkezéséről. HOGYAN SZOLGÁLJÁK EZEK AZ ELŐADÁSOK A TÁRSADAL­MI TULAJDON VÉDELMÉT ? — Az előadások egyik fő célki­tűzése fokozottabban ráébreszteni a dolgozókat a társadalmi tulaj­don iránti felelősségre. Története­sen az egyik ilyen előadáson hív­iák fel a figyelmet arra, hogy a Városgazdálkodási Vállalatnál hiá­nyos ellenőrzés mellett hagyják el dolgozók a telepet, pedig igen értékes virágmagvakkal dolgoznak: kertészeti telepen. A dolgozók helyeselték a váratlan kapuellen­őrzéseket mert Véleményük sze-j rint ez nem csökkenti megbecsíi-: lésüket. erők összefogásával sikerül fron­tális támadást indítani a társa-i dalmi tulajdon ellen vétőkkel szemben. Ami pedig megyénkben pilla­natnyilag a társadalmi tulajdon védelmét illeti erről annyit mond­hatok': egyre inkább elszigetelődnek, területünkön is a közvagyon tékozlói. A tisztességes dolgo­zók ezreiben kifejlődött a szo­cialista morál. Nem nézik jó szemmel hogy egye­sek felelőtlenül fosztogatják a közös vagyont, s ezzel maguknak 'ogtálan jövedelmet szereznek ezer is ezer becsületes dolgozó kárára. Ezek a dolgozók naponta keresik meg a bíróságot és ioggal igény­ük, hogy a társadalmi tulajdont ''osztogatok, herdálok kerüljenek j n bíróság elé, s velük a bíróság] keményen számoljon le. JAVUL AZ ELLENŐRZÉSI k MUNKA? A társadalmi tulajdon védelme terén még megyénkben is sok aj tennivaló. Végre olyan társadalmi légkört kell teremteni, melyben a fertőző gócok teljesen megsemmi-! sülnek — lezárulnak a zsilipek a fosztogatók előtt. A társadalmi tu­lajdon védelmének kötelessége azért fokozottabban terheli azo­kat, akik vezető, irányító, ellen­őrző feladatot töltenek be. Sokat várok a Népi Ellenőrzési Bizottságok sikeres munkájától. A dolgozóktól érkező spontán kezde-1 ménvezés és vélemény biztató je­lenség arra, hogy a társadalmi; (P. G.) BECSTELEN EMBER Nyírbátortól alig néhány kilométer­re, a kispiricsei határ egyik fákkal öve­zett) csendes ^tanyájában kétségek és fé­lelmek között él egy fiatal házaspár: Pál Lajos és felesége. Tavaly ősszel Sándor Mihály a kö­vetkezőkkel fordult Pál Lajos apósához a nyírbélteki határban: — Mondja..; nem kerítene nekem egy dolgos fiatal párt, akik a földemet megmunkálnák? Sándor Mihály egykori terményke­reskedő és teherautótulajdonos munká­sa kapott az alkalmon. — Dehógy is nem. Itt van a vöm, meg a lányom... Csak beszélni kell velük. így kezdődött. Pál Lajos apósa összehozta a gazdá­val a fiatal házaspárt. Azok örültek, hi­szen új házasok és úgy gondolták, itt az alkalom, hogy egy kicsit összeszedjék magukat. Mindjárt meg is kötötték az egyezséget. De csak úgy, szóban. Sán­dor Mihály 21 hold 207 öl földjének művelését vállalták el. Úgy egyeztek meg, hogy a 6 és fél hold gyümölcsöst negyedében, a többit pedig felében mun­kálják1. A megélhetés érdekében a fiatal házaspár vállalta azt is, hogy Sándor Mihály részére egy tehenet és egy nö­vendéket is tartanak. No meg vagy 60 aprójószág eltartásáról is gondoskodnak. Ennek fejében egy borjút kapna majd a Pál házaspár Sándor Mihály tói, ha meg­ellik a tehene. Addig azonban Pai köte­les átadni saját tehenének tejét Sándor részére. A fiatal, dolgos paraszt azonban úgy látta jónak, hogy foglalják írásba is a megállapodást. Sándor ezzel szemben így érvelt: —; Nem akármilyen munka a gyü­mölcstermelés. Kell hozzá négy-öt év is, mire belejön az ember. Olyan ez is mint "a kereskedés — okoskodott. Pál újból megkockáztatta: ■ —■ Mégis csak jó volna az a papír.-Minek az? Nem kell szerződés! Te csak jól járhatsz. Ha nem lesz papír, nem leszel kötve. Ebben az évben meg keresel 40-50' ezer forintot aztán odább állsz. Pál kénytelen-kelletlen beleegyezett a dologba. A körülmények is erre kény­szerítették, hiszen nem volt lakásuk. Így aztán tavaly november elején kiköl­töztek a kispiricsei tanyába, Sándor Mi­hály egyik házába. Égett a munka a fia­tál házaspár keze alatt. Mindent igye­keztek elvégezni. A Nappal keitek és mindig késő éjszaka kerültek ágyba. Igyekeztek kedvére dolgozni a gazdá­nak. Sándor Mihály ki-ki járogatott el­lenőrizni a munkát. Mindig talált, vala­mi kifogást. Úgy járt-kelt a nyomukban, mint egy botosispán. Mikor végre kive- szekedte magát, motorkerékpárra ült és vitte a tejet, bort, meg mikor mit, a köz­ségbe. így ment ez egy ideig. S hiába ellett meg a tehén, hiába volt meg a szóbeli megállapodás, Sándor elhajtotta a borjút és eladta. Amikor pedig látta, hogy a munka nehezén túljutott a fia­tal házaspár, így morfondírozott:. — Látom, hogy nem birtok , ti ezzel a földdel! Pál Lajos hiába érveit, hog-v ,v'’ín ■ a munka nagyja már kész.Sóndo, ak be­szélhetett. Mindenben hibát iv-ws-u. Nem tetszett neki semmi. Szabadulni akart. Gondolta: írásos szerződés nincs, így nem követelőzhetnek. Páléknak nem volt ünnepük; még még április negyediké és május elseje sem. ­__ Dolgozzunk holnap is? — kérdez­te május elseje élőit a gazdát Pál. — Hát mit akarsz? Persze, hogy dolgozzatok! ' ; . . ... Aztán megelégedve körültekintett a gyümölcsfákon és gúnyosan mondta: ...... _ Ej ha ez a rendszer nincs, mar az eget is beültettem volna - gyümölcsfa­V 3 ’ — Csak közbejött ez a téeszés vi­lág és, nem veit mód rá. De most.. :! — Ilyeneket mondott etőtterh, mi-. közben úgy dolgoztatott, mint áZ álla- tot. — Magyarázta Pál Lajos, a sovány, fiatal paraszt. Az egyik alkalommal Sándor, meg­gondolva a dolgot, azzal állt Pál elé, hogy itt a szerződés írja alá. Ebben vi­szont furcsa dolgok voltak. Ki volt for­gatva az előző szóbeli megállapodás és Sándor még több munkát követelt. — Nem írom alá — válaszolta Pál., — Azt hiszi, teljesen megbolondultam? — Majd aláírnád te még ezt — fe­nyegetőzött az egykori terménykeres­kedő. -z- Innen takarodnotok kell, mert' kidoblak benneteket ■— hangoskodott fölindultán, Ide jutottak. Hat hónapi becsületes munka után. Izzadtak, fáradtak, meg­tettek mindent, amit követelt a gazda és egy fillért nem fizetett nekik. Ellen­ben szidta őket, kutyába sem vette a a Pál házaspárt. . -- Elmondott már betyárnak, mar­hának mindennek — magyarázta Pál Lajos. ' ' ' ♦ — Idé jöttetek egészségesen, de ép­kézláb nem mentek el innén — így fe­nyegetett bennünket — panaszkodott a sovány' kis asszony, aki ott húzta , a? igát férje mellett hat hónapon át, az ember­telen Sándor Mihály földjén. ■ Aztán így folytatta: — Éjszaka már félünk a tanyában maradni, mert soha nem tudjuk, mit ■ akar. ' Sándor Mihály el akarja üldözni a fiatal házapárt. Így akarja fizetés nél­kül' megúszni, kisemmizve kirakni őket a tanyából. Tudja, hogy mit csinál. Hi­szen neki már nem. sok dolga varr. Min­den munkát elvégzett a Pál házaspár. A termés jónak mutatkozik, s úgy- gondol­ja: miért ne az ő zsebét gazdagítsa a Pál házaspár verítékes munkája nyomán ' .születő pénz is, az . a jónéhány piros ir ’'gr ékeskedik; • a- Négy ezer forintot kaptok, és végeztünk — mondta egy alkalommal, hogy zöldágra vergődjön a „cselédek-1 kel". Be akarta tömni Pál Lajos és fele­sége száját. Azt hitte, azok belemennek. Nem sikerült a fürfang. Pál visszauta­sította a felajánlott összeget. Sándor úgy látszik -— mégsem hátrált meg: — Ha nem kell, menjetek a bíró­ságra — jelentette ki, mint aki biztosi a dolgában. Sándor Mihály fenyegetőzik és cse­lekszik. Elzárta a Pál házaspár elől a szerszámokat, a mezőgazdasági felszere- » léseket, hogy akadályozza a munkát. Rovásukra napszámost akar fogadni* Bár Pál tengerije Is a tanya padlásán van, de Sándor elzárta előlük. Kis ma­lacaikat kizárta az ólból. A konyhában rájuk pakolt. Kigúnyolta Pál Lajost,! mert az már nem bírta a szekírozást, és, embertelenségét, jelenteni merte a já­rási pártbizottságnak. A Pál házaspár most kétségek és félelmek között él. Nem tudják, mi lesz velük. Se kint, se bent. Hat hónapot dolgoztak egy fillér nélkül. Az igazság! — nem kétséges — a házaspár oldalán áll. Sándor Mihály kidolgoztatta a lel­kűket, úgy bánt velük, mint a cselédek­kel. Még az SZTK-ba sem jelentette, őket. Mi ez, ha nem törvénysértés? De nem ez az első eset, amely azt bizo-, nyitja, hogy Sándor Mihály embertelen. Agócs Erzsébet két évet dolgozott nála,) Ott hagyta. Cseh János nyolc hónap; után kereket oldott. Sándor Mihály kapzsi, harácsoló ember. A múltban terménykereskedő, és teherautótulajdonos volt. Nyírbátor­ban és Nyírbélteken 4 háza volt. Nyír­bátorban 21 hold 207 öl földje .».van, melyhez nem régiben vett 329 öl szőlőt, Nyírbélteken öt hold földje és szőlője van. Mégis éhbérért, törvénytelenül dol­goztat másokat. Nagyfokú embertelen­ségre vall ez.. És bizony nem hiába mondják azok, akik ismerik: Sándor Mihály pökhendi, zsugori, aki a másik emberről lenyúzná még a bőrt is, - ha lehetne. K*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents