Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-12 / 137. szám

195S. jQNIliS 12. CSÜTÖRTÖK

KELETMACíTARÖRSZAG

s

A tárgyalóteremből:

Egy „visszajáró“ szellem

f Egy érdekes kiállításról

Egy megfoghatatlan és alapjában mégis igen megfogható bűnperrel áll szemben a megyei bíróság ezekben a napokban. Nem tartozik ugyan az ügy a Pitaval- ba, a bűnperek leghíresebb gyűi- teményébe, mégis meglehetősen felkavarta a kedélyeket. Az ügy hivatalosan Péter—Török név alatt

fut és tulajdonképpen kimeríti a büntető törvénykönyv csalási. és néhány más paragrafusát. Mint említettük, nem találunk itt semmi olyat, amely azonosulna a Pt- taval-beli. szinte tudomány-szám- bamenő bűnügyi technikával. Esetünkben Péterek a legkezdetlegesebb bűnszerszámokkal dolgoztak

— mégis van valami különös eb-| ben a végtelen egyszerűnek tűnő* burgonyapanamában, amely több} mint egymillió forintot úsztatott i el az államkasszából. Ennyi pénz-j zel ki lehelne bélelni a tárgyaló-1 termet és a második emelet fo-1 lycsóját... S mindez néhány X tollvonásból származik... í

Hári János az atomkorban

De a részletek bemutatása előtt ■vessünk néhány pillantást a 150- es számú tárgyalóterem feszült, izzó szférájára, amelyben elfojtott b békíthetetlen indulatok csapnak össze. A rabokat nemrég hozták be. Harmincnégy vádlott szorong a bíróság előtt. A sor elején, mint a bűnper elsőszámú terheltje, Török Pál volt burgonyacsoport- adminisztrátor törleszti a nehezen múló perceket. Mellette ülnek bűntársai, akikkel közákaraton áldoztak a pénz és a hirtelen

— Nem tudtam, mit csinálok. Belekeveredtem ebbe a kusza ügybe... — ismétli prófétai áb- rázattal a beismerés általa megfogalmazott mondatait. Majd reszkető kézzel előkotorja a „védemint a négy fal közt ülő rabra Pedig Török Pál már egy éve „elmélkedik“ hamar letűnt pünkösdi királyság felett. Talán ép pen ez a tizenegynéhány hónap csiszolta ki elméjét, vagy cellatársai oktatták ki? Nem lehel tudni. Annyi bizonyos: Török olyan arccal lép a bíróság elé mintha első áldozásra járulna Sokszor Hári Jánoson is túltesz. heves, indulatos, hosszú, kiagyalt duzzadó meséjével.

paszkodni az ártatlanság hajójára. < A bíróság sorra mutatja fel eile-; ne a bizonyítékokat, a hamis vé-< telijegyek, kísérőjegyzékek garmadáit

A közelmúltban készült felvételünk a nyíregyházi villamos-* baleseti kiállítás egyik részét ábrázolja. A több napig tartó kin ♦ állításnak sok látogatója volt, s úgy gondoljuk, ez igazolja leg-, ? jobban hasznosságát.

| Fűvés zenekari alakítanak a zákányt

vasutasok

Kényszerítették a csalásra?

— Péter Károly kevert bele mindenbe, ő adta az utasításokat, fenyegetett, zsarolt, rettegésben tartott'.;. Velem kapartatta ki a gesztenyét a tűzből..:

S még sokszor szóbahozza Péter Károly nevét, aki hiányzik a tárgyalásról. Hiányzik? Igaz. Bár ő volt a milliós szabolcsi burgonyapanama elsőszámú terheltje, nincs módjában közbeszólni és szemébe olvasni bűntársának a valóságot, mert a bűnper vizsgálata közben — a f elel össégrevonástól tartva — saját maga vetett véget életének. Pedig rendkívül érdekes adatokkal szolgálhatna a bíróságnak, s néhányszor tiltakozna is Török Pál és társai állításai ellen. S bár Péter volt aj panama „igazgatója”, azonban hűj segítőtársa volt ebben Török Pál,* és a többiek is valamennyien,* akik ott ülnek a vádlottak pad- < ján. De mivel a halott nem tudj beszélni, a bűnper részesei mindent Péter Károlyra hárítanak.;

A fúvós zenekar alakításához szükséges hangszerekkel már rendelkezik a záhonyi vasutas kultúrotthon. Elhatározták, hogy jó karmester vezetésével saját íú- ívós zenekart alakítanak. A legt-öboen eddig fűtőházi fiatalok jelentkeztek. Zenekaruk már ed-i dig is volt, egy hattagú tánczene-' kai. Most ezzel is bővülni fog a szórakozási lehetőségek köre.

flEGKERDEKZUIi

Ami elől nem lehet kitérni

És Török Pál beszél. Mindegy, hogy mit, csak mondja, sorolja az általa elferdített bűnkrónika mozzanatait, hogy elterelje a figyelmet a tényekről, saját magáról. De a bíróság átlát a félszeg mozgású, sokszor értelmi fogyatékosnak tűnő rabon. Átlát ezen a képmutató emberen, mint a szitán. S mindig rátapint a leglényegesebb pontra, ami elől nem lehet kitérni. Rakoncátlan ember volt ez a Török. Együtt „boldogították” a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Központot Péterrel, ve- eető, ellenőrző munkájukat felcserélték mással, együtt hamisítottak, csaltak és szőtték a hálót Anarcson, Máriapócson, Mándo- kon, Gégényben, és mindenütt a megyében, összepaktáltak a földművesszövetkezetek felvásárlóival és vezetőivel, hamis vételijegyeket küldettek be a MÉK-nek, ők pedig azonnal jóváírták az összeget és megosztozkodtak a pénzen.

Török, mint a burgonyacsoport adminisztrátora, többrendbeli hamisításokat vétett és mindenütt jelen volt, ahol a „nyereséget“ be lehetett vételezni saját zsebébe.

Nincs is nyitott kérdés a bíró-; ság előtt. Törökék egy cseppet! sem lettek szeplőtlenebbek Péter j öngyilkossága után. Nem mente-* sülhetnek a felelősségrevonás a.lól. j S hiába reménykednek, hogy 6i- ! kerül mindent a halottra hárítani, és megmenekülni. Erre nem kerül í sor. A milliós panama lovagjai-! nak nincs okuk bizakodásra. A!

majd sorrakerülő ítélet pillanatok j alatt le fogja törölni arcukról aj mosolyt.

(Ptm g.) i

’.éhezését, Berta Sándor. A század az állomás előtti egyszál makadám úton felsorakozott s én is jelentést adtam a századosnak, mondván alásan. hogy útra kész a szakasz, „Vitéz” Rati- morszky Róbert Richárd százados úr lóhátról hallgatott végig, majd végül kesztyűs kezével az állomás homlokzatára mutatott:

— Mondja Berta, miféle kommunista formula az ott az állomás három homlokzatán?

Én jobban csak akkor néztem meg a mi jelvényünket. Egy körző meg a fogaskerék egy kalapácsot font körül, mintegy a munkát jelképezve. Értelmetlen arcot vágtam a kérdéshez, de belül nagyon, boldog voltam. Hiába ült Richárd úr ficánkoló lován, a mi jelvényünk láttán rémület ült az italtól piros arcára. Aztán ugyancsak megnőtt a vasutas.ielvény tekintélye Nyíregyházán. Lehet, hogy elfogultnak neveznek, de én úgy érzem, az a jelvény jelentette nekünk a jövőt, a reményt. Mert akkor csak reménykedni volt jogunk. Jómagam például csak a négy gimnázium letapadásával kerültem a vasúthoz — vonatkísérőnek. A fékezőbakon, menetközben bújtam a szakkönyvet, hogy majd egykor vizsgát tehessek. Megtörtént, hogy motoros csomagszállító hiányában

naponta 400 mázsa tam át a válamon.

terhet rak- ! Bizony ez1

is hozzátartozik múltjához.. j

az állomás j

„Felszántották; a németek...44

Bár Mítró János sem „mai gyerek“ már a vasúton, ő mégis legszívesebben a jelenről beszél.

— Az állomásra hullott több, mint másfélszáz bomba teljesen megbénította a forgalmat. De a németek negyvenötben nem elégedtek meg ezzel, hanem valósággal felszántották a síneket. Egy vontatómozdony mögé akasztották az „ekét" és 27 kilométer körzetben felszaggat*a talpfákat Fájt az ember szíve, haj csak rá is nézett a nagy sem- \ miségre. A főépületet is érte találat, úgy, hogy a németek be-3 csületesen „helybenhagyták” a j nyíregyházi állomást. De a fel- szabadulás után hihetetlen gyor-j sasággal helyreállítottuk a ren-1 det. Segítettek a szovjet kato-j nák is, két hét alatt két sínpárt! építettünk újjá. Igaz, darabok-J ból tákoltuk össze, de már két j sínpár volt:

tj vasútállomás

— A fordulat éve a nyíregyházi állomás életében is nagy fordulatot hozott. Ekkor tudtuk meg, hogy az ország területén az elsők között Nyíregyháza kap új, modem állomást. Nem is kételkedhettünk soká, mert nyomban hozzáláttak az új állomás építéséhez, ötvenegy nyarán pedig kitűzhettük a zászlókat az állomás ormára ... És itt van, a miénk, és büszkék vagyunk rá, Olyan irányító berendezésünk van, amilyen a múltban Magyar- országon csak a balatoni vonalon volt. A fűtőház villamosított mozdonyfordítót kapott, és hol van már az az idő, amikor létrán. kosarakban, a hátunkon kellett jóllakatni szénnel a mozdonyt Akkor 4 óráig tartott aj .szénszerelés1’. most negyedóra! alatt végez vele — a gép, És! kell-e külön szólni a vasutas-! laktanyáról, amely az ötéves* terv első évében épült? Önma-J gáért beszél. Az állomás most-, már nemcsak kívülről díszeleg hanem belül is az utazóközön-j ség kényelmét kívánja szolgálni j

— minden külön osztályozás! nélkül..; Felesleges most is-] mertetni a belső termeket, hiszen csaknem az egész ország-! ban beszélnek róla. Befejezésül j mégis hátid jegyezzek meg any- nyit, hogy az utóbbi évtized felért a korábbi kilenccel.. —

Angyal Sándor j

...a megyei építőipari vállalat vezetőit, miért nem tartotta be a vállalat az Arany János utcai bérházak építési batáridejét? Mert a lakóházakat május 20-ra kellett volna átadni, s most a közművesítésre való hivatkozással — csak novemberre ígérik a második szekció átadását. A városi tanács illetékes osztálya kérte az Építésügyi Minisztériumot: segítse a vállalatot, hogy ha már az eredeti határidőre nem is, de legalább még e hó végére tegyék lakhatóvá az itt épülő 16 lakást. A minisztérium még nem válaszolt, s a vállalat dolgozói másik épülettömbön dolgoznak már. Pedig 16 család szeretné mielőbb berendezni új otthonát.

★

... a MAVAUT Országos Me- netrendszerkesztősegét, hogyan csinálta meg az 53. sz. Autóközlekedési Vállalat területének menetrendjét? Az nem mai panasz, hogy Nyíregyháza nem kapta meg mindeddig a sóstói menetrendszerű járatot és vasárnaponként „különjáratban” kell eltalálni, mikor és melyik autóbusz megy a Sóstó felé. Arról nem is beszélve, hogy jóval többe kerül így a menetjegy. És ha már itt tartunk, említésre méltó az is, hogy Nyírtelekre is járt eddig reggel 8 órakor autó. busz, mintegy 30 dolgozót szállított munkahelyére. Nem is az a baj elsősorban, hogy a menet- díjat felemelték (bár ezt sem értik sokan), hanem hogy most már 8 óra 40 perckor indítják a buszt — ezzel munkába nem igen mehetnek! — és persze, korábban is: 5 óra 50 perckor és 6 óra 5 perckor. Ki megy ezekkel a buszokkal? Vagy hol van annyi reggeli utas, hogy kihasználhatják az egymás tiíán 15 perccel induló két járatot?

Miért nem lehet a? autóbusz indulási ideje 7 óra 40 perc? Hisz a dolgozó parasztoknak oly mindegy, ba egy órával korábban, vagy későbben mennek a nyíregyházi piacra — a munki- váiLa lóknak viszont nem,

4r

,,.a Sóstói Fürdő és Üdülő Vállalat vés;tóit, s az irányításukkal megbízott illetékeseket a strand és a parkok ügyében. Néhány nappal ezelőtt ugyanis szerény megjegyzést fűztünk a strand nyitvataríásáüak időpontjából. Kifogásoltuk, hogy a strand délelőtt 10 óz akar nyit ée

délután 6-kor már zár. Persze* megértjük, hogy egy műszak az nyolc óra és-hogy a vállalatnak, nincs kerete túlóra fizetésére,, vagy arra, hogy második műszakot Is beállítson a strandon. De a dolgozók — sok dolgozó — érdeke, hogy változtassák meg a nyitvatartás időpontját. Mert van, aki délutáni műszakban dolgozik, az természetesen reggel szeretne fürödni és nem 10 órától. A másik nagy csoport viszont általában délután 4 és 5 körül végez a munkával. És bármily „gyorsak“ a nyíregyházi villamosok, általában félóra telik bele, míg kiérnek a Sóstó strandjára. Mikor fürödjünk hát?

ti

... és nem először, hogyan talál sorozatosan süket fülekre a Városgazdálkodási Vállalatnál, amikor szót emelünk az utcák reggeli seprésének időpontja ellen? Nem titkoljuk: a vállalat fennállása óta nagyon sok hasznos dolgot művelt. — De beláthatják, hogy nem éppen kellemes, amikor pontosan reggel hét és nyolc óra között a munkába indulók arcába, szemébe és légcsövébe keverik az utca porát. —■ Ezzel a takarítási módszerrel ugyanis mar kora reggel elveszik a dolgozók kedvét.

Budapesten és még sok vidéki városban késő este, éjjel, vagy hajnalban sepnk az utcákat!

... a MAV Debreceni Igazgatóságát, mi kerül többe, egy tágas étterem megépítése Záhonyban, vágj- az, hogy a dolgozók félórás ebédideje nem egyszer másfél óráig húzódik? Ugyanis a záhonyi viszonyoknak már nem megfelelő a mai üzemi étkező. Tanúi voltunk, hogy harminc percet kel! várni, amíg leülhet, újabb harminc percet, míg ebédet is kap a dolgozó. És most következne a harminc perces ebédidő... így természetesen — és nem a dolgozók hibájából — értékes percek, tízpercek, s — ha az. ebédelők számát tekintetbe vesszük — száz és száz óra esik ki a munkából. Meg kell1 vizsgálni ezt a hslysetet és a Is-, illőségüket: (kjh

A «védekezési terv44

kezesi tervet”, egy füzetlapot, amelyen cikk-cakkos mondatait feltérképezte. „Védekezése“ után azonban a kérdések özöne zuhog rá. Ezekután hiába kertel, hiába ..mossa a kezét”, és próbál íelkameggazdagodás istenének. Hivatalosan ezt a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények címén tartják számon.

Ismertetik az ügyészség vádiratát, majd vallomásra szólítják fel Török Pált. A középkorú férfi arcán nem is látszik a börtön nyoma. Üde és olykor kedélyes arckifejezése inkább üdülőben táplált vendégre emlékeztet, sem-