Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-12 / 137. szám
4 kelftmagyarorszag J95S. JÜNIÜS 12, CSÜTÖRTÖK H i It E K 1958. június 12, csfiíúrlök János Néhány szó a lakás felmondásról Virágtolvajok garázdálkodnak a nyíregyházi éjszakában — szók a Városgazdálkodási Vállalat rövid jelentése. A múlt héten két ízben — a Kossuth téren és a posta előtti részen — közel húsz virágtövet téptek ki. Még egy éjszakát sem lökhetett az elültetett virág a tér ágyaiban a hajnal már csak hült helyet talált. Az ember akaratlanul is elgondolkodik. Vannak emberek akik kockázatot Vállalnak, hogy egy kedvező pillanatban ’belegázoljanak a város tereinek gondozott virágágyaiba és megdézsmálják — a virágokat. Mert ugye azt még „meg tudja érteni” az ember, hogy a Sóstói úton elloptak egy lócát a 45. házszám körül, meg hogy egyesek úgy kívánják nyulaiknak a füvet biztosítani, hogy a Szabadság téren gyeptéglákat raknak a szatyorba(!), de hogy egyesek még virágrablásra is képesek... ! Ez esetben ugyanis még nem is pompázó szirmú virágokról van szó, hanem csak palántákról. És most mi is töprengünk az illetékes vállalattal egyetemben: mit lehetne tenni a terek dézsmálói ellen? írjuk meg talán újból — ki tudja hányadszor —, hogy az ilyen bűnhöz le kell vetkőzni az emberi mivoltot? Próbáljunk szóval „hatni" az ilyen elvetemedettekre? Aligha járna sok eredménnyel. Ügy igaz: „fülük botját sem mozgatják” a kérő, ri- mánkodó figyelmeztetésre. Mégis van egy javaslatunk — ezúttal a rendőrségnek. Mielőbb tegyenek róla, hogy megcsiklandozzák és érzékenyebbé tegye a fülek tövét. Nincs már más mód: a parkok és terek fosztogatóit a törvény erejével kell rendre nevelni, Ezt kívánja ismételten Nyíregyháza város lakossága. (as) 20 ezer forintba kerül és még ben a hónapban, elkészül. ebÜJ LAKÓKOCSIT (vásárolt a hódmezővásárhelyi Imezogazdasági gépüzcmtol a Nyíregyházi Városgazdálkodási (Vállalat. A korszerű kocsit az úthenger után akasztják majd és ezzel nagyban megkönnyítik az országutakon dolgozók helyzetét. ®Iínt a kocsi ára — 13 ezer forint — is mutatja: a legnagyobb kényelemre nyílik lehetőség. A kocsi a napokban érkezik meg a vállalathoz. VASÁRNAP A 5ÖSTÖ AZ ÉPÍTŐKÉ LESZ Június 15-én, vasárnap ünnepeljük az építőket. Az Építők Napja keretében nagyszabású kultúr-, sport- és szórakoztató műsorra kerül sor a Sóstón. Már napokkal előbb készülnek az építőipari vállalatok, hogy mind az -ünnepeltek, mind pedig a vendegek a hagyományokhoz hűen, jól érezzék magukat. ÖRSZAGOS ELSŐ A NYÍREGYHÁZI KELTETÖALLOMAS A nyíregyházi Puskin utcai baromfikeltető állomásról már sok jót hallhattunk a korábbi időkben. Most megtudtuk, hogy az országos versenyben a legutóbbi értékelés szerint első helyen állnak. Szorosan követi a Puskin utcait a Mátészalkai Keltetőállomás is. A nyíregyházi a tervet ezidő szerint nyolcvan százalékon felül teljesítette — (évi terv), — mig a szálkái 11 százalékon felül tart. Érdeklődésünkre közölték, hogy az egymillió kétszázezer csibe keltetése nemcsak terv, de valóság lesz. Azért is Inkább, mert cd.dig csaknem elérték az egymilliót, ★ HÁROM PÁLMAFA díszíti már a jövő hét közepétől a nyíregyházi Kossuth teret. Korábban azt ígérték a park gondozói, hogy két nagyobb faújdonsággal gazdagszik a tér, de az időjárás-okozta elmaradást most még egy pálmafa ültetésével kívánják pótolni. A pálmafákat egyébként terv szerint a Csemege Áruház felé eső részen és a szobor két oldalán, a gyalogjárók melleit ültetik el. ★ HÜSZEZER FORINT VIRÁG- LOCSOLÁSRA A Városgazdálkodási Vállalat ugyancsak „megsínylette” az esőnélküli napokat. A palán‘ák kiültetéséhez ugyanis jobb a természetes eső, mert így nem száraz földbe kell ültetni. Az előnevelés munkáit most korszerűsítéssel oldották meg. Az elektromos locsolómotorokat három fázisúvá építtetik át és a napi 10 liter benzin megtakarítása mellett nagyobb mennyiségű vizet vehetnek igénybe — locsolás végett. Az átépítés JÓ HÍR T1SZAVASVÁRIBÓL A Tiszavasvári Téglagyár múlt havi tervét jelentősen túlteljesítette, Ügy mondják, a májusi eredmény volt az idei hónapok legjobbja, mert a 116.2 százalékos tervteljesítés 126 ezerrel több nyerstégla készítését eredményezte. fr ÍZLÉSES kis büfé nyílt' a közelmúltban Nagyecse- den, az állomásról vezető út mentén. Építője a földmüvesszövetke- zet volt, aki az utazóközönség és a munkába igyekvő emberek kényeimét kívánta biztosítani. A kis büfé a kora reggeli és délelőtti órákban áll a vevők rendelkezésére. Sok helyen követhetnék az ecsediek kezdeményezését, hiszen minimális költséggel — főleg aratás idején — kivívhatják a dolgozó parasztok elismerését a foldműveszövetkeze- tek. A KÍSÉRLETEK — VÍZISZARNYA- SOKKAL A megyénkben működő három keltetöátlomáson eddig jobbára csibe keltetésével foglalkoztak. Az idén azonban próbálkoztak már kacsával, libával és pulykával is. Az eredmény biztató, annak ellenére, hogy jóminöségű tojások nem álltak a keltetők rendelkezésére. Húszezer kacsa, ezernél több pulyka és félezer liba igazolja a próbálkozás helyességét. Igaz, majd a kisvárdai korszerű keltető lesz hivatva a vízi- sza.nyasok keltetésére, de dicséretes, hogy a jelenlegi csíbegépek „alá” is merészeltek kacsa-, pulyka- és libatojást rakni. X Szerte az országban nagyará- -nyú lakásépítkezések folynak. ^Városunkban, ha kisebb mértékben is — folyik építkezés. A lakásátalakításokkal Is minden lehetőséget megragad a tanács, hogy minél több családnak gondoskodjon nyugodt otthonról. De ezt a célt szolgálja a legutóbbi, úgynevezett 30/1958-as számú kormányrendelet is, amely felfüggesztette a háztulajdonosok felmondási jogát 1959, december 31-ig. Hasonlóképpen felfüggesztette a korábbi ilyen ítéletek végrehajtását is, annak reményében, hogy ezzel a dolgozók nagyrészének nyugalmát megóvja, amíg 3 tervezett lakásépítkezések a helyzeten segítenek. Miért volt erre szükség? Ugyanis az előzőleg kiadott kormányrendelet nem hozta meg a kívánt eredményt. Ez a rendelet tulajdonképp azt a jogot biztosította a háztulajdonosoknak, hogy ha házában egy lakás megüresedik, — vagy ha a lakás megosztott ■;volt, a lakó elköltözött és a három szobát nem haladta meg —, azt teljes mértékben birtokba vehette. — Ez a rendelet lehetőséget adott arra is, hogy a tulajdonos a lakónak másik lakást biztosítson és ő költözzön a lakásba. Eredetileg a rendelet azért látott napvilágot, hogy korábban a lakásgazdálkodásnál előfordult igazságtalanságokat korrigálja azzal a céllal, hogy a háztulajdonosok a szocialista együttélés szabályait betartva, a törvényes lehetőségek között elégítsék ki igényeiket. Ám, ez nem így történt. A rendelet hatására igen sok helyen intrika, állandó piszkálódássá. fenyegetőzéssé, sőt elég sok esetben lel leges verekedéssé fajult a tulajdonosok igyekezete, hogy a lakót kiköltöztessék. A bíróságok előtt számtalan olyan per került terítékre, amelyben ízt kérlek, hogy a bíróság kötelezze a lakot a lakás elhagyására, mert az sorozatos intrikákra ragadta el magát. Mi történt ezután? Az ilyen feljelentések rendszerint eredményesek voltak. A bíróság a háztulajdonosnak ítélte a lakást. A rendelet persze az illetékes tanácsra bízta a végrehajtást. De mit tehetett a tanács? Lakással aligha rendelkezett! Ami épült, majd alkalomként megüresedett, azokba elsősorban azokat a családokat helyezték el, akiknek egyáltalán nem volt lakásuk. Igen nehéz helyzetbe kerültek így a tanácsok. A háztulajdenoö jogerős bírói ítélettel kopogtatott, de -1 lakás hiányában meg sem- lehetett segíteni Ezért hozta a munkás-paraszt kormány a fentebb említett 30-as számú rendeletet, amely türelmei; vár a háztulajdonosoktól a pillanatnyi helyzetre való tekintettél.] Egyben kiküszöböli a felesleges intrikát, fenyegetést, mert ezután mondva-csinált okokért nem rendelhetnek el lakáskiürítést. A kormány tehát megtette a szükséges lépéseket, most már a dolgozókon a sor, hogy a szűkös lakáshelyzetben ne mérgezzék, hanem igyekezzenek elviselhetővé tenni: a körülményeket és mindig tartsák tiszteletben mások jogart a ne feledkezzenek meg saját kötelességeikről sem. Martin János városi-járási ügyész? A legelőgazdálkodásban is szakítani kell a külterjes formával Legeltetési bizottságok tapasztalatcseréje Rakamazon Vizsgáztak az elsőosztályosok Az ember, amíg f elnő. sok vizsgán vergődik át. Ezek a vizsgák lépcsők, nem minden ember egyformán járja. Van aki kettőt is ugrik, és van. aki... egyszóval, akinek gyenge a szíve, és nem igen bírja a lépcsőt. Minden lépcső között cc legkedvesebb, legemlékezetesebb az első, az alacsony, ahová még a Pici, gyakorlatlan gyereklábak fel tudnak hágni. Tegnap vizsgáztak az elsőosztályosok. Vizsgáztak, és mi, szülők, bámulva láttuk őket, amint fellépnek ezen az első lépcsőn, biztonsággal és könnyedén, hogy közben még mosolyogni is maradt idejük, biztató pillantást vetni ránk: csak semmi izgalom, hiszen megy ez, megy ez! És mi, szülök, döbbenten és kicsit ijedten figyeltük, hogy ezek a mi gyerekeink csakugyan felléptek a lépcsőn, íme, ott vannak, és rugalmas erejük lendíti őket majd tovább a másodikra, harmadikra, egyre feljebb, Hát tényleg szárnyra keltek? Tényleg erősödik a szárnyuk, hogy aztán egyszer végleg kiröppenjenek az otthoni fészekből? Az első vizsga. Az első lépcső. Egy kicsit mar nem az enyém ez a gyerek, ott. aki nyújtja a kezét, aki a többi gyerekre nevet, aki rám is nevet: no. látod, hát ez vagyok én, külön kis világ. Egy kicsit már a miénk ez a gyerek, mindnyájunké, a hazáé, a világé, a holnapé, a boldog jövőé, a békéé. Mi lesz belőle? Gépek mestere, zenész, gépkocsivezető, tanár, aQ- ronómus, vasutas? Miniszter? Ezt már ő dönti el. ö, az új személyiség, már ott hordozza magában, az első lépcsőn, ött csillog ragyogó szemében, és mi örülünk. Mert tudjuk, hogy ezeket a ragyogó csillagokat egy csillag fénye vigyázza. erősiti, hogy szépen világítsák be a jövőt. y—b Kedden délelőtt több, mint száz legeltetési bizottsági elnök és termelőszövetkezeti állattenyésztő vett részt a rakamazi öntözéses legelő bemutató tapasztalatcseréjén. A megjelenteket Vincze József elvtárs, a megyei tanács első elnökhelyettese üdvözölte. Néhány legelőgazdálkodási szakember a szomszédos Hajdú és Borsod megyékből is eljött a tapasztalatcserére. Vincze elvtárs bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdaság egyéb ágaiban az utóbbi években nagy léptekkel haladtunk előre. Különösen áll ez a mezőgazdasági nagyüzemekre, ahol jól tudják alkalmazni a gépi technika, a kémia és a biológia újabb vívmányait is. Legelőgazdálkodásunk a legtöbb helyen az maradt, amit. nagyapáink is csináltak: tavasszal kihajtjuk a jószágot, s amíg van mit, addig legel, ha nincs, hát abba is belenyugszunk. Ezt lehet másként is csinálni — és szükséges is — ezt mutatja a rakamaziak példája is, akik rendszeresen trágyázzák és öntözik a legelőjüket. Sajnos, hasonló gondozású legelővel nem igen találkozunk megyénkben, pedig ennyi vízzel kevés helyen dicsekedhetnek: ilyen hosszan sehol sem kanyarog a Tisza, van Keleti Főcsatornánk, itt folyik a Kraszna, Szamos és a Túr. 5000 darab fejőstehénnel többet tarthatnánk A rét- és legelőgazdálkodás időszerű kérdéseiről Marsay Ervin, a megyei tanács takarmánygazdálkodási előadója számolt be. Bevezetőjében elmondotta, hogy a belterjesség felé való haladást nemcsak a szántóföldekre kell érteni, hanem a rétre és legelőre is. Különben is abban a sokat emlegetett körforgásban, hogy több állat, több trágya, több termés — a legelők ápolásának, trágyázásának és javításának is nagy szerepe van. Megyénkben münden nagyobb javítás, befektetés nélkül a legfontosabb ápolási munkák elvégzésével és a tápanyagvisszapótlás rendszeressé tételével igen minimálisan becsülve mintegy két mázsa száraz szénahozamnak megfelelő emelkedésre számíthatnánk holdanként, ami 5000 darab fejőstehén takarmányát fedezné. Egyik ilyen munka a legelők gyomtalanítása. A gyomok elfoglalják a helyet a hasznos füvek elől. A gyomok egyes fajtái mérgezők, mások tüskéikkel zavarják az állatot a legelésben, így még a nemes füvet sem tudja jól lelegelni az állat. Ha nem írtjuk a gyomokat, elöbb-utóbb eluralják a legelőt, mert sokkal „élelmesebbek“, gyorsabban szaporodnak a nemes füveknél. Ezért egyetlen pásztort sem szabad a legelőre szúróbot nélkül engedni, aki legeltetés közben végezni tudja a kóros gyomok irtását. Most van kísérletezés alatt a vegyszeres gyomirtás legjobb módjának megállapítása. Rakamazon a gyámok egyenkénti permetezése folyik háti permetezővel. Az el rítt (apanTagot pótolni keli Azt már mindenki természetesnek tartja, hogy a szántóföldet 3-4 évenként, vagy ahogy a trágyából) futja trágyázni kell. Nem így van ez a legelőnél. Legtöbb helyen a a utóbbi évekig elégségesnek tartották azt a trágyát a legelő gazdagítására, amit az állat elhullajt legelés közben. Valamit ez is jelent, de ezt a természtes trágyázást sem hasznosítják úgy, ahogy kellene. Sok helyen a delelő hely a kút körül van egész nyáron, ahol az elhullajott trágya olyan vastagon van, hogy az kiöli a füvet. Az a helyes deleltetési mód, ahol másfél-két hétig fektetnek egy. helyen, utána újabb szakaszra mennek. Odábbhajtás után a delelés helyét el kell boronálni* hogy egyenletesen jusson a trágya minden helyre. Ilyen gondos fektetéssel egy számosállat egész nyáron egy negyed holdat tud megtrágyázni. ' Az érett istállótrágyát, az őszi bekötés után adjuk a talajra. A tavaszi istállótrágyázás semmi esetre sem helyes. A szuperfoszfátot és a kálisót is ősszel adjuk a legelőre. *A pétisót tavasszal szórjuk ki. A rakamazi, de egyéb tapasztalatok is azt mutatják, hogy 50 kilót péti sóból nem érdemes kiszórni, holdanként legalább 150 kilót adjunk és egyszerre kisebb területei, műtrá-
