Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-12 / 137. szám

*» KELETMAGYARORSZÄG 1058. JtNIUS 12, CSÜTÖRTÖK AZ AGITACIÓVAL kapcso­latban megoszlanak a vélemé­nyek. Vannak, akik fontosnak tartják a szervezett, irányított meggyőző tevékenységet a nagy munkák idején is. Mások azt mondják: „Nem érünk rá nyá­ron agitálni.” Az igazság ked­véért meg kell mondanunk: té­len és kora tavasszal valóban lobban jut idő a beszélgetésre, a tervezésre. Most viszont min­denki dolgozik. Lehet-e a rhunkára való hi­vatkozással egy percig is szüne­teltetni a felvilágosítást? Van-e jogunk hallgatni termelőszövet­kezeteink eredményeiről?' Nincs! Bár igaz, nehezebb a szervezett agitációt nyáron végezni, de nem lehetetlen. Munka után, ünnepnapokon, tudatos és vélet­len találkozások alkalmával van erre lehetőség. A NAPOKBAN beszélgettem Szeles Lajos elvtárssal, a sza- mostatárfalvi Ady Endre Ter­melőszövetkezet tagjával. El­mondta, hogy tavaly hosszú hó­napokig beszélgetett Porkoláb Lajos hat és fél holdas dolgozó paraszttal. Vitatkozott vele so­káig. Olykor ceruzát, papírt vett a kezébe: számokkal is bi­zonyította igazát, a szövetkezet fölényét. A türelmes, kitartó meggyőző munkának az lett az eredménye, hogy zárszámadás után Porkoláb Lajos belépett a szövetkezetbe. Győzött az igaz szó, a tényekkel bizonyított munka. A SZÖVETKEZETI agitáeió- nak sok formája, feltétele van. Legfontosabb tényező, hogy jól dolgozó gazdag szövetkezeteink legyenek, S ahol így van, „ön­magukért” is beszélnek az ered­mények. A tiszaszentmártoni Új Kiét TSZ-be a napokban lépett be P. Szabó Miklós 12 holdas dolgozó paraszt. Az eredmények, a meggyőzés hatására válasz­Nincs jogunk hallgatni! sek helyett tudatosan, szerve­zetten beszéljenek eredmé­nyeikről. Szeles elvtárs Sza- mostatárfalván helyesen járt el, amikor hosszú hónapokig Por­koláb Lajossal beszélgetett. — Követendő ez a példa. A szö­vetkezeti tagok által önként vá­lasztott egyénileg dolgozó pa­rasztokat látogassák rendszere­sen. Kössenek velük barátságot. Azonban necsak a termelőszö­vetkezetekről beszéljenek, ha­nem életükről, a munkáról Vés olyan kérdésekről is, amelyek foglalkoztatják a családokat,a falut. így váljanak igaz bará­tokká, ismerősökké, segítőtár­sakká, termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok. KÖLCSÖNÖSEN látogassák egymás gazdaságát, vitassák meg tapasztalataikat. Bátran mondják el: miért terem többet a szövetkezeti föld, miért nem képesek versenyezni a nagy­üzemmel az egyénileg dolgozó parasztok. Szóljanak a gépek­ről, lehetőségekről, kiaknázatlan kincsekről. Ne várjanak asztal­nál született „érvekre”. Életük csupa érv, munkájuk bizonyí­ték. Csak éppen beszélni kell róla. A felsőbb szervek sokat C- . segíthetnek — segítenek is — ebben a munkában, de nem adhatnak hatásosabb érveket, “mint az élet, a mindennapi munka. SZÖVETKEZETEINK egyré- sze most is fontosnak tártja a felvilágosító munkát. A Domb- rádi. Vörös Csillag TSZ kom­munista és pártonkívüli tagjai * ■ nem hivatkoznak a sok munká­ra, az elfoglaltságra. Pedig eb­ből is van elég. Dolgoznak be­csülettel és hirdetik az igazsá­got. Hivatkoznak jó zárszám­adásukra, . gazdag termésűkre, szép jósz.igállományukra, gyö­nyörű veíeményéikre, terveik­re. ■ Megmondják: miért nem tarthatnak velük lépést az egyénileg dolgozó parasztok. Es munkájuk gyümölcse: a napok­ban kérte felvételét szövetkeze­tükbe négy család. Kérelmü­ket elfogadták. Vámosatyán há­rom család lépett a közösbe a napokban. Bökönyben nyolc család alakított szövetkezeti elő­készítő bizottságot. Ahol jó a politikai munka, szépek az eredmények, szívesen választják a szövetkezeti gazdálkodást nyáron is a dolgozó parasztok. HA A TERMELŐSZÖVET­KEZETEKBEN megalakulnak ,az agitációs kollektívák és. tag­jaikat. a pártszervezetek helye­sen -irányítják,.* érvekkel, meg­győző tényekkel folytatnak be­szélgetést a/ egyénileg dolgozó parasztokkal, akkor nyáron is lesznek eredmények. A tartalmas, meggyőző mun­kához szükséges a párt- és gazdaságvezetés színvonalának állandó'' javítása. Erről sem szabad megfeledkezni. Ismerni kell a község dolgozóinak han­gulatát,' a szövetkezetekről, a tagokról alkotott véleményeket. Felfigyelni a. hibákra és ide jé-, bén megszüntetni azokat. Rend­szeresen kell értékelni a kom­munisták munkáját, a népne­velők tevékenységét. Jó szóval, dicsérettel, bírálattal kell őket serkenteni újabb feladatokra. Nagy Tibor. Munkaközösségben dolgoznak a baktai járás előadói Mintegy félesztendővel ezelőtt alakult meg a baktalorántházi járás, előadó: munkaközössége. Mi is ez a munkaközösség? A járási ismeretterjesztő társulat kebelében működnek, céljuk, hogy a járás előádóit alaposan felkészítsék a megtartandó elő­adásra. Az első negyedévben hat előadástémát vitattak meg: a mezőgazdaság, a növénytermesz­tés, az állattenyésztés, a gyü­mölcstermelés, a talajerő-után­pótlás es az agrártézisek köré­ből. (A szerződéses termelésre is kitértek a megfelélő helye-, ken.) Ezt az előadássorozatot a baktalorántházi járás valameny- nyi községében, tizenkilenc he- iyen megtartották, tehát össze­sen 114 előadást tartottak, több, mint ötezer hallgató előtt. Március 6-án a munkaközös­ségen belül megalakult a termé­szettudományi ismeretterjesztő munkaközösség. Megvitatták, hogy az eddigi tapasztalatok szerint sokkal jobban ró kell irányítani a figyelmet az élővi­lág fejlődésére, mert itt a meg­értés körül mutatkoztak nehéz­ségek, vagy alaposabban kell bizonyítani azt, hogy'a törzsfej­lődés megismétli az egyéni fej­lődést. Az előadók szerint a ter- * mészettudományi előadók ala­pos felkészítése azért is fontos, mert a hallgatók világszemlé­lete általában magán .viseli az idealista beállítottságot. Ezt a tudomány által bizonyított té­nyekkel, magyarázatokkal kell kiküszöbölni a hallgatók gondol-. kozásmódjából. A világ valósá­gos megismerését szolgálják te­hát a jó előadások. A munkaközösség munkáját egyre nagyobb mértékben segí­tik. a párt- és tömegszervezetek, Az ülésekről felvett rövid jegy­zőkönyvek. bizonyítják, hogy a munkaközösség minden hónap­ban összeül. Kitérnek az idő­közben .felvetődő aktualitásokra is; így legutóbb a növényi kár­tevőkről, a burgonyabogár ká­ráról és veszélyéről is szó esett.. Előadásaik során tehát erre -is’ felhívják a hallgatók figyel­mét és sürgetik a tennivalókat, A munkaközösség tagjai em­ber- és tárgyszeretetből végzik munkájukat; a tudomány ter­jesztésének nemcsak iskolai, ha­nem iskolánkívüli harcosai is. Albert Antal Baktalórántháza, cÁ fiái'télet Ilikéi Az Építőipari Vállalat pártszer­vezete taggyűlésen napirendre tűzte a termelésben elért ered­mények és hiányosságok értékelé­sét. Megállapították, hogy ez év­ben végzett munkájuk eredmé­nyes. Lényegesen csökkentették az önköltséget, amelynek eredmé­nyeként számos dolgozót jutal­maztak meg. A taggyűlés határo­zata értelmbében széleskörű" poli­tikai munkát kell vége'Zni az ál­landó- munkásgárda megteremtése érdekében, hogy a, münkaerőván­dorlás-okozta nehézségeket is megszüntessék. Megdicsérték a nyíregyházi 8 tantermes iskola építésénél dolgozó , munkásokat eredményeikért, akik egyben ver­senyre hívták a vállalat dolgo­zód. Á lakásépítkezéseknél mu­tatkozó lemaradásért megbírálták a műszaki vezetőket, akik ígérték,' hogy jó munkával igyekeznek pó­tolni a mulasztást. ★ A kisvárdai járási párt-végre­hajtó bizottság a legutóbbi vb. ülésen a járás pártszervezeteinek előterjesztése alapján 42 dolgozó pártba való felvételét fogadta el, örvendetes, hogy a tagjelöltnek jelentkezők többsége munkás,, tsz-tag és értelmiségi dolgozó volt. Ezzel tovább javult a párttagság; összetétele a kisvárdai járás terű-' létén. tóttá a nagyüzemi gazdálkodást,« , Nyírteleken előkészítő bizottsági alakult, Nyolc család, 45 holdon J határozta el az összefogást, most a nagy munkák idején. És nem? spontán, magukra hagyatva» döntöttek így. Az eredmények! mellett beszéltek is velük és az* igaz szó nem maradt hatásta-J lan. ? EZ A KÉT PÉLDA is iga-» zolja: ahol a szövetkezeti párt-f szervezetek megfelelő gondot fordítanak az eredmények is­mertetésére, helyesen foglalkoz-J rak az egyénileg dolgozo pa-t rasztokkal, nyáron is eredmé-? nyék szüleinek. Ahhoz viszont,? hogy állandó és eredményes $ meggyőző munkát végezzenek a > termelőszövetkezeti tagok, szűk-j ség van bizonyos „keretekre” is.? Korántsem történelmi doku­mentumoknak, vagy méginkább precíz monográfiának szánjuk ezt a pár sort. Ezúttal nem a levéltár őrzött adatai között, sem az időálló fényképalbum oldalain kívántuk felidézni a nyíregyházi vasútállomás közel félévszázados múltját. De mert éppen az idén jut túl a két nul­lán a Nyírség, legnagyobb vas­útállomása, úgy gondoltuk, hogy a száz év hozzánk köze.­VASUTAS EMLEKEK a nyíregyházi állomás életéből lebb eső felének ismertetésével, hasznos szolgálatot teszünk ol- -vasóinknák. Az igazságnak- pe-. dig úgy kívántunk adózni, hogy négy' vasutas „veterán” ajkára adtuk a szót. Itt tehát a szem­tanúk szólnak: Rozsnyói bácsi emlékei : zelekben vannak agitációs kol lektívák, melyeknek tagjait a‘ pártszervezetek rendszeresen > foglalkoztatják. Ha van egy szi-J lárd „mag”, egy csoport, akikj hosszú évek harcaiban meged-{ zódve, fáradhatatlanul hirde-^ tik az újat, beszélnek egykorij, életükről, jelenükről, terveikről,? — eredmények születnek. $ NEM A RÉGEN helyenkénti alkalmazott „házalásra” gondo-j lünk. Arra van szükség, hogy. a szövetkezetek tagjai a véletlen-* szülte találkozások, beszélgető-*' Már nyugdíjas az állomás szeretett „Illés” bácsija, s ott- jártunkkor „véletlenül” talál­koztunk vele. Ügy mondta: most éppen hozzátartozókat kísért ki, de a „háta mögött” leleplezték volt munkatársai. A szíve még mindig visszahúzza a vasúthoz... — Kilencszázhuszonötben sze­gődtem én a nyíregyházi állo­máshoz. De már jóval korábban úgy ismertem a • területet, mint a tenyeremet. Itt-ott félévszáza­da ... Hát-kérem, ami bennem leginkább megmaradt, azt mon­dom el először. Ügy „pofára” akkoriban nem .■ éppen a leg­utolsó volt a mi állomásunk. A hárómtornyos épület* kicsinyí­tett mása volt a miskolcinak, meg a debreceninek. A belső berendezés azonban annál ag- g&sztóbban nézett ki. Akkori­ban kijlön volt első, második és harmadosztály ú váróterem ,.. Ez-még -csak hagyján. lett volna, hisz akkortájt az, úr nem ült '.e a prolival, de a . legolcsóbb -he­lyiség. kupolacsarnokát. - egyetlen vaskályha, , „fűtötte” egész tár len át,. - ■. még az én fiatalkoromban —- folytatta Illés bácsi. Nem volt gurító, de a szerelvényeket szét kellett bontani: és az idáig szóló kocsikat szortírozni. Az ember ilyenkor már méregette az izmát, hogy nem szakad-e meg a nagy teher tolásában... Hogy volt-e vasutas-laktánya? Egy raktárféleséget keresztel­tek el annak, ott a kútház mel­lett. Négy helyiséget te’.eduga- szoltak hencserekkel, egypár „lavórt” helyeztek el benne és az volt a háló, a mosdó, meg a konyha, ahol megehettük a zsí­roskenyerünket .;. Aztán.,; azt sose felejtem el, hogy az egyik alkalommal — úgy a harmincas évek után — megérkeztem egy hosszú útról, holt fáradtan és hivatott á főnök. Akkor persze „elöljáróban” a segédfőrK'k hi­vatalában engedélyt kellett, kérni a bebocsátásra., ä Én is így tettem, de felelet helyett szidást kaptam. Vártam hát „türelmesen”. Ügy tizenegy óra felé aztán többszöri leszidás arán a főnök színei elé járul­hattam, aki kiadta az „ukázt”: „Délben indulsz egy újabb sze­relvénnyel”... Piszkos, éhes és fáradt voltam, de menni kel­lett ... Azóta is felsorakozta­tom a rokonságát, ha eszembe jut... hogy. Záhony—Budapest. között egy tehervonat négy napig tel­te meg az utat: De nem sokat változott a hé'lyzet. áz évek mú­lásával sem. Szerencs és Záhony, felől ' például csak egy vágá­nyon Héhététt beengedni' a- vo­natokat -'.és‘ez. nagyon késleltet­te a iáitokat ,>•»- — Miiyen .borzasztó . is . volt. tatták az embert, mint, a ren­des munkaidő alatt, — de még „köszönöm”-öt sem mondtak érte. Munkaruha...? Az első években csak hírből, meg lá­tásból ismerte a vasutas. Sok­szor már szégyéltük is: vasuta­sok vagyunk, és még egy nyo­morult egyensapkánk sincs. — Ügy -tettünk aztán,' hogy az öregebb vasutasok használt hol­miját kuncsorogtuk el, míg ösz- szehoztunk magunknak egy rendbeli ruhát . . . hogy milyen szerencsétlen is volt egykor a szállítás itt, Nyír­egyházán, csakúgy, mint az or­szág más részein is. Akkoriban még fogalomként, sem ismerté«, hogy „irány.vonat” is létezhet a vi­lágon. Ahány állomáson átment a szerelvény,' annyi helyen kellett bontani, s megesett, Sokan nem is gondolják „Miféle kommunista formula az...?“ —r Harrrur.ekilcncben itt ka- egy napon parancsot kaptunk: ;onáskodtunk Nyíregyházán, és - „Bevagcnírozni” — kezdte em­JJarabant Endre tíz ev.vei ké­sőbb, 3ó-ben került a nyíregyházi vasúthoz. így emlékezik: — Bizony a csúcshegyes, há­romtornyú állomásépület , sok piszokságct próbált tisztára mosni. Közvetlen a világválság után csak úgy félvállról beszél­tek az emberrel. Hányszor meg­esett,- hogy végétért a napi munka és a rendezőircdáról ki- harsant a parancs: „Mindenki köteles két órát fűnyeséssel töl­teni”. De az’ is megesett,' hogy a szabadnapon ‘jobban dolgoz­Se pénz, se posztó...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents