Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-12 / 137. szám
Világ proletárjai egy e*0 fjetek i NINCS JOGUNK HALLGATNI! — VASUTAS EMLÉKEK — A LEGELŐGAZDÁLKODÁSBAN IS SZAKÍTANI KELL A KÜLTERJES FORMÁVAL —EGY „VISZ- SZAJÁRÓ SZELLEM“ (A SZABOLCSI BURGONYAPANAMA PERÉRŐL) XV. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM Ara 50 fillér 1058. JÜNIUS 12, CSÜTÖRTÖK T tJDCxooDDaaaaaaaaaaanDaaciaanaaDDanaDaaaaaaaaD rö&rxábJ% eíf if LépAsLeL A jo háziasszony is tervet készít, hogy miként ossza be a családi jövedelmet. Szükséges ez azért, hogy a család vagyona egyre inkább növekedjék, s ne felesleges dolgokat vásároljon a jövedelem keretei között. A kapitalizmusban, ahol nem a közösség, hanem mindig csak az egyén érdekeit nézik, elsősorban egyes emberek, s nagytőkések'haszna a mérvadó az állam gazdasági életében. Ezért következik be az, hogy felbillen a gazdasági egyensúly, amelynek következménye a munkanélküliség, a munkásosztály nélkülözése, s ebből legtöbbnyire egy kiutat választ a kapitalista társadalom, mert más megoldást nem képes találni: a háborút. Nem kétséges, hogy államunk mai eredményeinket nem tudta volna elérni, ha a régi kapitalista láncok között szorong. Ezek az eredmények mindenki előtt ismeretesek. Csak az utcára kell kilépni, hogy valami újat találjon az ember, ami szép, ami jó, s ami azelőtt nem volt meg. A vizsgák napjait éljük: az utcák reggelente és délben mint egy-egy élő virágcsokor — gyermekeink, mint megelevenedett kirakatbabák igyekszenek az iskolába és haza. Az, aki tizenöt esztendővel ezelőtt meghalt, ha ma látná a gyermekektől ékes utcasorokat, nem hinné, hogy Magyarországon, a megyében, vagy Nyíregyházán van. Az elmúlt évtizedben természetesen voltak hibák. Ha ezek a párt- és az állam vezetésében nem következtek volna be, ma még előbbre lehetnénk. Az egyszerű ember mindent a maga szemszögéből vizsgál. Államunk, társadalmunk berendezkedésének, útjának helyességét elsősorban az életszínvonal emelkedésén át látja igazoltnak. Ha nem következik be az a pusztítás, amit az ellenforradalom vitt véghez gazdagodó hazánkba, életszínvonalunk még Inkább emelkedett volna az elmúlt két esztendőben, és emelkedne, nagyobb ütemben, mint ahogy ezt hároméves tervünk előírja. Hatalmas anyagi károkat kell helyrehoznunk, kölcsönöket visszafizetnünk, amelyek az ellenforradalom időszakában, Illetve közvetlenül utána a végszükségből mentettek meg bennünket. Egy kapital sta országban ezeket a terheket minden to. vábbi nélkül a nép nyakába sóznák. A hároméves terv megalapozza, biztos alapokra helyezi a kialakult életszínvonalat, s emellett — szerény mértékben — még továbbra is javítja a bérből és fizetésből élő, valamint a dolgozó parasztok élet- körülményeit. Tervben szerepel a régi rendszerű, alacsony nyugdíjak rendezése is. Emelkedni fog az iparcikkek száma, nagyobb mértékben lesz a bútorgyártás és a lakásépítkezés. A terv 60 százalékkal több lakás építését irányozza elő, mint az első ötéves terv időszakában. Tovább javul az egészség- ügyi ellátás, az általános iskolák fejlesztésének programja. Mindez természetesen a nehézipar nagyobbmérvű fejlesztése mellett, mert anélkül egy ország biztos, jó alapokra helyezett gazdasági élete nem képzelhető el. Megyénket fokozottan érinti a hároméves terv mezőgazdasági előirányzata. Ez a termelés növelése mellett a termelőerők fejlesztését, a szocialista szektor erősítését kívánja jól megalapozni. Termelőszövetkezeteink a nagyüzemi termelés fejlettebbé tételére több mint egymilliárd forint hosszúlejáratú hitelt kapnak hazánkban. A saját erőből történő beruházásokkal együtt ez azt jelenti, hogy a három év alatt ezek az összegek meg fogják haladni az első ötéves terv során erre a célra felhasznált összegeket. Növelni kell az állatállományt, hogy a hús-, tojás- és tejféleségek iránti növekvő igényt megfelelően ki lehessen majd elégíteni. Majdnem kétszeresére kell emelni a műtrágyágyártást. Mezőgazdaságunk tehát jobb feltételekkel, nagyobb intenzitással tudja majd ellátni azt a feladatát, amelyet a dolgozó népünk tőle megkövetel. Ebben az építőében nem vagyunk egyedül. A szocialista országok népei mind hasonló célokat tűztek ki maguk elé, s egymást segítjük ezeknek a céloknak elérésénél. Mig a kapitalista országok piacért küzdenek egymás ellen, s eközben a baráti álarc mögött egymásnak halálos ellenségei, a szocialista országok olyan gazdasági egyezményekkel biztosítják jó együttműködésüket, amelyek minden szocialista ország érdekében vannak. Minden nap tovább lépünk tehát céljaink felé, s a mi lépéseink bátrak és biztosak, mert a párt, a kormány és a nép ma egy. A legszorgalmasabb növényápolók a kéki Kossuth TSZ tag fai A nagycserkeszi Uj Élet TSz eredményeire is kíváncsiak az egyénileg dolgozó parasztok A nyíregyházi járásban a kedvezőtlen időjárás nagyban befolyásolja a kapésnövények fejlődését. A termelőszövetkezetek azonban tudják, hogy a növényápolás sokat segíthet. Már évekkel ezelőtt is tapasztalták például a kéki Kossuth Termelőszövetkezet tagjai, hogy a gondosan ápolt burgonya és kukorica terméshozama jóval magasabb volt, mint azt a tervben előirányozták. Ezért az idén tavasszal már „tudományosan” munkálták földjeiket, 3ur- gonyatábíájukat már másodszor töltögették, hozzákezdtek a gazoló kapáláshoz is, hiszen a cukorrépa megkívánja azt. Kiültetett dohányuk is szemet gyönyörködtető, már tizenkét levélben van. A kéki »Kossuth Termelőszövetkezet vezetői jól szervezik és irányítják a munkálatokat. A járási tanács tájékoztatása szerint a jó munkát végző termelőszövetkezetek között találhatjuk az újíehértói Áchim András Termelőszövetkezetet is, amelynek tagjai elvégezték az esedékes növényápolási tennivalókat. A nagycserkeszi Űj Élet Termelőszövetkezet tagsága is büszke eredményeire. Persze a jó hír szárnyon jár és vasárnap már asztalt kell teríteniük az odaérkező mintegy félszáz egyénileg dolgozó parasztnak, akik Üjíehér- tóról, Demecserből és Kékről mennek vendégségbe, hogy baráti látogatást tegyenek a szövetkezeti embereknél és saját szemükkel győződjenek meg a jól dolgozó és gazdag termést váró tsz. sikereiről. Több húst, zsírt és kolbászt termeltek megyénk tanácsi vállalatai az elmúlt két hónapban Most dolgozzák ki megyénk tanácsi kezelésben lévő ipari vállalatainak termelési mutatóit a megyei tanács ipari osztályán. A számok szerint a II. negyedév első két hónapjában — áprilisban és májusban — a, sütőipar 59.5 százalékra teljesítette kenyér- és 65.8-ra péksüteménytermelési tervét. A húsipar jóval több nyershúst, fogyasztási zsírt és kolbászt termelt, mint az előirányzat volt. Ezekből a cikkekből a II. negyedév folyamán nagyon megnőtt a kereslet megyénkben. A statisztika adatai szerint a szikvízipar 70.3 százalékot ért el a tervezett 63 százalékkal szemben. Sajnos,1 még így is kevés a szikviz. > „Falu rossza“ Nyírtasson A nyirtossi Traktorét Nap kiemelkedő eseménye volt az állón mi gazdaság díjnyertes kultúrgár- dájának színelőadása. Színre kerüli a „Falu rossza” népszínműi Ottmáyer Éva tanítónő és Tiszai Imre ny. színművész rendezésében. A nagy közönségsikert biztosító előadáson különösen kitűntek: Kiss Margit, Horicsányi László és Szabó Ilona. Az állami gazdaság kutúrtermét zsúfolásig megtiiiitf közönség lelkes tapssal jutalmazta őket. Tizenhat gépállomás vizsgázik — aztán jöhet az aratás és cséplés Megyénk gépállomásai — mint arról rnár korábban hirt adtunk — máris megkezdték az aratásra, cséplésre való felkészülést. Mindenütt gondosan kijavították az aratógépeket, kombájnokat és cséplőgépeket, hiszen vz uratás már a kapukat döngeti. Ezekben a napokban szemlét tanúnak megyénk 16 gépállomásán. Négy napon át vizsgáznak a gépek és a gépészek. Az első két nap tapasztalatai bizonyítják: áltaHbwn jó a felkészülés. Megyénk állami gazdaságaiban már néhány nappal ezelőtt megtartották a szemlét. 30 kombájn és 53 aratógép várja üzemképesen a „bevetést”, t „%eíő hírek66 íinsavuHváriból Közei kétmillió tégla félév alatt — Híres lesz a vasvári égetés — Mi várható a gépesítés után? Igaz, még nem tartozik megyei kezelésbe a Tiszavasvárl Téglagyár, azért eredményeikről szívesen számolunk be. Ügy gondoljuk: míg eldől a „nagy harc” — kié legyen a téglagyár — addig is említést teszünk munkájukról. És mindjárt hozzátesszük: okkal. 720 ezer égetett tégla egy Itóaap alatt Bár a gyár vezetői részletezik az eredményeket, mi mindenekelőtt a végső eredményre vagyunk kíváncsiak: a 116.2 százalékos nyerstermelés mennyi késztermék, előállítását segítette elő'.' — Nyersben ez a szám 1 millió 526 ezer darabot, míg ége- 1 lettben 720 ezret jelent. Ha a kapacitásunk engedte _ volna, ezt a számot jóval túlteljesítettük volna. De az egész időszakon át terv szerint végeztük a munkát. Ügy néz ki a helyzet, most, június kellős közepén, néhány héttel a félévi értékelés előtt, hogy nemcsak egyesülési, de országos szinten is megálljuk a helyünket’. Előreláthatólag féléves termelésünk — szerényen számítva — 1 millió 850 ezer tégla lesz. Persze ehhez még hozzá lehet számítani az esetleges túlteljesítést is. Sőt, feltétlenül hozzá kell számítani, mert ebben a hónapban minden nap túlteljesítettük az előirányzatot. Szabadszárító építése — saját vállalkozásban Elmondták a tiszavasvériak, hogy a július és az augusztus az az időszak, amikor aránytalanul megnövekedik a nyerstégla gyártása. Erre idejében fel kell készülni. Ök sem tétlenkedtek: nekiláttak egy 300—350 ezer darab téglát befogadó szabadszárító építéséhez. Egészen alacsony összegből növelik így a kapacitást, s ebből csak népgazdaságunknak lesz haszna, mert a következő negyedévben már lényegesen több késztéglét rakhatnak vasútra a téglagyárból. Dobog a kis „vicinális“ Több éve herdatják már az alapanyagot lovakkal a közeli bányából. De régen „fájlalják” is a gyáriak, hogy a külsőre korszerű gyár belül még mindig ilyen módszerrel dolgozik! Nos, ez a probléma is megoldódik egy-kát napon belül. Az történt ugyanis, hogy értesítést kaptak a minisztériumtól: úton van a kis bánya vontató-mozdony és hamarosan munkába állíthatják Tiszavasváriban. Már búcsúztatják is a két bányalovat és úgy tervezik, hogy a huszonöt lóerős kis masina három embert is mentesít. — Mire az újság megjelenik — mondták a vasváriak — már dohogni fog a kis „vicinális” ... Reméljük, a 30 ezer forintos beruházással jól gazdálkodnak ezután is és még több téglát| termelnek az építőipar szá-l mára. Budapest is gratólátt Tegnap a budapesti laboratóriumtól levél érkezett a tiszavasvárl téglagyárhoz. Ebben tudtukra adták, hogy az általuk készített tégla minőségileg elérte a nagyszilárdságú szintet, tehát egy fokkal jobb az első osztályú téglánál. Nem kis büszkeséggel ' ették tudomásul a hírt, meg a gratulációt. Hisz az Egyesülés területén még csak ők érték cl ezt az eredményt, ds országos! viszonylatban is kevés téglagyár] dicsekedhet hasonló sikerrel. A budapesti laboránsok jó' kívánságaihoz olvasóink nevében mi is csatlakozunk és kívánjuk ' a tiszavasváriaknak, hogy újabb millió téglákkal vívják ki a „vasvári vörös” hírnevét országszerte. (A, S.)
