Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-11 / 136. szám

2 KELETMAGVARORSZÄG 1958. ItNlüS 11, SZERDA A CSELEKVÉS FELTETELE Tisza löki tapasztalatok AHHOZ, hogy folyammá dagad- hatot a Duna, vagy a Tisza, sok- sok kis pataknak a vizét kellett magába fogadnia. A kis vízere­ken, patakokon nem lehet vízi­erőmüvet építeni-, de a nagy folyó­kon igen. Nos, így vagyunk a fa­lusi párt-alapszervezeteinkkel is, amelyek olyan nagyobb községek­ben tevékenykednek, mint Tisza- lök. Itt tizennégy párt-alapszerve- zetben dolgoztak a kommunisták az utóbbi hónapokig úgy, hogy bizony keveset, vagy egyáltalán semmit nem tudtak arról, hogy mi történik a másikban. Hiány­zott a központi irányítás. Igaz, a malomban dolgozó párttagok is tevékenykedtek, elvégezték mun­kájukat a Rákóczi TSZ tagjai is. Nagy erőt igénylő a község kö­zös ügyét érintő problémákban azonban alulmaradtak. A KOMMUNISTÁK látták, hogy ha győzni akarnak nagy ügyekben is, akkor egyesülniük kell. Egyre több párt-alapszerve- zetben mondták a kommunisták: nem egy nyelven beszélünk, hiányzik a közös' akarat. És iga­zuk volt, mert a helyes cselek­vés feltétele hiányzott a munká­jukból. Nem volt átütő erő, amely munkára serkenthette volna a község valamennyi dolgozóját. Amióta megalakították a hu­szonnyolc tagú községi pártbizott­ságot, megváltozott a helyzet. A sok kis patakhoz hasonló sok párt-alapszervezet egy „folyam­má’ lett, a községi pártbizottság irányításával. IGAZ UGYAN, hogy a 3004-es számú kormányrendelet elsősor­ban a termelőszövetkezeti tagokat érdekli. A fejlődés azonban meg­követeli, hogy az ipari üzemek­ben dolgozó falusi kommunisták is tudjanak róla. Nos, ennek érde­kében máris sokat tett a. községi pártbizottság, mert alaposan meg­ismertette a rendeletet az erőmű, a malom, a hivatali pártszerveze­tek tagjaival is. A pártbizottság helyes vezetési módszerét több tény igazolja. Az egyik vb. ülé­sükön a Rákóczi Termelőszövet­kezet pártszervezetének politikai és gazdasági munkáját vizsgálták meg. Erre a tanácskozásra meg­hívták a termelőszövetkezetek el­nökeit és párttitkárait. A tanács­kozás alapján sok helyes javasla­tot mondtak el Pente Mihály elv­társnak, a Rákóczi TSZ elnöké­nek. MA MAR HASZNOSÍTJÁK is mindezt, mert — amint mondot­ták — egyre több azoknak a ter­melőszövetkezeti tagoknak a szá­ma, akik személyes kapcsolatot tartanak egy-egy egyénileg dol­gozó paraszttal. Ezek az elvtársak ismertetik egyéni barátaikkal a 3004-es rendeletet, a termelőszö­vetkezet eredményeit. Az állatte­nyésztéssel és a takarmánygazdál­kodással kapcsolatban szintén hasznosította a termelőszövetkezet a vb. ülésen elhangzottakat. A takarmányporciózást ma már be­tartják az állatok etetésénél és etetőládákat készítettek, hogy tgy is takarékoskodjanak. Csikós Mihály elvtárs, a Kossuth TSZ elnöke az állattenyésztéssel kap­csolatban adott sok segítséget. A 3004-es rendeletet magyarázva ja­vasolta a Rákóczi elnökének, hogy vezessék be a sőrehizlalást, mert ezzel az állam is jól jár, a ter­melőszövetkezet is, és a tsz.-tagok D Magyar Honvédelmi Sportszövetség életéből A felvételi követelmények pont­jainak megfelelő igazolásokat az önéletrajz és felvételi kérelem csatolásával az iskola címére kell megküldeni legkésőbb 1958. július 25-ig. Az iskola ideje alatt: ingyenes oktatást, étkezést és szállást, vé­dőruhát, fehérnemű mosást, na­vonta 100 forintig terjedő összegű ösztöndíjat kapnak a hallgatók és az utazási költségét is megtérítik számukra. A két év leteltével az eredmé­nyes tanulásról szakmunkásbizo­nyítványt kap a végzett hallgató, amely feljogosítja az összes mező- gazdasági erő- és munkagép üze­meltetésére, szerelésére és javí­tására. Az iskola ideje alatt lehetőség van arra, hogy a tanulók meg­szerezzék a vontatóvezetői és mo­torkerékpárvezetői jogosítványo­kat. munkaegységének értéke is növe­kedik. Az „egy -nyelven, közös ,akarattal”-elvnek köszönhető,hogy a Rákóczi Termelőszövetkezetben ma így vélekednek; .. „tekintélyt biztosítunk a munkaegységnek". TISZALÖK községet érdeklő, a dolgozó parasztság jövőjét szol­gáló kérdésekben tehát csak olyan szerv képes érdemlegesen dönteni, amelyik összefogja az emberek alkotó erejét, akaratu­kat közös mederbe tereli. Egy-egy kisebb kérdés, ügy intézésében megfelelő erőt tud kifejteni egy párt-alapszervezet is. Olyan fon­tos, égető problémában azonban, amely jelenleg is foglalkoztatja a falut; elsősorban á. kommunisták összefogására, szóértésére van szükség. A. cselekvés feltételét csak úgy tudják megteremteni, ha egy akarattal küzdenek annak az ötezer hold területnek a víztől való megszabadításáért is, • amely az egész község gondja. Ez itt, Tiszalökön társadalmi ügy, és nagy összefogást igényel. Es most a községi pártbizottság kitűzte' a célt: megmenteni az ötezer hol­dat. Már 200. méter csatornát ás­tak társadalmi munkával. A nagy munkák befejezése után, ősszel az összes mélyfekvésű . területekről le akarják vezetni a vizet. De örökre, hogy megmentsék ezt a területet- is aZ állatok részére. Csatornázni akarnak, hogy a víz ne gátolhassa a. fejlődést. A kom­munisták manapság minden párt- aläpszervezetben erről beszélnek és az egész községet munkára szó­lítják. Reméljük,' hogy nem si­kertelenül. = KORÁBBAN a pártszervezetek munkájában a következő elv uralkodott: „minden kommunista agitáljon”. A községi pártbizott­ság javaslatára most változtattak ezen,' hiszen meggyőződtek róla, hogy ez elég általános és nem le­het úgy irányítani, mint ahogy azt az élét megköveteli. Most .8— 10 tagból álló agitációs brigádokat szerveztek a legjobban képzett termelőszövetkezeti és máshol dolgozó párttagokból, pártonkívü- liekből. Ezeknek nem a kilincse­lés a feladatuk, hanem mint ar­ról a párt országos konferenciájá­nak a határozatában szó van: a személyes, baráti, kapcsolatok megteremtése a pártonkívüíiek- kel. Eredményeik máris mutat­koznak. Különösen, a Szabadság TSZ-ben. ahol a tavasz óta 10 csa­lád választotta az egyéniek kö­zül a termelőszövetkezeti utat, A községi pártbizottság megfe­lelően irányítja és mindig a leg­fontosabb feladatokra mozgósítja a község kommunistáit. (F. K.) A lehergépkocsivczetői tanfo­lyamra a KISZ-szcrvezetek ja­vaslatára vették fel a jelentke­zőket, akiknek 90 százaléka KISZ-tag. A megyénkben mű­ködő 11 rádiós klub tagjai kö­zött 71 KISZ-tag dolgozik tevé­kenyen az MHS-szervezetekbcn. A Honvédelmi Sportszövetség ebben az évben 422 előadást tar­tott, amelyeken mintegy 38 ezer fő jelent meg. Az előadásokon megjelent hallgatók 30 százaléka fiatal volt. (Nagy érdeklődés mel­lett folyt le az Októberi Szocia­lista Forradalom 40. évfordulójá­ról, a haditechnikáról és a „Szov­jet repülők részvétele a második világháborúban” címmel tartott előadások. Cscngerben a járási párt-vég­rehajtó bizottság megtárgyalta a Honvédelmi Sportszövetség munkáját. Elhatározták, hogy több kommunistát bíznak meg pártmunkával a szövetségben. Ennek eredményeként 20 kom­munista tartalékos tisztet bí­zott meg a végrehajtó bízott-' ság politikai munkával. Az MHS megyei elnöksége el­határozta, hogy ebben az évben további 22 szocialista szektorban alakítják meg a szövetség alapszer­vezeteit megyénkben. Az Apagyi Állami Gazdaságban létrehozott szövetség tagjai közül 15 nő részJ vételével elsősegély nyújtási lan-1 folyam indult. Az Üjfehértói At him András Termelőszövetkezet fiataljai el­határozták, hogy szövetkezetük­ben megalakítják a Honvédelmi Sportszövetség alapszervezetét.; Tervük megvalósításához ázon-i ban nem kaptak megfelelő segít­séget a községi párt- és tömeg­szervezetektől. A járási párt-1 bizottság segítségének eredmé­nyeként Ígéretet kaptak a szö­vetkezet fiataljai, hogy kérésük teljesítését elősegítik és támo-' gatják a szövetség megalakítá­sát. Hasznos lesz ez, mert a tsz-i fiatalok több kilométer távol­ságra laknak a községtől és a tanyavilágban komoly tanulási és szórakozási lehetőséget bizto­sítanak a KISZ és a Honvédel­mi Sportszövetség közös pro--1 ramja és munkája alapján. A nyíregyházi járási párt-végre-, hajtó bizottságnak az MHS műn-! káját értékelő ülése után a járási: tanács elhatározta, hogy a köz-j ségi tanácsok útján anyagilag isí> támogatják járásuk területén al Honvédelmi Sportszövetség alap-j szerveit. Az anyagi támogatást aj községfejlesztési alapból biztosít-1- ják. Vetőmagvakat tehet igényelni másod- és tarlóvetéshez '■! A Földművelésügyi Miniszté- "rium Főigazgatósága rendeletben ^szabályozta a tarló- és másodve- jltésű vetőmagvak forgalmát. E b rendelet szerint a mezőgazdasági ;; termelőszövetkezetek részére az ;; alább felsorolt vetőmagvakra fő­ágad el megrendeléseket a nyír­egyházi Mezőmag Kirendeltség ;; (Bocskai u. 2.) ;; Termelési társulások és egyéni ;; termelők vetőmagigénylését a ;; földművesszövetkezetek bonyolít­ják le. !! A 3004. sz. rendelet maradékta­lan végrehajtása nagy nemzetgaz­dasági érdek, ezért az édes- és keserűcsillagtürt vetése múlhatat­lanul szükséges ahhoz, hogy föld-" jeink jobb trágyaerőben lévén, nagyobb terméshozamot adhassa­nak. Ä megrendelhető vetőmagvak« a következők: köles, muhar, éden szudáni cirokfű, napraforgó, édes csillagfürt, keserű csillagfürt. Az édes és keserű csili agfürfc; vetésének fontosságát már fentebb említettük, fontos azonban állat- állományunk téli takarmányozásai miatt a cirok, muhar, édes szu-i dáni fű és napraforgó vetése siló-! takarmány nyerése céljából. Kirchner Lajos. a Mezpmag Kirendeltség magszakértője. A Traktoros Nap kitüntetettjei Tatár Péter, a Nyírmadai Gép­állomás brigádvezetője. Szocialista Munkáért Érdemérem. Kézi Zoltán, a Nyírmadai Gép­állomás főkönyvelője. Munka Érdemérem. Magos Sándor, a Csengeri Állami Gazdaság traktorosa. . A Munka . Érdemérem II. fokozata. Szabó Tibor, a Nagymezői Állami Gazdaság traktorosa. Munka Érdemérem. Barna Péter, a Csengeri Állami Gazdaság traktorosa. A Munka Érdemérem II. fokozata. A Magyar Honvédelmi Sport­szövetség és a KISZ megyei bi- :ottsága közös akciótervet készí- ,ett az-ifjúság nevelésével kapcso- atban. A két szerv munkájában :ddig is jelentős eredmények szú- ettek az egymás munkája iránti ielelősség növekedésével. A most részült tervezet szerint azonban nég jobban segítik az ifjúság po- itikai nevelését és mélyítik a ha- :a iránti szeretetek — A ter­vezetet a KISZ Központi Bizott- ;ága jóváhagyta és útmutatásként valamennyi megyei KlSZ-bizott- iáenak megküldte. Gépészképző szakiskola nyílifc A hajdúböszörményi Mezőgazda- sági Gépészképző Szakiskolán 1958. szeptember 1-én kétéves mezőgaz­dasági gépészképző iskola indul. Felvételi követelmények: 17—28 éves korhatár; az általános iskola nyolc osztályáról szóló bizonyít­vány; két éves szakbavágó gya­korlat (lakatos, kovács, motorsze­relő, traktorvezető, munkagépke- zelő) üzemi, vagy tanácsi igazolása; a szakma gyakorlására való alkalmatosságot igazoló orvosi bi­zonyítvány; tanácsi igazolás a szü­lők vagyoni helyzetéről; felvételi javaslat a munkahely vezetőjétől, munkaviszonyban nem állóknak pedig a tanácstól. Az iskolára jelentkezhetnek a gépállomások, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, géptársula­tok és egyéb hasonló üzemek, in­tézmények, vállalatok és szövet­kezetek dolgozói, továbbá egyéni­leg dolgozó parasztok.

Next

/
Thumbnails
Contents