Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-11 / 136. szám

155*. -TtMUS II. SZERDA KELETMAG YARORSZÄG * A kisvárdai körzeti föIdmÜTesszörctkezetí kultúregyütteséről A kisvárdai szövetkezet kultúr- együttese több éves sikeres mű­ködésre tekinthet vissza. Fagg.yas János kultúrfelelős — számos szövetkezeti tag lelkes segítségé­vel — szervezi, neveli és tartja össze az ügyes, tehetséges gárdát, Odahaza és idegenben egyformán telt ház előtt játszanak. Sok meg­érdemelt tapsot kapnak. A kul­túregyüttes népi zenekara, tánc- és színjátszó csoportja nemcsak a járás, hanem a megye kulturális életében is jelentős helyet foglal el. Felkészült a nyárra a kisvárdai Beszerző és Áruellátó Szövetkezet A KISVÁRDAI Beszerző és Áru­ellátó Szövetkezetnél csak üt­ött mozdul egy-egy ember. Szám­iét visz. árut. vagy egyebet ci­néi. A borús idő hangolta volna le őket? Dehogy! Hiszen a káni­kula közben csak növeli a jó­kedvet a kiadós eső! Ha gazdag termés ígérkezik, annak hasznát látja a kereskedelem is. Nő a forgalom, teljesül a terv, s a fizetéshez lói lön a prémium. A kisvárdaiak mindezt lói tudták. Azonban nemrég ment ki a há­rom tehergépkocsi és a lovas­fogat a reggeli túrára, s utána jólesik egyet-kettőt szusszan­tani. Nem sokáig, mért össze kell állítani az úiabb ..komis- siót”. Naponként két-háromszor is megfordulnak a kocsik. Meg­esik. hogv egyes boltkezelők napközben is beszaladnak és szétnéznek a szövetkezetnél. Mit lehet kapni? Van-e „kurren- sebb“ áru? A nátrohai boltke­zelő is ezt kutatja a raktárban. Kiválaszt néhány árucikket, me­lyet ..lehagyott” a megrendelésé­ről. MAHOLNAP itt az aratás, hordás és esénlés, s „ninecsel" nem lehet kielégíteni a vevőket. Bizony, ilyenkor s legtürelmet­lenebbek és könnyen meskérde­időben. de a napokban huszon­öt mázsa minőségi paprikát ka­punk. A reumásokról sem fe­ledkeztünk meg. Elegendő sós- borszeszt tárolunk. Hogy mioöi van hiány? Megemlíthetném a babérlevelet, a Salvus-vizet és a citromot. A KONZERV-ellátás terén sincs komolyabb veszély. Az Áruellátó Szövetkezet számol a gyenge húsellátással. mintegy négy vagon konzervet tárol. A folyamatos utánpótlásról szintén gondoskodtak. A napokban szállítottak ki harminc mázsa étolaiat az üzletekbe. A raktár dolgozóinak az a tapasztalatuk, hogy a szövetkezeti boltkezelők a kelleténél kevesebb élelmiszer- cikkeket rendelnek. Fésűs Ber­talan, a szövetkezet elnöke meg­említi, hogy pl. egyes üzletek­ben azért van cukorhiány, mert az árukészletek csökkentésére hivatkozva a boltkezelők nem rendelik meg a szükséges meny- nyiséget. Szerinte, ha valahol ecethiány van. vagy lesz, ez is abból ered. Hiszen most is hat­száz hektó ecetet tárolnak. ELEGET törődtünk a gyom­runkkal. kopogtassunk be a ru­házati szakraktárba. Darida Gyula szakraktáros fogad. Ne­gyedik éve dolgozik itt, s mint mondja, ennyi árukészlete még soha nem volt. Olcsó — a nyári munkákhoz alkalmas — ruhafé­léié is bőven akad. Többek közt kétszázhatvan kétrészes munka­ruhája van. 184—201 forintos árban. — ötvenforintos stra­pabíró ingeket is „őrizgetnek“. Terményes-zsákja. rudalókötélje, lószerszámja, kaszaköve szintén van. Klottnadrágja nincs, de egy héten belül lesz. A NAGYKERESKEDELMI tevékenységet kifejtő szövetkezet felkészült a nyárra, s a fonto­sabb árucikkekből ki tudja elé­gíteni a náluk vásárló kb. 180 bolt szükségletét. És ami még ma nincs, holnap már lesz. Vi­gyáznak a jó hírükre, mert el­végre a „kiváló szövetkezes­eimet is megszeretnék tartani. Varga Gyula Gondoskodik a közönség jókedvéről a népi zenekar. A fiatalok ropják a „Vitnyedi búcsúíia” táncot. A tiszalöki járás földművesszövetkezetei segítik a terméshozam növelését Beszélgetés Kiss László elvtárssal, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetőjével zik: „Hát magát minek állítot­ták ide?” Jó. jó! De van-e honnan be­szerezniük a boltkezelőknek az árukat? A kisvárdai szövetkezet raktárait nézegetve bátran lehet állítani: igen. Megtudtam, hogy az elmúlt esztendő június hó­napjának elején még a hatmillió forintot sem érte el az. árukész­let értéke. Ma viszont túl van a kilencmillió forinton! Még­hozzá változatos összetételben. Tavaiv gyakran megesett, hogy az üzletekben nem volt ecet. cukor, paprika, tea. szalakálé. s még iópár áru. A boltosoknak nem kell pironkodniok az idén — ha rendszeresen és elegendő mennyiségben megrendelik az árukat. KÉTSZERES árukészlettel rendelkezem — magyarázza Bal­ig Miklós, a fűszerraktár veze­tője. — Csak szódabikarbonábó1 hatvan mázsa van. Lisztről, zsírról és más ..alapvető" élel­miszer cikkekről nem is beszé­lek. Az igaz. paprikából keve­sebb volt a kelleténél az utóbbi Anyarozsot termelnek a bokonyiek A bökönji egyéni gazdak húsz hold anyarozs termelésére kötöt­tek szerződést az fmsz-el. Már el­végezték a mesterséges bepor­zást. S Szabó Mihály és P. Szoták János 800—800 ölről várják az eredményt. A többi termelőkkel együtt remélik, jól jövedelmez az anyarozs termelése. Tizenkét hold földön pedig digltalisz-termelésscl foglalkoz­nak a bokonyiek. Jónak ígérke­zik » hozam. A földművesszövetkezeti moz­galom napról-napra több felada­tot kap a dolgozó parasztság ter­melési összefogásának, a termés­hozamok növelésének előmozdí­tása érdekében. A szövetkezetek nekigyűrkőztek e feladatoknak. Első eredményeik mellettük szólnak. Igaz, nem maradnak magukra e munkájukban sem. Felettes szerveiken túl állan­dóan mellettük áll és segíti őket a párt. Erről beszélgettünk Kiss László elvtárssal, a tisza­löki járási pártbizottság mező- gazdasági osztályvezetőjével. A járás földművesszövetkeze­tei sikeresen oldják-e meg a termelésben kapott feladatokat? — kérdeztük. — A SZÖVOSZ IV. Országos Kongresszusának határozata nyomán megteremtődtek a lé­nyegesebb feltételek a szövetke­zeteknél a mezőgazdasági ter­melés támogatására. Többek közt gondolok itt az agronómu- sok beállítására, a különböző szerződéskötések átvételére és más tényekre. Járásunk földmű­vesszövetkezeteinél helyesen használták ki e lehetőségeket, s amellett, hogy a mezőgazda- sági termeléshez értő ügy- veztők dolgoznak, megfelelő tapasztalatokkal, szamkai ismeretekkel és politikai lá­tókörrel rendelkező agronó- musokat is beállítottak. A szövetkezetek választott szer­vei és a hivatali apparátus — bár nem hanyagolja el a keres­kedelmi munkát — a termelés felé fordult. Rájöttek, hogy a termelés állandó segítése a szövetke­zetek létfeltétele. Például: a tiszavasvári igazga­tóság üléseinek napirendjéből ritkán hiányzik egy-egy terme­lési kérdés megvitatása. S nem­csak javaslatot tettek a tagság­nak a termeltetési tagbizottság életrehívására, hanem megszer­vezték a mezőgazdasági üzem­ágat. Irányításával az agronó- must bízták meg. — A járás szövetkezetei — pár nem teljesítették a szerző­déskötés terveit — mégsem szé­gyenkezhetnek. Hiszen cukorré­pából több mint másfélezer ka- tasztrális holdat szerződtek le. A gépi talajmunkára kötött szer­ződésük pedig meghaladja az ezerháromszáz katasztrális hol­dat. Viszokai István tiszalöki ag- ronómus több szántási társu­lást szervezett, s ezzel meg­könnyítette a gépállomás munkáját, és a gazdák is jól járták. Jelentős pénzösszeg maradt a zsebükben a ked­vezmények által. — A szövetkezeti agronómu- sok és a termelési felelősök a napokban sem tétlenkednek. Ha nehezen is, de igyekszenek meg­győzni az egyéni gazdákat a gé­pi növényápolás alkalmazásának szükségéről. Törődnek a termés megvédésével is. Csak a burgo­nyabogár és a répabolha elleni közös védekezés szervezését em­lítem meg,- melyet a községi ta­nácsokkal egyetemben végeznek. Jelentősebb kárt nem szenve­dett a járásunk mezőgazdasága. — A szövetkezetek a terme­tes megszervezését sem ha­nyagolják el. A tiszacszlári segíti a rizstermelő szakcso­portot, a tiszalöki a jó ál­lattenyésztőket az ópályi mintagazdaságba vitte el, a tiszavasvári pedig az öntő-, zcsés zöldség- és az általá­nos növénytermelési társulás szervezésén fáradozik. Ma még döcögnek, de a jó sza- vuknak, meggyőző érveiknek előbb-utóbb meg lesz a gyümöl­cse. A közös elvünk az, hogy csak az állami kedvezményeket kihasználó es közösségi munkát nem végző társulásokra nincs szükség. Ezért oszlatták fel a tiszavasvári állattenyésztés! szakcsoportot is. — Az elvtársak hogyan segí­tik a szövetkezeteket termelési gondjaik megoldásában? — Elöljáróban szólnom kell arról, hogy gyakran megfordu­lunk a szövetkezeti összejövete­leken. Nemcsak ott, ahol szóra­kozni lehet. Többek közt Har- kai Sándor elvtárs, — első lit- Kárunk — két, jómagam három gyűlésen vettem részt a tava­szon. Minden község szövetkezeti gyűlésén megfordult pártbizott-- ságunk valamelyik munkatársa. A S.001-es számú kormányren­delet vezetőségi ülésen való tár­gyalásán szintén ott voltunk. — Hisz a szövetkezeti megmozdu­lásokon találkozunk a legtöbb egyéni gazdálkodóval.' Mert já-í rásunkban a választott vezető-' seg nem a különbözei funkcio­náriusok találkozó szerve. — Tudomásom szerint az ag- ronómusókkal sem tartunk „ha­ragot". Kölcsönösen felkeressük egymást. Ügy érzem, a tlszadobi agronómussal többet kell törőd­nünk. Vele még nem eléggé építettük ki a barátias kapcso­latot. Kulcsár Imrének, a tisza- dadai agronómusnak pedig ab­ban kell segítenünk, hogy mi­előbb megismerje a község ter­melőit és a termelési Leitete >e- ket. Ugyanis Tiszalökre való. — Akad közös akciónk is. Ezt a levelet Viszokai elvtárssal, a helyi agronómussal írluk meg, A debreceni MÄV Igazgatóságá­nak szól. Kérjük őket, a Haj- nalos tanyai megállónál rakják vissza a kitérőt, és engedélyez­zék az áruberakást. Ha ez rike- rül, egy nagy ' tsz-en és több mint százötven egyéni termelőn segítünk. Például helyben be­rakhatják a nagy tömegben termelt cukorrépájukat. Véleményünk szerint: az el­mondottakból világosan kirajzo- .ódik: a járás szövetkezetei jó úton haladnak! És a járási párt­bizottság segítő keze mindenütt megtalálható. Ezt nemcsak ők állítják, a mi tapasztalatunk szintén mellettük szól,

Next

/
Thumbnails
Contents