Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-07 / 133. szám

Vltig proletárját egyesüljelek* Közöljük a Lottó e heti nyerőszámait és a jutalomsorsolás (21. hét) listáját. XV. ÉVFOLYAM, 133. SZA*M □QDDDDDDCKJDDCMDaDDDDDDDDDDDaaDDODODDnaoaCICJDaD ­cd mi üzenetünk M a kezdi meg munkáját az Országos Békekongresszus. Megyénket huszonkét küldött képviseli ezen a nagy. szerű demostráción, munkás és dolgozó paraszt, ter­melőszövetkezeti tag, értelmiségi, háztartásvezető édesanya, ifjú és idős — megyénk egész népe ez a küldöttség; mint ahogy a kicsi magban benne van az egész hatalmas fa. Negyedezer megyei békegyűlés, harminckilencezer részt­vevő, közel ezer felszólaló szavát vitték magukkal megyénk küldöttei; de vitték az egész megye akaratát. Békét kíván a mi népünk! Igen, békét akarunk, és ez nagyon természetes, mert csak esztelenek és szándékos gazemberek hintik a háború magvát. A nép, amely csak vérzett, a háborúban hasznot nem lel, s ezért nem is keresi. A tőkéseknek, a kizsákmányoló osztályoknak érdeke a háború, amelynek csupán egyetlen célja lehetséges: a minél nagyobb nyereség, a vagyon több­szörözése, akár a leplezetlen rablással, hódítással, mint azt az imperialista törekvés teszi, akár a kizsákmányolás moder­nebb, de semmivel enyhébb módján, mint azt az amerikai tőkések teszik például a délamerikai államokban. A nép soha nem akar háborút. Akkor miéit ragadják meg a fegyvert az észak-afrikai népek, miért véreztek Indo­néziában, miért van fegyver jóformán minden gyarmati nép kezében? Háborút akar? Nem! Békét! Eletet, emberi életet akar, dolgos napokat, éveket, biztos jövőt, hazát, nyugodt otthont, egyszóval: békét! És éppen ezért kell fegyver a kéz­ben, hogy véget vessenek annak a háborúnak, amelyet a gyarmatosítás kezdett el minden elnyomott nép el­len, amit például a franciák kezdtek el az algériai nép elten, ami­kor az első hódító francia katona Algéria földjére lépett. A nép sohasem akart háborút, háborút csak a kizsákmányoló rendszerek akartak, mert a kizsákmányolás egyik legfőbb és legjövedelmezőbb módszere a háború. Piros vért adóznak a népek, s ez a vér csengő arannyá aljasul az üzlet kapitalista világpiacának csarnoki asztalán. Mi, és sok és egyre több nép érte el, és éri el azt az államformát, amelyben nincs kizsákmányolás, nem érdek a háború, ahol az állam és a nép érdeke közös; ezek az álla­mok a szocializmus országai. S talán pines a világon olyan állam, ahol ugyan még egyedüli a kizsákmányoló osztály uralma, vagy az idegen imperialista hatalom, de a nép ugyan­olyan remény nélkül éli napjait. Ezek a népek sem akarnak több véráldozatot saját uraikért, hiszen ez nem jelenténe mást, mint újabb, súlyos bilincseket önön kezükre. A békevágy nem lehet tehát csupán vágy. Nem lehet bele­egyezés, hogy igen, soha többé ne legyen háború! A beleegye­zés kevés! Harcos elszántsággal kell szembeállnunk a ma háborús készülődéivel, mint ahogy nem lehet báránymódra odaállni farkas elé sem. Meg kell mutatni, hogy a békét \ kívánók világnyi serege erősebb, mint azok, akik ennek a világnak farkasai. Paul Robeson üzente nekünk szépzengésű, mély hangján, a mi édes anyanyelvűnkön: ...a nép békét kíván. Ennél őszintébb, drágább üzenetet mi sem küldhetnénk ma Buda­pestre, a békekongresszusra. Ebben banne van hitünk, hogy tudjuk, ismerjük a népek erejét. Tudjuk, ismerjük a szocia­lista országok erejét, a Szovjetunió, Kína s más testvérerszá- gaink igaz barátságát, a szocialista tudomány fölényét, jövőnk tisztaságát. Ebben az üzenetben benne ragyog a holnap te­remtő napja, otthonaink szépülő melegsége és biztos jövőjű gyermekAnk drága mosolya. És benne van a mi szűkebb ha­zánk, Szabolcs-Szatmár aimáskertjeinek nyugodt derűje, a Tisza lassú szőkesége, s az algériai partizán utolsó, de győ­zelmet remélő sóhaja. Benne a tudatra ébredt emberiség ke­mény elhatározása: mert a nép békét kíván! Ara 50 fillér 1958. JÚNIUS 7, SZOMBAT Negyedévenként rendez kiállítást a nyíregyházi múzeum a legújabb leletekből A nyíregyházi Jósa András mú­zeum tudományos munkatársai el­határozták, hogy ezentúl negyed­évenként kiállítást rendelnek a legújabb leletekből, s ezzel lehe­tőséget adnak a közönségnek, hogy figyelemmel kisérjék ered­ményeiket. Első alkalommal most nyílt meg a kiállítás, amelyen a múlt évi gyarapodás egy részét is bemutatják. A néprajzi tárgyak legjelentékenyebb darabjai az ajaki női színes viseleti emlékek, így a menyasszonyi koszorú, la­kodalmi kendők, abroszok, tányé­rok. A képzőművészeti részlegben Mányai József festőművész váz­latait mutatják be, amelyet Nyír­egyházán élő özvegye letétként adományozott a múzeumnak. A harmadik tárolóban a magyar plakettmüvészet 17—19. századi legszebb alkotásait mutatják be. Ezek között jelentősek a múlt század utolsó évtizedeiben készült Szabolcs megyei vonatkozású em­lékérmék, valamint a fontosabb történeti eseményeket megörö­kítő plakettek és érmek. Utcai filmvetítés Nyíregyházán Kellemes meglepetéssel kedves­kedik a Moziüzemi Vállalat Nyír­egyháza város dolgozóinak. A jö­vő hét szerdájától kezdődően a Jó­zsef Attila Művelődési Ház egyik földszinti ablakában utcai film­vetítést tartanak a filmújdonsá- gok és híradók bemutatására. Sö­tét üvegre vetítenek belülről és így délután öttől este kilencig nyílik mód vetítésre. I\yiregyhá%iak építik a budapesti atomreaktor ssellőxö kéményét Nem mindennapi hírről tájékoztattak bennünketa nyíregyházi í>-oi Mélyépítő Vállalat vezetői. Mint ismeretes, nagy ütemben halad Magyarország első atomreaktorának épitése Budapesten. A sajtó korábbi tájékoztatása szerint szovjet szakemberek is közreműködnek az atomreaktor építésében. Ezúttal egy örvendetes dologról tájékoz­tatjuk olvasóinkat. Az atomreaktor 80 méter magas szellőző kémé­nyének építésével a nyíregyházi 6-os Mélyépítő Vállalatot bízták meg. A munkát már korábban elkezdték és a legfrissebb jelentések: szerint meghaladták a 40 méter magasságot is. Naponta több. mint másfél méterrel haladnak a , nyolcvan" felé. Az építkezés más meg­lepetést is tartogat. A kémény felhúzásának munkálatainál ugyanis Harsány! Lászlónak, a vállalat mérnökének egyik űiítását alkal­mazzák. Az újítás lényege, hogy elektromos meghajtással emelik a csűs7é—al"t i""'wpk eredményeként jelentős munkaerő- és idő­megtakarítást érnek el. A szellőző kémény építése — a magasságtól függetlenül — ezek­ben a napokban is a szokott ütemben folyik. A tervek szerint július 20-ra befejezik a kémény építését. Nemcsak a 6-os Mélyépítő Válla­lat, de mi. nyíregyháziak is büszkék vagyunk arra. hogv kiváló szakembereink közreműködhetnek az ország első modem energia- fellegvárának építésében. A nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat igen jó hírne­vet szerzett gyártmányaival a szomszédos államokban, Csehszlo­vákiában, Lengyelországban cs a Szovjetunióban is. Eddjg igen jói bevált burgonyaszedőgépet, moto­ros darálót, kombinált mezőgazda­sági gépeket, aim aosztályozó t és: még sok más kisebb földművelő eszközt exportált, melynek nyomán a napokban újabb megbízatást ka­pott. A Szovjetunió részére ba­romfifeldolgozó gépeket készít. A vállalat dolgozói kitüntetésnek vet­ték, hogy őket egy hazánkban még ismeretlen gép gyáitárával bíztuk meg. A gép érdekessége abban van, hogy az élő baromfit levágja* leforrázza, megtisztítja a tódtól, gondosan megmossa, a vérét pec/ig egy külön edényben összegyűjti- Ez a baromfifeldolgozógép csak egy részlete annak a feldolgozó üzemnek, amely most épül ai Szovjetunió több városában. A gyöngyvirágievél — fontos orvosság van a gyöngyvirágievél gyűjtésé­nek, amellyel jelentős /tereseihez lehet jutni, mivel a földművesszö­vetkezetik jó áron korlátlan mennyiségben felvásárolják cs összegyűjtött gyógynövényt. Idő­sebb embereknek, iskolás gyere­keknek jó elfoglaltságot és szép keresetet biztosit a gyöngyvirág­levél gyűjtése. Diónagyságú már a szabolcsi Jonathán A kedvezőtlen időjárás ellenére is szépen fejlődik a Nyírség gyü­mölcse, a világhíres Jónál hán- alma. A szabolcsi állami gazdasá­gokban és termelőszövetkezetek­ben, ahol a szárazságtól sínylődő fák szomját a szokottnál több per­metezéssel igyekeztek enyhíteni az alma .nagysága többnyire elérte a dió-nagyságot. Az állami gazdaságok például most permetezik ötödször nagy­üzemi gyümölcsöseiket hogy a fellépő lisztharmat-fertőzést gyor­san megállítsák, s ezzel export­célra alkalmassá tegyék mutat­kozó termésüket. A kállósemjéni növényvédő gép­állomás gépeivel együtt több mint háromszáz motoros, hetven lóvon- tatású és közel kétezer háti per­metezőgép dolgozik Szabolcs-Szat­már megyében. A kipermetezett szer mennyisége jóval meghaladja az egymillió liiert naponta. AZ ELMÚLT napok aranyat érő esőzései nyomán —• mint szerte a megyében — Nagykai- loban is felüdúltek a növények. Az aggasztó gondokból remé­nyek lettek az emberi fejekben. Az aszálytól sodrott levelű, „szivarozó” kukoricák újra dár­daként meresztgetik üde leve­leiket az ég télé, a folytogató portól megtisztulva nyújtózkod­nak a burgonyabokrok és bősé­gesen vándorai az éltető nedv a jövő évi kenyerünket dajkáló kalászokba. AZ ASZÄLY következmé­nyeinek rémétől szabadult em­berek most kétszeres erővel lát­nak munkához. Olyan iparko­dással, friss etövel lendülnek munkába, mint ahogy a növé­nyek életre koptak aléltságuk- ból. Küzdöttek az aszály eilen, irtották a gyomokat a múlt he­tekben is, hog> minden pará­nyi nedvességet a gazdanövény számára mentsenek meg, abból egy grammot el ne szívjon a gyom, de micsoda munka volt az a mostanival szemben! Ál­landóan az a kérdés csigázta az embereket: vajén van-e értelme ennek az erőlködésnek? Volt,— Ügy a termelőszövetkezetek, mint az egyéniek átmentették növényeiket és most derűs mun­kával serkenthetik azokat a gyorsabb növekedésre. A TERMELŐSZÖVETKEZE­TEK közül különösen az Űj Erő és a Vörös Zászló küzdött a legeredményesebben. Mind a két szövetkezetben befejezték már az első kapálást és jól védik gyü­mölcsösüket, burgonyájukat a kártevők ellen. A község halá­rában alig van már e’sőre ka­pálni való. Az első kaszálasú takarmányok többsége boglyák­ban, kazlakban sorakozik a szé- rüskertekben. Néhány termelő takarmányát kint érte ugyan az eső, de ez olyan kár, aminek nagyon örülnek még a károsul­tak is. Van íemény, hogy bő­vebben fakad majd a második kaszálás. KÉT FONTOS FELADAT van most a dolgozó parasztok­előtt: a dohán,víöldek beültetés« és a burgonyabogár elleni vé­dekezés. Az elmúlt hetekben szinte emberfeletti erőt kívánt a dohánypalántálás. Minden szál palántát emberi erővel ön­tözött földbe kellett elültetni. A melegágyhoz szokott palánták u 30—32 fokos hőséget, a mosto­ha körülményeket elég rosszul bírták, igen nagy a hiány a már beültetett területen is. —■ Azon fáradozik most a község apraja nagyja, hogy a több mint 300 hold dohányföldön minél előbb biztosítsák a megfelelő rö- vénysűrűséget. A jól beázott ta­lajon víz nélkül lehet palán­táim. NAGY MUNKA a burgonya* bogár ittása is. A községi ta­nács úgy a szakmai, mint tech­nikai segítséggel a legmesszebb­menőkig támogatja a termelő­ket. A védekezési jóakarat rr.eii van a termelőkben is, i%y kö­zösen megbirkóznak . ezzel a feladattal is. Cs. R. Baromfifeldolgozó gépeket gyárt a nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat A sóstói és a többi erdők, és a házi kiskertek egyik igen bájos, illatos virága a májusban virágzó gyöngyvirág. Ez a hőfehér szirmú, kedves virág az egyik legfonto­sabb gyógyszer-alapanyagot szol­gáltatja; hatóanyaga a szívműkö­dés szabályozására alkalmas. Eb­ben az időszakban nagy keletje Eső után Nagykéillóbein

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents