Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-06 / 132. szám

1D5S JÜNIljS 6. PÉNTEK, keletmagtarorszAo % Csak 18 éven aluliaknak Ezt a táblát függesztenék ki a megye gyámhatóságainak iro­dáiban, ha munkájukat akarnák ismertetni. Persze, ezek a szavak sem foglalják magukba mindazt, amit ezek a szervek végeznek, hiszen — bár ez a „profiljuk'’ — ők még sem kizárólag a 18 éven aluliakkal foglalkoznak. Noshát mivel? Nagy Árpáddal, a megyei ta­nács gyámügyi főelőadójával be­szélgetünk erről. Készséggel vá­laszol: — Elöljáróban: senki se té­vessze össze a mai gyámhatósá­got az árvaszékkel. Mert annak bonyodalmas ügyintézése, tehe­tetlensége közismert volt. Ma el­lenben minden járási székhelyen és a megyei székhelyen is sokat törődnek a rászorult fiatalko­rúakkal. Mi intézzük az örökbe­fogadási ügyeket, a kiskorúak állami gondozásba vételét, ren- dezük a házasságonkívüli szüle­tett gyermekek családi jogállását s mi adjuk meg a kiskorúak há­zasságkötési engedélyét. — Hogyan változott meg a helyzet ezen a téren a tanácsok létrejöttével? — Kezdjük talán a gyermek- otthonokkal. A köztudatban ugyan még a régi menhelyek átkos árnyai lebegnek. De hogy mennyire megváltozott a hely­zet, azt mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy jó ellátásban, megfelelő iskolai nevelésben ré­szesülnek, szórakoznak, családi környezetben élnek a gyermek- otthonok lakói. A mi megyénk­ben 1300 állami gondozott gyer­mek van. Ha tekintetbe vesszük, hogy egy gyermek havi ellátása 1200 forintba kerül államunk­nak, látjuk: nálunk 150 gyermek talált meleg otthonra — Gondot okoz egyébként a kiskorúak házasságkötése. Mi nem vagyunk teljesen ez ellen, de azt minden esetre megnéz­zük, hogy erkölcsi és anyagi szempontból érdekében áll-e a fiatalkorúnak a házasságkötés. Országos szakmai verseny volt a mezőgazdasági technikumban miatt körülményes a gyermek örökbefogadása, annak ellenére, hogy az a kiskorú érdekeit szol­gálná. Van ugyan már arra is törekvés, hogy ezt a folyamatot meggyorsítsák, és rövidesen új rendelkezés lát napvilágot. Nagy szükség van rá. mert például már ez évben is Csak ilyen módon lehet meg­előzni a késób jelentkező bajo­kat. Ezúton is arra kérjük a lap olvasóit, — jóelőre tudassák ve­lünk a tervezett fiatalkorú há­zasságokat. felkészültséget. Öt témakörből' „vizsgáztak” a hallgatók. Ebbő! három gyümölcs- és szőlőterme- lési, kettő pedig zöldségtermelési feladat volt, ahol a munka meg-1 szervezésétől a teljes végrehajtá­sig önállóan kellett cselekedniük,' A versenyen jól szerepeltek a! nyíregyházi tanulók. Országos első1 lett Franczel János, a nyíregyházi1 technikum IV/B osztályos növen­déke, második helyezést kapott K. Németh László, a bajai tech­nikumból. Harmadik helyezést ért el Bocskai Julianna, a nyíregy­házi technikum IV/A osztályos ta-' nulőja. Jutalmazták is .a legjob­bakat, s így az első helyezett 1000, a második 500, a harmadik 300 fo­rint jutalmat kapott. társadalmi tulajdont. Ment is az „üzlet flottul”, de a titok nem ma­radt titok, lefülelték őket. A bí­róság rövidesen pontot tesz ügyük végére. — Milyen ügyek a leggyako­ribbak? — Sok különváítan élő szülő kéri,. hogy a birtokán kívüli gyermeket időközönként meglá­togathassa. Ha ebben nem tud­nak megegyezni, a gyermek lel­ki konfliktusának elkerülése ér­dekében közbeavatkozunk. Mert az természetes, hogy a gyermek a szülők magatartásának követ­kezményeit nem szabad meg­éhezni. fiz operatív bizottság „razziázik“ — Nem könnyű a munkánk, amit a gyámhatóság dolgozói egyedül képtelenek elvégezni. Ezért úgy határoztunk a. külön­böző szervekkel egyetértésben, hogy létrehozunk egy operatív bizottságot. Ennek tagjai főként pedagógusok; egyébként e he­lyen is meg kell'köszönni fárad­hatatlan munkájukat — sokat segít a fiatalkorúak bírája és ügyésze és a megyei. gyermek­védő otthon vezetője. A bizott­ság feladata a nyilvános szóra­kozóhelyek időnkénti ellenőrzé­se, a szülők felvilágosítása a gyermek jövője érdekében. Volt már jónéhány ilyen „razziánk”. A kóborló fiatal fiúk és főként a leányok csodálkoztak egy ki­csit, de megszokták és megszok­ják, hogy nem nekik való az ital, a rossz társaság, az éjszakai környezet. Azt hisszük, rövid beszélgeté­sünk is megmutatja a legfonto­sabbat: a társadalom ilyenirányú összefogásának eredményei már­is nagyok. K. J. Az első ávodásrajz kiállítás Szombaton délelőtt rendezik míg a nyíregyházi járás óvodásainak első rajzkiáUitását. A József Atti­la Művelődési Ház kis termében a járás valamennyi óvodájának 3—6 éves „kis mesterei” bemutat­ják készítményeiket. A kiállítás kétnapos — vasárnap este zárni. Egy jósnö, aki nem tudta magának megjósolni, hogy a rendőrségre kerül Ki ne ismerné a „mindent tudó” jósnőket, akik néhány forintért minden elképzelhető jót elhitet­nek a jámbor kíváncsiskodókkal! Szerencsére egyre kevesebb a számuk. Lassan leszorulnak a gyé­kényről s csak a leghiszékenyeb- bek kerülnék hálójukba. Amint alábbi példánk bizonyítja, nem is túlságosan megvetendő az az ösz- szeg, amelyért ezek. a Jövőbelátó” asszonyok kinyújtják kezüket Egy ilyen állandó jósnőt tett ártalmatlanná a rendőrség Báno- vits Emilné személyében, aki Nyíregyházán, a Vasvári Pál utca 50/b szám alatti lakásán fogadta az érkező pácienseket. Bánovitsné neves jövendőmondó hírében ál­lott és mint róla elterjedt, nagy mestere volt a kártyából való jóslásnak. Jósolt férfiaknak, as­szonyoknak, fiatal lányoknak és aggoknak. Többek között Babin József záhonyi MÁV alkalmazott­nak megjósolta, hogy „a bányába fel fogják venni és a MÁV enge­délyezi részére a három hónap időtartamra a fizetésnélküli sza­badságot". Mondani sem keU, a jóslat nem vált be, bár ennek ellenére az érte járó 40 forintos tiszteletdíj bevándorolt Bánovlts- né zsebebe, Sok mindent megjövendölt Bá­novitsné, ellenben saját jövőjét mégsem sikerült meglátnia. Ugyanis csalas miatt bűnvádi el­járást indítottak ellene, iimttTttt--ttt-tt .............. GAZDATANACSADO: Védehessünk a lucerna és a lóhere kártevői ellen Több embert juttatott mar bör­tönbe a hirtelen és könnyűszerrel való meggazdagodás vágya; olya­nokat, akik a közt megkárosítva saját pénztárcájukat hizlalták vaskosra. Két ilyen „mohó" em­ber került a napokban a Megyei Rendőrkapitányság bűnügyi osz­tályára. Egyikük Kuszi László, a nyíregyházi asztalosipari ktsz el­nöke, a másik Kupeczki Ilona fő­könyvelő, Mindketten az asztalos­ipari ktsz vezető beosztású dolgo- gozói voltak és munkakörüket különböző visszaélésekre használ­ták fel. A szakértői vélemény szerint a múlt évben 30 ezer fo­rintos kárt okozlak a szövetke­zetnek. Kuszi László több eset­ben bútort készíttetett magának, részben térítés nélkül, részben pedig 30—40 százalékos kedvez­ménnyel. Ugyanígy ügyködött Kupeczki Ilona is, aki Kuszit is túllicitálva, 40—50 százalékos kedvezménnyel „újított” bútoro­kat, persze a szövetkezet kárára. Az így elkészült garnitúrákat jó­val magasabb áron eladták. De nemcsak így töltötték meg a. pénztárcájukat a nyíregyházi asz­talosipari ktsz megkárosítói. Kap­csolatot tartottak Sárosi József budapesti lakossal és a ktsz. bú­torszövetéből 200 métert Sárosi­nak adtak el. Persze Sárosi nem sokáig tartogatta magánál az ér­tékes szöveteket, hanem tovább­adta, mégpedig méterenként 150 —200 forintos nyereséggel. Kupeczki és Kuszi az okiratha- tmsitások sorozatát követtek el, elhanyagolták az anyagkönyve­lést, az anyagnyilvántartást és éjt-nappaílá teve „vámolták" a A LEGÉRTÉKESEBB takar­mánynövényeink: a lóhere és lu­cerna nagyon sokat szenvednek a különböző kártevőktől. A mag­termelés pedig el sem képzelhe­tő védekezés nélkül. A lucerna lombját pusztítja a katicabogár­hoz hasonló lucemaböde, mely jóval kisebb a katicabogárnál s hátán nem hét petty van, mint a hasznos katicabogárnak, hanem huszonnégy. A bogár lárvája kénsárga, tüs­keszürke szőrökkel erősen bebo­rított. Ügy a bogár, mint a lár­vája a lucerna levelét hámoz- gatják s különösen akkor tesz­nek nagy kárt, amikor első ka­szálás után nekiesnek a még sar­jadni kezdő, rügyeknek és azokat rágják. Ezért nem tud hamaro­san kihajtani a lucerna, hanem sokszor három négy hetet is ké­sik, s így egy kaszálás kiesik a termelésből. Ugyancsak a lucerna lomboza­tát pusztítja a lucernabogár, amely szintén a katicabogárhoz hasonló, de ez nem kerekded, mint a katicabogár, hanem hosz- szukás és a hálán 10 fekete pont van. Lárvája halavány-sárga, azonban eres szőrözöttsége miatt — felületes rátekintéssel — szür­kének látszik. Ügy- a bogár, mint a lárvája főleg azzal tesznek kárt, hogy a második kaszálású lucerna oldalhajtásait megrág­ják, s azok elszáradnak, letöre­deznek. Á LUCERNAORMÁNYOS vi­lágosbarna ormányos. bogár, mely a lucerna leveleit rágja, a szárába lyukakat rág és ezekbe helyezi tojásait. A kikelő lárvák először a tő alsó részén pusztíta­nak, a gyökérkoronán fakadó hajtásokon, s csak fejlettebb ál­lapotban kerülnek feljebb a le­velekre. Színük zöld, s nagyon hasonlítanak a lepkehemyókra. A lucemapoloska zöldes színű rovar, mely már kora tavasszal ott szivogat a lucernán, azonban fő kártétele abban nyilvánul meg, hogy a lucerna bimbóit is szivogat ja. Az így megtámadott virág elszárad a virágzat-tengely felkopaszodik, magot nem hoz. A lucernabimbó-gubacslégy szintén kora tavasztól fogva ott él a lucernán. Fő kártétele ab­ban nyilvánul meg, hogy a lu­cernabimbóba belerakja tojását s a kikelő nyü annak belsejét pusztítja. A bimbó gubacssze- rüc-n megduzzad, nem nyílik ki, nem hoz termést. MIVEL EZEK a kártevők már tavasztól fogva a lucernán van­nak, így elsősorban a bogarak bogárhálóval, vagy úgynevezett bogárkaszával való összefogásá­val nagy gyérítést tudunk elérni. De ha ezt valami okból nem tud­juk végrehajtani, ügy az első ka­szálás után ajánlatos a tarlót holdanként 8—10 kg, 10 százalé­kos DDT (Hungária matador), vagy HCH (Agritox) porral lepo­rozni. S ha a nyár nedves, a magfogásra meghagyot lucernát bimbóé állapotban, még okvetlen virágfeslés előtt újra le kell po­rozni. De nemcsak a lucernának, ha­nem a lóherének is megvannak a maga ellenségei, a különböző lóhere-cickánybogarak. Apró, na­gyon hosszú ormányú bogarak ezek, amelyek aszerint, hogy hol okoznak kárt, a lóheregyökér-, lóhereszár- és lóherevirág-cic- kánybogár nevet kapták. A ló­heregyökér cickánybcgara július elején jelenik meg, abban az időben, amikor a védőnövényt lekaszálják a lóheréről. Maga a bogár nem okoz kárt, hanem a tojásait lerakja a kis herenövény tövéhez. A KIKELT LÁRVÁK a gyö­kér mellett berágják magukat, a gyökérben kis kamrácskákat rág­nak s itt telelnek át másod, har­madmagúkkal. Ha a megtáma­dott növény tavasszal ki is hajt, csak aprólevelű tőrózsákat fej­leszt, nagyon hamar elsárgul, el­pusztul, s egyáltalán nem megy szárba. A lóhereszár cickánybo­gara az előbbivel egyidő'oen jele­nik meg. Ez a bogár a lóhere szárára rakja tojásait, a kikelő lárvák a fiatal növény szárába rágnak vájatokat Az _ így meg­támadott növény természetesen | nem tud megerősödni, gyengenj megy a télbe és tavaszra kipusz­tul. A lóherevirág cickanyboga- ra — ellentétben az előbbiekkel. — már tavasszal megjelenik. Maga a bogár nem nagy kárt tesz. Megrágja ugyan a here le­velét, azon apró kis lyukakat fúrva, de ez a kártétel nem ic-i nyeges, hanem az, hogy tojását a1 here bimbójába, virágjába rak­ja, a kikelő lárvák a bimbót, vi­rágot, avagy a magkezdeményt pusztítják el, ezáltal a mag- termesztésre szánt herékben nagy kárt okozva. A BOGARAK ELLEN az eisö| két kártevő esetében a védőnö- vény lekerülte után holdanként 8—10 kg. DDT, vagy HCH tar­talmú porral kell porozni, a via rágkárlevő esetében pedig vagy az első kaszálás után kell poroz­ni a tarlót 8—10 kg, porral, vagy bimbózáskor kát. holdanként 20—25 kg. porral. Mindkét nö­vénynél — a bimbos állapotban való porozásnál — ügyelni kell arra, hogy sem a lucernában, sem a herében ne legyen kifes­tett bimbó, de még vadvirág sem, mert a virágokat járó méheket is1 elpusztítják a vedoszerek. Tehatj a porozásokat idejekorán el kell: végezni, , , Baly KJImdíij agronómeat, / | A Nyíregyházi Mezőgazdasági | Technikum tangazdaságában 1 nagyszabású országos gyakorlati «versenyt rendezett a Földműve- | lésügyi Minisztérium, ahol a 'gyümölcs-szőlő és zöldség-dísz- I növény szakos végző hallgatók r tettek bizonyságot a tanultak he- éiyes elsajátításáról; a gyakorlati I fogások megmutatták, hogy a | szakmai oktatásnak melyik terü­letén kell módosítani, javítani, |hogy az elmélet és a gyakorlat | szoros egységet alkosson. * Az „előcsatározásokat” az or- ▼ szág hét kertészeti technikuma­iban már megejtették és ide, Nyír- l egyházára az iskolák legjobbjai |jöttek cl, hogy a bíráló bizottság 5 országos szinten megismerhesse a a gyermekvédelem nem üres fecsegés, hanem élű valóság — Bizonyosan vannak gond­jaik is... — Sajnos, az ügyintézés még ma sem teljesen tökéletes. Kü­lönösen az örökbefogadások ese­tében vannak problémáink. Sok­szor a gyermekét elhagyó vér­szerinti szülő makacskodása Rajtavesztettek a közvagyon nyíregyházi herdálói

Next

/
Thumbnails
Contents