Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-06 / 132. szám
KELETMAGTARORSZAG 3858, JtNIT'S 6, FENTEK, Örök vidámságot csókolt arcára a sok-sok virág, amely kezemunkája után nyílt, virított. Kábította, részegítette, illatával mámoros álomba ringatta évtizedeken át. Szeméből pajkos ifjúság fénye izzik. Ez a virág hatása. Ébren van álmában is, ott jár-kel a virágok között: nem hiába mondja a közmondás, hogy aki a virágot szereti rossz ember nem lehet.- Többet, sokkal többet, jelent a virág szeretete. Elárulja azt is, kinek milyen a lelküléte. És Répási Józsi bácsi, az öreg nyugdíjas kertész életében még ennél is többet jelentett: — Aki a virágokkal foglalkozik, az a rózsák, szekfük, begóniák fejlődésével fiatalodik — bölcsolkedik. Mosolyog bajusza alatt, melynek őszülő szálai valóban olyan kackiásan állnak, mint legénykorá- ban. A hatvanon túllépett, de olyan fiatalosan mozog, hogy húsz esztendősök is megirigyelhetnék. Nekem úgy tűnt, azért van ez, mert á virágok között nőtt fel, és a sok-sok virágillat, melyet több mint negyvenöt esztendőn át lélegzett be, vérré, erővé változott benne. Ül az egykori Jármi-kastély kertjében, az eperjeskei tanácsház udvarán, ahol valamikor mint.kertészinas kezdte, és jóétvággyal villázza a grenadérmarsot. Lábait keresztbe rakja, egyik szemével a kék kasztroj tartalmát nézi, a másikkal a serénykedő lányokat figyelt. — Szebb legyen, mint akkor — mosolyogja a szemével is. — Tessék az alapját megmutatni — kiáltja feléje egy baboskendös lány. Józsi bácsi csak mosolyog, mintha azt mondaná: „Jó ,az öreg a háznál ugye!” Ugrana is, de meggondolja magát. Néhány gyors mozdulattá! becsomagolja a kasztrojt aztán a , gyékényszatyorba teszi. Feléin fordul. — Itt laktam én a rácsosba — mutat az egykori földesúri rezidencia pincéjére, a hátunk mögé. — Évente nyolc köböl terményért szolgáltam. Sötét, vasrácsos ablak néz a kertre. De sokszor nézte innen a virágokat, a törpe díszfák fejlődését, szívta magába az illatot Répási József.,, Aztán, mint akiben megakad a szó, nem mond semmit, felugrik, kezébe kapja a gereblyét, kerül- fordul és olyan szép szabályos kort formál vele a földből, hogy még a mérnökök is megirigyelhetnék. . - — Így ni, — veri, babusgatja a földet, egyengeti oda, ahová éppen kell. Mikor kész van, eltávolodik tőle, messziről megnézi- Mosolyog. — No, .most már csinálhatjátok tovább ga- lambocskáim. De vigyázzatok a formára. A széleit rakjátok körül egyenletesen gyeptéglákkal. Visszaül a kőrakásra dicsekedni. A záhonyi MÄV laktanyában megbillenő soksók országot járó vasutas nem tudja,, miért van hűvös, miért olyan illatos a környék. De a záhoHAJDANÁBAN cserje, bozót, gyom burjánzott végtelen mezőkön. Gyékény, káka, parlagon heverő vad földek, ingoványok között törték fel íaekével az első- barázdákat Szamostatárfal- yán. Ásóval, kapával gereblyézel t°rék a rögöt, tisztították a csérjét, hogy termővé tegyék a talajt. Ház alig volt három négy. Azok is szalmatetősök, földbe- süllyedt falakkal. Ahogy szaporodtak a magot befogadó barázdák, úgy csökkent tulajdonosaik száma, szaporodott a nagygazdák hada. Á múlt század végén már csak néhány családnak van tulajdona: földje, jószága, termése a faluban. Kér sőbb még kevesebb ember kezébe kerül a község határa, egyre elviselhetetlenné vált a falubeliek többségének helyzete. Kepét —' így nevezték a részesaratást —1 csak tizenegyedébe kaptak, később ttzenkettedébe. Előbb harmadába, majd negyedébe művelték a kapásokat. Tornyosultak a bajok, nehézségek szaporodott a nincstelenek száma. Egyre bizonytalanabb, kilátástalanabb lett életük. Keresték a kivezető utat, a jobbat, a köny- nyebbet. Ám ha szót emeltek emberibb életért,- munkáért, kenyérért, nézhették más gazda után, kereshettek másnál munkát. S ha ezt tették, ha új gazdát választottak, néhány hónap múlva kezdhették elölről az útkeresést.., NYÁRON, aratás előtt előkerülték a- eresz alatti szegekről nyiak tudják. S ezért megőrzik emlékezetükben az öreg, ráncoshomlokú de fiatalszívű kertészt, mert ő volt az, aki a. laktanyát körülültette nyárfákkal. Azok túlemelkédtek az'egyemeletes épür létén. Forró nyári napokon nem süt be a nap. hűvösben pihenhetik ki a hosszú urak fáradtságát a vasutas dolgozók. Tizenkét esztendőt húzott le a vasútnál Répási Józsi bácsi, mint kertész. A határállomás vasutas telepének minden kertjében ő ültette a gyümölcsfákat, virágokat. — Háromezer gyümölcsfát neveltem itt. Most, hogy nyugdíjas vagyok, minden hónapban elmegyek, meglátogatom csemetéimet, megvizsgálom, mi fáj nekik, mire van szükségük és. segítek. Glóriával öveznék ha lehetne. Amikor meglátják a telepen, eléje futnak a gyerekek, a vasutasok pedig örömmel újságolják, mennyit termett az alma, cseresznye, vagy szilvafa. Répási József nyugdíjas jár-kel keresi a virágokat, a fákat, az ő szeretteit. Nem tud nélkülük élni. Hiába, még a nyugdíj sem segít. Álmában is a kertekben jár, metsz, olt, permetez, locsol és amikor felébred, körüljárja a virágos házakat a faluban. Virágágyat készít, otthon a violáival, primuláival, ciklámenjeivel, jácintjaival tölti idejét. Málnát, epret, pöszmétét ültetett a kertbe ez a nótázó kedvű, vidám, öreg kertész- ember. Meg-meg nézegeti Váradi doktor virágait, tanácsokat ad, aztán fiait keresi fel. „Megszidja” a lányokat, ha valamelyik virágról elfeledkeztek, nem jól kezelték. Aztán nekigyűrkőzik és fütyü- részve tovább kertészkedik. — Ha száz évig élnék, akkor sem unnám meg. Nagyon szeretem a szakmámat. Egy szóra jöttem, mikor a tanács vezetői szóltak, hogy miről van szó. Én ne csinálnám meg? Hisz mostmár a a miénk! Szünetet tart, néhány szót mond a lányoknak aztán folytatja: — ötszáztizennyolc forint nyugdíjat kapok. Szabad időmben kertészkedek. ; . No, és halászok — újságolja mosolyogva. Beszéltem a pedagógusokkal. Mondtam nekik, hogy most már tanítsanak meg horgászni, ráérek erre is — törli meg bajszát és nevet. Nyugdíjas kertész, kezdő horgász. — Így van ez — nevet. — Megvan már az engedélyem is. Járatom a horgászújságot és tanulom az új mesterséget. Mondtam is az anyjuknak, hogy azt a sok halat nem nézhetem ölhetett kezekkel. Én megtanulok horgászni.... Hajlongott eleget. Most már nyugodtan leülhet a Tisza-partra és bevetheti a vízbe a horgot. Répási bácsi, az öreg kertész. És mint annyi éven át leste a bimbónyílás idejét, a virágok fejlődését, most türelmesen várhatja esténként, vagy hajna- lanta a csendre ügyelő fakó parti fák alatt: vajon lesz-e kapás.. j (F. K.) ÍGY ÉLTETEK EGYKOR I. a szőrtárisznyák, kaszák, bocs- korok. Mentek libasorban, végtelen hosszú sorban, asszonyostól, gyermekestől családapák, legények, eladó lányok, iskolások a távoli falvakba, Csegöldre báró Vécsey Aurél birtokára — kepére. Veszprémi József 12 éves korában ugyancsak szaporázta lépteit, hogy el ne maradjon apjától, a nagyobbaktól. Vállán egy tarisznya, benne máié, hagyma. .. Aratni mentek. S vágták a rendet, szedték a markot, kötötték a kévét, kereszebe rakták a termést. S. mikor végeztek, az uraság kijelölte minden tizenkettedik keresztet, valahol fenn a dombon, ahol arasznyi volt a búza, és kevés volt a szem a kalászokban. Szóltak, hogy igazságtalan az elosztás, de nem volt, aki meghallgatja a panaszt. Ök azért csak vágták a nagy, széles rendeket, ették a máiét, kenték a gyomrukat hagymával, mert ha ez a kepe sem. lett volna, üresen marad újig a kamra. S MIKOR a búza és a rozs aratásával végeztek, jött a zab levágása, rendre rakása. Olyan összekuszálódott volt az, hogy legény legyen a talpán, aki három keresztre valót leszed a lábáról, a hosszú, végtelennek tűnő nyári napókon. Kérték, adják ezt hetedébe. Nem adták; Tize.n- kettedére kötöttek szerződést búzára és rozsra, De nem szólt írás a zabról. Ott hagyták a munkát. Mikor hazaértek, jóformán meg sem pihentek a hosszú gyaloglás után, ki sem aludhatták a kínzó aratás gyötrelmeit, zörrent az ablak, csillant a szurony: megjelentek a csendőrök, s mint a marhákat szokás, úgy terelték őket vissza báró Vécsey birtokára. Kényszerítették az aratókat a zab levágására. Ott sem hagyták őket a kakastollasok, amíg az utolsó szál zabot is keresztbe nem tették. Hogy mi volt a fizetés? Naponta tíz fillér. . Egy kaszás háromnapig vágott hét keresztre való zabot, ebből jutott a kaszásnak, marokszedőnek, kévekötőnek egy kereszt, benne tíz kiló zabbal. IDŐS SZELES Endre, Porkoláb Lajos, Bódi Pál meg a többi kubikos, naphosszat rótták az úttalan utakat, gyalogoltak ásóval, lapáttal, hogy kubikmunkát kapjanak, valahol hetedhét falu határában. S mikor kaptak, 2-3 álláson keresztül hányták a földet fel a csatornaparton, éhén, szonvjan, tarisznya nélkül. Az első heti fizetésből vettek ennivalót, s mikor megkapták a májÉpiilnck: a 3 éves tervben! ♦ Sok bűnös mulasztás terhét vet- i tűk át, a múlt évszázad, a Horthy- {fasizmus bűnös mulasztásait. Ezek {között legnyomasztóbb .ilyen mulasztás volt megyénk kulturális {elmaradottsága. Ennek legalapvetőbb eredője a kevés iskola, a {szűkös tanteremszám volt. Jól emlékszenek még a közép- ► korúak is, főként a tanyasiak, [hogy milyen zsúfoltságban, levegőtlen tantermekben kín'ódott az ►az egy szál tanító, hat osztály ►együtt, s a zsúfoltság csak úgy ►enyhült, ha a gyerek fele kima- íradt. Mert kimaradtak azok jócs- {kán, ki negyedikben, ki harma- {dikban, ki hamarabb. A nyolc általános iskola kötelező elvégzésének bevezetése már [igen nagy lépés volt a múlt bű- [neinek felszámolására. S a tánctermek, iskolák építése sokat, [igen sokat pótolt is az elmara- Idottságból. :Tizenhatmillió forint Egyetlen esztendő alatt! Ugyanis ebben az évben ez az összeg az, 16 millió forint, amit iskolák, tantermek létesítésére, berendezésére fordítunk. Csak az ezévi költség ez a nagy szám, a hároméves tervben további hatalmas összegeket költünk gyermekeink nevelésére. (És mennyit költöttünk az elmúlt tíz év alatt!) Az utolsó időben adták át rendeltetésének a nyírbátori gimnáziumot. Korszerű, jól felszerelt intézet, hozzá hasonló lesz a mátészalkai, 14 tanteremmel, amely három éven belül kerül befejezésre. Tisza lökön is épül gimnázium, Cégénydányádon már köze- lesen befejezik a 75 férőhelyes gyermekotthont. 2 új óvoda, 36 tanterem Nyírcsászáriban már .. átadták, Tiszaeszláron épülőben van az új óvoda. Mindkettőben 50-50 gyermek nyerhet elhelyezést. Az ezévi tervben előírt 31 tanterem helyet sodik heti járandóságot, megették az első hét keresetét. Három, négy heti kubikmunka, erdőben, cserjében, szabadban való alvás, pihenés nélküli nappalok, álmatlan éjszakák után újra üres tarisznyával, pénz nélkül, lapáttal a kezükbe indultak vissza Szamostatárfalvá- ra, hogy még egyszer megmérjék lépteikkel a negyven kilométeres utat, amit évente any- nyiszor tettek meg ahányszor megéhezett a család. S akkor bizony ritkán lakott jól! S ha a kubikmunka után újra jól neg- éheztek, mentek Nagyecsedre, csépeltek naponta 5 kiló szemétért. Fehér Endre jól emlékszik most is: „Egy hónapig, hánytam a kévét, kapartam a töreket, raktam a szalmás kazlat egy mázsa búzáért, 14 kiló rozsért és 20 kiló árpáért.. KÉSŐBB UNTÁK a sok „sétát”, gyaloglást. Otthon igyekeztek munkát vállalni, kepére, harmadosra járni. Sok volt a munkáskéz. Egyesek igyekeztek túllicitálni a keperészt s volt, hegy tizenhármadéba vágták a rendet. S ha jött egy választás és nem a kormánypártiakra adták szavazati joggal bírók a voksot, nézhettek más kepét adó gazda után. Nem volt hát menekvés, nem volt kivezető út, nem volt vigasztalódásra remény. .. (Folytatjuk) 36 épül, illetve épül még 1.958- ban. Nyíregyházán, az Erdősoron egy nyolc tantermes iskola, Mán- dokon négy tantermes, és számos helyen két tanterem, nagyobbrészt nevelői lakásokkal. A műkködő intézmények (iskolák, óvodák) berendezésére közel 1 millió forint van előirányozva. Ebből felhasználva eddig még alig van. A nyír- lugosi, aranyosapáti, tiszaeszlárí iskolák — a többi között — ősz- . szel már érezni fogják államunk gondoskodó kezét. I» I s újabb kilenc millió forint! Az iskolaépítés ma már közügy. Elsőrendű fontosságát bizonyítja az építkezések meggyorsult üteme, és a megértés, amelyet társadalmunk, a dolgozó szülők tanúsítanak az iskola-kérdéssel szemben, Hosszú lenne felsorolni, hogy megyénk hány községében, településén, mennyi önkéntes, viszonzást nem váró munkát, költséget fordítottak az emberek tantermek építésére, csinosítására. Éppen ez a megértés, az áldozatvállalás nemes gesztusa engedi feltételezni, hogy ez az év a tervezettnél sokkal nagyobb eredményeket hoz még. Kilenc millió forintot kitevő építés lehetősége van még megyénk előtt. Ebből az összegből a minisztérium másfélmillió forintot vállal — terven felül. Hét. és félmillió marad tehát, amit saját erőnkből kell megteremtenünk. Ennek felét a községfejlesztési alapok fedezik majd, s mintegy hárommillió forint értékű munka vár ránk. Nagy ez a szám? Nagy, de nagyon reális! Hogy mennyire az-,- azt a legutóbbi járási tanácsértekezletek mutatják. A.községek igénylik. . az iskolafejlesztést, példák százai állnak már az effajta vállalkozás előtt. Harminchat újabb tantermet jelent ez! Üzemek, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok teremtő akarata nyomán ülnek ma vizsgák előtt új tantermekben a kicsi iskolások. Ezeknek a teremtő embereknek a neve is le van rakva mindörökre az új tantermek alapjaiba. Üj és új nevek születnek ebben az évben is, az új iskolákkal, új termekkel. Sokszáz név! Sokezer név! Épülnek a mi iskoláink, ahol a mi gyermekeink rakják már a jövő alapjait. y-b 70 kirándulás -70 különjárat a kisvárdal járásban Az 53 sz. Autóközlekedési Vállalat Kisvárdai Főnöksége a nyárt utasforgalom csökkenésének- ellen- súlyozására kiránduló különjáratokat szervezett az idei nyárra. Ez részint a főnökség találékonyságát dicséri, hogy igyekszenek a nyereségtervet teljesíteni, másrészt képet ad arról, hogy menynyire megnőtt az emberek igénye, 70 különjárat lesz, amelyeknek úticélja egyrészt Aggtelek, Lillafüred és hazánk más szép tájai', másrészt: jónéhány sportrendezvényt is felkereshetnek a különjáratokkal az érdeklődők. 70 különjárat nagy szám egy járás területén. Ezt 14 autóbusszal ellátni nem kis dolog. Mindkét oldalát nézve: öröm ez a hír, AZ ÖREG KERTÉSZ 2
