Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-04 / 130. szám

1958. JÚNIUS 4, SZERDA KELETMAGTARORSZAO s A francia helyzetről Párizs, (MTI): A francia nem­zetgyűlés alkotmányjogi bizott­sága a hétfő esti órákig tárgyalta a kormány alkotmányreform- módosító javaslatát. A bizottsági tagok „köztársasági frontja” is­mét kialakult és végül 21 szava­zattal 11 ellenében — kilencen tartózkodtak a szavazástól — je­lentős módosítások árán fogadta csak el De Gaulle alkotmányre­form-tervét. A kommunisták, a radikálisok és az MRP bizottsági tagjai szavaztak együtt. A kor­mány javaslatát csupán a balol­dali függetlenek és a köztársasági szocialisták tették magukévá. A szocialisták tartózkodtak a szava­zástól. Az alkotmányjogi bizottság mó­dosításai közül a legjelentősebb az, hogy a parlamentnek kell megvitatni az alkotmány reform­ját, De Gaulle elgondolása az volt, hogy a parlamenttel megszavaztatja az alkotmány­reform elvi elfogadását és azután a parlament ellenőr­zése nélkül maga dolgozza ki, hogy milyen előírásokkal váltsa fel a jelenlegi alkot­mány szakaszait. A nemzetgyűlés 21.30 órakor összeült. A kormány padsorában ez alkalommal már helyet foglalt De Gaulle is. De Gaulle tábornok hétfőn este a nemzetgyűlésben kijelentette: „Ha Önök nem adják meg ne­kem a felhatalmazást és az eszkö­zöket az alkotmány megreformá­lására, akkor a kormány nem ma­radhat fenn ma éjszakánál to­vább”. A tábornok a zsúfolásig megtelt nemzetgyűlésben mondott öt per­ces beszédével választás elé állí­totta a képviselőket, hogy vagy el­fogadják javaslatát az „előzetes” alkotmány reform-törvény javaslat­ra, vagy „visszamegy falujába". De Gaulle tábornok beszédét a nemzetgyűlés elnöke felé fordulva mondotta mikrofonba úgy, hogy közben háttal állt a teremnek. Le Troquer, a nemzetgyűlés el­nöke, aki az elmúlt válságos na­pokban nem titkolta, hogy hatá­rozottan ellenzi De Gaulle kor­mányalakítását, nyomban félbe­szakította a tábornokot és így szólt: „szabadna egy technikai ta­nácsot adnom. Ügy gondolom, job­ban tenné, ha a pad elé állna és szembefordulna a hallgatóság­gal", De Gaulle beleegyezóen bólin­tott és helyéről előlépve a nem­zetgyűlési képviselőkkel szembe­fordulva mondotta el beszédét. De Gaulle beszéde világosan azt jelenti, hogy ha a nemzetgyűlés az éjszaka nem szavazza meg a törvényjavaslatot olyan formában, ahogyan azt benyújtották, akkor kormánya azonnal lemond. De Gaulle tábornok rövid be­szédének elmondása után ismét elfoglalta helyét a kormány tag­jainak padsorában és az ezután megnyíló vitában felszólaló kép­viselők beszédeit hallgatva, időn­ként jegyzeteket készített. Jacques Duclos, a Francia Kom­munista Párt nevében hangoztat­ta, hogy De Gaulle tábornok be­iktatása a köztársaság elárulása volt. „A beiktatás ellen szavaz-< tunk tegnap — mondotta —, mertj az tűrhetetlen támadást jelent a J szabadságjogok ellen. Ugyanígy J ellene fogunk szavazni a kormány J alkotmányreform-törvényjavasla- « tának is”. « Az általános vita után az ülést < felfüggesztették. 1 Sztrájkok Eszak-Franciaországbau Hétfőn főleg Észalt-Franciaor­szágban voltak jelentősebb sztráj­kok. A sztrájkoló munkások a munkabeszüntetéssel tiltakozni kívántak De Gaulle tábornok ha­talomra kerülése, a személyi ha­talom bevezetése ellen. Douai körzetében igen sok bá­nyász lépett sztrájkba. A Nord megyei Denain vasasai közül is többezren sztrájkoltak. Villerupt j vasipari üzemeiben is többezer volt a sztrájkolok száma. Allier j megyéből szintén érkeztek sztrájk­hírek. A CGT-hez tartozó dolgozók in-J ditották el mindenütt a sztrájkot.« Csatlakozott hozzájuk több ke-3 resztényszocialista és szocialista j munkás is. A Szocialista Internacionálé nagyon súlyosnak találja a francia helyzetet Párizs, (Reuter): A francia nem­zetgyűlésben a keddre virradó éjszaka a kormány által oeter- jesztett alkotmányreform-törv ény- javaslat vitájában De Gaulle tá­bornok másodszor is 'felszólalt, hogy kifejtse, miért ellenzi ízt a kommunista módosítási indít­ványt, amely szerint a majd elő­készítendő alkotmányreform-ter- vezetet előbb a nemzetgyűlésnek kell beterjeszteni jóváhagyás vé­gett, mielőtt azt a népszavazásra bocsátanák. , A nemzetgyűlés a vita befejezé­sével áttért a szavazásra. A kommunista módosító indít­ványok elutasítása után az elő­zetes alkotmányreíorrr.-törvényja- vaslatot módosítás nélkül tették fel szavazásra; A francia nemzet- gyűlés háromszázötven szavazat­tal százhatvanhárom ellenében el­fogadta a De Gaulle tábornok ál-J tál benyújtott alkotmányreform- j törvényjavaslatot. A kormány által beterjesztett 1 alkotmányreform-törvény javaslat ' tehát megkapta a szükséges két­harmad többséget. A nemzetgyűlés ülése éjjel há­romnegyed egykor ért véget. A következő ülést kedden dél-« után három órára tűzték ki. A nemzetgyűlésben hétfőn éjjeli lefolyt szavazás előtt Pineau volt; szocialista külügyminiszter beje­lentette, hogy azok á szocialista < képviselők, akik vasárnap De; Gaulle beiktatása ellen szavaztak, j az alkotmányreform-törvényjavas-; latánál tartózkodni fognak a sza­vazástól. Ez mintegy ötven szava-! zatveszteséget jelentett a Del Gaulle-el szembenálló erőknek. l\agTgyúlés Algírban — Sonselle és Massu: felszólalása : Algír, (Reuter): Hétfőn este Algirban ötezres tömeg gyű11 össze a főkormányzói épület előtt. A tömeghez beszédet intézett Jacques Soustelle, hangoztatva, hogy viseltessék bizalommal De Gaulle tábornok és vezetői iránt. „Célkitűzéseink nem változtak — mondotta Soustelle. De Gaulle tábornok ellenségei még mindig erősek és a tájékoztatásnak több forrása még mindig a tábornok ellenségeinek kezén van. Ezek egyenetlenséget igyekeznek kel­teni. Sorainkban azonban nem létezik egyenetlenség. Az a tény, hogy Massu tábornokkal együtt állok itt ezen az erkélyen, bizo­nyítja a hadsereg a „közüdv- ; bizottság" és Algéria népének egy- J ségét". ; Massu tábornok a tömeghez in­tézet beszédében azt állította, hogy rövidesen döntésekre kerül sor, amelyeket május 13 óta várnak A tábornok hangoztatta, hogy ha­marosan megszűnik majd minden esetleges borúlátás. Az Algirban hétfőn este tartott sajtóértekezleten Neuwirth had­nagy, az összalgériai „közüdv-bi- zottság” szóvivője annak a véle­ménynek adott kifejezést, hogy szerdán estére — vagyis De Gaulle tábornok algíri látogatá­sinak napján — megoldódik min- '■ n Algériával kapcsolatos kéri dés. Már most jelentkezhetnek a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók a jövö évi talajjavításra A kormányzat a jövő évben szinte korlátlan lehetőséget és je­lentős anyagi támogatást nyújt mind a termelőszövetkezeteknek, mind pedig az egyénileg gazdál­kodóknak a savanyú és lúgos ta­lajok javításához. A munkálatok jó megszervezése és gyors lebonyolítása érdekében azok. akik a jövő évben talajjaví­tást akarnak végeztetni, már most jelentkezhetnek a területek sze­rint illetékes járási vagy megyei tanács mezőgazdasági osztályán, illetve a talajjavító vállalat ki- kirendeltségeinél. A talajjavítást az Országos Me­zőgazdasági Minőségvizsgáló In­tézet tudományos talajvizsgálata előzi meg. Ezt az OMMI kiren­deltségek díjtalanul, az állam költ­ségén intézik. A hatóanyagok ál­lomásig történő szállításának költ­ségeit ugyancsak az állam viseli. A helyszínre szállítás, tárolás és kiszórás, ha azt a talajjavító vál­lalattal végeztetik a megrende­lők, mázsánként mindössze 1,60 forintba kerül. A budapesti Talajjavító Válla­lat a közeljövőben az ország kü­lönböző vidékein nagyszabású be­mutatókat rendez. Lacheroy ezredes, az algériai tá- jéüoztató szolgálat vezetője han­goztatta, hogy az aigériai „köz- üdv-bizottság” „teljes fegyelme­zettséggel és lelkesedéssel” akar­ja támogatni De Gaulle-t. Arra a kérdésre, hogy mit ért „éberség" alatt, az ezredes így válaszolt: „egységesek maradunk és figyelemmel kísérjük az ese­ményeket". Hozzáfűzte: „Gondo­lom, önök tudják, hogy mi tör­ténne, ha De Gaulle tábornok kénytelen lenne visszatérni Co- lomeybe. Ebben az esetben külö­nösen ébereknek kellene len­nünk”. hr Párizs, (AFP): A Köztársasági Tanács 260 szavazattal 48 ellené­ben módosítás nélkül elfogadta a törvényjavaslatot, amely teljha­talmat ad a kormánynak. A „Leóm ló bástya“ A francia New Statesman írja vezércikkében a fenti címmel: A francia demokrácia harc nélkül hal meg. Ha a legtöbb francia munkás látszólag félre­állva is nézi. hogyan veszik el szabadságjogát, ez még nem je­lenti, hogy érzéketlen szemlélő­je az eseményeknek. Mint pári­zsi tudósítónk jelentette, a szer­dai párizsi tüntetés sikere meg­mutatta, hogy a szocialista veze­tőség mekkora múlasztást kö­vetett el, amikor nem szólított harcra. Valóban, Mollet és társai bekapták azt a csalétket, hogy De Gaulle beveszi maid őket kormányába. Pártjuk tagságá­nak zöme azonban tudja, hogy elszalasztottak minden alkalmat a francia demokrácia megmenté­sére, mert a vezetők nem voltak hajlandók az egész munkásosz­tály — a kommunistákat is be­leértve — erejéhez folyamodni, még korlátolt célok érdekében sem. Nem sok kétséget kell táp­lálni az iránt, hogy ez az új rendszer milyen formát ölt majd, bár valószínű, hogy csak fokozatosan veszik le az álarcot. Hindenburghoz hasonlóan, De Gaulle is „falábú óriás", ereklye a múltból, amely csupán arra szolgál, hogy elrejtse a „sors embereit”, akik az árnyékában rejtőzködnek. Az ő hitleri vé­dence még nem lépett ki a szín­re, de máris tudjuk, miféle em­ber lehét. A szélsőséges telepe­sek, akik már gyakran ráerősza­kolták politikájukat határozott párizsi miniszterekre is. nem sok ellenállást várnak ettől az öre­gedő primadonnától, aki hatal­mi nyárutóját csak az ő erőfeszí­téseiknek köszönheti. De Gaulle jelszavai homályosak, s a de­mokraták Franciaországban és a külföldön is éppen ebben a két­értelműségben igyekeznek vigaszt találni. De elfelejtik, hogy Sous­telle és Massu fogják e jelszava­kat értelmezni. „A francia nemzeti újjászüle­tés a papíron ragyogó szólam, a gyakorlatban azonban jelent­het-e mást, mint Audin meggyil­kolását. a szakieti asszonyok és gyermekek bombázását, a sajtó- és a szólásszabadság megszünte­tését? Sok brit kommentátor megkönnyebbülését fejezte ki. hogy elkerülték a polgárháborút, és a tábornok tiszteletben tar­totta az alkotmányjogi előíráso­kat. Az igazi hangot azonban a korzikai felkelés vezére ütötte meg: „Vége annak, hogy zsidók és értelmiségiek kormányozza­nak" — ujjongott. Magábanvéve is katasztrófa az, hogy ledől a szabadság fran­cia bástyája. A francia demok­rácia döntő fontosságát nem le­het azzal mérni, hogy a francia nemzet gazdasági és katonai ere­je viszonylag hanyatlott, s im­már kisebb szerepet játszik a vi­lág ügyeiben. Franciaország min­dig jelkép volt, nemcsak egy or­szágot jelentett, hanem egy ci­vilizációt. Ha Párizsban kioltják a szabadság lángiát. a szabad­ság védelmezői mindenütt el­csüggednek — ellenségei pedig felbát módnak. A háború óta túl­ságosan is félvállról vettük a fasizmus újjászületésének esé­lyeit. A fasizmus csupán azért szunnyadozott. mert nem volt olyan támaszpontja, amelyről friss hódításokra indulhatott volna, mert Hitler egyedül élet-, benmaradt társai, Salazar és Franco, elszigeteltek és tehetet­lenek voltak. Most azonban Európa szívében rendezi be fel­legvárát. így tehát De Gaulle visszaté­résének sokféle kiszámíthatat­lan nemzetközi következménye lehet (a háború kiterjedése Tu­néziára, a válság a NATO-ban); — döntő tény az marad, hogy ai fasizmus learatta első jelentős győzelmét a háború után, hogy nagy és hatalmas országot fog­lalt el, amely hamarosan atom­fegyverekkel is rendelkezni fog, igy tehát megvannak az eszkö­zei, hogy segítse és felfegyve­rezze külföldi híveit. A demok­ratáknak már meet fel kell ké­szülniük mindenütt a védeke­zésre. A nők világkongresszusa felszólította as E\SZ Biztonsági Tanácsát> hogy tépjen közbe a nukleáris jegy terekkel végzett kísértetek haladéktalan megszüntetése érdekében Az MTI bécsi tudósítója jelenti: Vasárnap délelőtt a bécsi Sophien- íeremben megkezdődött a Nem­zetközi Demokratikus Nőszövetség ÍV. Világkongresszusa, amelyen 76 ország nőmozgalmanak képvi­selői vannak jelen. A kilenctagú magyar küldöttség vezetője Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Szövetségének elnöke. Anna ‘Tomik, az Osztrák Nők Demokratikus Szövetsége bécsi szervezetének e.nöke az osztrák ióváros asszonya.nak és lányainak nevében szívélyesen köszöntötte a világ minden tájáról egybesereg- lett nőküldötteket. Ezután megválasztották a kong­resszus hatvan tagú elnökségét. Az elnökségben Erdei Lászlóné is helyet foglal. Eugenie Cotton, a Nemzetközi Demokratikus Nószövetség francia elnöknője mondott ezután beszé­det. A küldöttek egyhangúlag jóvá­hagyták Cotton asszony javasla­tát, hogy a kongresszus távirat­ban szólítsa fel az ENSZ Bizton­sági Tanácsát, vesse latba egész tekintélyei és befolyását annak érdekében, hogy a Szovjetunió példáját követve jjz Amerikai Egyesült Államok es Nagy-Bri- tannia is haladéktalanul szüntesse meg a nukleáris fegyverekkel vég­zett kísérleteket. . Cótton asszony ezután vázolta azt a hősies és áldozatos küzdel­met, amelyet a gyarmati és fél­gyarmati országok népei függet­lenségükért vívtak és vívnak. A Nemzetközi Demokratiku* Nószövetség elnöke felszólította a világ asszonyait a békeharc foko« zására. A vasárnap este tartott plenáris ülésen megválasztották a kong. resszusi bizottságokat. Hétfőn a kongresszus újabb együttes ülést tartott, majd a napirenden sze­replő kérdések megtárgyalásara három tagozatra oszlott. A nők bécsi világkongresszusa előreláthatólag szerdán este, vagy csütörtökön délelőtt fejezi be munkáját. j London, (MTI): A Szocialista | Internacionálé Londoni Irodája j megvitatta a francia helyzetet, amelyet a Press Assotiation érte­] sülése szerint olyan súlyosnak ta-; Iáit, hogy a tanács jövő héten; I Brüsszelben tartandó teljes ülése! ! elé utalták annak megvitatását. ! 4 A Francia nemzetgyűlés megszavazta a De Gaulle által beterjesztett aikotmányreform-lör vényjavaslatot

Next

/
Thumbnails
Contents