Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-20 / 144. szám

4 KELETMAGYARflRSKÁO 1358- JÉNIU5 "0, PÉNTEK HÍREK 1958. június 20, pénlck, Rafael „Bogaras“ kenyér Szó sincs arról, hogy a hétköznapok „futamában’’ még a +~ vak, anyagok is „megbogarasodnak” — lévén bennük rosszindulat, nyugtalanság. A szó leghasználatosabb értelmé­ben most éppen azt a kenyeret tálaljuk fel, amelyben a mi­nap valami csodabogarat találtak. Nem éppen dicsérő okle­vélként, inkább azt szeretnénk, ha az említett bogaras ke­nyér éppen annak a fehérruhás péknek az asztalára jutna, aki a legj -bban ludas a kenyérben talált rejtelmekért. Tör­ténetünk színhelye a Sóstói úti bölcsőde, de nem különben a sóstói étterem, ahol pedig egy „pléh-bogár”, magyarul egy pléh-plomba akadt a fogak közé. A jóétvágyú „áldozatok" az első pillanatban — a sváb­bogár váratlan felbukkanásakor — azt hitték, tréfát űz velük a véletlen. De a „legilletékesebb" kényszeredett humora el­állította a lélegzetet, mondva: .. a moszatnak nincs szár­nya"! Félretéve a kesernyés mosolyt, igyekszünk megkérdezni a sütőipar vezetőit, mikor jön el az az idő, amikor nem kell tartani ilyen kellemetlenségektől, legfontosabb élvezeti cik­künk szennyeződésétől, s mikor veszik el a hibázok kedvét hasonló „meglepetések” ajándékozásától? BERENDEZIK a közeljövőben m Magyar-Szovjet Baráti Társa­iéig klubját városunkban, melyben ganlag könyvtár, lemezjátszós- rádiő és több szórakozási lehető­ség várja a baráti körök tagjait, •k MEGKEZDTÉK a megyei kór­házban a gyermekosztály átalakí­tási munkálatait. Ugyancsak hozzáláttak az építők a korsze­rűen tervezett kazánház és mosó­konyha alapozásához Is. ★ ÉRTÉKES könyvjutalomban ré­szesültek a Lenin születése évfor­dulója alkalmából meghirdetett irodalmi pályázat győztesei. Az irodalmi versenyre összesen 64 középiskolás tanuló nevezett be. Tizenkét fő került be a döntőbe és közülük négyen nyertek díjat. Könyvjutalmat kapott: Csömör Klára (Zrínyi Gimnázium), Ardai Árpád (Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium), Szilágyi Er­zsébet és Fodor Ilona, mindketten a Zrínyi Leánygimnázium diai­jai. MEGYÉNK sebészorvosait a most lezajlott magyar sebész­kongresszuson dr. Eiser Árpád, az 1. számú sebészet főorvosa, és adjunktusa dr. Romhányi Tibor, valamint dr. Hartos János adjunk­tus képviselte. A kongresszuson járt sebészorvosok beszámolnak kollegáiknak az ott szerzett ta­pasztalataikról. ★ ÖTSZÁZÁN jelentkeztek eddig az IBUSZ-nál a vasárnap Deb­recenbe induló „futball-különvö- natra". A Nyíregyházi Építők csa­patát jelentős szurkolótábor kíséri a debreceni mérkőzésre, ★ ÜJGURGONYAT szállítanak a fővárosba és Csehszlovákiába a Rakamaz, Tímár, Tiszanagyfalu, Virányos-tanya és a környék tele­pülései, Eddig a legtöbb burgo­nyát a tiszanagyfaluiak szállítot­ták az állomásra — tizenkét va­gonnal —, melyből nyolc vagon­nal Csehszlovákiába irányítottak. •ér ÜJ NYOLCOSZTÁLYOS álta­lános iskola létesült a volt Guszev-laktanyában 13. számú általános iskola néven. Az általá­nos iskola körzetéhez tartozik a Róka-bokori út mindkét oldala és a tőle délre eső terület, valamint a MAV-pályaudvar, a Móricz Zsigmond utca az Ér-csatornáig, s az Ér-csatornától nyugatra eső rész. A beiratkozás június 23-án és 24-én 8—13-ig és 14—18 óráig történik meg. ■A ÓVODÁSOK vizsgáztak a nyír­bátori 4. számú óvodában az el­múlt napokban. Az óvodától bú­csúzó 30 kisiskolás gyerek ünne­pélyén mintegy 300—400 szülő, rokon, hozzátartozó jelent meg és gyönyörködött az óvod,ások vizs­gaelőadásában. KÜLÖNVONAT ÉS AUTÓ­BUSZ DEBRECENBE A .TÉGREVÜRE AZ IBUSZ külön autó- buszjáratot indít június 24-én a Debrecenben ven- dégszereplö Budapesti Jég- revű előadására. Az autó­busz dija 55 forint, a Jég- cocktail árával együtt. — 29-én, vasárnap pedig mint­egy 500 fő részvételével külön IBUSZ-vonat indul, reggel fél 8 órakor a Jég- revű előadására. Részletes felvilágosítással az IBUSZ dolgozói szolgálnak. Nyírségi nyárelők... Jegyzetek Rohod monográfiájához TELT HÁZ ELŐTT mutatták be tegnap délután a Béke-film­színházban a cannesi filmfesztivá­lon Arany Pálma-díjat nyert „Szállnak a darvak” című film- alkotást. Hasznos határozat A baktalórántházi járási párt- bizottság nemrég ülésen tárgyalta meg a gépállomás munkáját, hely­zetét. Az ülésen határozat szüle­tett, amelynek egyik pontja szó­szérint a következő: A gépállomás, mint a falusi kultúra központja, eddig hiányo­san töltötte be ezt a feladatát. A jövőben ezen a téren is előbbre kell menni. Nemcsak úgy, hogy kultúrcsoport legyen a gépállomá­son, hanem úgy, hogy a község dolgozóit a termelést elősegítő mezőgazdasági szakkérdések meg­ismerésében segítsék. A gépállo­más szakemberei állandóan végez­zenek szakpropagandát a dolgozó parasztok között. Nem sok kommentárt kell ehhez fűzni. A baktat pártbizottság he­lyesen látta meg, hogyan kell a gyakorlati kulturális munkát eredményessé tenni. Gépállomá­saink szerte a megyében valóban olyan kulturális központokká válhatnak, amelyek mezögazda- sápi szakismereteikkel jelentősen segíthetnek dolgozó parasztsá­gunknak munkájuk ésszerűbbé, gazdaságosabbá tételében, egyszó­val mezőgazdaságunk fejlesztésé­ben. Egy távolodó lovasfogat trap­polásának zaja lassan elvesz a főutca csendjében. Felszáll a porfelhő is, s a nyugovóra tartó nap sárgás sugarai újra átkarol­ják a mozdulatlan csendet. A kis meszelttörzsű akácok táján, a rohodi kövesút mentén megszo­kott már ez a kép. Olyan, mint a legtöbb Tiszán-inneni község június délutánja. Ilyenkor, nyár­elő tájt’ korán csikordul a kulcs a falusi ház köpenyegajtaján, s eljön a késő este is, mire a dűlő- utakon pihenőre térnek a ba­rázdák örök szerelmesei. Ide- benn azonban néptelenek a ház­sorok. Az idegennek kicsit fur­csa is, és szinte jólesik, hogy hosszú várakozás után a kanyar­ban megpillanthat két embert. Jön a két közeledő, öregek mindketten. A férfi sötét, zsíros szegélyű kalapban, derekáról le­csúszott „surccal”, míg a néni­kének még a tooánkája is fe­kete. Nem mintha gyászolná­nak, dé falun a sötét szín úgy hozzátartozik még a delelőn túli korhoz, min* menyasszonyhoz a koszorú .. . Elhaladnak, a meg­szokott köszönéssel, s nekem úgy tűnik, mintha egy ember­öltőt vinnének magukkal... Egy kotloaija tojás Őszintén mondom, úgy érez­tem: Rohodon még minden a regi. Igaz, meg-mégcsodáltam az egyre több vasvirágos drótkaput, meg a zárt ablakok mögötti csip­kefüggönyöket, de mégis haj*ott a kíváncsiság: mennyit változott itt az élet a bő évtized alatt. S mert a kíváncsiságnak a sze­rencse is kedvezett: a hosszú útról visszatért elnököt elcsíp­hettem a tanácsházán. És milyen furcsa is, ha egy­em bér emlékezni kezd! Cigaret­tára gyújt és a füst mögül vil­lantja fel az elmúlt idők képeit. A korábbi .nyíri nyárelőket... — A homok, itt, Rohod hatá­rában savanyú volt, a zsellérek élete meg annál keserűbb. De még az a savanyú sem a pa­rasztemberé volt.. . Vagy hat nagygazda uralta itt az egész határt. Kérdezzen meg az elv­társ bárkit: hány valamirevaló ház volt a községben? Jóformán egy kézen meg lehetett szám­lálni. amelyik alatt kő volt. Kis zsúpfedeles . mereglyék“ mere- deztek itt halomszámra . .. S a „mereglyék”, a négycölö- pös házak lakóinak valósággal könyörögni kellett, hogy^munkát kapjanak. — Ilyenkor, kapálás idején a tyúkok voltak a zsellérek meg­ír,entői. Mert az nem úgy volt, hogy elmegyek a gazdához és kérek egy darab harmadost. Egy kotlóalja tojást kelte’t vinni, vagy aki ezt nem tehette, az ..elöljáróban” íelásía a tulajdo­nos kertjét, míg végre kijelöl­ték számára a kapálni valót. Négy tanya bevándorol Így telt, múlt az idő, s a'Ro- hod-Jánki Jegyzőség mit sem tett a falu életének jobbításáért. S ha az ember érdeklődni kíván a szociális helyzet iránt — ke­serű nevetés a válasz. Ha jött a tavasz, meg a nyárelő, még a gyermekeket is kivették az is­kolából — mint a legtöbb he­lyen. Betegnek lenni egyet je­lentett a halállal! Volt is teme­tés az éhség és a rossz táplálko­zás miatt, hogy szinte belefáj­dult az ember szíve ... De jött negyvenöt, a felszaba­dulás és Rohodon is más tavasz köszöntött be. Először is kiosz­tották a földet. A kis lélekszámú községben volt olyan, aki tizen­két holdat is kapott. — Más volt már akkor a jú­nius. Az emberek saját földjü­kön nagyobb kedvvel dolgoztak és meg is volt a látszatja. Még el sem múlt jóformán az első esztendő, a négy tanya volt zsellérei, cselédemberei „beván­doroltak” a községbe. Üj háza­kat építettek s nagyobb darab kenyeret, meg szalonnát raktak a tarisznyába is. Egy lány hüstelte Ha kicsit későn is, de a ro- hodiak is ..megízlelték’’ a közös munka előnyét. Termelőszövet­kezetet alakítottak egynéhányan. A többség azonban tíz köröm­mel ragaszkodott a juttatott földhöz. Aztán elkezdődött egy új korszak Rohod életében. A községben dolgozók munkájuk­kal akarták bebizonyítani elha­tározásuk helyességét. Ifj. Fekete Józseféknél. ott. a Virág utcán aztán hamarosan kitört a „krakk ’. Az idősebb lány, Mária odaállt apja elé és kérte, lépjenek be ők is. Fekete hallani sem akart róla. Mária azonban nem tétlenkedett: egy­maga állt a közösbe. Aztán, ahogy eljött az évvége, a zár­számadás ideje, csaknem. art; egész falunak tátva maradt a szája: Mária többel keresett egy­maga a szövetkezetben, mint Fekete egész (fsaládja a. 12 hold földön. A folytatás már érthető: ifj. Fekete József belépését sok gazda elhatározása követte. De nem is csoda, hisz’ Fekete egy év alatt annyira vitte, hogy ko-, vácsolt vasból 40 méteres kerí­tést csináltat a háza elé. Másfélszer akkora a falu S ha a szó a7, idei nyárelőre terelődik, még a hangnem is megváltozik. — Negyvenöt óta másfélszer akkora lett Rohod. A múltban, még kétszáz „vertház” is alig volt, ma pedig 80—85 új ház tolja ki a falu határát. Ott van például Zakor Ferencné. A múlt­ban egy kis égrenyílóban éhezett egész éven át, most meg annyi terméskövet hozatott az új ház épí*éséhez, hogy ablakig is felér; majd a kő. A közösben már any-! nyira vitte, hogy minden anyaga1 megvan az építkezéshez. De nemcsak új házsorok nő­nek ki a földből Rohodon. Sokat adnak a középületekre is. A kul- túrház hamarosan készen lesz, s a 13 százalék községfejlesztés­ből újabb utakat javítanak meg. Jobban élnek az emberek is. Hetente háromszor töltik meg a mozihelyiséget a rohodi embe­rek. De több sört is isznak, mit valaha... Pedig még messze tartunk a szabad élet emberöltő­jétől 1 Angyal Sándor □aagaaüDammDmoDDaaomQtrüaaooaaaaoaaaaam § A hűség próbája c r # ^ r h (A tegnapi díszbemutató után) p Milyen megrázó és szenvedélyes is tud lenni a boldogság C C szomjuhozása. Várni valakit, aki talán mégiscsak eljön, aki- C C nek mosolya visszajár az álom óráiban, aki történetesen ép- r P pen fegyvert ragad abba a kézbe, amellyé! nem sokkal előbb C r még puha lányarcot simogatott. A nézőtéren visszafojtott p p csend, alig leplezett könnyes együttérzés, a figyelő talán £ r észre sem veszi, hogy maga is a cselekmény részese lett. Csu- E C pán néhány perc az egész és máris együtt lélegzik, verekszik p p Veronikával, akinek hűségét és íratlanul is érvényes menj-- r □ asszonyi fogadalmát a háború teszi megrendítő próbára. A p C szív és az értelem roppant tusakodása ez, mely ha ídeiglene- r g sen veszít is, mégis mindvégig tiszta marad. Csak a test bot- C t ük meg, de akkor is milyen pillanatokban! Orkán zúg, túz- P É vészek fénye lángol és a bombáit robbanásában pofonok csát- r r togó sortüze vegyül. Micsoda kép, micsoda szituáció! Nem £ C szépít, nem lakkoz, hanem csak azt adja, amely abban a pil- p p lanatban való: a törött üvegcserepek félelmetes zörgése, r r amint Márk Veronika elalélt testét ideiglenesen hatalmába C Z keríti. C 3 A „Szállnak a darvak” kétségkívül a legjobb szovjet C “ filmek közül való. Méltó társa Pudovkin, Eizenstein és r » Donszkij alkotásainak, akik a huszadik század első harmada- L 3 ban oly magasra emelték ezt az újkeletű és milliók érzését, p 3 befolyásoló művészetet. r j Kalatozov a „Szállnak a darvak’’ rendezője ugyanezt az p ő utat követi. A győzelem fő tényezője az a páratlanul merész f- és szuggesztív látásmód, amelynek alkalmazásával a rendező C ' az eseményt, s mondhatni a történet csaknem minden moz­= zanatát az igazi élmény hőfokára hevíti. Az utóbbi évek szov- C = jet kísérletei után végre a „Szállnak a darvak” olyan meg- p ! lepetéssel ajándékozott meg bennünket, amely a szocialista p- filmművészetet ismét mérföldes léptekkel viszi előre. C Ha a cselekményt vizsgáljuk, ez tulajdonképpen hű tol- £ 3 mácso’ója a buktatókon át is győzedelmeskedő hűségnek. Ma- c j ga a váz igaz, meglehetősen köznapi, de a szereplők mégis r 3 kiragadják ebből a millióból, és jóval az átlag fölé emelik. C H Gondoljunk csak Batalov vagy Tatjána Szamojlova alakitá- p J sara, akik ezzel a filmmel szinte egyik napról a másikra a C ? legrangosabb művészek sorába léplek elő. Játékuk közvetlen p M és egyszerű, mégis a belső átélés olyan hőfokát teremtik , □ meg, amelyre csak a különleges adottságú művészek képe- C 3 sek. A rendezés és az alakítás így végső soron szoros egy- p g ségbe olvad, amelynek értékét már a cannesi filmfesztiválon t □ is méltóképpen jutalmazták. Egyébként is az olyan jelene- C 3 tok, mint Veronika sodródása a tömegekben, Borisz, megren- p ri dílő viziós haláltusája, vagy az a pillanat, amikór a szere- C 3 tett fiú halálát megtudja a lány: azok a szappanos és tehe- p =j tétlenül aláhulló kezek, a képszerű kifejezés legmagasabb c □ csúcsát jelentik. C =} Ezt a filmet mindenképpen látni kell! Látni, mert. hu- p =j mánumra, igaz emberségre és a háború gyűlöletére nevel. fc 5 Arra figyelmeztet, amely még ma is lidércnyomás, amelynek C 3 elhesegetéséért cselekedni egy pillanatig sem szűnhetünk r- 3 meg! <K. T,i C 3 ___ 0

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents