Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-20 / 144. szám

1958. JÜNIÜS SO. PÉNTEK KEGETMAGTARORSZAG S Holnap nyiíja kapuit a 1 iszántúli Tenyészállat Kiállítás és Vásár A TISZÄNT0L1 megyék Deb­recenben — hosszá szünet után — ez évben újra megrendezik a ha­gyományos Tiszántúli Tenyész­állat Kiállítást és Vásárt. Ezen a rendezvényen megyénk is részt- vesz. A megyénk mezőgazdaságá­nak fejlődését bemutató fényké­pes dokumentumok, grafikonok, tablók, növényminták mellett ott lesznek a legjobb állattenyésztő gazdaságok kiváló állatai. Ott láthatjuk a híres hajdúi, békési állattenyésztők sorában a Sza­bolcs megyei gazdaságok neveit is. Az ALMÁJÁRÓL, burgonyájá­ról híres Balkányi Állami Gazda­ság két tehénnel, két üszővel és egy tehéncsaláddál vesz részt. Megcsodálhatják a látogatók me­gyénk leghíresebb állattenyésztő telepének, az Ópályi Tangazda­ságnak országos hírű borzderet bikáit' és üszőit. Tiszabercelröl Bodnár, György és Venesellőről Szummer András kistenyésztők is kiállítanak egy-egy bikát. MEGYÉNK sertéstenyészetét a Nagykálioi Kísérleti Gazdaság, a Nyíregyházi Sertéstenyésztő Vállalat és a Gyulatanyai Kísér­leti gazdaság mutatja be. — Kiállítják a legkiválóbb mangali­ca egyedeket és a mind nagyobb teret hódító magyar fehér hússer­tés legjobbjait. . A juhtenyésztők is kitesznek magukért. Ott láthatjuk majd a Kemecsei Állami Gazdaság merinó tenyészetének legjobb egyedeit, az Ópályi Tangazdaság ugyancsak merinókat visz, a Nagy káliói Kí­sérleti Gazdaság cigája fajtákkal és keresztezett cigájákkal gazda­gítja a - látnivalókat. A nagydo­bosi Petőfi Termelőszövetkezet 5 < darab kiváló kossal vesz részt. Dankó András nyírmeggyesi kis­tenyésztő ugyancsak kosokat állít < ki. A MEGYEI kiállítók csak egy! kis részét adják a gazdag kiállí-« tásnak. A szabolcsi és szatmári! érdeklődők ott láthatják és ta-j nulmáriyozhatják az egész Tiszán­túl gazdag állatkultúráját. Talál- j kozhatnak a hortobágyi csikósok- < kai, juhászokkal, a Sárrét és J Szolnok megye nagy pusztáinak; pásztornépével. Hasonlóan gazdag lesz a nö-J vénytermelés bemutatása is. A] kereskedelem pedig bő választék­kal készült fel az egyhetes tiszán-j túli vásárra. Cs. B, < Sok jó ötletet és javaslatot valósítanak meg a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban] Meglátszik a termelési sikerek­ben, hogy a Tiszavasvári Alka­loida Vegyészeti Gyárban minden harmádik dolgozó kommunista. A pártszervezet nem mulasztja el az elvtársak figyelmét a termelésben való helytállásra — valamint a jó ötletek'és javaslatok megvaló­sítására irányítani. Taggyűlésen is napirendre tűzték a dolgozók ja­vaslatainak sorsát és megbeszél­ték a további tennivalókat. Félmilliós megtakarítás A gyár az elmúlt öt hónap alatt is gazdaságosan dolgozott, s (amellett az esedékes tervet 120 százalékra teljesítette. Műszaki intézkedésekkel, ésszerűbb mun­kavégzéssel például a nyers iimorphin-kihozatalt 51 százalékról 154 százalékra emelték. 1957. II. »félévének eredményéhez viszo­nyítva 5.9 százalékos önköltség- csökkentést értek el. Közel fél- | millió forintot takarítottak meg. A megtakarításhoz hozzájárult ’többek között egy javaslat meg- < valósítása is. Korábban idegen fuvart vettek igénybe a szénszál­lításhoz. A javaslat szerint a vas­úttól a gyártelepre vezető sínpár­hoz két váltót szereltek be, és a szállítást most már kuli-motor se­gítségével végzik, az idegen fu­vart kiküszöbölve. Három hónap alatt 40 ezer forint megtakarítást eredményezett ez. Értékesítés — négyszeres áron Sor került többek között áhnak a javaslatnak a megvalósítására is, hogy térjenek rá a gyárban a gyártott alapanyagok „kiszerelé­sére”, például: tablettázására. — Eddig ugyanis csak gyógyszer alapanyagot értékesítettek. Most kevés ráfordítással a négyszere­sére tudják növelni az egyes gyógyszerek piaci árát Jelentős ez annál is inkább, mivel ex­portra szállítanak, és a tablettá- zott gyógyszerért négyszeres valu­tát kapunk! Már hat készítmétiy- nél kidolgozták a tablettázási Ezer mázsa újburgonya Budapestnek technológiát és az első igény isj jelentkezett: Egyiptom 500 ezer! tabletta kodein-foszfátot kért a« gyarlói. I íj kísérletek A második félévben el akarják érni a korszerű .műanyag-dobo­zokban történő kiszerelést, tablet- tázást. Elkezdték a kísérleteket az Uextraktorral is, aminek célja az extrakciós hatások javítása, na­gyobb kihozatal elérése. A secopo- lomin-gyártás kísérlete is befeje­zés előtt áll. A gyárban lefolytatott revizori vizsgálat is megállapította, hogy helyes úton halad a gyár és jól alkalmazzák azokat. az irányelve­ket, határozatokát és rendeleteket, amelyeket pártunk és kormá­nyunk a népgazdaság elé tűzött. Az üzemi pártszervezet és a szak- szervezet, valamint a vállalat ve­zetése is jól foglalkozik a terme­léssel. A vállalati kollektíva ve­lük együtt megérdemli a dicsére­tet. Indulás előtt Tele van most a határ készü­lődéssel. Már sárgul az árpa. fejet hajt a rozs és holnapi ke­nyerünk ize sűrűsödik a búza­szemekben. Ameddig csak a te­kintet elér: a táj egyetlen hul­lámzó kalásztenger. Közeleg az aratás a paraszti munkának e mindig nagyszerű és sokatmon­dó vizsgája. A szabolcsi gépállomások ere­jükből telién minden segítséget megadnak az élet betakarításá­hoz. Több mint száz aratógép, csaknem negyven kombájn vár­ja a jeladást az indulásra. — Mind-mind egytől-egyig rendbe- téve és kijavítva. Az aratás elő­reláthatólag már a jövő hét fo­lyamán megkezdődik, és ki- sebb-nagyobb megszakításokkal, körülbelül július első feléig tart. Hogy példát is említsünk, a Nagy kallói Gépállomás kom­bájnjai már kivétel nélkül ki­húztak a környékbeli termelő­szövetkezetekbe. A betakarítás nagy munkáját az idén hat kombájn, továbbá 12 aratógép segíti. A legtöbb tennivaló a bíri Táncsics és az újfehertói Áchim András Termelőszövetke­zetekben lesz, ahol az aszályos idő ellenére is jó termés ígérke­zik. A gépállomás különben ezer hold gabona betakarítására kö­tött szerződést, de úgy számol­ják, hogy az elvégzett munka még a fentinél is jóval több lesz. A kombájnaratásra alkalmas területek kijelölése már a hé­ten megtörtént. Ügyszintén &> szérűk berendezése is folyamat­ban Van, így a gyors betakarj- tas mellett valószínűleg a ga­bona szállítása is zavartalan lesz. Ami pedig a biztonságos üzemeltetést illeti, a gépállomás a hibák elhárítására mozgó ja vítóműhelyt állított fel. A javí­tóműhely egy tehergépkocsin ka­pott helyet, így az összes mű­szaki munkák, alkatrészcserék (a törések kivételével) közvet­lenül az aratás színhelyén vé­gezhetők el. A Demecseri Gépállomáson ugyancsak nagy már a készülő­dés. Mind a traktorosok, mind az aratógépkezelők nyugtalanul várják at. határ újbóli birtokba­vételét. Ügy tervezik — ha szük­ség lesz rá, — még éjjel is dol­goznak. A demecseriek összesen tíz aratógéppel segítik a kör­nyékbeli tsz-eket. Leghamarabb (valószínűleg még a héten) a nyírturai Üj Életben kezdik meg az árpa betakarítását. Máshol a jövő hcl közepén indul meg a munka dandárja, amelynek során Rivnyák András, Nyíri Tibor és társai közel 700 hold vetésterületet tesznek „tisztába”. Igen örvendetes, hogy az ara­tással párhuzamosan a gépállo­más dolgozói a növényápolás munkáját is meggyorsították. Rövidesen megkezdik a tengeri harmadik kapálását, amivel szintén a nyári betakarítás nagy munkáját segítik. A Vas megyei példa nyomán Hírt adtunk arról, hogy Vas megyeben a Szombathelyi Pa­mutiparnál működik olyan KST, amelynek az üzem valamennyi dolgozója tagja. Számszerűit 1067 tagja van a K3T-nek. Közöljük most, hogy a Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermen- táló Vállalatnál a Vas megyei példa nyomán a napokban megtar­tott szakszervezeti összejövetelen elhatározták, hogy az üzem ál­landó dolgozóit beszervezik a KST-be. A vállalatnál eddig 188 tagja volt a KST-nek. El akarják érni, a bizalmi hálózat útján azt, amit a Vas megyeiek elértek. Az egyéni takarékosság előnyeiről felvilágosítják őket, hogy e hó végéig az üzem 402. állandó dolgozó­ja tagja legyen a KST-nek. Mcgyszerte megkezdődött az idei újburgonya felvásárlása. A rencsellői földművesszövetkezet a múlt héten pénteken adta át az első szállítmányt belföldi fogyasztásra, összesen ezer mázsa bur­gonyát raktak vagonba, amely a budapesti Nagyvásárttlcpre ment. Emellett egy három vagonos exportszállítmány is elindult már Csehszlovákiába. A három vagon ból 83 mázsát Krämer Gyula dolgozó paraszt adott át, Krämer négyszögölenként 3.30 kg. korai esiraztatású újburgonyát termett. A föld mű vessző vetkezet az export-burgonya mázsájáért akkor 410 forintot fizetett, míg a belföldi fogyasztásra átvett burgonya toninden mázsája 400 forint jövedelmet biztosított a termelőknek. Megbírságolták azokat, akik nem vettek részt a burgonyabogár elleni védekezésben Megyénk mezőgazdasági terme­lői nagy többségükben' kiváló munkát végeznek, nogy az ameri­kai burgonyabogaira! kiirtsák, il­letve kartételét megakadályozzák. A községi tanácsok szervezik a kereső-szolgálatot, ahol a lakos­ságot meghatározott időben bn- igádokba szervezve indítják a ha­tár különböző részeire. Ebben a tnunkaban a kísvárdai járás doi- ®ozo parasztjainak többsége is gzivesen .vesz reszt. Ebben a já­rásban azonban néhány közseg- ’ben akadt törvényt ríem tisztelő jember is. Ezért a kísvárdai járási Itanács szabálysértési előadója köbb mulasztó dolgozó parasztot (bírságolt meg. Balogh. Béla lövőpetri lakost [#00 forintra, ifj. Háda Kálmán tiszakanyári, Káté Péter pátrohai es Angyal László mezoiacianyi la­kosokat 500—500 iorintra, blelán Feter mezoladányi, Ka vesz G. Ja­nos tuzseri, KaiioiiLza Anna me- zotadányi lakosokat . 400—400 fo­rintra, juhasz Gyula tuzséri, Séra Ferenc patrohai, tízeles Menyhért fcnyesiiuvci, Kurucz Péter mezö- ladanyi, Drabi Bertalan tiszabez- dedi lakosokat 300——300 iorintra, Baka Kandómé tiszakanyári la­kost pedig 200 forintra bírsá­golta. Akik e fontos, közérdekű ke­reső- és védekező-szolgálat alól kivonják magukat, a községi ta­nács végrehajtó bizottsága utasí­tásait nem hajtják végre, azokat közérdekből továbbra is súlyos birság|al sújtják. Harminc gyerek Budára Szárnyal a budai he­gyekben a dal, még az az úttörövasút, forgalmis­tája is clbámul egy pil­lanatra, A sok kis ulas ugyan már megszokott, mindennapi dolog a csil­lebérci vonalon. De ezek a fiúcskák nem fáradtak a hosszú út végén sem. „Pajtás, daloljunk szép magyar hazánkról!" — hangzik messze a nyír­bátori 115-ös úttörőcsapat pajtásainak szájából. Szép fővárosunk roman­tikát árasztó, történelmi levegőjű hegyeiben, a ka­nyargós vonalú vasúi mentén gyalogolnak a legfiatalabb turisták. Há­tukon katonásan össze­csomagolt pokróc, hatal­mas hátizsák, négy napi élelemmel. Négy napig lesz szűk. ség a hazaira. A csapatvezető fiatal, derék tanár: Baracsi Pál. Ahogy mondja, már „ős ' csillebérci, hisz minden nyáron itt táborozott ed­dig. Most is készülit már, amikor gondolt egyet. Miért ne rándulhatnának ki a gyerekek éppen ide? Rövidesen már vonatra is szálltak. És most be­járják Pest zegéi-zugát. Nagyon nehéz válaszolni a gyerekeknek arra a kérdésre, hogy mi is volt a legszebb, mi vqlt a leg­nagyobb élmény. Pirosképű, szőkefürtös gyerek Sivák Jóska. Így foglalja össze: — Vidám Park, Állat- kert, Vizirevü, Csillebérc. Jó volt az üt, kelle­mes az idő. Máskor is eljövünk... Mit mond a másik pa j­tás? — Nagyon tetszett a kivilágított Budapest, a hidak, az Országház. Este másztuk a hegyeket, né­hányat botlottunk, de megérte. Kovács Gyuszi, a csa­pat furulyása a követ­kező interjú-alany. — Voltunk ám a Nép­hadsereg Színházában is. És már kéri a csapatruip- lót, amelyet nagyon félt­ve őriznek. — ” essék elolvasni — mondja és büszkén mu­tat a sorokra. „Drága Fiúkl Nagyon-nagyon szor­galmasak legyetek, mert Ságvári Endre mindig a legjobb tanuló volt. Mire a gimnáziumot elvégezte, négy nyelven beszélt, zongorázott. Vívásban világviszonylatban a leg­jobbak közé tartozott. Gondoljatok reá, és dolgozzatok úgy, hogy részesei legyetek annak a közösségi építésnek, amelyért ő életét áldoz­ta. Szeretettel Ságváriné.” Hogy is volt ez a nagy­szerű találkozás? A gye­rekek egyszerre magya­rázzák, mennyire meg­szerették az idős, töré­keny, jeketeruhás nénit, aki a „Robin Hood" elő­adásának szünetében hozzájuk ment és meg­kérdezte, honnan jöttek ezek a szép egyenruhás, fegyelmezett gyerekek? Aztán megkérték, írna néhány sort a naplóba Ságvári Endréről. Az élmények ezernyi szálait boncolgatják. Mi volt még, amit soha nem fognak elfeledni? Meg­ható jelenetnek voltak tart... tanúi a járókelők, ami­kor a harminc nyírbátori últörö virágot helyezett el a Köztársaság téri pártház emléktáblája előtt. Kedvesen elbeszél­gettek az állatkerti séta alkalmával Bessenyei Fe­renccel, autogramot is kaplak tőle. Voltak a Népstadionban, a parla­ment belső termeiben. Találkoztak, beszélgettek külföldi küldöttségekkel, Keletről és Nyugatról jöttékkel egyaránt. Cso­dálták a Margitszigetet, a hajókat, a vízibuszokat, megnézték a Hadtörté­neti Múzeumot. — Feldolgozzuk áz él­ményeket, hogy mara­dandók legyenek. Azt hi­szem, nem volt hiába ez a kirándulás. A legna­gyobb értéke pedig, hogy megismerték a gyerekek Budapestet, a városi em­bert, a munkástípust. így a tanár. A haza­felé robogó vonatablak­ban buksi fejek nézik az egyre távolodó várost és megérzik, hogy egész né­pünk szeme kísért őket. K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents