Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-16 / 114. szám
2 RELETMAGVARORSZAG 1958. MÁJUS 16, PÉNTEK amelyeken érdemes gondolkozni Néhány javaslat, A tágas teremben többen varakoztak. Kisebb csoportokban beszélgettek. Polonkai Sándor az órájára pillantott: — Mindjáit kezdődik az értekezlet. Kihasználva az alkalmat, munkája iráni érdeklődtem. Elgondolkozva nézett rám, mintha azt mondaná: nehéz „kapásból” válaszolni. Gondolkozott, aztán megszólalt. — Nyírbátorban az a szokás, hogy a járási tanács ülése előtt egy-két órával összeül a pártcsoport. Megvitatjuk a tanácsülés elé kerülő kérdéseket. így volt május 12-én is. A községfejlesztési tervekről, helyi kórház létesítésétől és a máriapócsi gyermekotthonról tárgyaltunk. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a megyei tanácsot 1958. május 20-án 9 órára ösz- szehivta. Az ülésre a megyei tanács nagytermében kerül sor. Elsősorban a vb. beszámolóját hallgatják meg a tanácstagok a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és a vb. munkájáról. A május 20-i ülés napirendje különben a következő lesz: 1. Az 1958. évi tanácsi terv és költségvetés megállapítása. Előadó: Kocsis László és Gombás Lajos vb. tagok, a terv- és pénzügy» osztály vezetői. 2. Jelentés az 1957. évi költségvetés (zárszámadás) végrehajtásáról. Az előadást Gombás Lajos, a vb. tagja tartja. 3. Beszámoló a közbiztonság helyzetéről. Erről Antal Pál rendöralezredes, a Megyei főkapitányság vezetője beszél. 4. A b'róságok tevékenységé— Milyen javaslatok születtek? — érdeklődtem. Elhatároztuk, hogy a helyes községfejlesztés sikeres megvalósítása érdekében javasoljuk a tanácsülésnek: mozgósítsunk minél nagyobb tömeget a helyi lehetőségek feltárására, társadalmi munkára. Egységesen állást foglaltunk a járás, a falvak szépítését, formálását segítő tervek marádéktalan megvalósítása mellett. S ezt el is fogadta a tanácsülés. — A pártcsoport ülésén megvitattuk egy helyi kórház létesítésének lehetőségeit. Mivel egyes épületek felszabadulnak, reálisnak tartjuk, ha javaslatunk alapján a járási végrehajtó bizottság a szakosztályok segítségével tervjavaslatot dolgoz ről dr. Milánkovics Imre, a megyei bíróság elnöke ad jelentést. 5. A megyei népi eUcuörzési bizottság kiegészítése. Előadó F'ckszi István vb. elnök. 6. A megyei NEB munkatervének jóváhagyása. A munkaler- vet Gere Ferenc, a NEB elnöke terjeszti elő. 7. Járási, városi vb-tagok választásának jóváhagyása. Az előadást Fábián Lajos vb. titkár tartja. 8. Kol'cr.ay Béla vb. elnökhelyettes az egyetemi ösztöndíjalap létesítéséről tart előadást. 9. Szövetkezetek községCejlt'jz- tési hozzájárulásának megállapítása. Előadó Fckszi István vb. elnök. 10. t)j választás kitűzése a megüresedett járási választó kerületekben. 11. Indítványok, bejelentések, interpellációk és a következő ülés főbb napirendi pontjainak megállapítása. ki, és kérelemmel fordul a felsőbb szervekhez egy helyi kórház létesítésével kapcsolatban. Javaslatunkat elfogadták. Várjuk a választ. — A máriapócsi gyermekotthon — folytatta — a főváros hatáskörébe tartozik (?). Az otthon igazgatója oda jár tanácskozásokra, onnan irányítják a nerr, nagy létszámú otthont. Ez felesleges költségekkel jár. Javasoltuk a tanácsülésnek: a megyei tanácson keresztül forduljon kérelemmel az illetékes fővárosi szervekhez: adják át a máriapócsi gyermekotthont a nyírbátori járási tanács kezelésébe. így kevesebb lenne a kiadás, és közvetlenebb az otthon irányítása. Javaslatunkkal egyetértettek. — Reméljük, a felsőbb szervek is figyelembe veszik kérésünket. — Az a meglátásom — mondta Polonkai elvtárs, hogy a tanácsülések előtt egy-két órával összeülő pártcsoport nem tudja behatóan és minden körülményt figyelembe véve elemezni és megvitatni a napirenden szereplő kérdéseket. Mindig sürget bennünket az idő. nehogy késve kezdjük a tanácsülést. Véleményem szerint helyesebb lenne, ha a tanácsülés előtt pár nappal korábban • ülne össze a pártcsoport. Azon is érdemes gondolkozni,\ hogy a felesleges érte- kezeltek rovására nem lenne-e helyes, ha a két tanácsülés közötti időben is összeülne a pártcsoport? Ügy az időközben megjelent rendeleteket és fontosabb helyi feladatokat Idejében megvitatnánk. Polonkai elvtárs javaslatán valóban érdemes gondolkozni. — Valóraváltása javítaná a járási tanácsokban működő kommunista csoportok munkáját. N. T. MINDEN örömben vegyül egy kis üröm is. örültünk a jó idő érkezésének, de kedvünket szegte — nekünk nyíregyháziknak — amikor a napsütötte délelőttökön és a kánikulai délutánok óráiban a város csendjét megtörte a tűzöl tókocsi szirénája. Szorongva néztünk á száguldó kocsi után és képzeletünkben már láttuk a magasba »csapó lángnyalábckat és a könnyes arcokat. Sokan megjegyezték: „Bizonyára a korai kánikula okozza a sűrű szirénázást”. Hogy ez mennyire felel meg a valóságnak, árra választ kaptunk a Tűzrendészen Osztályparancsnokságtól: — Valójában megnőtt nálunk a munka május első felében. Míg máskor egész hónapon át elvétve csörgött a telefon a tűzoltóság asztalán-, ebben a fél hónapban húsz esetben riasztottak bennünket S hogy a kánikula az oka mindennek? Korántsem. Igazolásképpen megemlítjük a néhány legutóbbi esetet: — 12-ÉN DÉLELŐTT 10 óra 25 perckor Virányos-tanyán Bereczki János MÁV pályamunkás portáján történt tűzeset. A károsult hároméves János nevű fia és 5 éves Mária nevű kislánya a szalmakazal közelében — szószerint — játszottak a . tűzzel. Cserebogarat akartak égetni, és ez okozta a tüzet. Szerencsére a közelben dolgozó telefonjavító munkások hamar kaptak az eseten, s korán értesítettek bennünket, így több mint 25 ezer forint. értéket tudtunk megmenteni a károsult számára. — Másnap, 13-án két esetben is ki kellett vonulni. Először a Május 20-án ülést tart a megyei tanács jA gondatlanság és nem a kánikula eredménye 20 tűzeset volt Bttíkju.% első felében „Addig iszom, míg a világ világ lesz...” —; így kezdődik a közismert nóta, de hogy igazában ki meddig iszik, az egyénenként változó, legalább annyira egyéni, mint az, hogy ki mit iszik. Akad ember, aki addig iszik, míg az ivóból ki nem teszik —. persze részegen; van aki addig iszik, míg a felesége érte nem megy; akad aki addig iszik, míg pén,.e van... és így tovább. S melyik a .legsúlyosabb? Talán „helyes” választ adunk, ha azt mondjuk: aki addig iszik, míg pénzé van, mert az ilyen ember a keveset is elissza és a sokból sem visz haza a családjának. Bizonyosan mindenki ismer ilyen embert, vagy embereket, mert — sajnos — elég sokan vannak. Olykor talán volt „szerencsénk” meg is figyelni néhányat, vagy éppen eleget hallottunk egyikről, másikról ahhoz, hogy „ismerősök" Ilyenek előttünk. Egy Ilyen emberről szeretnénk most elmondani egy-két dolgot. Leginkább azt, hogy ki mit tart róla. Legelőször — anélkül, hogy a nevét megmondanánk — mutassuk be. Nevezzük Z-nek. Z. maszek iparos, a szakmáját jól érti, az üzletcsináláshoz és munka- felhajtáshoz szükséges tapasztalata és rátermettsége is megvan. Mindig — az év minden szakában — van munkája, szépen keres, általában a megrendelő lakásán dolgozik. A fizetés felét előre kéri, ha éz nem lehet, akkor naponként kun- csorál előleget. Általában azzal indokolja ezt, hogy „nagy a család” és „most kivételesen” pénztelen. Majdnem minden nap öt órakor végez és rendes időben indul „haza”. Hazafelémenet „betér” — ő maga így mondja —- „egy fröccsre” valamelyik ivóba. Csak a talponállót szereti, de legalább egy-két asztal is legyen. Este nyolc óra tájban „végez” és tíz éves fia segítségével hazatámolyog. Minden nap más ivóba „tér be”, mért előre tudja, hogy a családja keresni fogja. tovább tanulni, de inkább ő is keres, hogy „édesanyán segítsek” — mondja. Csodálkozik azon, hogy az édesanyja le tudta élni az élete javát az apjával, azzal az emberrel, aki iszik és veri, « t* mit mond a felesége? Z-né sápadt, sovány asszonyka, beteges, ideges és félénk, szemében bán.at, reménytelenség és várakozás. Amikor megszólal, sír. — Kisírtam már a szememet, mert mindig ilyen volt — mondja. — Szegény apám azt mondta, jó lesz neked ez a? ember, mert iparos ... Iszik, mondtam nekiV Majd leszoktatod, sok függ az asszony-* tói is . . . fgy mondta, így adott hozzá. Kezdetben hallgatott- is rám, de aztán rám se hajt. .. Gyötrelem volt mellétté az életem ... és ezeké a gyerekeké is .. . Szerencsére csak kettő van ... Áldott jó gyermekek.. -. Megkeresi az uram a. pénzt, élhetnénk belőle, de haza sem jön, amíg egy fillér van belőle... Ö, hányszor volt, hogy egy heti keresetéből egy kenyeret hozott... azt is megforgatta a sárban... Ilyen ember... De nem is1 bánom, hadd. igyon, egyszer majd a fejére szalad a vér és... és mi is megnyugszunk ... Mennyi vérés, mennyi szomorúság, bánat kellett ahhoz, hogy ez az asszonyka e reménytelenségében' idáig jusson? S vajon mi kellene ahhoz, hogy Z. rádöbbenjen tettének súlyosságára? Bizonyosak vagyunk • benne, hogy a feleségé és két gyermeke kevés ehhez, az emberi, összefogásnak valami különös formája lenne szükséges, hogy Z-t és a Z-ket józanéletű, nemcsak vágyaiknak, de kötelességeiknek, is élő emberekké tegyük, Meddig ihatnak még ezek az emberek? (—bőg—) „ADDIG ISZOM, MIG A .. A vélemények felsorolását kezdjük a vele egyivásúak, azaz « sxesztestvérek véleményeivel, mert köztudomásúan nekik is lehet és van véleményük. Méghozzá kétféle: „cinkosi” és „magán” - vélemény. Az előbbit Z-nek a szemébe — szinté vigasztalásképpen — is megmondják, az utóbbit viszont csak „diszkrécióval”, egymás közt, Z. távcllétében. — Megkeresed a rávalót, pajtás — mondja az egyik. — Bolond az, aki magától megtagadja, ami jólesik — így a másik. — Ahány jó szakembert ismerek, az mind iszik is . . . E’ már vele jár . . . — Tán vagyonra gyűjtene?, minek az máma, az a mienk, amit megeszünk, megiszunk... Így hangzanak a „cinkos” vélemények. Most lássuk, hogy mit mondanak ugyanazok az emberek — diszkrécióval. — A torka az istpne... Vagyonokat engedett már le rajta, már elvonó kúrán is volt, de nem használ az sem az ilyennek ... Az ilyen csak a mának el, magának — ítélkeznek. — Hogy miből él?! — tűnődik a másik. -— Megáll az ember esze ... Pedig jól keres, de meginná a bort, ha a kutyán £olyna keresztül... Enni meg nincs mit, azért cscnt-bőr. > — Csak nem akarjuk neki mondani, de valahol az árokban fog meghalni... — Kis szekeres, nagy szekeres, mind megissza, amit keres . . . Nem gondol arra, hogy egyszer megöregszik . .. Utálatos, piszék ember, mert ha nincs pénze, kun- csorál. Legalább egyszer meggyúlna benne a sok ital, hogy ne inna annyit....! Különösen hangzanak ezek a vélemények. Először azért, mert kétfélék: „cinkosi” és „magán” vélemények. Másodszor azért, mert akik mondták, úgyszólván nap, mint nap együtt isznak Z.vel. Ezután. hallgassuk meg, hogy mit mond a fia, aki esténként — feltéve, ha valahol megleli — hazatámogatja Z.-t. — Édesapám nagyón szereti magát, nem tudja megtagadni, ha az italt megkívánja. Ha nincsen pénze, még tőlem is elkéri a pénzemet, mindig azt mondja, hogy kölcsön, de sose’ tudja visszaadni... és ha nem adom neki cda, akkor megver. Ha érte megyek, szépen hazajön velem, de csak a kapuig, ött. leül a földre és nem akar bejönni. Amikor bejön a. . lakásba, akkor meg üt, vág bennünket, nem merünk bent lenni, amíg el nem alszik. Arra a kérdésünkre, hogy szereti-e az apját, sokáig nem felel, gondolkozik. — Mégis csak az apám... Egyszer„ majd rádöbben, hogy mit csinál velünk ... — feleli, de szavából hiányzik a meggyőz'', '.s, inkább az i’lendőség, mint az érzés aiktálja szavait. — Most rr.ár én is dolgozom, de édesapám nem tudja, nem mondjuk neki .. . Hogy hol, és mikor dolgozik, nem mondja meg a fiúcska, fél, hogy az apja megtudja és követelni fogja a keresetét. Követelné, de azt sohasem kérdezte még meg a fiától, hogy iskolába jár-e, hogy tanul, mi szeretne lenni. Neki ez nem fontos. Mit mond a lánya? Z-nek van egy lánya is, ez már na- gy.chbacska, elvégezte az általános iskolát. — kitűnő eredménnyel. Szeretett volna Balkányhoz tartozó Csifi-féle tanyán Vajda Gyula állami gazdasági dolgozó portáján okozott gyerekjáték tüzet. A károsult Anna nevű kislánya és a szomszéd kisfia játszott gyufával, s ebből keletkezett a tűz; Huszonhét darab szárnyasállat égett oda a mellékhelyiségekben s a tűz átterjedt két lakóházra is. Több mint félszázezer forintot mentettünk itt meg több család számára. Néhány perccel később Magy határában a Kauzsai-féle tanyán égett le egy lakóház és több mellékhelyiség. A károsult Kiss Jánost több tízezer forint értékben „boldogította“ négy éves kisfia. Ha időben nem érkezünk, egy egész utcasor éghetett volna le. — 14-én Rohodon okozott tüzet a gondatlanság. Bár még erre az esetre nem derült fény, minden esetre, ha építési hiba az okozó, akkor sem kenhetjük a kánikulára. a tűzesetet. ÍME TEHÁT: a kánikula ártatlan. A tűzoltóság ezúttal kéri a megye lakosait, hogy fokozottabb figyelmességgel végezzék mindennapi munkájukat,. s főleg. ne mulasszák el gyerekeik felügyeletét. Nem vitás: a meleg idő elősegítheti a már- megtörtént tűzeset terjedését,' s a lángok sok embert, több családot tehetnek égjük napról a másikra vagyontalanná. Ezt pedig nem kívánja megyénk egy dolgozója sem. Természetes tehát, hogy az előbb említett kérés a megtehétő áldozat legkisebbje annak érdekében, hogy mind a társadalom, mind pedig az egyén mentes legyen a további tűzesetektől, (a, s.)
