Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-16 / 114. szám
19äS. MÁJUS 16, PÉNTEK RELETMAC.YAROESZAG n Crusdálhodjéh alapssahály sxerint a nyírkarászi Új Barázda Tszcs! Tikkasztó gondatlanság SOKKAL KEVESEBBEN ismerik a Nyírkárászban működő termelőszövetkezeti csoportot, mint a Május 1 TSZ-t. Kevés, mindössze 11 tszcs, van a megyében, s az egyik a nyirka- rászi Űj Barázda, amit még 1952-ben alakított nyolc középparaszt. Ma 13 család 117 hold földön gazdálkodik ebben a csoportban. Földjük — a tagosítások folytán, — egy tábla ban van. így aztán nincs akadálya, hogy a csoportban szövetkezett gazdák egymás mellé helyezzék el az egyféle növényeket. Ennek előnye, hogy egyszerre végezhetik a tápanyag-utánpótlást, a talajelőkészítést, a vetést, sőt a növényápolásban is igen vonzó hatásuk van az egymás melletti parcelláknak — senki nem akar lemaradni a többitől. Ami a betakarítási munkákat illeti, itt is megtalálni a közös tevékenység magvát. A szerződésesen termelt cukorrépát közösen értékesítik, s a lucerna esetében minden munka közös elvégzése után az összegyűjtött boglyákat osztják szét. A gépállomás munkáját a tarlóhántásnál veszik majd igénybe közösen, s más alkalommal mindenki egyénileg. Szerződtek 11 hold dohányt, 9 hold édescsillagfürtöt magnak es 3 hold cukorrépát. Ha kell, pénzért is megvásárolják az istállótrágyát s közös műtrágya- igénylés folytán holdanként meghaladják a 100 kilós fel- használást. Tervezik az idén egy tíz holdas futóhomokos területnek gyümölcsössel való betelepítését NEM TÉVEDÉS, ha azt állítjuk, hogy ennek az egyes típusú csoportnak a fentiekben jellemezhető a közös tevékenysége. Ehhez kell még számítani a foghíjas gazdálkodási tervet, amely azonban — kölcsönös érdektelenség folytán, — a járási tanács mezőgazdasági osztályán pihen, amióta elkészült. Szorgalmasak ezek a családok. Termelési eredményeikben az okos gazdálkodás folytán túlszárnyalják az egyéni termelőket. Nos, az itt a kérdés, hogy mennyiben egyéni gazdák és mennyiben szövetkezeti emberek a tszcs, tagjai? — A közös tevékenységről már szóltunk. E téren rengeteg kihasználatlan lehetőség á'l még rendelkezésre, amelyek igénybevétele korántsem vetné rájuk a „túlfejlődás” gyanúját. Alig veszik igénybe — különösen nagytáblás munkára — a gépállomás gépeit, nem szívesen hallanak a gabonafélék közös értékesítéséről. A dohány- nevelés terén — a fertózöttség miatt — sok baj van, de mégsem szervezték meg, hogy hozzáértő vezetéssel közösen végezzék a palánták nevelését. Ki kellene haszná] niok a szerződéses lehetőségeket a burgonya értékesítésénél is. És hogy mennyiben egyéni gazdák, azt néhány elég kirívó eset is bizonyítja. A községi tanács hivatalsegéde öt hold földdel állt a csoport tagjai közé úgy, hogy földjét benn a tízesben mások használják felében. A kizárólag önös érdekre való törekvésnek példája az olyan tevékenység is. amilyet pl. Hercz- ku József folytat. Herczku 17 hold földdel van benn a tszcs- ben. Ebből 3-4 holdon termel dohányt évenként. Bármilyen népes is egy család, nyilvánvaló, hogy ilyen munkaigényes növényből akkora területet nem képes megművelni. Herczkuék is — íogatos segítség ellenértékéképpen — mások munkáját veszik igénybe. EDDIG HALADVA eljutottunk oda, ahol azt kell megnéznünk, hogy az alapelveknek megfelelő szövetkezeti életet él-e az Űj Barázda Tszcs. Ami minden elhajlásnak eredője: nem készítettek az alapelveknek, a fő irányvonalnak megfelelően szervezeti szabályzatot, amelynek alapján a csoport r()eucmibeii Van Koesordon néhány olyan kerítés, hogy még a városi is megbámulja. Drótból van az mindegyik, méghozzá pompás betonalappal, amely sosem hajt fejet a szuvasodásnak. A falubeliek azt mondják rá — mármint az üde zöld sövénysorokat pusztáivá —, hogy szövetkezeti kerítések. A tsz-tagok csináltatták! Hangjukban elismerés, meg irigység is bujkál, mert nekik bizony sehogy sem sikeredett így. hogy gyűjtögetik rá a pénzt, de végül mégiscsak alulmaradtak ebben ® versenyben... Az új portáknál sincs ez másképp. Az előny itt is a szövetkezetiek kezében, vagy ha úgy tetszik, a zsebében van. Kivétel persze még előfordulhat, azonban néhány évvel ezelőtt még pont az előbbi volt a kivétel. Vasváriban például azt mondta nekem egy rátarti és jövedelmére ugyancsak büszke 1 Szövetkezeti gazda: — Most egy éve már villát is építtettem magamnak. Ott. tudja, az agyagpad- lós, régi házunk helyén! Villát? Láthatóan hitetlenkedve néztem rá. ö viszont kalapja után nyúlt és már invitált is: — No, jöjjön, nézze meg! Hát bizony valóban villa volt az, méghozzá a javából. Kétszobás, előszobás, akkora üvegverandával, hogy tán egy módosabb iskolában sincsen különb. — Aztán mennyibe került? — érdeklődtem. — Kerek százezerbe, de ráköltök még vagy negyvenezret. Szeretném, ha fürdőszobánk is lenne! Ezt is büszkén, rá- tartian mondta, sőt — meglepetésemet látva — egy huncut mosolyt morzsolt el a. bajusza alatt. Megnyugtató, Örvendetes, hogy a megye keleti fertáéletét irányítani lehetne. Gazdálkodási tervezéseik során teljesen ügyeimen kívül hagyták a pénzügyi, pénzgazdálkodási terv' elkészítést, s így nyilvánvalóan nincs szó az évenkénti 5 százalékos közös alap biztosításáról sem. Nem vagyunk türelmetlenek az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportokkal szemben. Szükség van rájuk, s hadd legyen minél több, hogy a parasztság élvezze a közösségnek ezen a fokán. is a szövetkezés számtalan előnyét. (Adókedvezmény, egy sor igényük előnyös kielégítése, nagytáblás gazdálkodás stb.) A sok segítség ellenértékeként — saját érdekükben — az alapelvekszerinti gazdálkodást kell végezníök. Ha viszont erre nem képesek, úgy nem érdemlik meg a szövetkezeti csoporttal járó kedvezményeket. A nyírkarászi Oj Barázda Tszcs-ben van jóra Való törekvés — legalább is Novak István, a csoport elnöke ezt mondja. Ha ez így van a valóságban, akkor tanulmányozza türelemmel és segítő szándékkal a járási mezőgazdasági osztály a csoport életét, ügyeit s hi az alapszabály szerinti életre való hajlandóságot igazi tettek követik, akkor adjanak módot árra, hogy váljon ez a tszcs, a csoportok közötti mintaszövetkezetté. gazdálkodási és szervezeti téren egyaránt. <—«- —S.) Ahogy tikkasztó, úgy lehetne dermesztő is a dolog. Éppen olyan, amilyen nézőszögből vizsgáljuk. Nyíri emberek közül nem lehelne sokat kiválogatni, aki elmondaná, hogy hallott Mi- lotáról, Tiszacsécséről, vagy Ti- szakóródról. Még kevesebb van. aki járt is ott. Ezek a községek Bzatmárban, az ukrán határhoz koséi fekszenek. Igen kiesnek a megye vérkeringéséből. A jámbor utas jóhiszemmel tér be egy üdítő szódára, hogy lemossa a forró út porát. Be csak a betöréshez vart szerencséje, meg egy sor panaszhoz, amivel traktálják szódavíz helyett. Tiszacsécsén láttam, hogy az egyik idős parasztbácsi vizes korsót vitt friss kútvízael éti úgy kért „egy málnát”. Kórodon is az a válasz, hogy nincs szódat tíz, s Milotán már azt Is el-' mondják, hogy bizony elmúlt egy éve is annak, amikor utói- jára láttak a községben szóda- vizet. Mi lehet ennek az oka? Akár a jámbor utazó, akar 2 községi lakosság szemszögéből nézzük a dolgot, — amikor is aa utóbbiak egy-egy fröccsöt, egy kiadós ebéd után szódavizet szeretnének fogyasztani, — hogy ideje lenne, ha véget vetnének ennek a tarthatatlan állapotnak. (—a., s.—I Kik jeieiitkezlietnek kereskedelmi tanulónak? Megkezdődött a kereskedelmi tanuló-felvétel megyénkben az 1958—59-es tanévre. A közlések szerint az idén a nyíregyházi és a mátészalkai tanulóiskolákhoz fordulhatnak a kérelmezők felvételre. Kereskedő-tanulónak azok a nyolc általános iskolát végzett fiatalok jelentkezhetnek, akik még nem töltötték be a 17. életévüket, illetve azok az érettségizettek, akik még nincsenek 25 évesek. A jelentkezés a rendszeresített formanyomtatvánnyal történik, melyet az általános iskolákban és a gimnáziumokban lehet megszerezni. A jelentkezést legkésőbb június 15-ig kell eljuttatni a Nyíregyházi Tanulóiskolához (Vasvári Pál Gimnázium), vagy a Mátészalkai Tanulóiskolához (Esze Tamás Gimnázium). A jelentkezők felvételi vizsgát kötelesek tenni számtanból és magyar helyesírásból, melynek idejéről minden jelentkezőt értesít az iskola. A kereskedelmi tanulóiskolák pillanatnyilag nem rendelkeznek diákotthonokkal és bejáró diákokat csak nagyon indokolt esetben vesznek fel. A következő szakmában lesz tanulóiéivá íel: — Ruházat, fűszer-csemege; Tanulmányi idő 2, illetve érettségizetteknek egy év. — Vas-műszaki, rádióvillamossági, vegyi-háztartási, szakács, cukrász, felszolgáló. Tanulmányi idő három, érettségizetteknek másfél év. A tanulók hetente két napot iskolában, négyet pedig boltban, üzemben töltenek. Munkabérük a tanulmányi eredménytől függőét 90—410 forintig terjedhet, a harmadik év végéig. Munkaruháról a vállalat gondoskodik. Személye; érdeklődésre a Nyíregyházi és a Mátészalkai Tanulóiskola ad fel- világosi lést. v v v y -Y v v v v v v y v. v .v v v v v r Szüntessék meg a rossz hangulat okait a Gépjavító Vállalatnál! ly&n sem adják ezt lejjebb. A minap például a kérsemjéni Ej ttörő TSZ könyvelőjével beszélgettem. Kedves, közvetlen, álmodó szemű asz- szonyka. Elmondotta nekem, hogy ők is házat építettek, bútort vásároltak Nyíregyházán, majd így sóhajtott fel: — Most már csak egy televízió hiány- zikf!). Sőt, alig egy percre rá, mikor az illatokról cs gyógynövényedről beszélgettünk, még hozzátette: — Én a Fantáziakölnit kedvelem. Hát igen. Serdülő korában egész biztos még az ő arcát. is a sós verejték fürdette, ma viszont már televízióról álmodik és kölnivízről beszél. Teheti. Van hozzá alap. Mert most már semmi kétség: a szebb porták és a kulturáltabb élet versenyét is végleg a szövetkezetiek nyerik meg, Es így van ez rendjén. (KT) Nincs meg a régi lelkesedés. hiányzik a jó hangulat a nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál, Véleményünk szerint mindennek oka: 1. Nem a profilnak megfelelő mezőgazdasági gépjavító munkát végzik, hanem a mezőgazdasági kisgépek gyártásával próbálkoznak és lakatosmunkákat végeznek. A gépjavítás jelleg már csak a vállalat cégtábláján szét epei. 2. A dolgozóknak kedvét szegte az, hogv nem olyan munkát végeznek, amihez a legjobban ér'erek s amivel jól kereshetnének. Az új mezőgazdasági gépek prototípusainak előállítását sok üggvel-bajjal végzik. Mindenből csak pár darabot kell készíteni, ezért mire kialakul a jobb munkamódszer és jó termelékenységet érnének el. — sorozatgyártás helyett átállás következik az újabb munkára. 3. A Gépjavító Tröszt mostohán bánik a vállalattal. Hibák vannak a munkák elosztásánál. Hogyan fordulhat elő például az. hogy a prototípusok elkészítésével a nyíregyházivál'ala'ot ..terhelték”. holott emellett nincs egyéb munkájuk?! A Dunántúlon működő gépjavító vállalatok munkával való ellátottsága jobb. amit az is bizonyít, hogy most onnan „adnak” at félmillió forintot kitevő CSRB tetőszei ke- zet-készítési munkát. 4. A vállalat vezetősége kiengedte kezéből a „gyeplőt”, Hibák vannak a vezetésben. Az igazgató és a főmérnök között nincs meg az egyetértés. A főmérnök — úgylátszik — nem tudja átfogni és megfelelően irányítani a műízaki gárdát. Talán ebből eredően a műszakiak körében is tapasztalható a lazaság. Pedig arra lennének hivatva, hogy minden meglevő munkát becsüljenek és törekedjenek a minél jobb minőségű és minél gazdaságosabb munkavégzésié. Eltűrik, hogy a vállalatnál különböző drága szerszámok vannak szétdobálva, alkatrészek és sokezer csavar van a földbe taposva. Nem segítik megfelelőén a munkásokat: pedig az új munkáknál, a munkaműveletek és tervrajzok tanulmányozásánál nagy szükségét érzik ennek. Javaslatunk: Elsősen ban az F. M. gépjavító trösztje érezzen és tar-úsitson nagyobb felelősséget a nyíregyházi vállalat sorsa iránt. Bár külső körülmények-okozta akadályokkal küzd a ti őszt, nem szabadna ilyen sokáig késlekedni a megoldást jelentő intézkedéssel. A vállalatnál többszáz kalapácsos daráló vár ér'.ékes tésre es más mezőgazdasági gépek is zsúfolttá teszik az üzemek Ez nagy összegét köt ;e. Végezzenek nagyobb árupropagandát. Biztosítsák a gépek értékesítését és a jövőben csak olyan készítményekre adjanak megrendelés*, amiki e szükség van és amiket értékesíteni tudnak. A vállalatnál a pár+saer/eaet hívjon össze szükség asetas rendkívüli taggyűlést Mozgósítsák az eivtársakat a munkájúi végzése iránti nagyobb felelősségre, példamutatásra és a dolgozók között végzendő politikai munkára, Magyat ázzak meg például azt — ami igazság —, hogy az ellenforradalom káros következményeit szenvedik mast a dolgozók. Megérzik ezt még meet is a munkánál és a keresetnél. De aggodalmuk ne csapjon át hanyagságba! Dolgozzanak nagyobb kedvvel, hiszen van jövője vállalatuknak! Ezt Kreisz István elvtáissal, a tröszt műszaki revizorával és a megyei pártbizottság ipari osztályán Pesti László elvtárssal, a tröszt főmérnökével folytatott táigya- lás alapján is állítjuk! Látja már a tröszt, hogy a vállalat problémája gyors megoldás* követel. Segfteni fognak. Igyekezzenek a dolgozók a követelményeknek megfelelően elkészíteni a mezőgazdasági gépeket, hogy azok elnyerjék a külföldi országok tetszését is. akkor expótéra, és belföldre is nagyobb mennyiséget fognak gyártani. Vessenek végöt a vállalatnál a vezetési hibáknak! Számolják fel az idegeskedésből fakadó személyeskedéseket, teremtsék meg az egyetértést és a szilárd kezű jó vállalat-irányítást. S ami a munkások hangulatát illeti, sokat segítene, hogy ha so- ronkívül megbeszélnék velük a pioblémákat, meghallgatnák panaszukat és jó javaslataikat. Velük együtt biztosan sikerűin, fog megszüntetni a rossz hangulat okaik O. A.
