Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-11 / 110. szám

2

KELETMAGYAEORSZAG

1958, MÁJUS 11, VASÁRNAP

A legfontosabb feladat Vaján i

a páriáiét megjavításul

Egy brigád in un ka tapasztalataiból *

i,

Vaján megvizsgáltuk a párt- és tömegszervezetek politikai, gazdasági és kulturális munkáját. Amit tapasztaltunk, nem általános jelenseg megyénkben, Párt- szervezeteinkre az jellemző, hogy

többségükben lelkes munka folyik.

Az ellenforradalmi időszak után újjászerveződött vajai pártszervezet minden erejét megfeszítve

dolgozott, hogy helyreálljon a rend, tisztázódjanak az osszeku- száiódott gondolatok, javuljon a

part és a tömegek közötti kapcsolat, emelkedjen a terméshozam, szilárduljon a szövetkezeti gazdálkodás fölényébe vetett bizalom, gyarapodjon a kczös vagyon, a szövetkezeti tagok jövedelme. Különböző összejöveteleket rendeztek; szóltak az iíjúsághoz, a nőkhöz, az értelmiségi dolgozók,

hoz, a kis- és középparasztokhoz. Harcoltak az ellenség megnyilvánulásai, aknamunkája ellen.

Rövid idő alatt elérték a vajai kommunisták is: megnőtt a párt- szervezet tekintélye, egyre többen vettek részt rendezvényeiken és követték a pártszervezet útmutatását, Az elismerés hangján beszéltek a kommunisták tevékenységéről. Segítette az eredményeket, hogy a járási pártbizottság dolgozói, a tömegszervezetek járási vezetői, aktívái, fáradságot rém ismerve szervezték a párt

előtt álló feladatok sikeres megvalósítását, hogy erősödjenek a bizalom szálai. Osztoztak az örömben a párt- és tömegszervezeti vezetők. Fokozatosan növekedett a párttagság politikai öntudata, aldozatvállalása, javult a párt és

a tömegek közötti kapcsolat, erősödtek a tömegszervezetek.

Az eredmények mellett azonban van még hiányosság is a vajai pártszervezet munkájában. A gyors konszolidáció, az elért eredmenyek elbizakodottá tették az alapszervezet vezetőit, tagjainak

egy részét. Csökkent a lendület, nem fordítanak kellő gondot a pártmunkára. Az utóbbi hónapokban nem tájékoztatják megfelelően a kommunistákat, a tömegszervezetek tagjait a legfontosabb helyi feladatokról. Nem elemzik, nem tárják fel keliően a párt legutóbbi intézkedéseiből, határozataiból eredő helyi feladatokat, lehetőségeket. Taggyűléseken, vezetőségi üléseken főleg a központi szervek álla'l hozott határozatokat vitatják meg. Ez helyes, szükséges is. Éneikül nem lehet javítani a munkát. Elmulasztják azonban formálni, alakítani a

helyi politikát, feltárni a sajátosságoknak megfelelő feladatokat, s ezek végrehajtásának módját. Nem készülnek megfelelően a taggyűlésekre. Márciusban vezetőségi beszámoló nélkül tartottak taggyűlést. Ez hiba, ezen változtatni, javítani kell.

Járult a pártepítési munka

Nem elegendő, hogy megállapítsák: hiányos a taggyűlésekre való felkészülés, a felvilágosító munka! Ahhoz kell segítséget adni, hogy ilyenek ne forduljanak elő. A

központi és helyi feladatokat ala posan elemző taggyűlési beszámolókat eleven vita követi. Tanít. sák meg vezetni, irányítani a

pártvezetőséget, neveljék nagyobb felelősségérzetre a .pártvezetőség

minden tagját, a pártmunka iránt. Most is meg van a lehetősége, hogy jól dolgozon a vajai pártszervezet. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a párttagok is nagyob felelősséget erezetlek a feladatok iránt.

A járási és községi vezetők ösz- szefogásával, a kommunisták és tömegszervezetek tagjainak munkájával rövid idő alatt meg lehet ezüntetni a hiányosságokat. így újra eleven élet, pezsgő munka lesz majd Vaján s ez éreztetni fogja kedvező hatását nemcsak a

pártegység erősítésében, hanem a, tömegkapcsolat javulásában és az legfontosabb feladatok sikerest

megvalósításában is. *

Nagy Tibor J

(Folytatjuk.)

(Következő írásunk címer

A tömegszervezetek munkája esi azok pártirányitása.)

A Szabolcs-Szatmái megyei pártbizottság felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus-Leniniz- mus Esti Egyetemének 1958— 59-es tanévére.

Az egyetem célja, hogy párt-, állami- es tómcgszervezeli funkcionáriusaink értelmiségi dolgozók, vezető propagandisták szervezett marxista-leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa.

A tanulmányi idő 3 év. A hallgatók az első évfolyamon filozófiái, a második évfolyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évloiyamon a nemzetközi cs magjar munkásmozgalom történetet tanuljak. A tárgyakból minden félévben vizsgát tesznek. A tanulmányi eredményekről, illetve az egyetem elvégzéséről bizonyítványt kapnak.

Ennek törvényes elismerését az 1088/1957. M. T. rendelet biztosítja.

A Marxizmus-Leniniztnus Esti Egyetemének vizsgáit elfogad- ják a szakegyetemeken, vagy a szak as pír an túrákon kandidátusi minimumként.

Az egyetemen hetenként egyszer kötött Joglalkozás van (előadás, oszályfoglatkozás), melyen a részvétel kötelező. A tandíj cgy évre 150.— Ft, mely félevenként fizethető. Az egyetem hallgatóinak a M. X. rendeletc alapján évi -i nap tanulmányi szabadság jár.

M EGYETEMRE VALÓ

FELVÉTEL FELTÉTELEI.

Felvételüket kérhetik, akik érettségivel. Vagy ennek megfelelő általános mű cllséggcl

rendelkeznek és a tanuláshoz szükséges marxista ismereteket mar megszerezték,

Az egyetemre par»c,nkivüliok is kérhetik felvételüket. Nem kérheti felvételét, aki más egyetem, iskola, stb. hallgatója.

*A pályázatot a Szabolcs-Szat- inar megyei pártbizottság ágit. prop. osztályára kell beküldeni 1958. június 20-ig.

MELLÉKELNI KELL:

1. részletes önéletrajzot,

2. az illetékes pártszervezet ajánlását,

3. a vállalat, intézmény igazolását a jelentkező jelenlegi munkaköréről.

A marxizmus—lemnizmus

ESTI EGYETEM ELVÉGZÉSÉNEK FIGYELEMBEVÉTELE A 27/1957. (15) MU. M. SZAMÜ UTASÍTÁS 16. FONTJÁNAK

ALKALMAZÁSÁNÁL

AZ MSzMP Központi Bizottsága, valamint a Honvédelmi Minisztérium, továbbá az MSZMP budapesti és megyei bizottságai által szervezett hároméves marxizmus—leninizmus esti egyetem sikeres elvégzését a_ tanácsi és egyes államigazgatási szervek alkalmazottainak bérrendezéséről szóló 27/1057. (15) Mű. M. számú utasítás 16. pontjának alkalmazása szempontjából, felsőfokú iskolai végzettségnek kell tekinteni.

Munkaügyi Minisztérium.

(Az utasítást a Tanácsok Közlönye 1957. évi 47, száma közli.}

A Magyar Szocialista Munkáspárt S zabol cs-Szatmár

megyei bizottsága, ,

„tengem aáLaiztűitak ...“

nem azért, amikor az utcaszéVajára is érvényes: megfelelő pártépítési munkával eredményesen lehet javítáni a párt és a tömegek közötti kapcsolatot, erősíteni a pártszervezetet. Ennek je- lentőeégét felismerve, az utóbbi hónapokban hét tagjelöltet vettek fel. Közöttük van egyénileg dologzó paraszt, agronómus, nevelő és alkalmazott is. Valameny- nyien becsületes dolgozók. Felvételükkel erősödött a pártszerveA tömegkapcsolat erősítését, az előttünk lévő feladatok megoldását csak akkor tudják helyesen segíteni, ha soha meg nem szűnő

politikai felvilágosító munkát végeznek. A pártszervezet megalakulása idején a párt belső szervezeti kérdéseivel i-aló foglalkozás mellett jutott idejük a kommunistáknak a meggyőző munkára Is. Ennek meg is volt az eredménye. Most azonban elhanyagolják a szervezett agitációs munkát.

Nem hívják össze megbeszélésre a népnevelőket- Ha a párt szószólóit nem készíti alaposan elő a párt- szervezet, ha nem adnak megfelelő segítséget a népnevelőknek munkájukhoz, nem lehet eredményes felvilágosító munkát végezne A pártszervezet tagjai a tömegek aktív támogatása nélkül nem válthatják valóra a feladatokat. Egyes feladatok helyes megoldása érdekében vannak jó elgondolásai a pártvezetőségnek. így volt ez. a párt agrártéziseinek megjelenése idején. Például elhatározták: kis- gyűléseket tartanak. A kisgyűlés- tartással megbízott eivtársak beszámoltatásának elmulasztása miatt azonban csak néhányan teljesítették ezt a pártmegbízatást.

zet. Az alapszervezet tagjainak összetételét vizsgálva azonban könnyen rájöhetünk: a község lakosainak számához viszonyítva kevés az egyénileg dolgozó parasztok száma. Az a feladat, hogy a becsületesen dolgozó, a magánéletben is példamutató egyénileg dolgozó parasztok soraiból kell elsősorban erősíteni a pártszervezetet. Ez. türelmes, áldozatos munkát kíván, de megéri a fáradságot.

Bár ismeri a pártszervezet a tömegek véleményét, hangulatát, örömét, gondjait, mégsem hallatják megfelelően szavukat a különböző rétegek között, hogy a helyes elgondolások megvalósulja, nak és megfelelően küzdjenek a téves nézetek ellen. Szükség lenne erre azért is, mert a falu ellenséges elemei a dolgozók mögé bújva igyekeznek lejáratni a szövetkezeti mozgalmat, felnagyítják a szövetkezetben meglévő hiányosságokat és különböző híresztelésekéi mételyezik a közvéleményt. Ahhoz, hogy az osztályellenség aknamunkájával megfelelően

szembeszállhassanak, szükséges hogy rendet teremtsenek az csz- tályharc helyes értelmezése tekintetében is. Fontos lenne, hogy a község vezetői — főleg a tanács vezetők — úgy ismernék, hogy kik az ellenségei Vaján a népi hatalomnak, mint a dolgozók és úgy ismernék az ellenség munkáját, mint a falubeliek. Ugyanis csal/ két-három ellenséges személyről beszélnek a vezetők, holoü mindenki előtt világos a faluban, hogy több azoknak a száma, akik jövedelmük nagyrészét kizsákmányolással szerezték.

Magas homlokú, öszbecsava- rodó hajú, kérges tenyerű parasztember.Hatszor Hz esztendő viharzott már el feje felett. Mély barázdákat szántott homlokára az idő. Nem tudom■, ki volt az erősebb. Az idő vagy <5? Melyikük szántott több barázdát. Márton Ferenc a tíz hold jó föld,be, vagy amaz az ő homlokára. Tény és való, hogy mióta az eszét tudja, szorgalmasan munkálkodott, A becsűiét, a tisztesség font ezüst koszorút feMondtam neki: Hagyd abba

fiú, nem neked való ez. — Meg- simítja a fejét.

A falról két fénykép néz le ránk. Az egyik Papp Laci, a hires ökölvívó, a másik a felfedezett Márton fiú, akiről sokat írtak az újságok.

— Akkor kapta ezt a képet a gyerek Laaitól, amikor Debrecenben vele mérkőzött.

Amikor a tanácsmunkára terelődik a szó, megjegyzi csendesen:

pitésre került a sor, ö is kert 50 darab juharfát. Hazavitte szétosztotta a lakók között és együtt elültették.

Szeretik az emberek. Nem múlik el nélküle lakodalom az utcában, hogy meg ne hívnák.

Persze akadnak olyanok is. akik azt mondják:

— nzért jár-kcl annyit a vén Márton, mert fizetnek neki.

— Hát nem fizetéses dolog ez. kérem — jegyzi meg Erzsi

jére.

A kocsiról invitáltam le. hogy szót váltsak vele. Ide küldtek hozzá, amikor említettem a kis- várdai községi tanácstitkárnak, hogy egy idős tanácstaggal szeretnék beszélni. Így kerültem, Márton Ferenc portájára, a Mátyás király utcába. Így hát most a lovak állnak, várják a gazdát, akivel a hűvös szobában, a sajáttermésű bor mellett beszélgetünk.

Négy elnököt ..szolgált ki”. Jó „régi, bútor”, mióta a tanács- rendszer van, azóta szolgálja n névet. Annak vedig kerek nyole esztendeje. Amikor először bevé- lesztotJák e tanácsba. 5? esztendős polt. Hánvs-or. de hámr-or tárta m.en az utat a határból g tanácshózáig. hogy kötelességévé1? elértet teaven! De ez méh kevés. lann, m^rt Mértem hé-?í vh.tgri ií Nem, érdemf-levtil lett ae Oklevelek sokaságát, dicséretek tyra'ját mutatta. Árral dicsekszik, hogy jó munkájáért már maatakaró boronát is kapott ajándékba. Gondolkodik, mit is mondjon. Nem a dicsérettel kezdi, hanem. egészen mással.

— Látja ott azt a képet a falon?

— Látom — mondom én.

— Nö, az az én fiam — büszkélkedik.

— Ott voltam Pesten, amikor . verekedett egy külföldivel.

— Jó, hogy ott vagyok a vh- Iten. mert így kevesebb a. melléfogás . . .

Márton Ferenc, ez a tapasztalt paraszt, jól ismeri a községet, az embereket és bizony elkel okos szava, javaslata a „vezérkarban”. Ferenc bácsi a vb „apja”. Ha gazdasági kérdésekről van szó, első az ö véleménye, Látná csak valaki, hogy amikor fogadóórát tart. hányán keresik fel! Itt, a saját lakásán szokta, fogadni az embereket. Sokszor a földműveléssel, állat- tenyésztéssel kapcsolatban ü

kérdezik. Valóságos gazdatanács- adói iroda a. háza. Nem ok nélkül, Mert hogy jó gazda, azt. mindenki tudja Kisvárdán.

— Legalább annyi csikót neveltem, fel, ahány éves házasok vagyunk — mondja büszkén.

Erzsi néni, az élete, párja megtoldja:

— Még versenylovakat is nevelt. Ügy bizony!

Gazdaságát, lovait. csikóit, teheneit, sertéseit megnézheti akárki. A földje soha nem gazos. Pedig ketten dolgozzák, feleségével.

így aztán van miért megsüve- gelni Márton Ferencet. Okos- szavú, igazságot szerető ember. Nem panaszlcodik, nem zsörtölődik. Tudja, hogy ez a körzet keveset kapott, de nem is volt rászorulva, hiszen jól élnek itt az emberek, megvan midenük. Hanéni.

— De mondtam már, hogy hagyja abba, hisz" öreg már, nem neki való ez a szaladgálás.

Feri bácsi a feleségére néz. Mosolyog, nem. szól semmit. Mintha azt mondaná: „Nem asz- szonyi dolog ez, hé!” — és helyette ezt mondja:

— Engem, választottak .. —'

Nem magamtól mentem.

Igaz, nem könnyű az emberekkel bánni. Ez az ezüsthajú ember azonban ért hozzá, Most a trágyahordással van baj. Nem akarják egyesek a legelőre hordani. De Feri bácsi hiszi, hogy mint egyéb, ez is sikerül, mert ha más nem, ő szót ért az emberekkel.

De kiáll az emberek igazságáért is.

— Most Nagy Míhályért kel! majd kiállnom, mert nem akarják megadni neki a 890 öl földet. pedig megérdemli, hiszen ö a főpásztor. Arra hivatkoznak, hogy földje van. Igen, de 8 gyereke is van. Az nem jut eszükbe egyeseknek, hogy olyan jó pásztort keresve sem találnak, Ezért nem engedem, hogy elveszítsük.

Koccintunk. A lovak már várják gazdájukat, Márton Ferenc, Kisvárda legidősebb tanácstagja felül a szekérre, ősz halántékához emeli ostoros kezét, és elköszön ..,

(F, K.)

Pályázati felhívás

Nagyobb gondot a tömegkapesolatra

nagy szükség lenne Vaján a segítségre, elmulasztják ennek biztosítását. Ha kell. hosszabb ideig maradjanak Vaján a járás vezető' és nyújtsanak konkrét segítséget

Korábban a járási pártbizottság és a tömegszervezetek járási vezetői, aktívái sok segítséget nyújtottak a vajai kommunistáknak. Mcst azonban, amikor ismét

Segítsenek jobban a járási vezetők