Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-04 / 104. szám

4 KELETMAGYARORSZÄG 1958, MÁJUS 4, VASÁRNAP JELENTŐS SEGÍTSÉGET M l /f a társadalmi bíráság a vállalatvezetésnek a munkafegyelem megszilárdításában, a társadalmi tulajdon védelmében !Nagy sikerre számít Nyíregyházán a „Fruska“ Nemrégiben alakult meg a Szabolcs-Szatmár megyei Mozi­üzemi Vállalatnál a társadalmi bíróság. A bíróság tagjait a dol­gozók választották. A társa­dalmi bíróság eleven életet él — néhány hét alatt három ügyet tárgyalt már széles nyilvános­ság előtt. Az eddigi tapasztala-t, tokát ebben a mondatban le­hetne a legtömörebben megfo­galmazni: jelentős segítséget nyújt ez a demokratikus szerv a vállalatvezetésnek a munkafe­gyelem megszilárdításában, a társadalmi tulajdon védelmében. Az első két tárgyaláson a munkafegyelem ellen vétők álltak a társadalmi bíróság elé. M. I.-né, aki szabálytalanul árulta az egyik nyíregyházi mo­ziban a jegyeket, valamint K. S. ellenőr, aki a leltározásnál vétett hibákat, nem teljesítette előirt kötelességét. Az első két tárgyaláson a vállalat nyír­egyházi dolgozói vettek részt és meglepően nagy aktivitást tanú­sítottak, sokan hozzászóltak a két ügyhöz. Az elsőnél nemcsak a társadalmi bíróság által fel­tárt hibát ostorozták, hanem az illető alkalmazott más hibáit is élesen megbírálták. Az első tár­gyalás tapasztalatai már azt mutatták: a dolgozók nevelésé­nek egyik leghatásosabb, leg­demokratikusabb eszköze a tár­sadalmi bíróság, a nyilvános tárgyalás, ahol mindenki felszó­lalhat, elmondhatja véleményét és ahol minden résztvevő tanul­hat, okulhat is. Megerősítette ezt a második tárgyalás. K. S., akinek az ügyét, fegyelmezet­lenségét tárta a vállalat dolgo­zóinak nyilvánossága elé a tár­sadalmi bíróság, fiatal, az isko­lából nemrégiben kikerült mű­szaki értelmiségi, A felszólaló dolgozok, akik alaposan meg­mondták véleményüket az elkö­vetett hibákkal kapcsolatban, felhívták K. S. figyelmét a sze­rénységre, szorgalomra, a népi állam iránti hűséges, odaadó munkára. Az egyik idősebb dol­gozó elmondotta, hogy az el­múlt rendszerben, miután elvé­gezte iskoláit, három évig kel­lett ingyen dolgoznia, hogy díj- noknak bekerüljön havi 30 pengő fizetéssel. S most „az elv­társ — mondotta a felszólaló — kikerült az iskolából, s máris 1400 forintos állásban dolgozhat tizenkilencéves fővel. A népi demokrácia nyújtotta nagy le­hetőséget a fiatalok úgy becsül­hetik meg, ha nagyon lelkesen és szorgalmasan dolgoznak.“ Egy másik felszólaló, aki pa­raszti sorból küzdötte fel magát sok tanulással K. S.-hez hasonló beosztásba, arról beszélt: régen nem volt lehetőség arra, hogy a munkások és parasztok gyer­mekei tanulhassanak, fontos beosztásokban dolgozhassanak. Volt, aki a fiataloknál gyakran jelentkező hibákról, a cinizmus­ról, a fölényes, a népi demok­rácia nagy eredményeit nem ér­tékelő magatartásról beszélt. Ezek a felszólalások láthatóan nagy hatással voltak K. S.-ra, megilletődve fogadta meg, hogy a jövőben becsületesen fog dol­gozni. Persze, a hatást akkor le­het valóban lemérni, ha fogadal­mát betartja és jól dolgozik. Legutóbb súlyosabb ügy ke­rült a társadalmi bíróság elé: a rakamazi mozi volt alkalmazot­tainak viszaélései, illetve sza­bálytalanságai. Jaczina András volt üzemvezető fondorlatos mó­don károsította a nép vagyonát, a társadalmi tulajdont és ebbe más alkalmazottakat is bele­vont. Valóságos szövetkezet ala­kult a népvagyon harácsolásá- ra. A tárgyaláson a vádlottak kihallgatása során a fel-felzúgó moraj a dolgozók felháborodá­sát jelezte. S amikor sor került rá, egymás után álltak fel a vállalat alkalmazottai, egymás után ítélték el azokat, akik visz- szaéltek a nép államának bizal­mával, súlyosan megszegték ál­lampolgári kötelezettségeiket. A tárgyalás, erkölcsi hatása mel­lett, tanulságul is szogált. Sok üzemvezető és pénztáros, aki a megye különböző mozijaikból jöttek be, rádöbbentek arra, hogy milyen nagy jelentősége van a szabályszerű ügykezelés­nek, a legkisebb hibák azonnali felszámolásának és hogy milyen fontos minden hibát, fegyelme­zetlenséget azonnal jelenteni il­letékes szerveknek. S e tárgya­lásnak volt még egy nagy ta­nulsága. Az, hogy bármilyen fondorlatosán is próbálják fosz­togatni a népvagyont, az egyre szélesebb körben kiterjedő népi ellenőrzés előbb-utóbb felderíti a bűnösöket, Egyszóval fontos és időszerű tanulságokkal tér­hettek haza mindazok, akik hall­gatóként vettek részt a társa­dalmi bíróság tárgyalásán. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják tehát, hogy az eltelt rövid időszak alatt is komoly eredményeket tudott felmutatni a társadalmi bíróság intézmé­nye. Én, mint igazgató, csak ja­vasolni tudom igazgatótársaim­nak, hogy ösztönözzék az ille­tékeseket munkaterületükön ez intézmény meghonosítására. Kü­lönösen most, amikor legfonto­sabb feladatunk széleskörű har­cot indítani a népvagyon hará- csolói ellen, a dolgozók szocia­lista szellemben való nevelé­séért. Soltész István, a Szabolcs-Szatmár megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója. Miskolcon nagy közönségsikert vívott ki magának és eddig öt­ven előadást ért meg Barry Con­ners „Fruská”-ja. A három fel- vönásos vidám történet egy ame­rikai kisváros életéből meríti a témát, amelyet tehetséges színé­szek vittek színvadra immár öt- vehszer Miskolcon és holnap, hétfőn este a nyíregyházi közön, séget örvendeztetik meg. A miskolciak elismeréssel nyi­latkoznak a „Fruská’‘-ról, amely­nek nyíregyházi bemutatója iránt a Nyírség fővárosában is élénk érdeklődés nyilvánul meg napok óta. A darabot Orosz Fe­Május elsejének előestéjén nyílt meg Nyíregyházán a Móricz Zsig- mond Filmszínház, mint virágos ünnepünk egyik kedves ajándéka. Hogy megnyílhatott, azt elsősor­ban a szovjet szakszervezeteknek köszönhetjük, mert ők ajándékoz­ták a mozi két modern, új típusú vetítőgépét. A díszelőadás április 30-án este volt, a szervezetek, in­tézmények, üzemek, vállalatok meghívott dolgozóinak részvételé­vel. Szilágyi Menyhért, p,z SZMT elnöke adta át a mozit a műve­lődési ház vezetőségének. A rövid átadási ünnepség után a „Sipka szoros hősei” című színes, monu­mentális szovjet filmet vetítették a mozi első közönségének. Nagy öröm ez az új mozi, sokat fog enyhíteni a nyíregyházi néző­tér-gondokon. Az új filmek ■ rin­dig annyi közönséget vonzanak, hogy sokan, akiknek nem volt renc rendezésében jóhírű mis­kolci színészek mutatják be, György László, Gyarmathy Ani­kó, Szentirmay Éva, Pintér 1 la, Öze Lajos, Halassy Adrienne, Gyarmathy Ferenc és Horváth Gyula szereplésével a „Fruska“ két előadása — hétfőn délután félhat és este fél kilenc órai kezdettel — minden bizonnyal nagy közönségsikert arat majd Nyíregyházán is. A „Fruska" a József Attila Művelődési Ház színpadán kerül előadásra. Jegyek még kaphatók a kultúrház pénztáránál. idejük napközben jegyért sorban állni, az új filmeket sorozatosan elmúlasztották. A Móricz Zsig- mond-mozinak nagy nézőtere, ké­nyelmes várócsarnoka, ruhatára, büféje (amely csak később nyilikj mind arra hivatják, hogy a mo­ziszerető emberek kedvelt talál­kozóhelye legyen. S főként pedig az, hogy az új mozi az új filmek színháza is lesz. Mindennap ját­szani fog, szerda kivételével, na­ponta fél 6 és 8 órakor. A hely­árak azonosak a Béke-mozi hely- áraival. Ebben a hónapban még nem új filmek szerepelnek műsoron, most az „Oké Néró", a jövő héten „A 306-os iÍgy”, de június 1-től a legfrissebb filmeket forgatják le a közönség előtt. Az új mozihoz jó szórakozást kívánunk! Ritka hely, ahol olyan klub­helyiség van a Kisz fiatalságnak, mint Nyíregyházán, a Dohány- fermentálógyárban. Csak ebben az évben kaptak becslés szerint több mint 5 ezer forint értékű berendezést a szobájukba. Szere­tik is otthonukat a fiatalok, gya­kori a tánc, a sakk. A szép he­lyiség még sincs eléggé kihasznál­va. Kevésszer találni benn olva­só, komoly tanulmányban elmé­lyült leányt, vagy fiatal férfin. Az ifjúság műveltségének to­vábbfejlesztése érdekében ren_ deztek „Kérdezz — felelek“ es­teket, s ezeknek meglehetős si­kerük is volt. Jó tánccsoport is működik az ifjúság erejéből — mindez mégis kevés. De nézzük tovább, milyen is a gyár „ke­resztmetszete", kulturális szem­mel mérve? SZÍNJÁTSZÓCSOPORT. Rég­től fogva van. Jó csoport, több sikeres 3 felvonásost láthattunk már előadásukban. Igaz, hogy cárgyválasztásuk általában köny- nyu, de ezt azzal indokolják, hogy az operetteket kedvelik. Nemrégiben kaptak meghívást Budapestre, s legutóbb Csehszlo­vákiába. A csoportnak jelenleg mintegy 10 tagja van, de járnak többen is, ha a darab úgy kíván­ja. TÄNCCSOPORT. Már említet, tűk. Csak a napokban láthattuk 5ket, a május elsejei felvonulá­son. Lelkes fiatalok, gyakran szerepelnek. A csoport 16 tagú. FOTOSZAKKÖK. Már van ilyen is. Felszerelésük teljes, lét­számuk még nagyon kevés, ötén vannak. KÉPZŐMŰVÉSZ SZAKKÖR 3 szakköri taggal: nagy hiba, hogy szakképzett képzőművész állandó irányítása nélkül dolgoz, rak. TERMÉSZETJÁRÓK. Ez év­ben alakult ez a csoport, 10 fő rendszeres munkával résztvesz a versenyeken. Felszerelésük van, létszámukat bővíteni igyeksze. nek. FILM. Saját vetítőgéppel rendelkezik az üzem, rendszeres vetítéseket szoktak tartani az év nagyobb felében. A látogatottság azonban nem kielégítő. Egy dol­gozóra számítva havonta egy film jut, a gyár dolgozóinak 60 százaléka jár az üzemi moziba. KÖNYV. Kétezer kötet, na­gyobbrészt műszaki irodalom. Félezer állandó olvasó látogatja a könyvtárat. Ez havi átlagban már kevesebb a filmlátogatók számánál. ISMERETTERJESZTŐ ELŐ­ADÁSOK. Nagyon szűkmarkúan rendezték. Mindössze három volt ebben az évben; egy egészség- ügyi, egy általános műveltségről szóló, s egy a társadalmi tulaj­don védelmét célzó előadás. Szűkén, ez ma a helyzet a gyárban. Ha végigfutjuk az adatokát, összesítve kitűnik, hogy a gyár dolgozóinak mintegy fele jár csak rendszeresen filmelőadásra, olvas könyvet a könyvtárból, hallgatja meg az ismeretterjesz­tő előadást. Akik maguk is te­vékenyen részt vesznek kulturá­lis munkában, azok az összlét- számnak legfeljebb öt százalékát teszik ki. Ezek szerint feltehetően igen sokan vannak, akik sehova nem járnak, semmilyen munkában nem vesznek részt. És ezek az emberek — főként asszonyok,— éppen azokból kerülnek ki, akik csak időszakosan dolgoznak a gyárban, s legtöbb szükségük lenne minden alkalmat megra­gadni műveltségük gyarapításá­ra. A SZAKSZERVEZET a szer­vezett dolgozók körében lelkiis­meretesen végzi felvilágosító, szervező munkáját a kultúra te­rén is. De különféle akadályok­kal kell küzdeniök. Bizonyos ér­dektelenség tapasztalható pél­dául a filmvetíléssel kapcsolat­ban. Megtörtént, hogy a dolgo­zók kívánságára hosszú utánajá. rással biztosítottak olyan filmet, amely nem volt egyébként a programban. S amikor vetítésre került, összesen hatan nézték meg. Az ismeretterjesztő előadá­sokból 3 azért maradt el, mert nem jött meg a központi előadó. És meg kell említeni azt is, hogy sok a dolgozók szabadidejét igénylő értekezlet. Végtére is, milyeneknek lehet mondani a gyár kulturális ered­ményeit? Hiszen szinte minden területén van megmozdulás. Nem szabad lebecsülni, de túlértékel­ni sem kell. A műkedvelő cso­portok, a könyvtár munkája jó. Nagy hiba azonban, hogy a sok embert érdeklő, tömegekhez szó­ló ismeretterjesztés, és a filmlá_ togatás éppen a gyengéje a gyár kultúrmunkájának. Ezek volná­nak hivatva úgyszólván minden dolgozóhoz szólni, s legközvetle­nebbül sokrétű, új és új isme­reteket nyújtani. SOK MINDENT megtesznek a szakszervezeti társadalmi mun­kások a gyár dolgozóinak érde­kében. Nemrég 2 mosógépet sze. reztek be, melyek gumikereke­ken szállítva 5 forint kölcsönzé­si díjért segítik a háziasszonyo­kat — a gyár dolgozói főként nők, — a nehéz hazai munkában. Kerékpártartót béreltek a Mély­építő Vállalatnál, hogy az asszo­nyoknak ne kelljen a hidon átcL pelni a gépeket. Éjjeli inspekciót kértek a bölcsödébe: megszervez-s ték az inspekciót. Kémek vala­milyen filmet? Azt a filmet hoz_ zák meg. És sorolni lehetne to­vább az intézkedéseket is, ame­lyek mind a gyár munkásainak érdekében születtek. Csupán még egyet kell tenniók az önzetlen társadalmi munká­soknak: úgy irányítani, szervez­ni a gyár kulturális életét, hogv minél többen megkapják abban szerepüket. Erre hívta fel a fi­gyelmet pártunk, s ezt kívánja a XIX. szakszerveze'i kongresz_ szus szelleme is: széles alapokat kell teremteni kulturális életünk­nek. NEHÉZ FELADATNAK tű­nik? Valóban, nem könnyű. Mert sok ember nem gondol ar­ra, hogy mindez éppen őérte történik. Csaknem annyira kéz­zelfogható ez, mint például a kedvezmények. (Mint például, — egy a számtalan közül, hogy a gyermekért 1 forintot fizetnek a bölcsödében, s ehhez tesz a vál­lalat 22 forintot, egy napra.) Nehéz feladat, mert ötletes, türelmes munkát '.íván. De ab­ban a gyárban, ahol száműzni tudták az analfabétizmust is, s négy idős embert megtanítottak írni, olvasni; ahol 600 ember előtt tudta feltenni az üzemi bi­zottság munkatársa a kérdést: őszinte feleletet kérve, keli-e üzemi mozi? Ahol több, mint száz jó szakszervezeti aktíva van, ott nem lehet nehéz feladat. V—b. Nyíregyházára jön a magyar jégrevü j Á magyar jégrevű, mely közel fél éven át nagy siker- ^ rel szerepelt Budapesten 200 előadásával, május 4-én zárja kapuit. \ A jég kiváló művészei rövid pihenés után az ország kü- { lönböző városait keresik fel, hogy a vidéki sportszerető kö- 1 zönségnek nyújtsanak jó szórakozást és ezzel még több hivet < szerezzenek a magyar jégsportnak. í Már ki is jelölték azokat a városokat, amelyekben a ma- 1 gyár jégrevű a „Jégkoktél" című műsorával előreláthatólag 1 szerepel majd. Nyíregyházán május 15. és 25. között lépnek c< fel. 2 Az előadásokra hordozható mű jég-pályán 2000 személyt j befogadó és a helyszínen felépíthető nyári helyiségben ke- rül sor ] Uj mozi Nyíregyházán Megnyílt a Móricz Zsigmond Filmszínház NEHÉZ FELADAT?

Next

/
Thumbnails
Contents